Magyar Lant  1999. november


Nemzeti szimbólumaink

Magyarország és a magyar nép egyre távolodik az európai népek nagy csoportjától, mert a szakadék egyre nõ a nemzeti tudat gyakorlásában és a nemzeti identitás felvállalásának szükségességében. Az elmúlt tíz évben nagyon sok olyan rendezvényt szerveztek és nem egyszer nemzetközi találkozót szerveztek és szerveznek Magyarországon, amelyeken a rendezõknek eszük-ágába sem jut a magyar Himnusz eléneklése vagy a magyar zászló szerepeltetése.

E magatartás forma terjesztésében elõkelõ helyet foglal el a média. A médiák mindent elkövetnek, hogy a legsületlenebb reklámok uralják az adásidõket és gyakorlatilag a nézõk, a hallgatók vagy az olvasók egyáltalán nem találkoznak hónapokon keresztül a nemzeti szimbólumainkkal &emdash; a fõmûsoridõben. Átnéztem számos sajtótermékünket, egy teljes hónap alatt a nemzeti szimbólumokhoz kapcsolódóan egyetlen cikk sem jelent meg. Azon rendezvények, amelyekrõl esetleg beszámoltak, a munkatársak nem tartják érdemesnek megemlíteni, hogy a részvevõk elénekelték a Himnuszt és a Szózatot, vagy hogy ünnepélyes keretek között felhúzták a nemzeti színû zászlónkat. Ez nem hír a média szerkesztõi számára.

Ennek természetes következménye, hogy ha egy-egy ilyen rendezvényen megfigyeljük a részvevõk többségét, már nem ismeri a Himnuszunk vagy a Szózatunk már az elsõ szakaszának sem teljes szövegét. Ugyanilyen következménynek tartható, hogy nemzeti ünnepeink alkalmával az átlag magyar állampolgárok többsége nem díszíti ki a saját házát nemzeti színû lobogókkal. A nemzeti szimbólumoknak megfelelõ körülmények közötti használata miatt egyszerûen egy bizonyos szégyenérzés alakult ki számos magyar állampolgárban.

Az elmúlt évtizedek agymosásos politikájának természetes velejárója a nemzeti szimbólumaink háttérbe szorítása, mert volt olyan szocialista ország, ahol néhány évtized alatt kilencszer írták nemzeti himnuszukat és a szocialista világrendszert alkotó országok nemzetközi pártfunkcionáriusainak nem felelt meg, hogy a magyar Himnusz változatlan formában él és létezik több mint száz éve.

A tényleges kiutat a magyar tudat szélesebb körû felzárkóztatásának az európai átlaghoz abban látom, ha a nemzeti szimbólumainkat minden megfelelõ alkalommal tudatosan használjuk és mindenkitõl megköveteljük. Ebbõl következik, hogy minden magyar politikusnak (miniszterek, parlamenti képviselõk, polgármesterek, önkormányzati képviselõk), civil szervezetek vezetõiknek, vallási közösségek vezetõiknek, oktatási intézményekben dolgozóknak ismerniük kell a Himnuszunk és Szózatunk szövegét és azt minden alkalommal hangosan énekelniük is kell, mert ezzel példát mutatnak annak a közösségnek, amelyet vezetnek. Az a probléma, hogy legtöbb esetben ezen vezetõk szégyellik elénekelni ezen éneket és nem kezdeményezik az általuk vezetett intézményekben, a saját irodájukban a nemzeti színû zászlónk használatát.

Hihetetlen, minden becsületesen gondolkodó magyar ember számára, aki tiszteli õseinket, ismeri történelmünket, az a vita , amely kibontakozott a Magyar Szent Korona 2000. évben történõ elhelyezése kapcsán. Elképzelhetetlennek tartjuk, hogy bármelyik magyar állampolgárnak, aki korrektül támogatja támogatja a magyar hazánkat, annak számára a Magyar Szent Korona ugyanolyan muzeális tárgynak minõsül a szemében, mint akármelyik közönséges múzeumi tárgy. Ez a szemléletmód bántja a magyar érzésû emberek személyiségét és lelkivilágát, sárbati-porja ezeréves államiságunk minden tradícióját és megcsúfolása az aranybetûkkel írt történelmünk legszebb eseményeinek.

