AMIT A VÁLLALKOZÓNAK TUDNI KELL

Változások a személyi jövedelemadóban

 

A 2005. évi adózási szabályok közül elsőként a mindannyiunkat érintő személyi jövedelemadóra vonatkozó újdonságokat ismertetjük. A Magyar Köztársaságban az adóztatható bevétel adókötelezettségének jogcímét az szja-törvény alapján kell megállapítani, és az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell teljesíteni. A jogcím meghatározásánál a felek (a magánszemély és a bevételt juttató természetes, vagy jogi személy) között fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni. Az előzőek szerint meghatározott esetekben a bevétel kifizetője járhat el az említett felek közül, ha a kifizető a bevétellel kapcsolatos, jogszabályban előírt kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges adatokkal rendelkezik. Ha az adó megfizetésére a törvény előírásai szerint a kifizető kötelezett e kötelezettsége független a magánszemély illetőségétől.

 

Bevételnek, illetőleg költségnek nem számító tételek

2005. január 1-től nem kell bevételként figyelembe venni azt a támogatást, amelyet a magánszemély gazdasági társaságba történő belépésével, a társaság alapításával összefüggésben felmerült költségei  fedezetére kap [Szja-tv. 7. § (1) bekezdés v) pont].

 

A jövedelemszerzés időpontja

A jövedelem megszerzésének időpontjára 2005. január 1-jétől a törvény eltérő rendelkezést tartalmaz, ha a szolgáltatás juttatója nem azonos a szolgáltatás nyújtójával. Ebben az esetben a jövedelem megszerzésének időpontja az a nap, amelyen a magánszemély a szolgáltatás igénybevételére való jogosultságot megszerzi, vagyis januártól nem az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti teljesítési időponttól adófizetési kötelezettsége keletkezik vagy keletkezne. Ha a bevétel tárgyát képező vagyoni érték miatti kiadást a magánszemély a juttatónak megelőlegezi, illetve ha a kiadást elszámolni köteles, akkor az elszámolás napja minősül a jövedelem megszerzésének napjául [Szja-tv 10.§ (3) és (6) bekezdése].

 

Munkáltatói elszámolás

A magánszemély abban az esetben is jogosult az adóbevallással egyenértékű nyilatkozat megtételére, ha önkéntes kölcsönös biztosítópénztár tagja, és az egyéni számláján kizárólag a munkáltatója által fizetett támogatói adományból történt jóváírás. E rendelkezés visszamenőlegesen lép hatályba, így a nyilatkozatot a magánszemély már a 2004. évi adóelszámolással, adó-megállapítással összefüggésben megteheti [Szja-tv. 12 § (4) bekezdés a) pont, az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2004. évi CI. törvény 301. § (6) bekezdés].

Az szja-törvény 2004-ben érvényes előírása nem zárja ki az adóbevallással egyenértékű nyilatkozat megtételét, ha a magánszemély az adóévben – az egyéb feltételek mellett – kizárólag adóköteles társadalombiztosítási ellátás, tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetménye, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított munkanélküli-járadék, álláskeresést ösztönző juttatás, kereset-kiegészítés, keresetpótló juttatás címén szerzett bevételt. Feltéve, hogy az előbb említett bevételt az adó elszámolására kötelezett munkáltató, kifizető folyósította, vagy ennek hiányában az adó elszámolására kötelezett munkáltató, kifizető rendelkezik a társadalombiztosítási szerv által a bevételről kiállított, részére megküldött igazolással, vagy a magánszemély a bevételről kiállított igazolást az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően átadja az adó elszámolására kötelezett munkáltatónak, kifizetőnek. Az szja-törvény alkalmazásában továbbá adóterhet nem viselő járandóságnak minősül a gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás. A munkáltató az adóterhet nem viselő járandóságot év közben, a magánszemély adóelőlege megállapításánál figyelembe veheti.

A gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállalók esetében 2004-ben problémát okozott, hogy a családtámogatási kifizetőhelynek nem minősülő munkáltatók (jellemzően a kisebb vállalkozások) gyermekgondozási segélyt és gyermeknevelési támogatást nem folyósítanak, ugyanakkor a gyermekgondozási segélyt és gyermeknevelési támogatást folyósító intézmény nem minősül társadalombiztosítási szervnek. Ebből következően, bár a munkáltató a gyermekgondozási segélyt, gyermeknevelési támogatást a munkavállaló adóelőlege megállapításánál figyelembe veszi, az adóév végén mégis kétséges volt, hogy a magánszemély tehet-e a munkáltató felé adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot. Ez az értelmezési probléma szűnik meg azáltal, hogy a törvény a bevételek között nevesíti a családtámogatási ellátást is, valamint a társadalombiztosítási szerv által kiállított igazolás helyett bevételt folyósító igazgatási szerv által kiállított igazolást nevez meg (így e meghatározásba már a gyermekgondozási segélyt és gyermeknevelési támogatást folyósító intézmények is beleértendők). A módosító törvény záró rendelkezése alapján a megváltozott szabályt már a 2004. évi munkáltatói adó-megállapításra is alkalmazni kell [Szja-tv. 12. § (5) bekezdés és az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvény módosításáról szóló 2004. évi CI. törvény  301. § (6) bekezdése].

 

Az adóhatóság adó-megállapítása

A 2004. január 1-től hatályos rendelkezések szerint az önadózás keretében történő, illetve az adóbevallást helyettesítő munkáltatói és ezzel egyenértékű elszámolás keretében történő adó-megállapítás mellett a magánszemélyek meghatározott köre választhatja – először 2005-ben – az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adó-megállapítását. Ezzel összefüggő új rendelkezés, hogy nem kérhet adóhatósági adó-megállapítást az, aki akár a felsőoktatási tandíj, akár a felnőttképzési díj korábbi években elhalasztott adókedvezményét érvényesíti, illetve számítógép, számítástechnikai eszköz vásárlása alapján vesz igénybe adókedvezményt. Ugyancsak új előírás, hogy a külföldiek és a külföldről adóköteles jövedelmet szerzők szintén nem kérhetnek adóhatósági adó-megállapítást. Ezt a módosítást már az első ízben történő, a 2004. évben megszerzett jövedelmekre vonatkozó adóhatósági adó-megállapítás során is figyelembe kell venni.

