NDP cimer

Magyarország Felemelkedéséért Fórum  - Program
Az Emberekért Emberül Csoport kitüntetettjei

 

Magyarország Felemelkedéséért Fórum
Budapest, 1998. március 11-15.
Elô- és utórendezvények: Magyarország, 1998. március 8-22

Tisztelt Hölgyem/Uram !
"Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idô, most vagy soha!"
(Petôfi Sándor)

A XX. század Európájának történelmét ritkán aranyozta be a népek harcának dicsôsége, e ritka pillanatok közé tartozik az 1956-os októberi magyar forradalom néhány napja. Ennek köszönhetô, hogy történelmi léptékben kártyavárként omlott össze a zsákutcába menetelô kommunista világrendszer. A magyarság 90 százaléka egy emberként kiáltotta a "Világszabadság" jelszavát, melynek megvalósítását megakadályozták a jelenleg uralkodó elitünk tagjai, akik a nép és haza árulóivá váltak 1956-ban, a szovjet megszállók tankjainak támogatása mellett és a nyugati országok közömbösségének árnyékában.

Az 1956-os események az 1849. október 6-ikával elkezdôdött Habsburg terrorból feltörô függetlenségi ösztönbôl vezethetôk le és ennek folytatására lehet, hogy szükség lesz - legalább eszmei síkon - 1998-ban is. A pillanatnyi nemzetközi és hazai pénzügyi, gazdasági és politikai maffia oly mértékben igázta le Magyarországot, hogy csakis egy hatalmas együttkiáltással tudjuk széttörni gazdasági bilincseinket és szétfeszíteni a hordóba zárt függetlenségünk abroncsait.

Szükség van egy új típusú összefogásra, egy olyan egészséges NEMZETI CENTRUM erôre, mely az 1956 forradalmi szellemiségébôl táplálkozik, az 1848-49-es szabadságharcot tekinti ôsének és Szent István király Magyarországának modern változatát akarja megteremteni.

Napjainkban Magyarország a folyamatos politikai csôdállapotában leledzik, melyet a leértékelôdött értékek és a felértékelôdött virtuális gondolatszenny-áradat jellemez. A magyar nép csüggedten és riadalommal szemléli, hogy legitimizálták önmagukat a vezetésben és reinkarnálódtak a volt kommunista elit képviselôi. Az utódelvtársakra jellemzô, hogy a múltjukat sohaelnemismerô elôbunözôkké váltak, mert náluk garantált a politikai blöff és a konszolidált korrupció.

Ezen átmenetben a szabad véleménynyilvánítás szent zászlaja alatt, pluszeszközök kerültek bevezetésre, hogy a politikai szabadság mártíromkodása alatt bárkirôl, bármit, bármikor - mérték nélkül - semmisnek nyilváníthassanak. Áthidalhatatlan szakadék tátong a politikai elit és az átlagember értékítélete között, melyet a vezetôk köré csoportosult talpnyalók a pót-póttámogatások telehazudozásával igyekeznek ideig-óráig elsimítani.

A Nemzeti Demokrata Párt közel két esztendeje úgy döntött, hogy az emigráció képviselôinek tisztítótûzén viszi át a szavakat, a tetteket, a cselekedeteket, az ígéreteket. Az 1998-as parlamenti választások a magyar nemzet szempontjából akkor járnak sikerrel, ha nagyon sokan mennek el szavazni (70 százalék fölött lesz a részvételi arány) és a szavazatukkal a nemzeti elkötelezettségû parlamenti és parlamenten kívüli pártokat támogatják.

Az emigrációban élô magyarság képviselôire szükség van itthon Magyarországon mert hitet, reményt, biztatást tudnak adni és a kiút keresésében egy biztos támaszt jelentenek.

A Nemzeti Demokrata Párt azért hívta meg az emigrációban élô magyarságot, hogy hangosan elmondják rokonaiknak, barátaiknak, ismerôseiknek és magyar honfitársaiknak: részt kell venni a szavazásokon és nemzeti elkötelezettségû pártokat kell támogatni. Ugyanakkor ki kell hangsúlyozni, hogy ezen akcióba nem szabad bevonni a szomszédos országokban élô magyarság képviselôit, mert nem szabad ôket kitenni a választási pártcsatározások szenvedéseinek és különösen annak következményeinek.

Éppen ezért az NDP meghívja Magyarországra a magyar emigráció képviselôit, hogy vegyenek részt a "Magyarország felemelkedéséért" fórumon (melynek színhelye Budapest, 1998. március 11-15), melyet az 1848-49-es szabadságharc 150-ik évfordulója alkalmából szervezünk. Ehhez mintegy 60 egyéb rendezvény csatlakozik (150 éves Petôfi Sándor "Nemzeti dal" címû költeménye, 175 éves a Kölcsey "Himnusz", megemlékezések a 150 évvel ezelôtti eseményekrôl, Madách Imre évforduló, Sissi királynô centenáriuma, szûrkiállítás és szûrszentelés, betyár táncbemutató, Rákóczi ünnepség, kitüntetések átadása, 150 éves a Nemzeti Múzeum, kiállítások, szavalóestek, politikai vitafórumok, a társadalom felemelkedésének útvesztôi - több mint tíz szekcióban, alapítványi esték, bálok, színi elôadások, koncertek, templomi hangversenyek, ópusztaszeri látogatás, 56-osok találkozója, bajtársi találkozók, szépen magyarul, szakmai fórumok, történelmi megemlékezések, tudományos konferenciák, istentiszteletek, egyházi rendezvények, találkozás a média képviselôivel, látogatások oktatási és nevelési intézményekben, koszorúzások stb.), melyek 1998. március 8-22. között fognak lezajlani.

Az NDP véleménye szerint, Magyarország lélekszáma két évtizede folyamatosan csökken és az elmúlt évtized alatt hazánk nemzetközi gazdasági térvesztése egyértelmû; ezek olyan súlyos hibás döntések eredményei, melyekbôl közösen meg kell találnunk a kilábalást.

Sajnos, minden más parlamenti párt, vagy civil szervezet vagy kormányzati tényezô annyira megossza az emigrációs magyarságot, hogy kénytelenek voltuk az NDP keretében felvállalni ezt a meghívást. Az NDP csak szervezi ezt a rendezvényt, de erre azért van szükség, mert ismeretlen kft-k, bt-k és Rt-k nem tudják meghívni az emigráció jelentôsebb magyar képviselôit. A Nemzeti Demokrata Párt parlamenten kívüli párt, mely semmilyen állami támogatásban nem részesül. Eddig számos pozitív visszajelzést kaptunk az emigrációban élô magyaroktól, és ezért esélyét látjuk annak, hogy egy ilyen rendezvényt megszervezzünk.

Éppen ezért, mindazok akik féltik a magyar népet és tenni óhajtanak a magyar hazáért fogjanak össze a SZENT OKTÓBER szellemi világosságának fénylô jegyében és együtt kiáltsák föl az égre, hogy elérkezett a magyar szférák - disszonáns hangok nélküli - egeket dicsôítô pillanata.

 

Budapest, 1997. december 22.

Boldog új Esztendôt kíván:
Dr.Vincze János
a Nemzeti Demokrata Párt elnöke
az '56-os Magyarok Világszövetségének alelnöke

 

Megjegyzés: Kérjük, hogy e levelet fénymásolja és adja tovább rokonainak, barátainak és ismerôseinek.

 

Szervezési tudnivalók:

 

A részletes programok kimunkálás alatt vannak és csak azoknak küldjük meg, akik részvételi szándékukat jelzik valamilyen információs csatornán!

 

Részletes információ:

Dr. Vincze János 1476 Budapest, Pf. 240 Magyarország
Tel./Fax: (36-1) 2180496
Email:ndp@mail.datanet.hu
Dr.Vincze János
a Szervezô Bizottság elnöke

 


Magyarország Felemelkedéséért

Végleges program

Március 6.

Nemzeti értékeink megõrzése. dr. Bokor Imre elõadása
Oroszlány, Mûvelõdési Ház, 17h
Szervezõ: Balog Gyula 34-361-552

"Bábszínház ország" Erdélyi István könyvdedikációja
Balassagyarmat, Iris könyvesbolt, Kossuth L. u. 14., 14-16h
Szervezõ: Varga Mihályné 35-315-603

Mit adott a magyarság Európának? "És mégis Petõfi?"
Kiszeli István régész elõadása a szibériai ásatások eredményeirõl.
Dunakeszi, Bárdos Lajos Ált. Iskola, 15h
Szervezõ: Skripecky Ákos 27-346-355

Mit adott a magyarság Európának? "És mégis Petõfi?"
Kiszeli István régész elõadása a szibériai ásatások eredményeirõl.
Dunakeszi, Széchenyi I. Ált. Iskola, 18h
Szervezõ: Skripecky Ákos 27-346-355

Író-olvasó találkozó: Erdélyi Istvánnal
Szécsény, Mûvelõdési Ház 17-19h
Szervezõ: Balla Tibor 32-370-278

Március 10.

Független magyar újságírók találkozója
MUOSZ-székház
Budapest, 1062 Andrássy út 101 sz. 14-18h
Szervezõ: Balog Barna 1-280-2322

"KP net" szerkesztõ-olvasó találkozó
Budapest, 1062 Andrássy út 101 sz.
Szervezõ: Nagy László 1-262-2644

"Szózat" szerkesztõ-olvasó találkozó
Budapest, 1062 Andrássy út 101 sz.
Szervezõ: Rakovszky József 1-276-1084

"Magyar Lant" szerkesztõ-olvasó találkozó
Budapest, 1062 Andrássy út 101 sz.
Szervezõ: Tiszay Örs 1-218-0496

Szent Korona Társaság baráti összejövetele
Budapest, II. ker. Margit körút 38/A 18-21h
Szervezõ: Tramontini József 1-316-6189

Író-olvasó klub: Erdélyi Istvánnal
Salgótarján, 3100, Május 1 út 79/A, 17h
Érdeklõdni: 32-310-450; 32-316-495

Március 11.