A Nemzeti Demokrata Párt Országos Elnöksége azzal a kéréssel fordul a a magyar Országgyûléshez, hogy alkosson törvényt az összes nemzeti szimbólumaink megfelelõ módon történõ használatáról, a magyar és külföldi állampolgárok részérõl elvárt tiszteletadásról ezen szimbólumok irányába, valamint büntetõjogi megfogalmazásokról, azokkal szemben, akik a nemzeti szimbólumainknak nem adják meg a kellõ tisztelet és megbecsülést.

Dr. Vincze János
A Nemzeti Demokrata Párt elnöke

 

Petõfi Sándor:
Magyar vagyok

Magyar vagyok. Legszebb ország hazám
Az öt világrész nagy területén.
Egy kis világ maga. Nincs annyi szám,
Ahány a szépség gazdag kebelén.
Van rajta bérc, amely tekintetet vét
A Kaszpi-tenger habjain is túl,
És rónasága, mintha a föld végét
Keresné, olyan messze-messze nyúl.

Magyar vagyok. Természetem komoly,
Mint hegedûink elsõ hangjai;
Ajkamra fel-felröppen a mosoly,
De nevetésem ritkán hallani.
Ha az öröm legjobban festi képem:
Magas kedvemben sírva fakadok;
De arcom víg a bánat idejében,
Mert nem akarom, hogy sajnáljatok.

Magyar vagyok. Büszkén tekintek át
A múltnak tengerén, ahol szemem
Egekbe nyúló kõsziklákat lát,
Nagy tetteidet, bajnok nemzetem.
Európa színpadán mi is játszottunk,
S mienk nem volt a legkisebb szerep;
Úgy rettegé a föld kirántott kardunk,
Mint a villámot éjjel a gyerek.

Magyar vagyok. Mi mostan a magyar?
Holt dicsõség halvány kísértete;
Föl-föltûnik s lebúvik nagy hamar
- Ha vert az óra - odva mélyibe.
Hogy hallgatunk! a második szomszédig
Alig hogy küldjük életünk neszét
S saját testvérink, kik reánk készítik
A gyász s gyalázat fekete mezét.

Magyar vagyok. S arcom szégyenben ég,
Szégyenlenem kell, hogy magyar vagyok!
Itt minálunk nem is hajnallik még,
Holott máshol már a nap úgy ragyog.
De semmi kincsért s hírért a világon
El nem hagynám én szülõföldemet,
Mert szeretem, hõn szeretem, imádom
Gyalázatában is nemzetemet!

 

Hajdú-Németh Ilona

Itt hagytál, mindek drága "Anyja". Így hívott Téged még a nálad idõsebb is, mert Te nem csak gyerekeid, hanem sokunknak "anyja" voltál, amikor mi Amerikába érkeztünk. Engem is mint sokan másokat a házatokba befogadtál és "apjával" drága férjeddel, Hajdú-Németh Lajos volt magyar képviselõvel, honunk alá nyúltatok és segítettetek elindulni az Amerika-i sikereink útjára. Azt a szeretetet amit Te adtál nekünk menekülteknek, a lelkünk mélyén amíg élünk õrizni fogjuk.

Különösen nekem az sokat jelentett, mert abban a szerencsétlen helyzetben ami engem a magyar kommunisták politikai börtönébõl a Szabadságharcon keresztül Amerikába terelt, az elsõ emberséges hangot Te tõled kaptam. A Te és az egész Hajdú-Németh család szíves segítsége vezetett át lelkileg arra a pontra, hogy hazám elvesztése után Amerikát mind új hazámat tekinthessem.