Nem módosul az a szabály, hogy kik nem tehetnek – a már 2004-ben hatályos rendelkezést is figyelembe véve – adóhatósági megállapítást kérő nyilatkozatot. Eszerint nem tehet ilyen nyilatkozatot az, aki

·        az adóévben egyéni vállalkozó volt,

·        az adóévben mezőgazdasági őstermelő volt, és e tevékenységéből származó bevétele az adómentesség értékhatárát (600 ezer forintot) meghaladta, kivéve, ha a nyilatkozat kiegészítéseként a törvény rendelkezései szerint egyszerűsített bevallási nyilatkozatot tett,

·        az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg mállapításakor a kifizetőnek (a munkáltatónak) tett nyilatkozatában költség levonását kérte, ide nem értve az e törvény szerint igazolás nélkül elszámolható költség (elismert költség) levonására vonatkozó nyilatkozatot,

·        az adóévben olyan árfolyamnyereségből származó jövedelmet vagy vállalkozásból kivont jövedelmet szerzett, amellyel kapcsolatban a törvény szerint bevallási kötelezettség terheli,

·        az adóévre fizető-vendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást választott,

·        az adóévre az adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályok szerint költségkülönbözet vagy adóelőleg-különbözet alapján meghatározott adó fizetésére köteles,

·        az adóévre tartós adományozás külön kedvezményével összefüggő visszafizetési kötelezettsége keletkezett,

·        az adóévre a lakás célú adókedvezmény miatt levont adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles,

·        az adóévre  a biztosítások kedvezménye miatt levont adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles,

·        az adóévre az önkéntes kölcsönös egészségpénztári egyéni számláján lekötött összeg adókedvezménye miatt levont adó növelt összegű bevallására és megfizetésére kötelezett,

·        az adóévben termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származó bevételt szerzett,

·        az adóév első napján a törvény külön rendelkezése alapján kedvezményezett részesedéscsere révén megszerzett értékpapírt tart nyilván,

·        kifizetőtől olyan bevételt szerzett, amellyel összefüggésben adóelőleg-fizetési kötelezettség terheli,

·        adókedvezményt kíván érvényesíteni felsőoktatási tandíj halasztott kedvezménye, felnőttképzés díjának kedvezménye, halasztott kedvezménye, számítógép, számítástechnikai eszköz kedvezménye címén,

·        nem belföldi illetőségű magánszemély,

·        az adóévben olyan adóköteles bevétele volt, amely a jövedelemszerzés helye szerint nem belföldről származott.

Változatlan az a szabály, hogy az adóhatóságtól akkor kérhet a magánszemély adó-megállapítást, ha csak kifizetőtől (munkáltatótól) volt adóköteles jövedelme az adóévben. Aki adóhatósági adó-megállapítást kér, költséget nem számolhat el tételesen, csak igazolás nélkül elismert költséget vehet figyelembe. Az adóhatósági adó-megállapításra vonatkozó nyilatkozatban továbbra is nyilatkozni kell arról, hogy az abban érvényesíthető kedvezményeket a magánszemély milyen sorrendben kéri igénybe venni [Szja-tv. 12/A § (4) bekezdés n)-p) pont].

 

Nem önálló tevékenység

Amennyiben valamely választott tisztségviselő (például társasházi közös képviselő) e tevékenységét egyéni vállalkozóként végzi, az ebből származó bevételére januártól nem kell kötelezően alkalmaznia a nem önálló tevékenységre vonatkozó szabályokat. A 2005. évtől lehetőség lesz arra, hogy ha a tisztségviselő a tevékenységét egyéni vállalkozóként végzi, a tevékenység bevételét, illetve a tevékenység végzésével összefüggő költségeket az egyéni vállalkozók számára előírt szabályok alapján vegye számításba [Szja-tv. 24. § (1) bekezdés].

 

Egyéb jövedelem

Egyéb jövedelem a 2005. évben is minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére az szja-törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz. 2005. január 1-től e szabály azonban kiegészül azzal, hogy az egyéb jövedelem meghatározása során a bevételnek nem része a bevétel megszerzése érdekében a magánszemély által viselt szabályszerűen igazolt kiadás [Szja-tv. 28. § (1) bekezdés].

2005. január 1-től egyéb jövedelemnek minősül:

·        az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár által kifizetett összeg, ha az nem minősül adómentes szolgáltatásnak,

·        eltérő rendelkezés hiányában a társas vállalkozás tagja által az e jogviszonyára tekintettel megszerzett vagyoni érték, és a bevételnek ez esetben sem része a magánszemély által e bevétele megszerzése érdekében viselt kiadás ilyen eset áll elő például akkor, ha a kilépő taggal a vagyonból való részesedését elszámolják).

·        Az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti működtetési jog átruházásából származó bevételnek a korábban értékcsökkenési leírás címén költségként el nem számolt szerzési értéket és a megfizetett illetéket meghaladó része.

·        a jogutódlás (például öröklés) révén megszerzett szerzői jog találmányból és szabadalmi oltalomból eredő jog gyakorlása esetében a bevételnek a jog gyakorlása érdekében felmerült költségeket meghaladó része [Szja-tv. 28. § (1) bekezdés e) és g) pont, (5) bekezdés b) pont (7) bekezdés d) pont].

Az adóterhet nem viselő járandóságok a 2005. évben is az egyéb jövedelmek külön csoportját képezik. Ennek megfelelően az adóterhet nem viselő járandóságokra meghatározott értékhatárokon felül ilyen jogcímeken történő kifizetések teljes egészében egyéb jövedelemnek minősülnek [Szja-tv. 28. § (1) bekezdés].

 

Az összevont adóalap adója

A 2005. évtől a személyijövedelemadó-tábla a korábbi háromkulcsos adótábla helyett kétkulcsosra változik. Az adót a kétkulcsos adótáblával – az összevont adóalapnak az évi 1,5 millió forintot meg nem haladó részére 18 százalékkal, az azt meghaladó részére 38 százalékkal – kell megállapítani [Szja-tv. 30. §].

 

Adójóváírás

Az adójóváírás havi összege 2005-ben változatlanul 9 ezer forint, amelyet teljes összegben továbbra is 1 millió 350 ezer forint jövedelemhatárig lehet érvényesíteni. Az adójóváírás éves – 108 ezer forint – összegét továbbra is a jogosultsági határt meghaladó jövedelem 18 százalékával kell csökkenteni, ami lényegét tekintve 1 millió 950 ezer forint jövedelemhatárig az adójóváírást elfogyasztja. Az ezt meghaladó jövedelem felett az adójóváírás már nem jár.