Cifraszûr kiállítás (03.08. - 03.22.)
Vilonya, 8194 Újtelep 8.
Szervezõ: Zalai Károly István

Nemzeti könyvvásár, Püski Könyvesház (03.08. - 03.22.)
Budapest, 1013, I. ker. Krisztina körút 26.
Szervezõ: Püski Sándor 1-175-7763

"Fehérlófia" nemzeti kiadványok könyvesboltja (03.08. - 03.22.)
Budapest, VIII. ker. József körút 36.
Hétfõtõl-péntekig 10-18h
Érdeklõdni: 06-30-510-125

Magyar Alkotó Mûhelyek (03.08. - 03.22.):
Dienes Gábor festõmûvész 1-303-2745
Katona Zsuzsa szobrászmûvész 1-303-2745
Mészáros Géza festõmûvész 1-186-6789
Mihály Gábor szobrászmûvész 1-113-4944
Szkok Iván festõmûvész 1-166-0721; 1-165-8028
Vízy László festõmûvész 1-175-2258

Tûzzománc kiállítás (03.08. - 03.22):
Kesztyûs Ferenc festõmûvész 1-342-1210

Kiállítás parádé
Budapest, V. ker. Kecskeméti u. 8.
Hétfõtõl-péntekig 12-18h
Macskássy Izolda 1-185-6430

Deport-56, élménybeszámolót tart Iványi Péter
Budapest, XIII. ker. Hajdú u. 46. 10-13h
Szervezõ: dr. Szerdahelyi Szabolcs 1-140-3753

Örmény gyökerek
Budapest, 1054 Akadémia u. 1. 16-1830h
Szervezõ: dr. Issekutz Sarolta 1-201-1011

Menedzser konferencia, Rubin Aktív hotel
Budapest, XI. ker. Dajka Gábor u. 3. 16-1830 h
Szervezõ: Waller Ferenc 1-214-8434

Édes hazám, fogadj szívedbe
Horváth Gyula szerzõi szavalóestje
Budapest, V. ker. Belgrád rakpart 24. 19-2130h
Szervezõ: Horváth Gyula 1-212-0071

Márciusi randevú (operett-gála)
Postás Mûvelõdési Központ
Budapest, 1068 Benczúr u. 27. 19-2130h
Szervezõ: Adrigán Judit 1-137-0328

Muzsikáló március (kamarazene)
Budapest, II. ker. Margit körút 38/A 19-2130h
Szervezõ: Németh István 1-349-3562

Március 12.

"Magyarország felemelkedéséért" (plenáris ünnepi ülés)

Az ünnepi ülés a Szent Margit Gimnázium dísztermében 9 órakor kezdõdik
Budapest, XI. ker. Villányi út 5-7.
Szervezõ: dr. Vincze János 1-218-0496

Az 1848-as szabadságharc 150. évfordulójának ünnepi emlékmûsora
Himnusz
Liszt Ferenc: Funerailles
Szavalat: Halasi B. Erzsébet, Horváth Gyula
Zene: Fazekas László
Megemlékezés 1848-ról

Kitüntetések átadása: oklevek és érdemérmék az Emberekért-Emberül Csoport részérõl

Felszólalások:
Politikai pártok képviselõi
56-os szevezetek képviselõi
Az emigrációs magyarság képviselõi
Közéleti személyiségek

Kulturális záróakkordok
Székely himnusz
Szózat

Templomi ünnepi hangverseny mûsora:
Budai Alsóvizivárosi (Kapucinus) Plébánia Templom
Budapest, I. ker. Fõ u. 32-34. 19h
Szervezõ: Fancsali János 23-423-631

Elõadómûvészek: Fancsali János (orgona, zongora), Fancsali Mária (operaénekes), Fancsali Bence (klarinét).
Mûsorvezetõ: Lukin László

Program:
Kodály Zoltán, Daniel Croner, Kájoni Kódex, Pergolesi, G.B.Martini, J.Haydn, Mozart, Liszt, C.Franck, Eszteházy Pál.

Március 13.

Emigrációs magyar régiók találkozója
Budapest, V. ker. Belgrád rkp. 24. 10h
Szervezõ: Szarvas József (Anglia)

56-os bajtársi visszaemlékezések
Budapest, V. ker. Nádor u. 36. VI. e. 10h
Szervezõ: Sinkovics Gyula 1-177-8347

Magyar sportolók kézfogása
Budapest, V. ker. Belgrád rkp. 24. 11h
Szervezõ: Bányai István 26-326-782

A Budavári pincebarlangok megtekintése:
10h I. ker. találkozás: Attila út 21. (30 perc)
"Majerffy pince" többszáz hektós márványhordóval
11h I. ker. találkozás Dísz tér 13. (30 perc)

12h I. ker. Országház u. 16. (30 perc)
Találkozás a Dárda utcai bejáratnál (önköltséges)

14h I. ker. Úri u. 52. (25 perc) "Nagy pince"

14h I. ker. találkozás: Attila út 21. (30 perc)
"Majerffy pince" többszáz hektós márványhordóval

Szervezõ: Nagybákay Antal 06-30-219-576

Március 13.

Sissi Ünnepi Bál
(19 órától - 05 óráig)

A Stefánia-palotában (Budapest, 1143 Stefánia u. 34-36. sz., õrzött parkolóval).
Érdeklõdni: 1-343-0300; 1-342-1210; 1-218-0496; 1-349-3562.

Program
Mûvészek gálaestje
Táncversenyek
Magyar népzene
Hangulati vitafórum
Tombola
Gasztronómiai ínyencségek
Össznépi mulatság

Menü
Újházi tyúkhúsleves
Hortobágyi palacsinta
Borjúérmék magyarosan
Somlói halom

Italsor
Puszta koktél
Etyeki chardonnay
Villányi cabernet sauvignon
Ásványvíz
Kávé tejszínnel

Március 14. Városok és települések napja

Hajdú-bihari karnevál (Debrecen)
Szervezõ: dr.Vincze Zoltán 06-30-636-312

Nyírségi vigasság (Nyíregyháza)
Szervezõ: dr.Kónya László 52-440-155

Betyárvilág (Hajdúszoboszló)
Szervezõ: Papp László 52-361-971

"Sándor és Júlia" õsbemutató (Eger)
Szervezõ: Demeterné Erdõs Ildikó 06-30-682-916

Biennálé (Vác)
Szervezõ: Kocsis Iván 27-310-249

Élõ örökségünk (Ópusztaszer)
Szervezõ: Nagy László 62-375-133

Feszty-Körkép látogatás
Szervezõ: Nagy László 62-375-133

Tradicionális hétvége (Székesfehérvár)
Szervezõ: Kern Károly 22-308-658

Sissi-emléktúra (Gödöllõ)
Szervezõ: Szabó Margit 28-410-124

Bográcsgulyás (Tisza csárda- Szolnok)
Szervezõ: dr. Csabai Csaba 56-343-510

Táncfórum (Balatonszemes)
Szervezõ: Zalai Károly, Vilonya 8194 Újtelep u. 8.

Üzenet (Siófok)
Szervezõ: Turjáni József 06-20-454-656

Betyárebéd (Kecskemét)
Zöldfa vendéglõ, Nagykörõsi u. 46
Szervezõ: Gonda József 76-324-426

Rácsodálkozás (Veszprém)
Szervezõ: Deák Ferenc 88-402-624

Élõ örökségünk 56 (Várpalota)
Szervezõ: Egerszegi Lajos 88-475-622

Vidám tavaszváró (Dunakeszi)
Szervezõ: Skripeczky Ákos 27-346-355

Rákócziak emlékezete (Szécsény)
Szervezõ: Balla Tibor 32-370-278

Kaláka (Kaposvár)
Szervezõ: Gömbös Pál 82-429-194

Tavaszhívogató (Szeged)
Szervezõ: Másody Dániel 62-488-384; 62-424-107

Barátok együtt (Pomáz)
Szervezõ: Bányai István 26-336-782

A haza téged is hív... (Nagykanizsa)
Szervezõ: Borsos Ferenc 93-314-049

Márciusi ünnepi hétvége (Sopron)
Szervezõ: dr. Drabant Ervin 99-329-668

Tradicíonális megemlékezések (Oroszlány)
Szervezõ: Kovács Tibor 06-20-520-032

Halasi vígaságok (Kiskunhalas)
Szervezõ: dr. Farkas László 77-422-343

Magyar gazda szemmel (Mátészalka)
Szervezõ: Selmeci Béla 44-313-621

Érdi napok (Érd)
Szervezõ: Bátai János 23-368-076

Ünnepi kostoló (Kecskemét)
Szervezõ: Tóth Sándor 76-411-288

Nógrád megyei sportnap
Vonzáskörzet: Szécsény, Rimóc, Varsány, Nógrádsipek, Nagylóc, Endrefalva, Ludányhalászi, Benczúrfalva.
Asztalitenisz-verseny három kategóriában: általános iskolások, középiskolások, felnõttek.
Díjátadók: Répássi László (megyei sport ig.), Tõzsér Ferenc (asztaliteniszezõ)

Az 56'-os Magyarok Világszövetsége és az 56-os szervezetek együttes megemlékezése és koszorúzása
"1848" szimfonikus költemény.
Zeneszerzõ: Vigh Kristóf
A Corvin-közi ünnepség résztvevõi a szabadság lángját meggyújtják és a testnevelési egyetem diákjaival együtt alkotják a fáklyásmenetet.
Budapest, Corvin-köz 14h

Ünnepi nagygyûlés az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulóján
Magyar Testnevelési Egyetem aula,
1123 Budapest, Alkotás u. 44. 19h
Érdeklõdni: 1-215-6560; 1-202-4728

Március 15.