Ti kiváló magyarokat neveltél gyerekeidbõl és unokáidból is, akik bár Amerikában születtek, de büszkék magyarságukra. Most azon az úton jársz, amit drága férjed "apja" bár roskadozó térddel, de már régen járogat. Az örökkévalóság felé vezetõ utadról küldjél áldást családodra és ránk is, akik Téged nagyon szerettünk és mint MAGYAR NAGYASSZONYT TISZTELTÜNK. Ha majd mi is azon az úton járunk, lelkünk gyapjával fogunk Téged és "apját" átölelni, és jelenteni Nektek, hogy a hátralevõ életünkben megtettünk mindent, amit szülõhazánk és Istenünk elvárt tõlünk.

Drága Ilonánk, Isten vezessen Égi Utadon, és mosolyogva néz vissza ránk, akik most sírástól elfojtott torokkal állunk ravatalod elõtt.

Hûséges barátsággal és "fiúi" szeretettel,

ALFONZ
(Dr. Lengyel Alfonz)

 

Dr. Börzsöny Jenõ

Dr. Boytár Sándor kutató és szakorvos barátom most értesített, közös barátunk Dr. Börzsöny Jenõ orvos haláláról. Ez a kiváló magyar-amerikai, Dr. Börzsöny kutatásának eredménye, mint belgyógyász és szív-specialista, nagyban elõsegítette az emberiség jólétét. Õ nagy eredményeket szerzett az arythmiás szívzavarok által okozott hirtelen halál elhárítása területén. Dr. Börzsöny a Haynal Klinikán akkor volt tanársegéd amikor Dr. Boytár Sándor ott szakvizsgát tett. Innen datálódik az ismeretségük.Sándor barátom mutatta be nekem egy évvel ezelõtt Jenõt, amikor Õ Sarasota város melletti Bradenton-ba költözött. Itt indult meg Jenõ és közöttem a barátság, Õ mint orvoskutató, míg én mint ázsiakutató-régész, cseréltük ki a szakmánkban elért tapasztalatainkat. Ahogy engem érdekelt az Õ munkája, úgy Jenõ is figyelemmel kísérte az én Kínában végzett ásatásaim eredményeit.

Dr. Börzsöny egész életében csodálatosan magasszínvonalú kulturális igényt is tanúsított. Érdeklõdése nemcsak a képzõmûvészek mûvei irányult, hanem maga is a hegedülés virtuóza lett.

Isten áldjon Jenõ azért, amit életedben tettél hazádért és az emberekért.

Fájdalmas szívvel,

ALFONZ
(Dr. Lengyel Alfonz, Sarasota, USA)

 

Hírek

Örmény rendezvény

Az erdélyi magyarörmények társadalmi szerepe, örmény katolikus egyháza és identitástudata &emdash; régen és ma címmel, Szamosújvárott november 20-21-én konferenciát szervezett az Armenia Magyarörmények Baráti Társaság (Kolozsvár), a Pro Armenia Alapítvány (Szamosújvár) és az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület (Budapest). Budapestrõl Fancsali János és dr. Issekutz Sarolta képviselte az Egyesületet.

Magyar halászok - Magyar pásztorok

Kunkovács László fotómûvész kiállítása. A fényképgyûjteményt a Kínában 1999 õszén megrendezett Magyar Kulturális Napok alkalmából mutatják be. A kiállítás a magyar Köztársaság Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával jött létre.

Zürichi Magyar Történelmi Egyesület

A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület svájci közérdekû intézmény, 1985-ben alakult a svájci polgári törvénykönyv 60. pontja szerint. Székhelye: Zürich. Ez évi taggyûlését Budapesten tartotta november 19-én.

Prof. Dr. Csihák György a ZMTE elnöke rövid beszámolójában elmondta, hogy 7 országban 14 magyar õstörténeti találkozót, Magyarországon 8 alkalommal magyar történelmi iskolát (1-1 hétig) és a Kárpátmedencében 7 övezeti történésztalálkozót szerveztek. Az Egyesület által kiadott 28 kötet, több száz szerzõ írásait tartalmazza.

Az elnök felhívta a részvevõk figyelmét, a Rozsnyói Övezeti Történésztalálkozóra, melyet 2000. június 16-18 között tartanak. Ezután élénk vita alakult ki a hozzászólásokban az Egyesület szerepérõl, magyar történelem kutatás új útjairól és a történelem tanárok &emdash; több nemzeti tudatot tartalmazó szemléletének elõsegítésérõl.