A minimálbér adómentességét biztosító kiegészítő adójóváírás havi összege a jelenleg hatályos évi 540 forintról 1260 forintra emelkedik, és évenként 15120 forint, legfeljebb azonban az adóévben megszerzett bérből a jogosultsági hónapok száma és 50 ezer forint szorzatát meghaladó rész 18 százaléka lehet. A kiegészítő adójóváírás teljes összegének levonhatóságát a törvény azok számára teszi lehetővé (ez egy másik „kiegészítő” jogosultsági határ), akiknek a bevallott jövedelme nem több 1 millió forintnál. Akinek ennél több a jövedelme, de nem éri el az 1302400 forintot, az az előzőek szerint kiszámított kiegészítő adójóváírásból csak azt a részt érvényesítheti, amely meghaladja a kiegészítő jogosultsági határ feletti jövedelem 5 százalékát. Akinek a jövedelme meghaladja az 1302400 forintot, amíg a jogosultsága meg nem szűnik csak a kiegészítő adójóváírás nélküli adójóváírást érvényesítheti. A jogosultsági hónapokra vonatkozó rendelkezés változatlan, azaz jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt az adóévben bér illette meg. Az a hónap, amelyben többször vagy több kifizetőtől illette meg bér a magánszemélyt egy jogosultsági hónapnak számít. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe [Szja-tv. 33. §].

 

Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények

Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények igénybevételére vonatkozó szabályozás a 2005. évre jelentősen átalakul. Az igazságosabb közteherviselés jegyében a kedvezmények igénybevétele jellemzően egy jövedelmi határhoz kötődik, továbbá a kedvezmények egy részére együttes korlát is érvényesül. A közös vagy egyedi korlátozás alá tartozást, illetőleg a korlátozás nélküli levonhatóságot az egyes kedvezményeknél részletezzük.

 

A társadalombiztosítási, magánnyugdíjpénztári és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári befizetések kedvezményei

Azok esetében, akiknek nincs munkáltatójuk, foglalkoztatójuk és más jogállásuk alapján sem biztosítottak, továbbra is korlátozás nélkül megmarad a tb-járulékfizetésre és magánnyugdíjpénztáritagdíj-fizetésre kötött megállapodás alapján befizetett összegek 25 százalékának levonhatósága az összevont adóalap adójából. Ezzel a lehetőséggel valójában az érintett – éppen az adó- és járulékköteles jövedelem hiányában – rendszerint nem tud élni, de a kedvezményt bárki más is igénybe veheti, aki a biztosítatlan személy javára, helyette köti a megállapodást és fizeti a járulékokat magán-nyugdíjpénztári tagdíjat. Ugyancsak változatlanul megilleti a magánszemélyt a befizetett összeg 30 százalékának levonása, ha a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat a kötelezően fizetendő 8 százalék mellett önkéntesen 10 százalékra egészíti ki [Szja-tv. 35. § (1) és (4) bekezdése].

Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári befizetések kedvezményeinek feltételei változatlanok maradnak, de új előírás teszi egyértelművé, hogy az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári befizetések összes kedvezménye együttvéve nem lehet több 120 ezer forintnál, illetőleg a nyugdíjasok vagy 2020. január 1-je előtt nyugdíjkorhatárt betöltők esetében 150 ezer forintnál [Szja-tv. 35. § (3) bekezdésének záró mondata].

Változatlan továbbá, hogy az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba történő munkáltatói befizetés adóköteles része munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül a 2004. évi évközi módosítások alapján és a befizetés után is jár az adókedvezmény. Új előírás mondja ki, hogy erről a munkáltatónak kell az adóköteles és egyben a kedvezmény alapjául figyelembe vehető jövedelmet tartalmazó igazolást kiadnia. Ezekre a kedvezményekre nem vonatkozik a 100 ezer forint közös, valamint a jövedelemhatártól függő korlátozás [Szja-tv. 3. § 22. pont, 35. § (2)-(3) és (5) bekezdése].

 

A tandíj kedvezménye

A 2005. évben a tandíj kedvezményének feltételrendszere változatlan marad, a levonható adó továbbra is a befizetett összeg 30 százaléka, de legfeljebb hallgatónként 60 ezer forint (tanulmányi hónaponként 6 ezer forint) lehet az adóévben. Változás, hogy a tandíj kedvezménye igazolás alapján is csak akkor érvényesíthető, ha az igazolás kiállítója a befizetésről kiállított bizonylaton (számlán) feltünteti az igazolás kiadásának tényét. Ez a kedvezmény a közös – a jövedelem nagyságának függvényében hat és fél millió forint bevallott jövedelem felett megszűnő – 100 ezer forint korlátozás alá esik [Szja-tv. 36. § (1) bekezdés].

 

A felnőttképzés díjának, valamint a magánszemély számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított egyes kiadásainak kedvezménye

A magánszemély számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított egyes kiadásainak kedvezménye és a felnőttképzésre fizetett díj utáni adókedvezmény a tavaszi módosítás eredményeképpen 2004. július 1-jétől változott. Az adókedvezmény – hasonlóan a lakáscélú hitel törlesztési kedvezményéhez – a 3,4 millió forint és a 4 millió forint éves bevallott jövedelemsávban fokozatosan elfogy, e jövedelem fölött a kedvezmény pedig egyáltalán nem érvényesíthető. Átmeneti szabály biztosítja, hogy a korlátozó rendelkezés csak a második félévben megvalósult vásárlásokra, illetve fizetett felnőttképzési díjra vonatkozik. Ezzel egyidejűleg a számítógépszerzés adókedvezményénél a személyi kör is jelentősen bővült, ugyanis, ha a magánszemély a jövedelmi korlátozásba nem ütközik, bármely magánszemély érvényesítheti a kedvezményt.

Ugyancsak az év második felétől a meghatározott értékesítőktől meghatározott körbe tartozó eszközök beszerzésére fordított kiadásnak csak legfeljebb a fele vonható le az adóból. Az évközi módosítás kizárta a kedvezményre jogosító beszerzések köréből a halasztott fizetésű szerzéseket, így nem érvényesíthető kedvezmény a lízing, a részletre történő vétel, a bérleti és más hasonló szerződés keretében történő beszerzés esetében.

Az évközi módosítással a törvény előírja az adókedvezményre jogosító eszközök listájának elektronikus formában történő nyilvánosságra hozatalát. Továbbra sem lehet több évi 60 ezer forintnál az adókedvezmény mértéke a „Sulinet-kedvezményre” és a felnőttképzés díjára történő együttes érvényesítés esetén sem. A számítógépszerzés és a felnőttképzés díjának kedvezményére 2004. július 1-jétől érvényesülő jövedelemkorlátozás 2005-ben is változatlan, vagyis ilyen címen adókedvezményt csak az a magánszemély érvényesíthet, akinek éves összes jövedelme nem haladja meg a 4 millió forintot. A felnőttképzési díj kedvezménye igazolás alapján is csak akkor érvényesíthető, ha az igazolás kiállítója a befizetésről számlát (is) kiállít, azon feltünteti az igazolás kiadásának tényét. „Sulinet-kedvezmény” is csak akkor érvényesíthető, ha az eszköz forgalmazója a termékről kiállított számlán az adókedvezményre jogosító igazolás kiadásának tényét is feltünteti. Ez azért szükséges, mert az új szabály szerint a Sulinet Expressz Program keretében eszközt vásárló egyéni vállalkozó a beszerzett eszköz után költséget, értékcsökkenési leírást csak abban az esetben érvényesíthet, ha a vásárlásról kiállított számla alapján adókedvezményt részben nem érvényesít (érvényesített). Ez az előírás a távmunkát végző magánszemélyekre nem vonatkozik [Szja-tv. 36/A § (1), (3)-(5) bekezdés]. A „Sulinet-kedvezmény” és a felnőttképzési díj kedvezménye is a közös, 100 ezer forint korlátozás alá esik [Szja-tv. 44. §].

 

Lakáscélú kedvezmények

A lakáscélú hiteltörlesztéshez kapcsolódó adókedvezmény feltételrendszere változatlan a 2005. évben. 2005-től azonban a rendelkezés egyértelműen szabályozza a kedvezmény alapjául figyelembe vehető megfizetett tételeket. E szerint a tőketörlesztést, beleértve az előtörlesztést, a kamatfizetést, a kezelési költséget és a hitelfolyósítási díjat lehet a hitelintézet igazolása alapján figyelembe venni. Ha a gyermeket nevelők a hitelt részben vagy egészben gyermekvállalás mellett úgynevezett megelőlegező kölcsönként vették fel, akkor a törlesztés megkezdésének évén és az azt követő négy éven túl is érvényesíthető az adókedvezmény (ha annak egyéb feltételei is fennállnak) minden olyan adóévben, amikor a hitel igénylőjének a törlesztési időszakban családi pótlékra jogosult (vagy jogosulttá váló) gyermeke van. Ugyanez vonatkozik azokra a hiteligénylőkre is, akik jogosultság hiányában nem kaptak gyermekek és más eltartottak után lakásépítési kedvezményt (szociálpolitikai kedvezményt, azaz „szocpolt”) vagy megelőlegező kölcsönt, de van lakáscélú hiteltörlesztésük. A jövő évtől pontosul az a rendelkezés, amely kizárja a lakáscélú hiteltörlesztés adókedvezményekből azokat, akik a munkáltatójuktól felvett kamatmentes vagy kedvezményes kamatozású lakáscélú kölcsönből törlesztik a hitelintézettől felvett lakáscélú hitelüket, ha a munkáltatói kölcsön kamatkedvezménye miatt nincs adófizetési kötelezettség. Ugyanakkor – ha más kizáró ok nincs – jár a kedvezmény a munkáltatói kölcsönből történő törlesztés esetén is, ha ez a kölcsön nem kedvezményes kamatozású, vagy akkor is, ha ugyan van kamatkedvezménye, vagy akár kamatmentes, de a kamatkedvezmény után adófizetés történt. A lakáscélú hiteltörlesztés adókedvezményének érvényesíthetőségére irányadó, jövedelemkorlátok változatlanok 2005-ben is, és e kedvezmény nem tartozik a 100 ezer forint közös korlát alá vont kedvezménye közé [Szja-tv. 38. § (1), (5), (7) bekezdése és 72. §].

 

Személyi és családi kedvezmények

Az összevont adóalap adóját csökkentheti a súlyosan fogyatékos magánszemély havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeggel, amely az 57000 forintos minimálbér alapján 2850 forint a jelenleg hatályos havi 2000 forint helyett. A személyi kedvezmény továbbra is korlátozások nélkül érvényesíthető [Szja-tv. 40. § (1) bekezdés, 44. §].

A 2005. évben a családi kedvezmény mértékei nem változnak. Értelmezést segítő változás, hogy a családi kedvezmény szempontjából megosztásnak kell tekinteni azt az esetet is, ha a kedvezményre jogosult egyáltalán nem tudja a kedvezményt érvényesíteni, de a nem jogosult házastársa igen (például olyan esetben, ha nem közös gyermek után jár a kedvezmény). Ha a magánszemély családi kedvezményt érvényesít, és a bevallott éves összes jövedelme a 8 millió forintot meghaladja, akkor e magánszemély a kedvezmény összegének csak azt a részét érvényesítheti, amely meghaladja a 8 millió forint feletti összes jövedelem 20 százalékát. A családi kedvezmény nem tartozik a 100 ezer forint közös korlát alá vont kedvezménye közé [Szja-tv. 40. § (9) bekezdés, 44. § (1) bekezdés).

 

Egyéb kedvezményi korlátozás

Az előzőekben ismertetett adókedvezményeken túl további négy adókedvezményt érint a 100 ezer forint közös, a 6 millió forint jövedelem felett fokozatosan megszűnő kedvezményi korlát, így e rendelkezés érvényesül az őstermelői kedvezmény, a szellemi tevékenység kedvezménye, a közcélú adományok kedvezménye és a biztosítási adókedvezmény esetében is. Ha a magánszemély adóbevallásában bevallott vagy az adóbevallást helyettesítő elszámolásában, az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adó-megállapítása során elszámolt éves összes jövedelme a 6 millió forintot meghaladja, akkor az adókedvezményből a 6 millió forinton felüli jövedelem 20 százalékának levonása utáni rész érvényesíthető, és 6,5 millió forint feletti éves jövedelem esetén e korlátozás alá vont adókedvezmények egyáltalán nem érvényesíthetők.

A közcélú adományok kedvezményét érinti, hogy a szabályozás 2005-től nem zárja ki az adományozót e kedvezményből, ha például a gyermeke olyan alapítványi iskolában tanul, amely a tőle származó adományról igazolást adott ki számára.

A biztosítások kedvezményénél jelenleg érvényesülő 100 ezer forintos saját korlát a jövő évtől megszűnik, mivel az az egyéb korlátozással értelmét vesztette. Kisebb pontosítás a biztosítási adókedvezménynél, hogy az kizárólag a biztosító által kiadott igazolás alapján érvényesíthető [Szja-tv. 44. §].