Mise 9h
P. Faddy Othmár atya
Budapest, I. ker. Margit körút 27.

Istentisztelet 10h
Budapest, Nagyvárad téri, Üllõi út 90.
Találkozás 1130h és koszoruzás.
Egy perc néma tisztelgés a szabadságharc kegyhelyeinél: Bem szobornál, Örökmécsesnél, Petõfi szobornál.

Cifraszûr- szentelés
Balatonszemes, 10h

Megjegyzés: Magyarországon a helységen belül csak a hatjegyû számot kell tárcsázni, Budapest esetében a telefonszámok hétjegyûek. Ha más helységbe telefonálunk, akkor 06-ot kell tárcsázni, meg kell várni a csörgõ hangot és azután tárcsázzuk folyamatosan a két számjegybõl álló vidéki körzetszámot és az általunk kívánt számot.
Budapest esetében a körzet szám egy számjegyû (1-es). Külföldrõl a nemzetközi hívó szám után Magyarország megkülönböztetõ számát kell tárcsázni (36-ot), majd folyamatosan a körzetszámot és a kívánt telefonszámot.

Szállás: A külföldrõl érkezõ vendégek számára a Magyar Kultúra Alapítvány vendégszobáiban foglaltunk
helyet, 1014 Budapest, Szentháromság tér 6.

Szervezõ: Mányi Aranka 36-1-155-0122; 36-1-175-3367; Fax: 36-1-175-1886.

 


 

Az Emberekért Emberül Csoport kitüntetettjei

 

Az Emberekért-Emberül Csoport úgy döntött, hogy erkölcsi elismerésben részesíti azon magyarok közül azokat - akik alkotótevékenységükkel, mindennapi munkásságukkal és a magyarságért érzett felelõsségtudatukkal kiemelkedõt alkottak életpályájuk során -, akiket a mai társadalomban mérceként állíthatunk az embertársaik elé. Ezért létrehozta a

"Magyarország felemelkedéséért"
érdemérmet és oklevelet.

Elsõ ízben a következõ személyeket javasolták:

Dr. Vincze János - egyetemi tanár, az NDP elnöke
Kesztyûs Ferenc - festõmûvész
Szarvas József - menedzser, Anglia
Dr. Papp Lajos - orvosprofesszor, szívsebész
Orbán Éva - publicista
Csete György - építõmûvész

Az oklevelek átadására a Sissi Galériában, Budapesten (Stefánia út 34-36 sz.) került sor 1997. december 17-én, 17 órakor.
Az érdemérmeket Budapesten, 1998. március 12-én fogjuk átnyújtani a "Magyarország felemelkedéséért" rendezvény sorozat keretében.

 

Dr. Vincze János - egyetemi tanár, a Nemzeti Demokrata Párt elnöke

A biofizika professzora, írt 31 könyvet és több mint 500 szakdolgozatot és 12 Nemzetközi tudományos társaság tagja. Soha nem alkudott meg a hatalommal és ezért nem választották meg az Akadémia tagjává. Hatalmas munkát fejt ki a magyar nemzet egységes összefogásának megteremtése érdekében. A húszadik században elõször, a Nemzeti Demokrata Párttal felvállalta a külföldön élõ magyar emigráció hazahívását néhány napra (1998. március 11-15 között), hogy együtt próbáljunk meg "Magyarország felemelkedésén" gondolkodni.

 

Dr. Kesztyûs Ferenc - festõmûvész

Számos hazai és nemzetközi kiállításon vett részt, háromszoros nemzetközi ezüstérmes grafikus- és festõmûvész. A tûzzománc technika "kitalálója" és mûvészi tökélyre fejlesztõje, ezáltal a mûvészi alkotás maradandóságát óriási mértékekben elõrevitte. Ezen túlmenõen aktívan részt vállal a mûvészi élet megszervezésében és fogékony a magyar társadalom minden kérdésére.

 

Szarvas József - menedzser, Anglia

Várpalotai 56-os szabadságharcos, akit távollétében halálra ítéltek. 41 éve Angliában él, és mint menedzser vállalkozó segít minden kérdésben. Aktív szerepet vállalt az emigrációban élõ magyarság összefogásában. Az Angliai Magyar Szabadságharcos Szövetség fõtitkára. Nagyon gyakran jár haza Magyarországra, megszervezte a Várpalotai 56-os Klubot és az utóbbi években október 26-án ünnepélyt is szerveznek - az áldozatok emlékére, az õ javaslatára, Várpalotán.

 

Dr. Papp Lajos - orvosprofesszor, szívsebész

Feladatait magas szakképzettséggel látja el, nagyon sokra becsülik munkatársai és betegei. Ezen túlmenõen, számos írása jelenik meg a médiában, ahol alapos felkészültséggel elemzi a társadalom jelenlegi helyzetét. Aktívan részt vállal a közéletben. A szívsebészet tarthatatlan pénzügyi ellátását számos alkalommal ostorozta és kétségbeesett jajkiáltásként éhségsztrájkot kezdett. Ennek kapcsán országos szolidaritási akció alakult ki személye körül és eredménnyel sikerült tárgyalni az egészségügyi és pénzügyi szervekkel.

 

Orbán Éva - publicista

Publicistaként és törékeny asszonyként, elhatározta, hogy magnószalagra rögzíti az 56-os eseményben résztvevõk visszaemlékezéseit, hogy valós képet tudjon alkotni az utókor e forró napokról. Minden oldalon szereplõket sikerült megszólaltatni és saját költségén, gyakorlatilag semmi külsõ támogatás nélkül megjelentetett eddig két kötetet. Köszönet helyett sokkal inkább támadások érték az áldozatvállalását.

 

Csete György - építészmûvész, mérnök

Ipari, majd kisebb lakó- és középületeket "napházakat" tervez (Orfûn forrásház, Ópusztaszeren, Beremenden, és Kõszegen templomok. Munkatársaival tervezte a Paksi lakótelep "tulipános" házait. Építészeti kritikát, tanulmányokat ír, filmeket készít. A Magyar Mûvészeti Akadémia tagja, a Közakarat Egyesület elnöke, a Lechner Ödön társaság alapítója. Kitüntették: Magyar Mûvészeti díj, Ybl Miklós díj. Aktívan részt vesz a magyar nemzeti érzés fenntartatásában és annak támogatásában.

 

Másodszor a következõ személyeket javasolták:

Obersovszky Gyula - író, 56 Hõse
Faddy Othmár - pap
Dr. Hegedûs Lóránt - református püspök
Dr. Bokor Imre - ny. ezredes
Sinkovics Gyula - 56-os Szövetség elnöke
Bessenyei Ferenc - színmûvész
Kovács Attila - vállalkozó
Boros Béla (Ausztrália)
Heczey Georg (Németország)
Pásztor László (USA)

 

Az oklevelek átadására a Sissi Galériában, Budapesten (Stefánia út 34-36 sz.) került sor 1998. február 2-án 18 órakor. Az érdemérmeket Budapesten, 1998. március 12-én fogják átnyújtani a "Magyarország felemelkedéséért" rendezvény sorozat keretében.

 

Obersovszky Gyula - író, " '56 Hõse"

Az 1956-os szabadságharc aktív résztvevõje és tevékeny szervezõje. Az "Igazság" címû lap fõszerkesztõje. A szabadságharc eltiprását követõen aktív szervezõje az ellenállásnak: néma tüntetés, asszonytüntetés, "Élünk" c. lap fõszerkesztõje, ezért a kommunista uralkodó gépezet egyik legádázabb ellenségének tekintette. Természetes folyománya volt az akkori körülmények között, hogy jogtalanul halálra ítélték. Nemzetközi közvélemény nyomására az ítéletet nem hajtották végre, 1963-ban amnesztiával szabadult a börtönbõl.

A kommunista rendszer egy pillanatig sem tévesztette szem elõl, nemcsak hogy külföldre nem mehetett, sajnos az állítólagos rendszerváltás sem hozott lényeges változást, mert igazságos szókimondását ezen hatalom karrieristái sem tudták elviselni. Az elsõk között volt, akit 1956-os emlékéremmel tüntetett ki a Köztársasági elnök, melynek átvételét visszautasította. Jelenleg nyolcadik éve szerkeszti egyszemélyes lapját "Vagyok", mely a mai társadalom igazság irányba mutató szûrõ-tükre.

 

Faddy Othmár - ferences szerzetes, pap

1929-ben ferences szerzetes lett, majd 1936-ban pappá szentelik. 1946-ban Debrecenben népbíróság éle kerül, majd 1954-ben életfogytiglani börtönre ítélik, amelybõl kilenc évet le is tölt. Több mint 15.000 beszédet mondott el, 500 községben és városban.

Faddy Othmár jellemzése helyett álljon itt az általa írt "Új nemzeti dal" címû költeménye 1956-ból.

 

Új nemzeti dal
Faddy Othmár, 1956
Bús rabságunk éjszakáján
Dal fakadt a Nemzet ajkán
Bejárja a Duna táját,
Szõke Tisza mindkét partját,
Talpra Magyar! Rajta Magyar!
Ébredjünk hamar!

Ezer évnek fáradságát
Tengernyi sok nagy fájdalmát
Feledjük el, temessük el
Reményünket ne vesszük el:
Talpra Magyar! Rajta Magyar!
Keljünk fel hamar!

Ha Szent István útján járunk
Széchenyire rátalálunk,
Õk az utat jól megszabták,
Most is szólnak: ezt akarják:
Talpra Magyar! Rajta Magyar!
Induljunk hamar!

Szent Lászlónak vitéz keze,
Kossuth apánk tüzes lelke,
Hunyadival újra kezdi
Szabadságunk visszavenni:
Talpra Magyar! Rajta Magyar!
Harcoljunk hamar!