A Magyar Mûveltség Szolgálat

Trianon hajszál- és mellék-gyökerei, valamint hatásának megélése napjainkig c. pályázat ünnepélyes díjkiosztására 1999. november 27-én 10 órakor kerül sor a Magyarok Házában (Budapest, V., Semmelweis u. 1-3.).

Prof. Dr. Bokor Imre:

"Kik, hogyan, és miért nyuvasztották ki Sztalint?" címû könyvének sajtóbemutatójára a Magyarok Házában november 30-án 18 órakor kerül sor.

Budapesten

november 20-án ünnepeltük a Lánc-híd megnyitásának 150. évfordulóját.

 

Pannonhalma

Mai nevét 1823-ban Kazinczy Ferenc javaslatára kapta. Valaha Szent Márton hegyének nevezték, mivel Szent Márton napján kezdték el a kolostor építését a bencések Géza fejedelem és felesége Sarolt akaratából. Ez a nap vált a hegy névadójává. István király fejezte be építését 1001-ben. Pannonhalma szinte egyidõs az állammal, minden idõben az emberi, a mûvelõdési értékek védelmezõje, a nemzeti függetlenség vigyázója volt. Felbecsülhetetlen értékû építészeti, kultúrtörténeti értékei révén vált.

Az apátok, a kor fõpapjai századokon át gyarapították az anyagi és kulturális értékeket, építették, bõvítették a kolostort, amely az idõk múlásával erõddé, falakkal övezett várrá terebélyesedett. A monostor hatalmas épülettömbje a XVIII-XIX. században épült újjá klasszicista stílusú toronnyal. A modern építõ és díszítõmûvészet alkotásai fogadják azt, aki az apátságra kíváncsi. A kovácsoltvas kapun belül a gimnázium és diákotthon épülete a negyvenes években készült. Egyszerûség és világosság jellemzi ezt az épületrészt is, csakúgy mint az apátság régebben emelt részeit: a barokk és a klasszicista épületeket, amelyekhez egy boltíves átjárón juthatunk el. Minél beljebb haladva a kolostor épületrendszerébe és történetébe annál jobban észlelhetõ a legfõbb tanulság: az, hogy a múlt és jelen csak egységbe fonódva segítheti az embert aki bármely korban él a jövõre készülõdik.

Az épületegyüttest körülölelõ bástyarendszer falain belül kisebb terek vannak szobrokkal és dombormûvekkel díszítve. A monumentális torony lábánál lévõ oldalkapun lehet belépni a templomba, majd azt követõen a kerengõbe. A katedrális méreteket várt látogató csalódik, hiszen a templom sohasem készült nagy tömegek befogadására, szerzetesek imádságos otthonának szánták mindenkor az építkezõk. A templom építését 1210-ben kezdték meg, de minden kor rajta hagyta jellegzetes nyomát. Stílusok és elgondolások, magyar és külföldi építõmesterek, vasakaratú uralkodók formálták az épületet.

A könyvtár felbecsülhetetlen értékû kincs a több mint 300.000 kötetével. Számos õsnyomtatvány és a levéltár történeti értékei találhatók itt. További látnivalók Pannonhalmán: a Boldogasszony kápolna, amely a hármas domb egyikén található nem messze a kolostortól. A kápolna 1724 óta a helyi bencések temetkezési helye.

Az arborétum egy romantikus hangulatú kert Kazinczy Ferenc ültette platánnal, több mint száz éves normandiai fenyõvel, mintegy 250 fa- és cserjefajtával. Az arborétum felújítását megkezdték, hogy ennek a kapuit is megnyithassák a látogatók elõtt.