 

A forrásadó levonása, megfizetése

2005. január 1-től minden olyan külön adózó jövedelem esetében, ahol az adó mértéke eddig 20 százalék volt, 25 százalékot kell a kifizetőnek levonnia és befizetnie. A korábbi években, ha a külön adózó jövedelemből a kifizető az adót nem tudta levonni, az adó megfizetését a magánszemélynek a bevallás benyújtásával egyidejűleg kellett teljesítenie. 2005-től, ha az adó levonására nincsen lehetőség a kifizetőnek és a magánszemélynek az adóelőlegre előírt szabályok szerint kell eljárnia, így ilyen esetben (ez az adóelőleg-szabály változatlan), a kifizetőnek az adóköteles bevételről kiadott igazoláson fel kell tüntetnie a le nem volt adó (adóelőleg) összegét. Ugyancsak ezen az igazoláson kell felhívni a magánszemély figyelmét arra, hogy a le nem vont adót (adóelőleget) neki kell befizetnie az adott negyedévet követő hónap 12-ig. Az így kiadott igazolások alapján a kifizetőnek az adóév végén az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint magánszemélyenként negyedéves bontásban adatot kell szolgáltatnia az APEH által kiadott nyomtatványon és útmutató szerint. A le nem vont adót (adóelőleget) nem kell befizetni mindaddig, amíg annak összege az év elejétől összesítve (tehát, ha több ilyen is volt, együttvéve nem haladja meg a 10 ezer forintot. Ugyancsak a le nem vont adóra is érvényes a magánszemély azon kötelezettsége, hogy az adóbevallásában negyedéves bontásban be kell vallania ezeket a tételeket [Szja-tv. 14. § (2) bekezdése 47. § (9) bekezdés, 49. § (15)-(17) bekezdés].

 

Göngyölítéses adóelőleg-levonás

A göngyölítéses adóelőleg-levonási módszert kérő nyilatkozatnak a jövő évtől nem feltétele, hogy az összevont adóalap várhatóan ne haladja meg a legmagasabb adókulcs kezdő sávhatárát. A sávhatár (másfél millió forint) elérését követően a túllépést eredményező minden bevétel kifizetését megelőzően nyilatkoznia kell a magánszemélynek, hogy a kifizető az általános szabály szerint járjon el, azaz 38 százalék adóelőleget vonjon le az ilyen kifizetések esetén. Ha a magánszemély az erre vonatkozó nyilatkozatot elmulasztja, az emiatt mutatkozó év végi befizetési különbözet után 12 százalék adót köteles az adóbevallásában bevallani, és annak alapján a benyújtásra előírt határidőig megfizetni. Változatlan marad az a szabály, hogy a kifizető – a göngyölítéses adóelőleg-levonási módszert kérő nyilatkozat hiányában – a magasabb adókulcs alkalmazásával köteles a magánszemély költségnyilatkozata szerint meghatározott adóelőleg-alap után adóelőleget megállapítani, levonni és befizetni. Változatlan továbbá az is, hogy a göngyölítéses módszer alkalmazását a magánszemély legkésőbb a kifizetés időpontjában kérheti. Ekkor a kifizető az adóévben tőle származó bevételek folyamatos összesítésével határozza meg a mindenkor adóelőleg-alapot, valamint annak az adótábla szerinti adóját és a már levont adóelőleg beszámításával állapítja meg az adott kifizetés adóelőlegét. Az új előírást kell alkalmazni akkor is, ha a magánszemély a munkáltatójának tesz a göngyölítéses módszer alkalmazására vonatkozó nyilatkozatot [Szja-tv. 47. § (2) bekezdés a) pont, (4) bekezdés, 49. § (8), (19) bekezdés].

 

Az adóelőlegnél érvényesíthető adójóváírás

Az adójóváírásra vonatkozó szabályok változtatásával összefüggésben módosultak az adóelőleg megállapításánál érvényesíthető havi adójóváírásra vonatkozó szabályok is. A munkavállalónak a 2005. évben is nyilatkoznia kell arról, hogy kéri a havi adójóváírás figyelembevételét az adóelőleg megállapításánál azonban elegendő egy nyilatkozatot tennie. (A 2004. évi szabályok alapján az adójóváírásról és a kiegészítő adójóváírásról is nyilatkoznia kellett a magánszemélynek). A jövő évtől ha a magánszemély nyilatkozik az adójóváírás figyelembevétele érdekében, a munkáltató a törvényben rögzített feltételek alapján határozza meg, hogy az adott hónapra a magánszemélyt a magasabb mértékű (havonta legfeljebb 10260 forint összegű) vagy az általános mértékű (havi 9000 forint összegű) adójóváírás illeti-e meg. Eszerint a kifizető az adott hónapban a magasabb mértékű adójóváírást érvényesíti, ha a magánszemély adott havi bére nem több mint a kiegészítő jogosultsági határként meghatározott összeg (1 millió forint) egytizenketted része (83333 forint). Ha a munkáltató által az adóévben kifizetett bevételek alapján meghatározott adóelóleg-alapok összege az adott kifizetést is figyelembe véve meghaladja az 1 millió forintot a magasabb összegű adójóváírás az adóelőlegnél (részben sem) nem érvényesíthető. Ha a magánszemély adott havi jövedelme a kiegészítő jogosultsági határként meghatározott összeg (1 millió forint) egytizenketted részét, azaz 83333 forintot meghaladja, vagy adóelőleg-alapjainak összege – szintén az adott kifizetést is figyelembe véve – az év elejétől összesítve már meghaladja az 1 millió forintot, akkor csak az általános mértékű, azaz a havi 9000 forintos összegű adójóváírás érvényesíthető. Az általános mértékű havi adójóváírás továbbra sem érvényesíthető az adóelőlegnél, ha a magánszemély adóelőlegalapjainak összege – az adott kifizetést is figyelembe véve – a jogosultsági határt, azaz az 1 millió 350 ezer forintot meghaladja. A havi adójóváírás mindezek mellett továbbra is csak a bérjövedelem után, legfeljebb a bér 18 százaléka mértékéig vehető igénybe, az előzőek figyelembevételével [Szja-tv. 48. § (12) bekezdés a) pont].

 

Egyes kedvezmények érvényesítése az adóelőlegnél

A személyi kedvezménynek 2005-től a minimálbér arányában meghatározott havi összege az adóelőleg megállapításánál is érvényesíthető. A munkáltató, ha a magánszemély részére családi pótlékot folyósított – feltételezve, hogy jogszerűen járt el – a családi adókedvezmény adóelőlegnél történő érvényesítéséről csak akkor tekinthetett el, ha a magánszemély arról nyilatkozott, hogy azt más jogosult kívánja érvényesíteni az adóelőleg megállapításánál. Tekintettel arra, hogy 2005. január 1-től a családi kedvezmény érvényesíthetősége jövedelemkorláthoz kötött a magas jövedelmű, de egyébként családi pótlékban részesülő magánszemély (az adóelszámolást követően fizetendő adó megelőzése érdekében) arról is nyilatkozhat, hogy nem kívánja igénybe venni a családi kedvezményt [Szja-tv. 48. § (12) bekezdés e) pont, 48. § (13) bekezdés a) pont].

 

A magánszemély adókötelezettségei

Új előírás 2005-ben, hogy nem terheli adóelőleg az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt egyéb jövedelemnek minősülő összeget. A pénztárnak elegendő az adóköteles jövedelmet igazolnia, és a magánszemélynek sem kell év közben adóelőleget fizetnie, így emiatt a magánszemély nem válik önadózóvá, és kérheti az adóhatóság adó-megállapítását is, ha egyébként az arra vonatkozó feltételeknek megfelel [Szja-tv. 49. § (2) bekezdés c) pont].

 

Munkahelyi eszközök használata, munkahelyi szolgáltatások igénybevétele

A törvény rögzíti, hogy a magánszemélynél nem keletkezik bevétel az olyan dolog (például eszköz, berendezés) használatakor, illetve szolgáltatás igénybevételekor, amelyet a munkáltató a tevékenységében közreműködő magánszemély részére a munkavégzés, a tevékenység ellátásának érdekében biztosít. Ebbe a körbe tartozik különösen a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés (a munkavédelemről szóló) törvény szerinti) feltételeinek biztosítása. A törvény kimondja, hogy amennyiben a munkáltató a tevékenységében részt vevő személy részére feladatkörének ellátása érdekében biztosít eszközt, berendezést vagy valamilyen szolgáltatást, és ezek bármelyike a magánszemély személyes szükségleteinek kielégítésére is alkalmas, illetve a magáncélú használat nem zárható ki, akkor a magánszemélynek adóköteles bevétele csak olyan esetben keletkezik, ha ezt a törvény külön kimondja. A szabály a 2004. évtől visszamenőlegesen hatályos. Így a magánszemélynek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége például a cégtelefon magáncélú használatára tekintettel. A törvény 2005-től is mindössze a kifizető által ingyenesen vagy kedvezményesen biztosított úthasználatra jogosító bérlet, jegy esetében a magáncélú használatra tekintettel keletkező bevételt nevesíti ilyen természetbeni juttatásként. Így a 2005. évtől adóköteles természetbeni juttatásnak minősül a kifizető által adott úthasználatra jogosító bérlet értékének a magáncélú használatra eső része. A juttató választhat, hogy az üzleti és magáncélú használatot elkülönítve tartja nyilván, és ez alapján határozza meg az adóköteles részt, vagy hogy az így adott juttatás felét tekinti adóköteles természetbeni juttatásnak. Ha az egyéni vállalkozó nem fizet cégautóadót és mégis elszámol úthasználati díj címén költséget ebből a költségből – döntése szerint – vagy a magáncélú használatra jutó tételes elkülönítéssel megállapított rész, vagy az elszámolt költség 50 százaléka vállalkozói kivétnek minősül [Szja-tv. 4. § (1) bekezdés és 69. § (1) bekezdés m) pont[.

 

Nem biztosított magánszemélynek adott juttatások

2005-től a magánszemélynek nem keletkezik összevonás alá eső jövedelme, ha munkaviszonyon, megbízási jogviszonyon kívül kedvezményesen vagy ingyenesen juttatnak részére terméket vagy szolgáltatásban részesül, még abban az esetben sem, ha a természetbeni juttatás nem adómentes, mert ekkor az adófizetési kötelezettség és az egyéb közterhek a kifizetőt terhelik, a természetbeni juttatásra irányadó szabályok szerint [Szja-tv. 69. § (1) bekezdés l)pont].

 

A minden munkavállalónak azonos feltételekkel történő juttatás

A hatályos szabályok szerint a 2004. adóévtől leszűkült a természetbeni juttatások köre. A szabályozás szerint csak az a nem pénzben nyújtott vagyoni érték minősülhet természetbeni juttatásnak, amelyet a törvény ilyenként határoz meg. Kollektív szerződés hiányában a jelenlegi szabályok szerint természetbeni juttatásnak minősül a munkáltató által valamennyi munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen biztosított termék vagy szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel. Ennek feltételeként írta elő a törvény, hogy a termék megszerzése, illetve a szolgáltatás igénybevétele minden munkavállaló számára ténylegesen is elérhető legyen. 2005-től az összes munkavállaló fogalma kiterjed a kirendelt munkavállalókra is, továbbá a munkavállalók közeli hozzátartozói, az elhunyt munkavállalók közeli hozzátartozói, a szakmunkástanulók, szakmai gyakorlaton lévő diákok és közeli hozzátartozóik, a munkáltatótól (vagy jogelődjétől) nyugdíjba ment volt munkavállalók és közeli hozzátartozóik is beletartoznak a munkavállaló fogalmába [Szja-tv. 69. § (1) bekezdés d) pont].

 

Belső szabályzat alapján történő juttatás

A hatályos, 2004-ben érvényes előírás alapján természetbeni juttatásnak minősül a kollektív szerződésben rögzített több munkavállaló számára azonos feltételekkel és módon ingyenesen, vagy kedvezményesen juttatott termék, nyújtott szolgáltatás. Ennek azonban feltétele, hogy a kollektív szerződésben ezek a juttatások ne egyénileg legyenek szabályozva, hanem azok valamilyen munkakörhöz, beosztáshoz, munkakörben eltöltött időhöz kapcsolódjanak. Ekkor a törvény nem írja elő, hogy a juttatás a jogosult számára elérhető legyen. A mindennapi gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a kollektív szerződésnek viszonylag ritkák, inkább a nagyobb vállalatokra, több foglalkoztatót alkalmazó cégekre jellemzők, ez azonban nem jelenti azt, hogy azok a foglalkoztatók, amelyeknél nincs kollektív szerződés, ne akarnának bizonyos juttatásokat nyújtani a dolgozóiknak. A probléma feloldására a 2005. évtől életbe lépő módosítás alapján és a szabály a munkáltatóknál  fellelhető más szabályzatra is kiterjed, így nem feltétel a kollektív szerződés megléte. A törvény szerint a munkáltatónál hatályban lévő, a munkavállalók által hozzáférhető és megismerhető belső szabályzatban (szervezeti és működési szabályzat, üzemi szabályzat stb.) alapján meghatározott juttatások és nyújtott szolgáltatások szintén természetbeni juttatásnak minősülnek, amelyek után a munkavállalónak nem keletkezik adófizetési kötelezettsége. Természetesen ebben az esetben is feltétel, hogy a juttatások ne egyes foglalkoztatottakhoz kapcsolódjanak, hanem egyes munkakörökhöz, beosztáshoz, vagy eltöltött időhöz. Ennél a belső szabályozás szerinti megoldásnál azonban lényeges különbség, hogy az egyes csoportba tartozók valamennyi tagjára nem kell a juttatásoknak kiterjedniük, hanem csak azokra, akiket a belső szabályzat az adott ismérv szerinti körbe sorolt. A törvény ugyanakkor kimondja, hogy nem minősül természetbeni juttatásnak a munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől függő közös ismérv alapján nyújtott termék vagy szolgáltatás. Ennek a feltételnek a célja, hogy a kiemelkedő teljesítményhez kapcsolódó különdíjazás ne minősüljön természetbeni juttatásnak, mivel ez adóelkerülésre adna okot, elsősorban a magasabb beosztású alkalmazottak esetén  [Szja-tv. 69. § (1) bekezdés e) pont].

 

Üdüléssel kapcsolatos juttatás

Az üdüléshez kapcsolódó juttatásokra irányadó adózási szabályok több ponton is módosultak. Jelenleg adómentes természetbeni juttatásnak minősül a kifizető által a belföldi illetőségű magánszemélynek a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott üdülési csekk értékéből adott kedvezmény, illetve a munkavállaló és annak közeli hozzátartozója részére a munkáltató vagy szakszervezet tulajdonában, kezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás, de maximálisan az év elején érvényes minimálbér havi összege (de csak akkor, ha ugyanabban az évben a munkáltató üdülési csekket nem ad ugyanannak a magánszemélynek). Ez a szabály 2005-ben sem változik, az év eleji minimálbérnek megfelelő összegű üdülési csekk továbbra is adómentes. Az adómentes részt meghaladóan juttatott szolgáltatás adóköteles természetbeni juttatásnak minősül. A változás szerint januártól bárkinek juttathat a kifizető ilyen jellegű juttatást, az természetbeni juttatásnak minősül. Változás a hatályos szabályokhoz képest, hogy ez a mentesség a munkáltató céggel kapcsolt vállalkozási jogviszonyban álló cégek üdülőire is kiterjed. Üdülőnek a nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerint ilyenként nyilvántartott szálláshelyet kell tekinteni. Közeli hozzátartozó részére biztosított üdülési szolgáltatás akkor minősül adómentesnek az érvényben lévő szabályok szerint, ha azt egyidejűleg nyújtják a munkavállalónak is. Ez alapján nem minősül adómentes természetbeni juttatásnak, ha a munkáltató csak a munkavállaló családjának juttat üdülési szolgáltatást úgy, hogy a munkavállaló nem vesz részt benne. A munkavállalóval azonos elbírálás alá esik a nyugdíjban részesülő magánszemély, ha volt munkáltatója vagy a szakszervezet nyújtja részére a szolgáltatást. A 2005. évtől ugyanilyen elbírálás alá esik a munkavállaló közeli hozzátartozója is, vagyis e kör szintén adómentesen juthat ilyen szolgáltatáshoz akkor is, ha azt a munkavállaló nélkül veszi igénybe. Ugyancsak kedvező változás, hogy egy adott cégcsoporton belül is adómentes az üdülési szolgáltatás nyújtása 2004-ben. A leányvállalat munkavállalója adómentesen üdülhetett az anyavállalat üdülőjében, ugyanakkor az adómentesség nem állt fenn, ha az anyavállalat dolgozója üdült a leányvállalat üdülőjében, illetve ha az egyik leányvállalat munkavállalója egy másik leányvállalat üdülőjében üdült. Az adómentes szolgáltatásban részesíthetők köre kibővült az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójával, a szakképző iskolai tanulóval, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatóval, és a nyugdíjas magánszemély közeli hozzátartozójával is.

 

Reklámcélú juttatások

Továbbra is adómentes a bárki számára elérhető, üzletpolitikai célzattal meghirdetett ajándékakciók keretében adott juttatás. Ha az akció a magánszemélyek csak egy meghatározott zárt körére vonatkozik, akkor az ajándék adóköteles természetbeni juttatásnak minősül, de csak abban az esetben, ha e körbe tartozó magánszemélyek azonos feltételekkel és módon részesülnek az ingyenes vagy kedvezményes termékben, szolgáltatásban. Szemben a korábban a belső szabályzatban meghatározott természetbeni juttatáshoz kapcsolódó szabályokhoz, ebben az esetben van lehetőség arra, hogy a munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítményfüggő ismérv szerint adják a juttatást az üzletpolitikai akciók keretében nem kizáró ok, ha a juttatás elismeri az akcióban (például pontok gyűjtésével) a résztvevő magatartását (teljesítményét) a juttató üzleti szempontjainak érvényesítése érdekében [Szja-tv. 1. számú melléklet 8.14 alpont 69. § (1) bekezdés j) pont].

 

Adóköteles biztosítási díj

2005-től a juttatótól függetlenül minden esetben természetbeni juttatásnak minősül a több magánszemély mint biztosítottak javára kötött biztosítási szerződés alapján fizetett adóköteles biztosítási díj. Így tehát 2005-től természetbeni juttatásnak minősül a kifizetőnek nem minősülő személy (például külföldi munkáltató) által fizetett biztosítás is (azonban ekkor a kifizető számára előírt szabályok szerint az adókötelezettség a magánszemélyt terheli). A természetbeni juttatásként való minősítés egyéb feltételei változatlanok [Szja-tv. 69. § (1) bekezdés k) pont, 2. § (6) bekezdés].

 

Reprezentáció, üzleti ajándék

A reprezentációra, üzleti ajándékra vonatkozó rendelkezések lényegében nem változtak. Pontosításra került, hogy az adómentes csekély értékű ajándékot nem kell beszámítani az üzleti ajándékok értékébe. Ez tehát azt jelenti, hogy például a valamely kifizető által a vele munkaviszonyban nem álló tevékenységében közreműködő vagy vele üzleti kapcsolatban álló személyeknek juttatott csekély értékű ajándékot az üzleti ajándék és a reprezentáció számításánál figyelmen kívül kell hagyni. A reprezentáció és a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékra vonatkozó, személyijövedelemadó-mentesített értékhatárának meghatározásakor a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adóalanyok esetén az szja-törvény üzleti év kezdőnapján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni [Szja-tv. 69. § (8) bekezdés, 69. § (8) bekezdés c) pont].

 

Utalvány

Minden természetbeni juttatást – akár adómentes, akár adóköteles – utalvány formájában is lehet adni, ha azon feltüntették, hogy mire lehet beváltani, és egyébként a juttatásra vonatkozó törvényi előírások teljesülnek. A készpénz-helyettesítő eszközöket a törvény példálódzó jelleggel felsorolja, idetartozik például a kereskedelmi utalvány, jegy, bon, kupon és más hasonló tanúsítvány. A szabály azonban kizárja e körből a bármire beváltható utalványt vagy vásárlási kártyát [69. § (11) bekezdés].

 

Kamatkedvezményből származó jövedelem

Amennyiben a juttatáskor a munkáltató nem tud adóelőleget levonni, akkor az adóelőleget a munkáltató köteles megfizetni a magánszemély helyett. Az így megfizetett adóelőleget követelésként kell nyilvántartásba vennie a munkáltatónak. E követelés után a jelenlegi is hatályos szabályok szerint a magánszemélynek hat hónapig nem keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelme, azonban az ezt meghaladó időszak alatt keletkező kamatkedvezmény adóját a munkáltató viseli (ez korábban a magánszemélyt terhelő adó volt) [Szja-tv. 72. § (3) bekezdés].

 

Sportrendezvényen nyújtott szolgáltatás

Adómentes az olyan szolgáltatás, amelyet a kifizető az általa fenntartott sportintézmény sportrendezvényén nyújt (kivéve az utazást, az elszállásolást és az étkezést), továbbá az a szolgáltatás, amelyet a sportszervezet, országos sportági szakszövetség a versenysport, diáksport érdekében szervezett edzés vagy verseny vele munkaviszonyban, megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban nem álló résztvevőjének az edzési vagy versenyfeladathoz tartozó utazás-, szállás, és étkezési szolgáltatás révén juttat. A sportoló 30 napnál hosszabb folyamatos elszállásolására (így különösen szállodai elhelyezésére) csak akkor lehet e rendelkezést alkalmazni, ha az az olimpiai játékokon, a világbajnokságon, Az Európa-bajnokságon vagy a speciális világjátékokon való versenyzést, illetve az arra történő közvetlen felkészülést szolgálja. A 2005-től hatályos rendelkezés ez utóbbi sportjátékok között sorolja fel a Héraklész-program keretében való versenyzést is [Szja-tv. 1. számú melléklet  8.7 pont].

 

Étkezési juttatás

Az étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi étkeztetés, közétkeztetés keretében a munkáltató által adómentesen adható kedvezmény (melegétkezésre jogosító utalvány) értéke havi 6000 forintról 8000 forintra, míg a hidegétkezésre jogosító élelmiszer-utalvány 3500 forintról 4000 forintra emelkedik [Szja-tv. 1. számú melléklet 8.17 pont].

 

Csekély értékű ajándék

Nem változik, hogy a csekély értékű ajándékot bármely kifizető bármely magánszemélynek évente három alkalommal adhat. Változás, hogy a csekély értékű ajándék új meghatározása nem kötődik az áfaszabályhoz, hanem az alkalmanként adott ajándék értékéből az adóév első napján érvényes minimálbér 10 százalékát meg nem haladó részt (2005-ben 5700.- Ft) lehet adómentes csekély értékű ajándéknak tekinteni. A csekély értékű ajándékról a kifizetőnek nyilvántartást kell vezetnie. Az ajándék értékének az adómentes értékhatárt meghaladó része attól függően adóköteles, hogy azt a magánszemély milyen jogcímen kapta (például lehet reklámajándék, vagy más, a törvényben – az üzleti ajándék kivételével – említett természetbeni juttatás). Ha azonban a természetbeni juttatások között említett esetek egyike sem illik az adóköteles ajándékra, úgy a juttató és a magánszemély között fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni []Szja-tv. 1. számú melléklet 8.19 alpont].

 

Egyéb juttatás

Adómentes természetbeni juttatásnak minősül a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók részére kulturális, sport- és egyéb rendezvények alkalmával természetben nyújtott vagyoni érték, így különösen a szállás, étkezés, utazás és a rendezvényhez szokásszerűen kapcsolódó juttatások értéke. A közoktatásról szóló törvény szerint ilyen gyermekek, tanulók azok, akikről orvosi szakvélemény állapította meg, hogy életkilátásaik szempontjából hátrányos helyzetet előidéző betegségekben, fogyatékosságokban szenvednek [Szja-tv. 1. számú melléklet 8.22 pont].

 

Csoportos létszámleépítés

Új adómentes juttatás kerül bevezetésre 2005-től a csoportos létszámleépítés miatt elbocsátott/elbocsátandó munkavállalók újra-elhelyezkedésének támogatása céljából. Ha a munkáltató, a volt munkáltató az elbocsátott/elbocsátandó munkavállalói részére át-, illetve továbbképzést, munkajogi, illetve pszichológiai tanácsadást biztosít, a szolgáltatások adómentesek [Szja-tv. 1. számú melléklet 8.29. pont].

 

Utazási bérlet, jegy juttatása

Januártól megszűnt az a lehetőség, hogy a munkáltató a munkába járásra szolgáló bérlet, jegy leadása nélkül a bérlet, a jegy árának 80, illetve 86 százalékát adómentes költségtérítésként fizethesse ki. 2005-től az adómentes juttatás feltétele a jeggyel, illetve számlával történő elszámolás, valamint hogy a bérleten vagy a jegyen a magánszemély utazási igazolványának száma, ennek hiányában a magánszemély nevére szóló számla igazolja a magánszemély által történt felhasználást. Adómentes a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet szerinti munkába járás céljából juttatott bérlet, menetjegy akkor is, ha a juttatást a munkáltató a nevére szóló számla ellenében történő térítés formájában adja [Szja-tv. 3. számú melléklet II. fejezetének megszűnt 7. pontja, I. számú melléklet 5-7 pontja, I. számú melléklet 8.29 pontja].

 

Iskolakezdési támogatás

2005-től 17 ezer forintra emelkedik az adómentes iskolakezdési támogatás adómentes összege. Az iskolakezdési támogatást továbbra is mindkét szülő igénybe veheti. Meghosszabbodik a felhasználási időszak, immár a tanév első napját megelőző és követő 60 napon belül juttatható adómentesen az említett támogatás (2004-ben a tanév első napját megelőző 60, illetve az azt megelőző  30 nap volt a kedvezményezett időszak) [Szja-tv. 1. számú melléklet 8.30 pont].

Lucz Zoltánné, A MUNKAADÓ LAPJA