Rákóczival, Petõfivel
Agg és ifjú meneteljen.
Ne maradjon senki tétlen,
Rombolt hazánk építsük fel:
Talpra Magyar! Rajta Magyar!
Dolgozzunk hamar!

Jöjjön velünk aki Férfi,
Jó ember és hû hazafi,
Kinek élte becsületes,
Esze helyén', keze ügyes:
Talpra Magyar! Rajta Magyar!
Tanuljunk hamar!

Minden Magyar asszony és lány
Tartson velünk, ha nem hitvány,
Segítsenek jobbá lenni,
Sok kis magyart felnevelni,
Talpra Magyar! Rajta Magyar!
Javuljunk hamar!

Minden Magyar fogjon össze!
A széthúzót tolja félre!
Mert mind, ha most mást akarunk,
Népek útján lemaradunk
Itt az idõ, most, vagy soha:
Ütött az óra!

 

Dr. Hegedûs Lóránt - református lelkész, püspök

Elõadásokat és igeszolgálatokat tartott Magyarország számos református egyházkerületében, valamint nagyon sok külhoni egyházkerületben. Fõbb munkái: "Nyitás a Végtelenre", "Újrakezdés", "Isten és ember titka".

1991-tõl a Dunamelléki Egyházkerület püspöke. Magyarországi Református Egyház lelkészi elnöke, Magyar Reformátusok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke.

Mint egyetemi oktató tevékenyen részt vállal a jövendõ nemzedék szellemi tezaurjának bõvítésében, akik példaképüknek tekinthetik magatartását és az életrõl való felfogását. Nagyon sokat tett és tesz a református egyház és az állam kapcsolatainak modern - haladó koncepciójának megalkotásában

Dr. Hegedûs Lóránt püspök úr beszédeivel és írásaival felvállalja a magyar nemzet nemzeti és keresztényi tudatának elmélyítését, kiteljesítését. Számos ilyen írása jelent meg a Szózat címû lapban is. Napjaink nagyformátumú magyar szellemi gondolkodóinak egyike, akinek véleménye komoly súllyal szerepel a mai politikai elit véleményének kialakításában.

 

Dr. Bokor Imre - professzor, nyugdíjas ezredes

Dr. Bokor Imre szakmai tudását egyre fokozván egyetemi tanári címet nyert, ugyanakkor becsületes magyarként hihetetlen módon zavarta lelkiismeretét mindaz, amit az 1990 elõtti hatalom a magyar néppel szemben elkövetett.

A tudomására jutott elkövetett hatalmi gaztetteket jelentette és a nyilvánosság elé tárta, ezért a hatalom és a média részérõl bosszúhadjáratot indítottak ellene. Sokkolta az akkori katonai vezetést a "Kiskirályok mundérban" címû könyve, melyet a 90 utáni katonai vezetés soha nem bocsátott meg neki, ezért számos zaklatásban és hátrányos megkülönböztetésben volt része.

1996-ban megírja és kiadja a "Vörös vírus" címû átfogó könyvét, melyben a kommunizmus eszmeiségének fertõzõ nemzetközi és hazai gócképviselõirõl mutat be egy valós keresztmetszetet. E könyv Magyarországon gyakorlatilag index alatt van, ugyanakkor számos külföldi országban született pozitív méltatás a könyvrõl.

1997 novemberében az Amerikai magyar emigráció Clevelandi kongresszusán Bokor Imrét szakmai és társadalmi felvilágosító tevékenységéért kitüntetik.

 

Sinkovics Gyula - '56-os Szövetség elnöke

Az 1956 szabadságharcban való aktív részvétele után a hosszú börtönévek sanyarúsága, majd a társadalmi mellõzöttség keserû kenyerét ette.

1989 után tevékenyen részt vesz az 56-os Szövetség munkájában, hajthatatlan igazságérzetét és megalkuvás nélküli magatartását a behódolok serege nem méltányolja kellõ képen. Az 1994 utáni események igazolják álláspontjának helyességét és ezért 1997-ben a "besározódott" elnök helyett az 56-os Szövetség elnökévé választja. Közben egészségi állapota rendkívüli módon megromlott, súlyos orvosi beavatkozáson ment keresztül, de Isten vissza adta nekünk, mert küldetése van e magyar honban és azt neki teljesíteni kell.

1997 õszétõl minden erejével azon munkálkodik, hogy megteremtse az 56-os szervezetek együttmûködését, mely elõször az 56-os Magyarok Világszövetségével sikerült, majd három nappal ezelõtt, 1998 január 30-án nyolc '56-os szervezet közös felhívásában konkretizálódott. Az elmúlt évek eseményei egyértelmûen igazolják Sinkovics Gyula közép és hosszú távú politikai tisztánlátását valamint a napi konkrét politikai építkezés helyes taktikáját.

 

Bessenyei Ferenc - színész

A sötét kommunista korszakban a magyar kultúra kiemelkedõ alakjai a kultúra sajátos kifejezõ eszközeivel a szavakban ki nem mondott de mimikában és gesztusokkal kifejezhetõ módon tartották a hitet, reménysugarakat a magyar népben. Kiváló színészi alakításaiért, valamint óriási közönség szimpátiájáért 1953 majd 1955-ben "Kossuth"-díjjal, 1954-ben "Érdemes mûvész" díjjal tüntették ki.

1956 fordulatot hoz életében, mert az új szovjet csatlós kultúrahatalom minden alattomos eszköz bevetésével akadályozza a magyar színjátszás legjelentõsebb mûvészeinek, köztük Bessenyei Ferencnek is a kibontakozását. A 100 ezerre rugó besúgói sereg feljelentéseket készít a színészek és a nézõk "összekacsintásáról" is. A 90-es gyanús rendszerváltozás után felszabadultan kapcsolódik be a magyar nép felemelkedésének társadalmi küzdelméért, mind a mai napig, közel 60 éves pályafutása tapasztalatával a háta mögött, korát meghazudtoló frissséggel nap mint nap a színpadról bíztat minket a magyar nemzeti tudat megerõsítésére, Magyarország felemelkedése érdekében.

 

Kovács Attila - vállalkozó

A 90-es évek változásai, lehetõséget adtak az egyéni vállalkozói kedv részleges kibontakoztatásához. A sikeres magyar vállalkozó típusának egyik legpregnánsabb képviselõjének Kovács Attilát tartjuk. Személyiségében és tevékenységében ötvözõdik a vállalkozói rugalmasság, határozott és gyors döntések meghozatalának képessége, a közép és hosszú távú célok helyes kitûzésének stratégiája. Modern vállalkozói szemléletét jellemzi hogy vállalkozási tevékenységén túlmenõen felvállalta a Soroksári sport támogatását és mert ott tiszta eszközökkel igyekezett a sikereket elérni, szembekerült a sport maffiával.

Alattomos és nem megalapozott rágalmak alapján a magyar labdarugó szövetség 4 évre eltiltotta minden sport tevékenységtõl, e döntés végrehajtását felfüggesztették, mert az MLSZ galád tevékenysége következtében az õsszel Jugoszlávia - Magyarország végeredmény 13 : 1. Nézeteltéréseit az MLSZ-el a "Focicsalók" címû könyvben fejtette ki, melynek népszerûsítését a Szövetség a Jövõnkért 1997 augusztus 20-án Ópusztaszeren nyilvánosan felvállalt. Jelenleg Kovács Attila megpályázta az MLSZ elnöki tisztségét. Pályázatát a sajátos közvetett eszközeinkkel maximálisan támogatjuk.

 

Boros Béla (Ausztrália) - vegyészmérnök, feltaláló

Az 1956-os események után, vegyészmérnökként tevékenykedett Budapesten, de az akkori kommunista rendszer egyre lehetetlenebbé tette tevékenykedését, mivel személyisége és igazságérzete nem engedte a talpnyalók és a rendszer holdudvarába belépni. Ezért közel 20 éve családjával kénytelen disszidálni Ausztráliába, ahol az itt lévõ magyar emigráció egyik legaktívabb tagjává lépett elõ. 1990-tõl kezdõdõen évente több hónapot tölt Magyarországon és minden igyekezetével segíti a hazai felvilágosító munkát. Az ausztráliai magyarság nem fogadta el, hogy itt Magyarországon igazi rendszerváltás történt volna és ezért tiltakozásukkal elérték azt, hogy az ausztráliai kormány nem hívta meg sem Magyarország köztársasági elnökét, sem annak miniszterelnökét Ausztráliába.

Boros Béla aktívan tevékenykedik az '56-os Magyarok Világszövetségének munkájában valamint személyesen szervezi az ausztráliai magyarok azon csoportját, akik részt kívánnak venni a "Magyarország felemelkedéséért" budapesti fórumán 1998. márciusában.

Még egy apró adalék Boros Béla áldozatvállalásához, legutóbbi Magyarországi tartozkódása alkalmával egy közel 1 méter átmérõjû harangot vitt saját ajándékaként Magyarországról kézipoggyászként az egyik ausztráliai egyházkerületnek.

 

Heczey Georg (Németország) - vállalkozó

Mint a József Attila gimnázium diákja, tanárai részérõl az igazi magyar érzés és tudat sziklaszilárd tulajdonságaival itatták diákként. E magyar talajra épült rá a személyiség kifejlõdése és egész magatartás formája az 1956-os emigrációt követõen. Nyugatnémetországban telepszik le, ahol sikeres vállalkozó lesz, de egy pillanatig sem feledkezik meg hazájáról és számos emigráns magyar családot részesít támogatásban, direkt vagy közvetett módon. Emberként és vállalkozóként az a ritka tulajdonságot testesíti meg, amit a sportban sem tudnak maradéktalanul érvényesíteni a fair-play elvet. Munkatársai, partnerei számíthatnak rá, a megígérteteket maradéktalanul teljesíti, korrekt és gyors döntéseivel meglátja a befektetés helyes útját, akkor is ha az abban a pillanatban nem virágzó vagy kamatozó üzlet. Ebben az értelemben olyan ember, aki a szívével is gondolkodik, mikor rászorultakon segít egy-egy nemes cél érdekében.

1990 után budaörsi telephellyel létesíti magyarországi vállalkozását, melyben számunkra példaértékûen, konkrétan megvalósítja a fentebb elmondottakat. Heczey György tudja, hogy a kapitalizmusban a vállalkozóknak tudatosan fel kell vállalniuk az egészségügy, oktatás, sport, tudomány, a kultúra támogatását. Budaörsön is arra törekszik, hogy Magyarországon ugyanezen elveket a mindennapi gyakorlatba átültesse.

 

Pásztor László (Egyesült Államok) - tudományos szakember, tanácsadó

Családi indíttatásként a magyar kultúra-tudomány-mûveltség tiszteletét és tárházát szívta magába. A magyarországi történelmi események nyomán az emigrációba kényszerült, ahol az amerikai magyarság egyik legjelesebb és legaktívabb képviselõje lett.

Saját erejére támaszkodván az amerikai Republikánus Párt egyik fõtanácsadójává vált és mind a mai napig az Amerikai kormányzat közép és keleteurópai régió kérdéseiben tanácsadóként foglalkoztatja. Az emigrációban vigyázó szemeit mindig odaszögezte a Magyarországi eseményekre és széleskörû amerikai és nemzetközi kapcsolatai révén elõtérben tartotta a magyar nép és Magyarország nemzetközi méretekben meg nem oldott kérdésköreit. Nagyon szoros kapcsolatot épített ki a hazai magyarság számos jeles képviselõivel és ily módon nagyon pontos és korrekt információkat tudott és tud felvázolni Magyarországról. Jelenleg is tevékenyen segíti a nemzetmentõ munkánkat és oroszlánrészt vállalt a Magyarország Felemelkedéséért fórum megszervezésében az Amerikai Egyesült Államokban.

 

Harmadszor a következõ személyeket javasolta:

Buzánszky Jenõ - labdarugó, az aranycsapat tagja
Jajesnica Róbert - ötvösmûvész
Lassan György - vállalkozó, USA
Dr. László Gyula - régész, egyetemi tanár
Dr. Csébi Pogány Alajos - ékszerész, Belgium
Sujánszky Jenõ - '56 Hõse, Franciaország
Szervátiusz Tibor - szobrász
Dr. Tamás Károly - fõiskolai oktató
Tóth Ferenc - ny. repülõ oktató

Az oklevelek átadására a Sissi Galériában, Budapesten (Stefánia út 34-36 sz.) került sor 1998. február 23-án 18 órakor. Az érdemérmeket Budapesten, 1998. március 12-én fogják átnyújtani a "Magyarország felemelkedéséért" rendezvény sorozat keretében.

 

Buzánszky Jenõ - labdarugó, edzõ, az Aranycsapat tagja

Fiatalon, 1942-ben a Dombóvári Vasutasnál kezdett el futballozni, majd 14 éven keresztül a Dorogi Bányász játékosa. 271 MB I-es mérkõzésen játszott.

1950-56 között 48-szoros válogatott jobb hátvéd. Ki kell emelnünk, hogy abban az idõben a fõvárosi csapatok uralták az MB I-et és nyerték a bajnokságokat és ezekbõl kerültek ki a válogatott játékosok is.

Buzánszky Jenõ - a kivétel erõsíti a szabályt - úgy volt a válogatott tagja, hogy végig a Dorogi Bányász játékosa volt. Ezt kivételes technikai képzettségének, rendkívüli küzdõ szellemének és a fair play tökéletes megtestesítõjeként tudta elérni. Annak a legendás Aranycsapatnak volt egy rendkívül megbízható oszlopos tagja, mely 1953-ban elõször verte meg az angol válogatottat saját otthonában; mely csapat közel négy évig nem szenvedett vereséget és ezt sem elõtte, sem azóta egyetlen ország válogatottja nem tudta elérni.

Tagja volt 1952-ben a Helsinki Olimpiai játékokon aranyérmet nyert csapatnak, valamint 1954-es világbajnokságon Svájcban ezüstérmet szerzett csapatnak is.

1960-tól, mint labdarugó edzõ dolgozott, majd nyugdíjazása után az elmúlt nyolc évben mint sportvezetõ teszi a dolgát szerényen, halkan, de nagyon határozottan és következetesen kiáll az igazáért. Így megválasztották Komárom-Esztergom megye labdarugó szövetségének elnökévé, 1993-tól a Magyar Labdarugó Szövetség elnökségi tagja, az utánpótlás bizottság elnök helyettese.

Munkáját nagy odaadással és a kiváló labdarugó-védõjátékosra jellemzõ körültekintéssel végzi.

 

Jajesnica Róbert - ötvösmûvész

Tanulmányait a Szent László Gimnázium, a Képzõ és Iparmûvészeti Gimnáziumban végezte, majd az Iparmûvészeti Fõiskolán folytatta. 1955-60 között mestere Borsos Miklós. Igen produktív és sokrétû mûvész, aki 23 külföldi és több mint 20 hazai kiállításon vett részt.

Fõbb mûvei: alabárdos embléma (Miskolc), plasztika (Csatárka utcai gyermekotthon), Magyarország plasztika (Hágai Nagykövetség), csillárok, falikarok (Hilton-Budapest), ezüst plasztika (Bonni Nagykövetség), Faliképek (Duna Interkontinentál).

Kiállításai: 1964 - Lipcse; 1965 - Varsó, Róma; 1966 - Moszkva; 1967 - Koppenhága; 1968 - Bukarest; 1969 - Bécs; 1971 - Kairó; 1972 - Szófia; 1973 - Mexikóváros, Varsó; 1988 - Vigadó Galéria; 1995 - Derkovits Galéria.
1966-ban Országos Fotópályázatot nyer.
1975-ben Munkácsi díjjal tüntették ki.
1996-ban az 56-os fotóiból rendezett kiállítást a Pataky Galériában. Kõbánya Különdíjjal jutalmazták munkáit.

Az ékszertõl a pillérburkolatig, a világítótestektõl az ajándéktárgyakig széles skálán valósul meg képzelõereje és mûvészi kivitelezésû kreatív gondolkodása.

Régi ötvösdinasztia tagja, aki nemcsak örökli mûvészi hajlamát, hanem tehetségét tudatosan kemény munkával és kitartással fejleszti. Mi több továbbadja, tanítja tudását a fiatalabb generációnak. Személyisége edzett acélként birkózik a nehézségekkel, de nem hagyja abba a harcot, újból és újból legyûri, s gyötrelmeit de az élet ékességeit is kisplasztikáiban, kompozícióiban önti formába. Az élet elpusztulhat, de amit másokért alkotunk, megmarad.

 

Lassan György - vállalkozó, USA

1956-ban húsz és fél évesen a Corvin-közben harcolt, majd "kalapos parancsnok" néven a Páter utcai iskola egyik parancsnoka lesz. Néhány gondolat személyes vallomásából, az akkori idõk eseményébõl: "a független Magyarországért harcoltunk és azt szerettük volna kivívni ... Isten látja lelkem, nekem ez valami olyan erõt adott, hogy felkészültem: ha meghalok, meghalok, de a hazámért haltam meg ... az igazság maradjon fenn a történelemben, hogy a pesti srácok az egyszerû civil kölykök verték meg a ruszkikat."

1956 december 3-án hagyja el Magyarországot és több mint tíz évi vándorlás után telepszik le, ahol sikeres vállalkozó lesz. 1990-ben 34 év távollét után jöhet vissza Magyarországra. Aktívan részt vesz az 56-os Magyarok Világszövetségének megszervezésében és nagy lendülettel szervezi e szervezet tagszervezeteit a nyugati emigráció sok államában.

A mai helyzetrõl alkotott véleményét a következõ tõmondatban foglalhatjuk össze: "a nemzet érdekében össze kell fogni: a magyarnak a magyarral a magyarért. Zászlónkra írjuk: "Isten haza, becsület" csak a nemzeti erõk összefogásával lesz Magyar feltámadás. 56-nak ez az üzenete."

(a fenti idézetek Orbán Éva: Üzenet a barikádokról címû könyvébõl, a Lassan György-el készült interjúkból valók).

 

Dr. László Gyula - egyetemi tanár, régész, festõ

Dr. László Gyula professzor úr Kõhalmon született 1910-ben; közelgõ 88. születésnapja (március 14.) alkalmából kívánunk még hosszú életet és nagyon jó egészséget. A képzõmûvészeti Fõiskolán Rudnay Gyula tanítványa, közben a Pázmány Péter Tudományegyetem történelem szakán is oklevelet szerez. Nagyon sokat rajzol, a Nemzeti Múzeumban dolgozik. 1940-1951 között a kolozsvári egyetem professzora, majd az Eötvös Lóránd Egyetemen egyetemi tanár, ahonnan 1980-ban megy nyugdíjba.

1966-ban megszerzi a történelemtudományok doktora címet. Kitüntetései: Fitz József-díj 1988-ban, Széchenyi-díj 1991-ben, Nagy Lajos-díj 1993-ban, Budapestért-díj 1993-ban. Több mint 40 könyv és monográfia szerzõje és kb. 600 tanulmánya és tudományos cikke jelent meg a legnagyobb tudományos szaklapokban.

Fõbb mûvei:

 

Dr. Csébi Pogány Alajos (Belgium)- ékszerész

Abban a dunakiliti nagy múltú magyar családban született, akik az 1948-49-es szabadságharcban is katonát állított.

1956-ban külföldre távozott. Elõször Ausztriában töltött rövid idõt, keserves körülmények között: menekült táborban lakott, nehéz fizikai munkát végzett, s emellett egyetemi tanulmányát is megkezdte. A nincstelenség azonban lehetetlenné tette helyzetét, tanulmányait megszakítani kényszerült, s biztos munkalehetõség okán Belgiumba ment.

A belgiumi Knokke-Herst híres kis fürdõvárosában kezdett el ékszerekkel foglalkozni apósa órásüzletében. A vállalkozásnak senki nem jósolt nagy jövõt, ám õ hamarosan igen nagy forgalomra tett szert, s több saját üzletet vezetett sikerre. Hamarosan már Angliából is jártak át vásárlók hozzá. Több évtizedes munkával Európa legnagyobb ékszerészei közé küzdötte fel magát, az angol királyi családnak s nevesebbnél-nevesebb személyiségeknek készített ékszereket, saját tervezésû és készítésû ékszerei világversenyeket,- kiállításokat nyertek, gyémántkereskedelme által az amszterdami gyémánttõzsde tiszteletbeli elnökévé választották.

Ma már visszavonult, s javarészt a dél-franciaországi Cannes-ban él, de mindemellett eleget tesz néhány megtartott tisztjének, mint például Rainer monakói herceg tanácsadói tisztje. Üzleteit gyermekei irányítják Belgiumban, Luxemburgban és Franciaországban.

Az utóbbi években egyre gyakrabban jár Magyarországra, mert szülõfalujában nagy vállalkozásba kezdett. Dunakilitiben óriási kastélyt épít parkkal, szállodával, színházzal, étteremmel, szabadidõközponttal. A létesítmény 1999-re vagy 2000-re fog elkészülni, s méltán jósolható, hogy az igényességnek, építészeti és kulturális remekmûnek Magyarországon rég nem látott mûködõ példája lesz.

Egy ember, aki szülõfalújából egyedül, segítség nélkül elindult, s a semmibõl Nyugat-Európában birodalmat épített.

Egy ember, aki éjszakai hólapátolással kezdte Ausztriában, aki karrierje csúcsán 5 nyelven követte egyidejûleg a gyémánttõzsdei tárgyalásokat, aki soha nem volt adósa senkinek, s akit egyik választott hazájában Belgium városának lakói évtizedekre polgármesterré választották.

Egy ember, aki túl a 60-on visszatér abba az országba, ahonnan soha nem kapott elismerést és mégis felbecsülhetetlen értékû mûkincset teremt.

 

Sujánszky Jenõ - 56 Hõse, Franciaország

Katonai pályára készült. Mint katonaiskolás 15 éves korában jelentkezik a frontra. A budapesti katlancsatában, a kitörés napján, 1945. február 11.-én esik fogságba, ahonnan megszökik. A gyógyszerészeti egyetemen próbálkozik, ahonnan két év után, mint egykori katonaiskolásnak és osztályidegennek távoznia kell.

1945-ben, mint a Népköztársaság ellen szervezkedõt ítélik 13 évi börtönbüntetésre. 1956 októbere viszont rövidesen meghozza a szabadságát. Pongrátz Gergelyhez társul a Corvin-közben. Egészen november 9-ig vesz részt a megszállók elleni harcban, majd disszidál.

Franciaországban köt ki.

Az, hogy '56 kultusza olyan kivételes Franciaországban, hogy '56 hazájának is példát mutathat, nem kis mértékben Neki köszönhetõ.

1957-ben néhány honfitársával megalakítja a Franciaországi Magyar Szabadságharcos Szövetséget. A szövetség elnöke. Alapító tagja az 1957-58-ban alapított Szabadságharcos Világszövetségnek is.

Az Európai Magyar Szabadságharcos Szövetség elnöke.

Minden év október 23-án a párizsi Diadalívnél megemlékezést szervez, melyen többezer ember részvétele mellett a legjelentõsebb francia személyiségek jelentek és jelennek meg minden alkalommal. Ily módon nagy mértékben hozzájárul '56 szellemének - mint fáklyának a fenntartásához - az egész európai közvélemény gondolatvilágában.

 

Kolozsvári Szervátiusz Tibor - szobrász

Erdélyországban született, ahol a magyar múlt a mindennapi fafaragásokban, az énekekben, a havasok és a még meglévõ õsi hit bûvöletében õrzõdik.

Beleszületett a mûvészsorsba, hisz gyermekszobája édesapja mûterme volt. Vele járta Erdély tájait. Önvallomásában vallja: "Ha magyarnak születtem, a mûvészetet is anyanyelvemen kell beszélnem. Vállalom népem hagyományait, sorsát, történelmét, múltját, jelenét és jövõjét.... Azt tartom alkotásnak, ha a mûvész nemcsak kísérletezik, de teremt világot magának, s ehhez megfelelõ formát. Ha szellemi erejét az anyagra tudja kényszeríteni, ha az anyag kénytelen egy egész nép feszültségeit, az egész emberiség sorsát magába zárni és örökké hordozni."

Tömbszerû, stilizált mûvein az egyiptomi és az ún. primitív népek szobrászatának tanulmányozása érzõdik. Portréival a kultikus szimbólumteremtés formáit kereste. Szobrai kivétel nélkül magyar sorskérdésekhez kapcsolódnak, akár régi hitük kis bálványait formázta meg, akár Petõfit, Ady-t, Bartókot, Etelét, Árpádot, Dózsát bontja ki a kõtömbökbõl.

Mûvei közül: Tüzes trón (1968-72); Ady (1969); Petõfi (1974); Szabó Dezsõ (1990).

Trianon és '56 hármaskeresztje a magyarság keresztre-feszítettségét mutatja fel a világnak.

'56-os emlékmûvei, millecentenáriumi Magyar oltára örök emléket állít a Kárpát-medencei magyarságnak. Hirdetik, hogy megszenvedett történelmünk alapján egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalóak.

A Magyar oltár szintézise õsi múltunk hitvilágának és a kereszténységre történõ áttérésnek szimbóluma. A szárnyas oltárról ránk tekintõ Árpád fejedelem a Turulmadárból, Szent István a keresztbõl lép elénk. Középen õsi hitünk Nagyasszonya és a bibliai Istenanyának alakja ötvözõdik, s tekint ránk bíztatóan Magyarország Nagyboldogasszonyaként. Feje fölött pogány hitünk éltetõ napkorongja sugározza a reményt, hirdetve hogy felvirrad még a magyarok Napja.

Kolozsvári Szervátiusz Tibor szobrai és nyilatkozatai õsi múltunk megtartó erejét sugározzák. Erõt és hitet adnak nemzeti megmaradásunkhoz.

Óriás kõtömböket legyõzõ mûvész-Góliát, akinek élete és alkotásai bizonyságai annak, hogy a magyarságot - ha összefogunk - nem tudják elpusztítani.

 

Dr. Tamás Károly - 56 Hõse, fõiskolai tanár, a Pannonhalmi Agrártudományi egyetem nyugalmazott fõigazgatója, a Független Kisgazda Párt mezõgazdasági kabinetjének vezetõje

Idézünk Dr. Tamás Károlytól: Agrárrendtartás - agrárzûrzavar?

"Most igen. Az elmúlt évekre ez volt a jellemzõ. Valójában mindenki várja az igazi rendszerváltást, mint a repedezett föld a tavaszi esõt. Ez különösen vonatkozik azokra az emberekre, akik tiszteleik a földet.

- Én, aki földmûves családból származom, tudom, hogy mennyit kell dolgozni azért, hogy valakirõl azt mondják, õ egy jó gazda. Sikerült tönkretenni a magyar mezõgazdaságot. A külföldi tõkét bután engedték be a politika eddigi irányítói. A "rablólovagok" paradicsomává vált az agrárium. Gondoljunk csak a különbözõ ágazatok feldolgozó iparának elkótyavetyélésére (hús, cukor, olaj stb.)

Tudomásul kellene végre venni, hogy Magyarország fenntartó ereje mindig a vidék volt. Luxusnak tartom, hogy sok a parlagterületünk, sok a "szöcskelegelõ". Ezt mi nem engedhetnénk meg magunknak. Zola írta: "Csak a föld halhatatlan". A föld különleges, hiszen a nemzet testét alkotja. Ezért is nagyon vigyáznunk kellene rá. Egyébként meggyõzõdésem, hogy az agrárszférában nem egyéves, hanem középtávú programokat kellene adnunk. Vissza kellene adni az emberek hitét a tönkretett magyar mezõgazdaságból élõk körében is.

A gazdasági növekedéshez ténylegesen csak így lehet hozzájárulni. A kontraszelekciót azonnal meg kellene szüntetni, mert szükség van az igazi szakemberekre. Érezniük kell a gazdáknak, hogy tényleg övék a föld. Ezt, mint tanárember is hiszem és vallom."

Az interjú megjelent a Kisgazda '98 kalendáriumban.

1956-ban bátran, életét és egészséget nem kímélve a forradalom oldalára állt és az abban részvevõket segítette, ezért börtönbüntetésre ítélték. A továbbiakban minden eszközzel gátolták tehetségének, szellemi kepességeinek és emberi kvalitásainak a kibontakoztatásában. Rendkívül szívós munkával általános megbecsülést váltott ki, úgy szûkebb mint tágabb környezetében és sikerült fõiskolai tanárává felküzdeni magát; mint a Pannonhalmi Agrártudományi egyetem fõigazgatója vonult nyugdíjba. Az egyik volt tanítványa ily módon jellemezte: "Dr. Tamás Károly professzor úr kemény, határozott, igényes, ugyanakkor velejéig becsületes ember".

Életmûvével olyan elismerést váltott ki, hogy az 56-os Magyarok Világszövetsége a Nagyválasztmányának elnökévé választotta, mely tisztséget 1997. októberéig töltötte be. Mint a Nagyválasztmány elnöke határozottságával, kiállásával, személyiségével és kompromisszumkészségével lényegesen hozzájárult ahhoz, hogy az 56-os Magyarok Világszövetsége a magyarság egyik legerõsebb világszervezetévé váljon. Jelenleg is a Magyar Vidék 56-os Országos Szövetségének elnöke, ugyanakkor a Független Kisgazda Párt Mezõgazdasági Kabinetjének vezetõje. Mint az FKgP országgyûlési képviselõjelöltje (tegnap vette át megbízó-levelét), minden erejével, hatalmas szellemi tudásával azon fáradozik, hogy a nemzeti oldalt gyõzelemre vezessük a májusi parlamenti választások alkalmával.

 

Tóth Ferenc - ny. repülõ oktató

Tóth Ferenc Budapest, pontosabban Újpalota történetének egy kis darabja, a hõskorát kapcsolja össze közéleti személyével, úgymond élõ legendája. A legenda ebben az értelmezésben olyan élõ hagyomány, amely egy személy, vagyis az Õ életérõl, annak erejérõl, hõsiességérõl, bátorságáról, vakmerõségérõl szól. Az önmagát rokkantnyugdíjasnak nevezõ ember igen pontosan fogalmazott világéletében, akár cselekvési programot, akár történeteit elevenítette fel életébõl. Nem is mesél hanem közöl: mond, mond és mond, szelíden és békésen, bölcsen megbékélve a fájdalmakkal. A világban úgy él, hogy nem megy el a felhõk mellett, csak látszólag lebeg, mert belehatol annak minden lényegébe, mélységébe, új összefüggésbe hozza a múltat-jelent és jövõt. Már gyermekként osztogatta az igazságot, felnõttként pedig drámai szenvedéllyel, rendkívüli humorérzékkel párosulva olyan derûvel humorizál, hogy haragudni sem lehet rá.

Manapság annak az embertípusnak ritka megtestesítõje akit a jónak akarása, a humánum, emberség jellemez. Mint pilóta mennyei magasságokban szárnyal, s mikor földet ér, ezt az állapotot akarja meghosszabbítani ... így a mûvészetekben folytatja. Tökéletességre vágyik, az amatõrséget nem vállalván profi akar maradni az élet más vagy inkább minden területén, úgy mint a repülésben, ezért gyönyörû verseit közszemlére nem bocsátja. Reich Károly viszont verseire ihletett rajzokat készített, melyek az idõk végeztéig õrzik brilliáns tudásukat.

Kiváló kapcsolatteremtõ készségének köszönhetõen el tudta hitetni a szürke hivatalnok emberekkel, hogy a mûvészet, a képzõmûvészet igen fontos dolog az ember életében, így sikerült kiharcolnia kiállítások sorozatainak megrendezéseit, ismert és új mûvészek bemutatkozásait.

A mûvészi harmónia, esztétika, tökéletesség vágya és istápolása úgy épül személyiségébe mint a Kis Herceg mondása: "ami fontos, azt nem lehet látni" A pilóta szerettei és barátai iránti hitvallása: "tudod ... a virágom ... felelõs vagyok érte. Hiszen olyan gyönge! És olyan gyanútlan. Egyebe sincs, mint négy semmi kis tövise, hogy a világtól védekezzék ..."

 

Negyedszer a következõ személyeket javasolta:

Balla Tibor - gyógyszerész, a Rákóczi Alapítvány elnöke
Dr. Fedor József - orvos, a Pesti Srác Alapítvány elnöke
Halasi B. Erzsébet - költõ
Horváth Gyula - színmûvész
Kálmán Béla - 56 Hõse
v. Komjáti János - a Politikai Elítéltek Közösségének elnöke
Macskássy Izolda - grafikus, festõmûvész
Mecser Lajos - atléta
Dr. v. Molnár Károly - vezérõrnagy, született 1894-ben
Rakovszky József - költõ, a Szózat fõszerkesztõje
Szalontay-Kovács Ibolya - 56 Hõse, Ausztrália
Dr. Tóth Ferenc - 56 Hõse
Dr. Töttösy Ernõ - jogász, 56 Hõse, Belgium
Vörös Vince - politikus, a FKgP örökös tiszteletbeli elnöke
Dr. Torgyán József - Ügyvéd, politikus

 

Balla Tibor - gyógyszerész, a Rákóczi Alapítvány elnöke

Nógrád megye fõgyógyszerészeként küldték nyugdíjba, mert fel merte emelni szavát a megyei Vöröskereszt visszaélései miatt. A hatalom összefonódásaival vívott magányos küzdelme mind a mai napig tart, de nem hátrált meg egy pillanatig sem a korrupciós elittel szemben. A Szécsény városában mûködõ Rákóczi Alapítvány elnökeként nagyon sokat tett Rákóczi emlékének fenntartására, az Õ kezdeményezésére helyeztek el vezérlõ nagy fejedelmünkrõl szobrot a szécsényi gimnáziumban és szervezte meg négy alkalommal a több országon áthúzódó Rákóczi emlékfutást.

 

Dr. Fedor József - 56 Hõse, orvos

Tevékenyen részt vett az 1956-os eseményekben és mind a mai napig minden eszközzel védi, ápolja, gondozza 56 magasztos eszméjét. Az '56-os Magyarok Világszövetsége Elnökségének tagjaként sokat tett e szervezet megerõsítése érdekében. Mint a Pesti Srác Alapítványnak Kuratóriumi elnöke döntõ szerepet vállalt a Pesti Srác szobrának felállításában és a kezdetektõl támogatta &emdash; úgy erkölcsileg mint anyagilag &emdash; az "Új Idõk" címû lap megjelentetését; jelenleg is a Szerkesztõbizottság elnöke.

 

Dr. Czinege Andrásné - Költõ, költõi neve Halasi B. Erzsébet.

Iskolái: Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza Constantinum, tanítóképzõ, Békéscsaba gimnáziumi érettségi. 1936-tól ír verseket "Ifjú Polgárok lapja", "Szózat", "Magyar Lant" "Új Magyar Toborzó" (Edmonton). 1994-ben "Szívem Hazámé" címû könyvében adja ki a "SZÓZAT" Klub és Erdélyi Írók Alkotó Közössége, összegyûjtött verseit. A kötet versei a tragikus ívû magyar történelem arcmását öltötte. Érzékeny, hazafias költészet Halasi B. Erzsébeté. Az "Isten kalapja" c. könyvét aggódó-lázongó, de forró hazaszeretet teszi az új könyvet az elõzõ szellemiségének folytatójává, ami a valamikori magyar Nagyasszonyok" életérzésére és sorshordozására emlékeztetnek. 1977. januárban Kanadában a Vancouveri magyar költészet klubjának megnyeri nemzetközi elsõ díját.

 

Horváth Gyula - Színmûvész

Több mint ezer vers ismeretével, a magyar irodalom gyöngyszemeit ismertei meg &emdash; óriási átéléssel &emdash; nap mind nap a hallgatóságával. Különösen napjainkban egyre nagyobb jelentõséggel bír a szép magyar nyelv használata és csobogó hangzásának hallatása a magyar néppel, mert ily módon védekezzünk az idegen kiejtéssel ékeskedõk ellen. Bátran kiáll magyarsága, a magyar nép mellett, még akkor is ennek a kulturális kormány menedzserei részérõl mellõzöttség lett az ára, de ugyanakkor az magyar nép egyszerû fiai között kirobbanó sikerrel adja elõ a magyar költõk legszebb darabjait.

 

Kálmán Béla - '56 Hõse

Mint hivatásos katonatiszt védte Dél-Pestet a támadó szovjet egységektõl. Halálra ítélik és 106 napot tölt a halálos zárkában. Az 1963-as amnesztiával sem szabadul, csak 1968 decemberében engedik. Azután nehéz körülmények között dolgozik, egészségi állapota súlyosan megromlik az átélt szenvedések miatt. Soha egyetlen pillanatig sem ingott meg hite a magyarságban, Magyarország boldogabb jövõképében.

 

v. Komjáti Béla - Politikai elítélt

Fegyveres összeesküvést szervez a Rákosi-rendszer ellen, ezért tizenöt társával együtt letartóztatják, két vezetõjüket halálra ítélik, míg Õ 10 év börtönbüntetést kap 1951-ben. 1956-ban szabadul, aktívan részt vesz az 56-os eseményekben, testvérbátyját halálra is ítélik. Majd segédmunkásként megy nyugdíjba. 1990 után alapító tagként másokkal együtt, létrehozzák a Politikai Elítéltek Közösségét, melyben mind a mai napig tevékenyen részt vesz. Számos emlékmû, emléktábla felavatását kezdeményezi. Rendszeresen gondozza a 298-as parcellát.

 

v. Macskássy Izolda - Festõmûvész

Teljes életével festi a képeket és ily módon kiérzõdik belõle az erdélyi fenyõk gyantás illata, ugyanúgy mint a családi harmónia, valamint a nõ és férfi egyenrangú kapcsolata. Gyors döntésû, nyitott szívvel fogad mindenkit és gyorsan felismeri az ármányt és a szeretet. Óriási szeretetben él a magyar zászlóval, a magyar emberekkel, a magyar hazával. Határozottságával, emberi hozzáállásával méltán érdemelte ki a vitézi címet, tréfásan "a szoknyás vitéz" mondogatják barátai és tisztelõi, akik igen sokan vannak.

 

Mecser Lajos - Atléta

Salgótarjánban mûködve érte el világraszóló eredményeit. Fedettpályás Európa-bajnok (1969), többszörös Európa-csúcstartó 3 mérföldön és 5000 méteren, 11-szeres mezei országos bajnok. 1968. július 3-án Stockholmban futott 5000 méteren 13:29,2 ideje, 29 éve magyar országos csúcs! Napjainkban a félreállított sportolók keserû kenyerét eszi. Négy éve szervezi a Rákóczi-emlékfutást és ezzel is példát mutat az igazi hazaszeretetbõl tiszteletbõl a most felnövekvõ ifjúságnak.