Sallai Ildikó

 

Mr. Albert Gore,
Vice President of the United States,

LINKING TRADE WITH SLOVAKIA AND ENVIRONMENTAL PROTECTION

Dear Mr. Gore,

I was very glad to learn that based on your recommendation President Clinton will sign an executive order to require environmental reviews in all new trade agreements. This is great news for us and we thank you for your role in achieving this breakthrough of linking trade with environmental protection. I would also like to thank you for your letter of August 21, 1993 to prof. Liptak, in which you expressed your support for the protection of the Danube river environment, in view of its illegal diversion into a concrete sealed canal on Slovak territory.

Since you wrote that letter, the International Court of Justice in The Hague has also ruled that diverting this border river and endangering the Szigetkoz environment (which is the only inland sea-delta in Europe) was illegal. Since you wrote that letter the international NGOs have also prepared a Compromise Plan which would not only return the river into its natural bed, would not only restore the environment, but would also provide for year-around shipping and for power generation when excess waters are available. Still, nothing has happened, the border river has not been returned and the Szigetkoz is dying.

I would respectfully ask, that as part of your administration's great initiative, you inform the Slovak Government that the prerequisite of future trade agreements will be the restoration of the Danube environment. Also, because based on the Rio agreement, the protection of the unique species of the danube region deserves international support, you might also want to propose, that the implementation of the Compromise Plan should be financed by the world Bank through "debt for nature swap."

Respectfully yours,

Dr. Janos VINCZE
President of the National Democratic Party

Mr. J. Vincze
Dear Friend:

Thank you for writing to Vice President Gore via electronic mail. Since coming on line, the Vice President has received hundreds of thousands of messages from people all over the world. Although the volume of mail prevents the Vice President from personally reviewing each message, please be assured that he is made aware of your concerns, ideas, and suggestions, and a detailed report of the mail is provided to the Vice President on a regular basis. Your message will be brought to his attention as part of that report.

We need your help, however, to ensure that we can read and record your message clearly. Please try to write short and concise messages, address only one issue per message, and send only one copy of your message. You will receive one automated response per day.

Again, thank you for your views and continued interest. They are very important to us.

Sincerely,

Eric Anderson
Director of Correspondence
for the Vice President
White House Mail Relay Autoresponder

Thank you for writing to President Clinton via electronic mail. Since June 1993, the President has received over 2.8 million messages from people across the country and around the world. Online communication has become a tool to bring government and the people closer together.

Because so many of you write, the President cannot personally review each message, though he does receive samples of his incoming correspondence. The White House Correspondence staff helps him read and respond to the mail. All responses are mailed via the U.S. Postal Service. This is the only electronic message you will receive from whitehouse.gov. No other message purporting to be from the President or his staff with an address at whitehouse.gov is authentic. If you have received such a message, you have received a "spoof."

We appreciate your interest in the work of the Administration.

Sincerely,

Stephen K. Horn
Director, Presidential E-mail
The Office of Correspondence

 

Titkos társaságok története

2. (folytatás az elõzõ számból)

Történelmi korunkban szerepet játszó társaságok, nagyrészt a lovagrendek fogalmába tartozók. Azon ismertebb szervezetek melyek alapítása ezer évnél régebbre nyúlik vissza de ma is létezõ, a már említetteken kívül a Málta-i, a Johannita és a Szent Sír Lovagrend. A legrégebbiek a máltai és a Johannita. Ez utóbbi a máltaiból szakadt le a XVI. században a reformáció idején. Mint a keresztény egyház, ezek is két felé váltak irányítás tekintetében is. A katolikus ág neve máltai, a reformálté Johannita rend lett, de eredetük közös.

A Szt. Sír Lovagrend addig, míg a Sír a keresztények kezén volt, tagjait a Sír körül tömörítette. Késõbb külországokban folytatta tevékenységét.

Egyéb rendek: Német Lovagrend, Kard Rend, Templomos Rendje (1118-ban alapítva), A Portugál Rend, a Krisztus Rend, mely történelmi szerepük és alakulási céljuk után, megszûntek és tiszteletbelivé váltak. Ezek szerves részei voltak a nagyobb keresztény vállalkozásoknak, mint például a Szent Sír visszavétele a muzulmánoktól, a mórok kiûzése Ny-Európából, az Ibériai félszigetrõl. Kettõs szerepük volt: - vallási és katonai segítséget adó - ma így mondjuk karitatív szerep, mely a betegek ápolásában és más emberbaráti tevékenységben nyilvánult meg. Tagjai kezdetben egyháziak voltak, de mikor katonai akcióra került sor, a szervezet katonai tevékenységet is felvállalt. Tagsági feltételek voltak: fegyelem, az ügy szolgálata, önzetlen munka a harcászatban és a karitatív munkában egyaránt. A vallás és a hadviselés összefüggései is akár a korábbi korokban, egymás utáni sorrendet képeztek. Elõbb vallási és emberbaráti, de harci cselekmények esetén katonai szervezetté váltak.

Érdemeik, kihatásuk a mai korra; belevitték az emberbaráti segítség gondolatát a gyakorlatba is, amit a XIX sz.-ban a Vöröskereszt újított fel és ma számtalan szervezet végez.

A Lovagrendek szerepe mai világunkban.

Régi néven ispotályosság felújítása - ma lepratelepeket tartanak fent. Afrika és a világ számos részén, missziókat látnak el természeti katasztrófák után. Jellemzõjük: nemzetek felett állnak. Nem diszkriminatívak. Nagyrészüket Katolikus Ferdinánd szüntette meg, mikor Granada elfoglalása után feloszlatta õket mint katonai szervezeteket. Így jelképessé váltak, tagjaiknak lenni, mégis kitüntetést jelent. Tagjaikat érdemi munkájuk szerint ma is kitüntetik, de errõl a köz embere alig tud valamit. Pont abban rejlik ezek mûködésének értelme, hogy tagjait nem a kitüntetések és a dicsõség, hanem emberbaráti megfontolások vezetik munkálkodásukban, és azt nem is kívánják érdemként a közösségi életben nyilvánosságra hozni.

Ehhez tartozik a ma egyik legismertebb, a máltai lovagrend is. Felépítése kettõs ma is: tagjai egyházi szolgálatot látnak el, de karitatív segítõ tevékenységüket a Szeretet Szolgálatban látják el. Más szóval; a lovagrend alapította és tartja fent a szeretet szolgálatot. Tagjaikról a közemberek nem is tudják, hogy hova tartozik, mert csak egy alig felismerhetõ kis jelvényt viselnek. A tagok tudják, hogy ezt hol látják a másikszemélyen és így egymást - ha nyelvileg nem is tudnak kommunikálni, mégis felismerik, és tudják kivel állnak szemben. Fogadalmat tesznek: életüket nem csak világi dolgoknak szentelik. A lelki élet mellett, a rászorulók támogatása az életcéljuk. Interjút nem adnak, belsõ fegyelmezett szervezeti életükkel példát mutatnak a köz emberének. Budapesten például 23 intézményben tevékeny a Málta-i Szeretet Szolgálat: a hajléktalanok gondviselése, iskolák, szegény és szociális otthonok támogatása mellett, a munkásszállásokon is tevékeny. Államilag az önkormányzatok támogatják csekély összeggel, fõleg adományokból és önzetlen munkából áll a hátterük.

(folytatás a következõ számban)

Boros Béla
Sydney

 

Halasi B. Erzsébet:
Bántás

Azok bántanak csak, akiket szeretünk,
mert tõlük a bántás jobban fáj nekünk,
mint idegenektõl, akik közömbösek,
kiktõl nem várunk jót, semmi kölcsönöset.

Legjobban bánt az, ki halálával büntet
és örökre itthagy mély magányban minket.
Az akit szeretünk, érte fárad kezünk,
nem akar, de itthagy, - hívja jó Istenünk.

Miért viszed el Atyám? Nagyon fáj a magány.
Hagyd mellettem kérlek, vidd mikor már nem fáj.
Az mindig fájni fog, ne várd hogy felejted,
ezt a nagy bánatod majd a sírba viszed.

Fehér virágokkal takarom fejfáját
és magamban zárom lelkem mély bánatát.
Nyugodj kedves csendben, itt a temetõben,
rövid már életem, napom lemenõben.

Várom azt a percet, hogy viszontlássalak,
örvendjen a lelkem, mindig sirattalak.
Te jó voltál, kedves és szeretetteljes,
Fájó imáimat méltán megérdemled.

 

Tallózó

l Emlékezés a forradalomra

(Váci Napló, 1999. október 26.)

Méltóképpen emlékezett meg Vác város lakossága a Bartók Béla Zeneiskola nagytermében az 1956-os forradalomra, október 22-én.

A Szózat eléneklése után a Zichy utcai Általános Iskola és Speciális Szakiskola tanulóinak elõadása következett, melyet vastapssal viszonzott a közönség. Majd dr. Vincze János professzor, az `56-os Magyar Világszövetségének elnöke tartott ünnepi megemlékezést, s adta át az Amszterdamban élõ magyarok üzenetét. "1956-ban 300 ezer ember tántorgott ki, de új hazát nem találtak csak új otthont" - mondta a szónok. A földi gonoszságról és a földi jóról azt mondta dr. Vincze János: néha ez a két dolog annyira feszül, hogy forradalmi helyzet alakul ki, ez történt 1956-ban is. A szónok felhívta a figyelmet az 1956. november 4-ike után kiadott Új Váci Naplóra, annak forradalmi hangvételére, s arra, hogy a város polgárai a forradalom mellé álltak. Emlékezett Hóman Bálintra, aki itt halt vértanúhalált Vácon. Dr. Vincze János köszönetet mondott a váci önkormányzatnak és Vác polgárainak &emdash; akik ezt az önkormányzatot választották &emdash;, hogy poszthumusz kitüntetéssel elismerték Hóman Bálint munkásságát. A professzor emlékezett Brusznyai Árpádra is, majd ecsetelte a magyarságtudat fontosságát.

Ki a magyar? &emdash; tette fel szónoki kérdést dr. Vincze János. Magyar az &emdash; adta meg a választ &emdash;, aki egységes és oszthatatlan magyar nemzetben gondolkodik, aki a magyarok Istenéhez imádkozik, akinek fáj a rossz és büszke a jóra. A magyar tudat a fontos &emdash; ecsetelte a szónok. "Legyenek fáklyavivõi, a magyar szellemiségnek, s ezt az üzenetet adják át Vác lakosságának is" &emdash; mondta a jelenlévõknek dr. Vincze János.

Az ünnepségen szerepelt még a Note Picola Együttes, dr. Nemess István, Bednarik Anasztázia, Péter Pál és Oláh Zoltán. Ezután az emlékezés résztvevõi gyertyával a kezükben vonultak a szeminárium falán lévõ Brusznyai emléktáblához, ahol dr. Rusvay Tibor emlékezett dr. Brusznyai Árpádra. Ezt követõen dr. Pétery József püspök emléktábláját &emdash; amely a püspöki palota falán található &emdash; koszorúzták meg. Dr Pétery Józsefre Stella Leontin c. prépost, a Hétkápolna plébánosa emlékezett.

Halász Erzsébet

A jó és a gonosz küzdött egymással

(Vác városának megemlékezése 1956. október huszonharmadikára)
(Váci Polgár, 1999. november)

Immár tizenegyedik alkalommal emlékezhettek külsõségekben is szabadon városunk polgárai 1956 október 23-ára. A hagyományokhoz hûen a nemzeti ünnep elõestéjén a zeneiskolában a Szózattal kezdõdött a városi ünnepség, majd az Általános Iskola és Speciális Szakiskola tanulóinak mûsora vezette be a megemlékezést.

Dr. Vincze János, az `56-os MVSZ elnöke beszédében kiemelte, hogy a Földön állandó harc van a jó és a gonosz között. 1956-ban ez a harc forradalomhoz és szabadságharchoz vezetett. A XX. században isten kiválasztott népe a magyar, hiszen ez a nemzet negyvenhárom éve olyat alkotott, amely a kommunista világrend bukásához, és a világszabadság megalapozásához vezetett. Városunkkal kapcsolatban a professzor a szomorú kopjafák sorából két vácit emelt ki. