Egészségügyi reformtervek Európában

 

Az európai országok évek óta reformokkal kívánják egészségügyi ellátásukat korszerűsíteni, az ellátás színvonalát javítani. Összeállításunkban ezekből mutatunk be néhány példát. Már a bevezetőben is érdemes rámutatni, hogy milyen sok a hasonlóság és a különbség az egymástól igen eltérő társadalmi és gazdasági feltételek, hagyományok ellenére.

 

Hollandia

Hollandiában például azt ígérik, hogy az egészségügyi reform keretében 2006-tól jön a polgárbiztosítás és privatizálják a betegpénztárakat. Az utóbbi hónapokban elindított egészségügyi reform a harmadik kísérlet az elmúlt 25 évben, hogy áthidalják a kötelező és a magán betegbiztosítás közötti elválasztást. A két előző kísérlet, beleértve az úgynevezett Dekker reformot a 90-es évek elején kudarcot vallott. (A Dekker terv a 80-as évek végén elhatározott terv volt a holland betegbiztosítás reformjára, amit elsősorban a munkáltatók és a magán betegbiztosítók tartós ellenállása miatt csak részben tudtak végrehajtani.) Jelenleg a holland betegbiztosítási rendszer három pillérből áll.

 

A jelenlegi betegbiztosítási rendszer		A jövőbeni betegbiztosítási rendszer
Magán kiegészítő biztosítás		Magán kiegészítő biztosítás
Társadalmi kötelező biztosítás	Magán teljes biztosítás	Polgárbiztosítás az akut ellátásra
Polgárbiztosítás az ápolási és a hosszúidejű ellátásra		Polgárbiztosítás az ápolási és a hosszúidejű ellátásra

 

2006-tól a betegbiztosítás második oszlopát, a szociális kötelező biztosítást és a teljes magánbiztosítást összevonják, csak egy polgárbiztosítás lesz az akut ellátásra, ennek a kettéosztása megszűnik. A polgárbiztosítás az ápolási és a hosszúidejű ellátásra, valamint a kiegészítő magánbiztosítás megmarad.

A társadalmi betegbiztosítás fenntartói közjogi betegpénztárak, amelyek egymással konkurálnak és különböző mértékű jövedelemtől függő járulékokat szednek be. Ez 2003-ban átlagosan évi 356 euró volt. A betegpénztárak kockázatszelekciója ösztönzésének az elkerülését egy morbiditásorientált kockázati struktúrakiegyenlítésnek kell megakadályoznia. Ha a társadalmi kötelező biztosítás biztosítottjai jövedelmükkel meghaladják a jogosultsági határt, el kell hagyniuk a szociális betegbiztosítást és magánbiztosítást kell kötniük.

A standard biztosítási kötvényre törvényileg megállapított járulék 2004-ben havi 121,60 euró volt a 65 éven aluli személyekre és 152 euró a 65 éven felüliekre. A standard biztosítottakra a tényleges egészségügyi kiadások differenciáját a magánbiztosítottak összességén keresztül finanszírozták. A kereken 6 millió magánbiztosított hollandok jó 10 százalékának standard biztosítása van. A többi magánbiztosítottra a magán betegbiztosítók kockázat szerinti járulékokat kalkulálnak, ha egy holland magánbiztosított, más szolgáltatóra cserél.

A betegbiztosítás második oszlopa, a kiegészítő magán betegbiztosítás. A kötelezőtől elkülönített forma egyre nagyobb jelentőséget kap. Kiegészítő biztosításokat a betegpénztárak magán leányvállalatai is kínálnak. A szolgáltatás terjedelmét törvényileg nem állapították meg. A járulékokat kockázat szerint kalkulálják. A kötelező szociális biztosítással ellentétben a közjogi betegpénztárak sem kötelesek minden igénylővel magán kiegészítő biztosítást kötni.

 

Változások 2006-tól

A reformtervek előirányozzák a betegbiztosítás második oszlopának az összevonását. A változtatás során az első, az ápolási és hosszú idejű ellátás polgárbiztosítása, és a harmadik oszlop, a kiegészítő magánbiztosítás nem érintett. Az új, véglegesen még nem eldöntött betegbiztosítási törvény a következő reformintézkedéseket tartalmazza:

·        A betegpénztárak privatizálása. A betegpénztárak elveszítik közjogi státuszukat és a jövőben profitot gazdálkodhatnak ki. Megszűnik a különbség a magán betegbiztosítók és a betegpénztárak között. A betegbiztosítási törvény minden szabályozása minden betegbiztosítóra egyformán érvényes.

·        Biztosítási kötelezettség az egész lakónépességre. Hollandia minden lakosa köteles biztosíttatnia magát. A betegbiztosítók az igénylőket nem utasíthatják el.

·        Változások a járulékok kalkulációjában. A betegbiztosítási törvényhez kapcsolódó járulékokat a biztosított egészégi kockázatától függetlenül állapítják meg. A jövőben a járulékok felét a jövedelemtől függetlenül a biztosítottaknak kell állniuk (kereken 1000 euró évente). A járulékok másik felét jövedelemfüggően a munkáltatók finanszírozzák.

·        A gyermekek járulékának adófinanszírozása. A gyermekek járulékát teljesen adóeszközökből finanszírozzák.

·        Az alacsony jövedelmű személyek kártalanítása. Az alacsony jövedelmű biztosítottak adófinanszírozású transzferfizetéseket kapnak, hogy túlzottan ne terheljék meg őket. Becslés szerint 6 millió háztartásnak lesz igénye transzferfizetésekre és az erre felhasználandó összeg évi 2 milliárd euró lesz.

·        Több választási jog a biztosítottaknak. A biztosítottak választhatnak a természetbeni szolgáltatási elv és a költségtérítés között. A természetbeni szolgáltatási elvnél a biztosítók szerződést kötnek a szolgáltatókkal. A díjazás mértéke nincs megállapítva. Költségtérítésnél nincs szerződéses kapcsolat a szolgáltatók és a betegbiztosítók között. A biztosított a szolgáltatótól számlába állított összeget visszakapja a betegbiztosítótól. Ez az összeg azonban „nem lehet magasabb a holland piacon szokásosnál.”

·        Ezen kívül a biztosítottak, a svájciakhoz hasonlóan, választhatnak a különböző biztosítási tarifák között. 2006-tól a biztosítottak választhatnak tarifákat önkéntes önrészesedésekkel.

·        Nagyobb befolyás a betegbiztosítók számára a szabályozásnál. A betegbiztosítóknak 2006-tól fokozatosan több lehetőséget kell kapniuk az ellátás szabályozására. Elvileg minden ellátási területen szelektív szerződéseket köthetnek a szolgáltatókkal. A kormány azonban egy átmeneti időre egyes ellátási területeken fenntarthatja a kollektív szerződések elvét.

·        Morbiditásorientált kockázati struktúra kiegyenlítés. Ahhoz, hogy minimalizálják az ösztönzést a kockázatszelekcióra, minden betegbiztosítóra kiterjesztik a morbiditásorientált kockázati struktúra kiegyenlítést. Ez a kiegyenlítés egyebek között figyelembe veszi az ambuláns területen a gyógyszerrendeléseket és a fekvőbeteg szektorban a költségeket és a diagnózisokat.

·        Csoportos szerződések kötése. A betegbiztosítók például a nagy munkáltatókkal csoportos szerződéseket köthetnek. Feltétel, hogy a csoport minden tagja, például egy üzem minden dolgozója, másik betegbiztosítót is választhat. A betegbiztosító rabattot adhat a csoportos szerződés járulékaira. Ezek a megtakarítások a normál járulékokkal szemben csak az igazgatási költségek megtakarításán alapulhatnak.

 

Lényeges változások részleteikben

 

Jelenleg			2006-tól
	Szociális betegbiztosítás	Magán betegbiztosítás	Polgárbiztosítás
Biztosítottak	·   Foglalkoztatottak a jövedelemhatár alatt ·   Kis önállóak ·   Kb. 10 millió biztosított	·     Foglalkoztatottak a jövedelemhatár felett ·     Önállóak ·     Kb. 6 millió biztosított	·  Az egész lakónépesség ·  Kb. 10 millió biztosított
A járulék kalkulációja	·    Jövedelemfüggő (85%) ·    Jövedelemtől független (15%) ·    Az egyéni betegségi kockázat figyelembevétele nélkül	·      Kockázat függő ·      Standard szerződésnél az egyéni betegségi kockázat figyelembevétele nélkül	·  Jövedelemfüggő (50%) a munkáltató finanszírozza ·  Jövedelemfüggő (50%) a biztosított finanszírozza ·  Az egyéni betegségi kockázat figyelembevétele nélkül
A szolgáltatások elszámolása	Természetbeni szolgáltatás	Költségtérítés	A biztosítottak választási joga
Választott tarifa a biztosítottnak	Nincs	Van	Van

 

Jönnek a reformtervek

Az új betegbiztosítási törvénynek 2006. január 1-én kell életbe lépnie. A második kamara, a holland parlament a kereszténydemokratákból, jobboldali és baloldali liberálisokból álló többséggel a törvényhez 2004 végén hozzájárult. Még hiányzik az első kamara szavazata, a holland tartományok képviselete, amellyel 2005 tavaszán számolnak. Még nem belátható, hogy az első kamara hogyan szavaz. A betegcsoportok csúcsszervezete támogatja, mert üdvözli a betegek választási lehetőségeit. A magán betegbiztosítók és a betegpénztárak is támogatják a reformot, mert több szabályozási lehetőséget kapnak az egészségügyi ellátásban.

Bár az Európai Bizottság elvileg hozzájárult a reformhoz, nem biztos, hogy az az Európai Bíróság előtt is megáll. Adott esetben a hágai kormánynak le kell mondani a betegpénztárak privatizálásáról, hogy a reform sikerét egészében ne veszélyeztesse.

Egészében a holland reformtervek bátrak és messzemenőek. Ha a szándékolt formában végrehajtják, mind esélyeket, mind kockázatokat rejt magában.

 

A reform esélyei és kockázatai

Az esélyek közé számít, hogy a betegbiztosítók az eddiginél aktívabban tudják szabályozni az egészségügyi ellátást. A szolgáltatókkal kötendő szelektív szerződések lehetőségével valódi perspektívák adódnak az ellátásban a minőségért és gazdaságosságért küzdő versenyben.

Másodszor a biztosítottak több választási jogot kapnak, hogy a betegbiztosítási védelmet egyéni preferenciáik szerint alakítsák.

A reform talán legnagyobb előnye azonban a társadalmi és a teljes magánbiztosítás összevonásában van. A kockázatszolidaritást éppúgy erősíti, mint a betegbiztosítók gazdaságos magatartását. Jelenleg a magán betegbiztosítóknak Hollandiában semmiféle ösztönzése nincs, hogy a biztosítottak ellátásának gazdaságosságát standard szerződésekkel szabályozzák. Ezeknek a biztosítottaknak a tényleges kiadásait jelenleg kiadáskiegyenlítéssel teljesen kompenzálják. A reform után a morbiditásorientált kockázati struktúra kiegyenlítés csak a standardizált szolgáltatási kiadásokat kompenzálná, az ellátás gazdaságossága javításának az ösztönzését megtartja.

 

Ausztria

Ausztriában az állam és a szövetségi tartományok között a pénzügyi kiegyenlítés keretében egyebek között egy „egészségügyi csomagban” állapodtak meg. Ennek magasabb járulékokkal és díjakkal 300 millió euró többletet kell a rendszerbe hoznia.

A dohányadó emelésén kívül egy sor olyan emelést határoztak el, amelyek közvetlenül érintenek minden biztosítottat, illetve beteget, mint például a receptdíj, a betegpénztári járulékok, a kórházi járulék, stb.

A nyilvánosság előtt és az ellenzékkel vívott igen heves vitákban csaknem elsüllyesztették, hogy strukturális reformokat is terveztek. Szervezetileg egy szövetségi egészségügyi ügynökséget és kilenc egészségügyi platformot kell létrehozni a tartományokban, amelyeknek az adott területen egyesíteniük kell az egész egészségügy tervezési, szabályozási és finanszírozási feladatait. Előirányoztak egy minőségbiztosítási és egy egészségügyi telematikai törvényt is. Ezekről a strukturális törvényekről rövidesen az osztrák nemzeti tanácsnak kell határoznia.

 

Szlovákia

A szlovák parlament döntött az egészségügyi reform törvényalkotásáról a szlovák elnök benyújtott vétójával szemben. A parlament azonban a vétót többséggel elvetette. A reform legfőbb célja a költségmegtakarítás – mondta Rudolf Zajac egészségügyi miniszter. A szociálisan gyenge polgárok számára az Alkotmányban előirányzott garancia a díjtalan egészségügyi ellátásra megmarad. A jövőben azonban a kórházi tartózkodás finanszírozásában részben a betegeknek is részt kell venniük. Az egészségügyi intézményeket 2006-ig részvénytársaságokká kell átalakítani. Végül előirányozták, hogy néhány kevésbé jelentős betegséget nem kell díjtalanul kezelni.

 

Németország

Az elmúlt évben az egészségügyi reformmal bevezetett 10 euró praxisdíj oda vezetett, hogy 2004-ben kevesebb ember fordult orvoshoz. A kezelési esetek száma 8,7 százalékkal csökkent, ezzel szemben a praxiskapcsolatok csak 2,9 százalékkal. Míg az általános orvosoknál az esetszám csökkenés 6,7% volt, ez a különböző szakorvosoknál részben kétjegyű szám volt.

 

Az orvosok a súlyos betegségekre koncentrálnak

A bőrgyógyászok érzik legjobban a praxisdíj hatását, nekik az elmúlt években 17,5 százalékkal kevesebb kezelési esetük volt. Őket követték a nőgyógyászok (-15,1%), a sebészek (-11,6%), az ortopédszakorvosok (-11,3%) és a szemorvosok (-10,9%). A gyermekorvosoknál, akiknél nincs praxisdíj, a radiológusoknál, az ideggyógyászoknál és az aneszteziológusoknál a csökkenés kevesebb mint 3%.

A pénztári orvosok központi intézetének kiértékelése szerint elsősorban a 20 és 39 év közötti biztosítottak mondtak le az orvoshoz fordulásról, itt az esetszám csökkenés – 16,2%.

A 60 éven felülieknél ez csak 6% volt. Ezzel szemben az orvosi kapcsolatok száma erősen csökkent. Itt is elsősorban a 20-39 évesek emelték a középértéket. Náluk a praxiskapcsolatok 10 százalékkal csökkentek, míg a 60 éven felülieknél nem volt visszaesés. Az intézet szerint a számok alapján vélhető, hogy az orvosok most fokozottan a komoly és ezzel kezelésintenzívebb betegségekre koncentrálnak.

 

F.T. Készült a Gesundheit und Gesellschaft, 2005, Hospital, 2005. és a Deutsche Apotheker Zeitung, 2005. információinak felhasználásával