 

Dr. v. Molnár Károly - Katonaorvos, tábornok.

1894-ben született: MOST 104 ÉVES!!!
Részt vett az elsõ és a második világháborúban, de Isten mindig megõrizte egészségben, mert csak az igazat mondta és vallotta. Mindig sokat tornászott és úszott és mind a mai napig lejár a Lukács-uszodába egy-kétszáz méter úszni. Hiszi és vallja, hogy az Isteni kegyelem miatt kapta meg a hosszú életet, mely a legnagyobb földi boldogság. 4 gyermek, 8 unoka és 7 dédunoka értékével ajándékozta meg az Isten a magyar nemzetet dr. v. Molnár Károly által. Kívánunk még hosszú életet és sok ükunokát a Tábornok úrnak.

 

Rakovszky József- Költõ, újságszerkesztõ.

Írói hitvallása, hogy nyelvében él a nemzet és minden erejét megfeszítve egész életében arra törekedett, hogy ápolja a magyar nyelv szépségét. Írásaiban, mellyel már tizenéves korában kivívta kortársai elismerését, a magyar nyelv õsi tiszta vizû forrásából merít és olyan váratlan fordulatokkal tûzdeli tele mondanivalóját, melyre csak a belsõ keresztényi értékek hordozói képesek. Nyolc éve rendületlenül szerkeszti a "Szózat" címû lapot, melynek fõszerkesztõje és mindenese is egyúttal. Töretlen optimizmusa nagy mértékben hozzájárul a magyar nép hitének megerõsítéséhez.

 

Szalontay-Kovács Ibolya - 56 Hõse

Még nem volt tizenhatéves, de kimentette, megõrizte és visszahozta Ausztráliából a szabadságharc zászlaját. E zászlóért 1973-ban rálõttek és gyakorlatilag bénává tették az egyik kezét. Üzenete haza: Tartsatok össze! A hõsökért, a mártírokért, tartsatok össze, fogjatok össze, bajtársak! Áldjon meg benneteket a magyarok Istene! Kívánunk Neki gyógyulást valamennyien magyar szívvel.

 

Dr. Tóth Ferenc - Orvos, 56 Hõse

1956. december 11. és 12-én az egri sortûz idején a kórházban látta el a tömegmészárlás sebesültjeit. A tiltakozó jegyzék aláírása miatt, börtönbe kerül, majd az ingázó orvosok nehéz kenyerét eszi. 1990 után hihetetlen munkabírással dolgozik az egri 56-os emlékek feltárásán, megõrzésén és az országban elõször az Õ áldozatos munka következtében elkészül az ország elsõ 56-os monumentális emlékmûve. Jelenleg is aktívan tevékenykedik az 56-os Magyarok Szövetségében.

 

Dr. Töttösy Ernõ - Jogász, politikai elítélt, Belgium

Már 1952-ben 12 évre elítélik államellenes összeesküvés címén. A forradalom szabadítja ki Vácról és Belgiumban talál menedéket. Kiváló, nemzetközi hírû jogász, számos szakmunkája jelent meg. Számos nemzetközi magyar részvételû konferencia levezetõ elnöke. Az 56-os Magyar Bizottság belgiumi elnöke, a Magyar Szabadságharcos Világszövetség alelnöke, Máltai lovag. Mind a mai napig nagyon erõteljesen figyeli a magyar bel- és külpolitikai helyzet alakulását és számos tanáccsal segíti a hazai politikusokat.

 

Vörös Vince - Politikus

1911-ben született. 1937-1942 között a Kalászos mozgalom vezetõje, 1943-ban részt vett a szárszói konferencián. 1935-tõl a Független Kisgazda párt tagja. 1944-47 között Nemzetgyûlési képviselõ. Majd a munkások nehéz sorsát mérik rá a társadalom keselyûi. 1972-ben nyugdíjas lesz, de tovább dolgozik, mert jövedelme csekély és hozzá kell járulnia a családja eltartásához. 1989 júniusától 1990 májusáig az FKgP elnöke, 1990-1994 között országgyûlési képviselõ. 1994-tõl az FKgP örökös tiszteletbeli elnöke.

 

Dr. Torgyán József - Ügyvéd, politikus

A Zenemûvészeti Fõiskola hegedûszakán, majd az ELTE Jogtudományi karán szerzett oklevelet. 1988-ban bekapcsolódik a Független Kisgazda Párt újjászervezésébe, 1990-ben a párt fõügyésze, a nagybudapesti szervezet elnöke, majd 1991-tõl az FKgP országos elnöke. 1990-tõl országgyûlési képviselõ, 1994-tõl az FKgP-frakció vezetõje. A magyar országgyûlés legaktívabb képviselõje. Vezetése alatt az FKgP a legnagyobb nemzeti elkötelezettségû párt lett. Tevékenységével a magyar haza és a magyar nép jövõjét óhajtja szolgálni, politikai éles- és tisztánlátását egy ország tiszteli és becsüli. Napjainkban az FKgP-ben &emdash; a külföldi magyar emigráció, a magyarság fennmaradásának zálogát látja.

 

Ötödször a következõ személyeket javasolta:

Dr. vitéz Lengyel Alfonz - 56-os forradalmár, egyetemi tanár
Helyes László- 56-os forradalmár

 

Dr. vitéz Lengyel Alfonz

Dr. vitéz Lengyel Alfonz - 56-os forradalmár, egyetemi tanár

A Ludovika Akadémia elvégzése után 1944-ben a solti hídfõben súlyosan megsebesült. 1948-ban jogot végzett. 1950 november 5-én letartóztatták, mert kiállt mIndszenty mellett. Három évig tartották magánzárkában és három évet dolgozott különbözõ rab-bányákban. Hat évi politikai fogsága után 1956. szeptember 1-én szabadult. Az októberi harcoknál a Rádió épülete elfoglalásában vett részt. Amikor Mindszenthy kiszabadult, a hercegprímás a Rókus Kórház plébánosát, mint egyházi vezetõt és dr. Lengyel Alfonzt mint világi vezetõt bízta meg az Actio Catholica újjárendezésére. Ugyanakkor dr. Lengyel és Grösz érsek elleni per Papp Ervin csoportjával megalapította a Keresztény Világnézetû Politikai Foglyok Szövetségét.

Dr. Lengyel Amerikába való menekülése után a New Yorkban megalapított Magyar Szabadságharcos Szövetség egyik társelnöke lett. Ezután Los Angelesben megalapította a Magyar Szabadságharcos Szövetség Kaliforniai Csoportját. Ezután beiratkozott a Kaliforniai Állami Egyetemre San Jose-ban, ahol két év múlva mûvészettörténetbõl master degree-t nyert. Majd francia állami ösztöndíjjal a 800 éves SORBONNE Mûvészettörténeti és Régészeti Intézetében summa cum laude doktor lett. Ezután egy év múlva megszerezte az Ecole Du Louvre-ban a muzeológiai certificat-ot, majd Amerikában, Franciaországban és Németországban, valamint Kínában, mint egyetemi tanár tanított. Ásatást végzett mint a Smithsonian Institute reprezentánsa SIRMIUM-ban (Jugoszlávia), mint igazgatója a Carthage Project UNESCO-nak, Karthágóban (Tunézia), és mint a Sino-American Field School of Achaeology igazgatója Xian-ban (Kína)

Számos amerikai és külföldi tudományos, mûvészettörténeti, régészeti és muzeológiai szervezet, valamint a New York, Michigan és International Akadémiák tagja. Tagja még az International Council of Museum (ICOM-UNESCO), és azon belül az INTERNATIONAL COMMITTEE for MUSEUMS OF ARCHEOLOGY AND HISTORY-nak. Egyetemi tanításai során mindig a magyar kultúrát és mûvészetet is bemutatta.

A MAGYAR AMERIKAIAK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Ügyvezetõi Tanácsának elnöke. Az AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉGNEK és a MAGYAR SZABADSÁGHARCOS SZÖVETSÉG-USA-nak alelnöke. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE AMERIKAI TANNÁCSÁNAK és a VOLT MAGYAR POLITIKAI FOGLYOK VILÁGSZÖVETSÉGÉNEK társelnöke, a MAGYAR NEMZETI VILÁGTANÁCS elnökségi tagja és az ÁRPÁD AKADÉMIA ÕSRÉGÉSZETI SZAKOSZTÁLYÁNAK elnöke.

A Szent István Lovagrend lovagja, Szent László Társaság és Rend lovagkeresztes tagja, a francia Szent János Rend lovagja és annak Antantic (USA) priorja. A Magyar Érdemrend Tisztikeresztjének, a Brazil Akadémia Arany Érmének és a D'americanisme Arany Érmének tulajdonosa.

 

Helyes László

Helyes László (1932) - 56-os forradalmár

56-os forradalmár. 1956 október 23-án Nagy Imre parlamenti beszéde alatt Sinkovics Imrével Nagy Imre mögött állnak. Tevékenyen részt vesz a Corvin közi és a Kilián laktanyai harcokban. Egy fegyveres csoport vezetõje. Az 56-os forradalom után az Amerikai Egyesült Államokba telepdett le a családjával. Amerikában is nagyon aktívan dolgozott a magyar ügyekért.

 

Áprilisban a következõ személyeket javasolta kitüntetésre:

néhai czegei Was Albert gróf - költõ, Egyesült Államok
néhai Sidó Ferenc - asztaliteniszezõ
Dr. Benkõ Lóránd - nyelvészprofesszor
Kõ Pál - szobrászmûvész
Orosz Ferenc - református lelkipásztor
Dr. Péterffy Árpád - orvosprofesszor
Révffy László - 56 Hõse, Anglia
Semsey Lajos - építészmûvész
Sz. Lukács Imre -író, szervezõ


[Vissza a fôlapra]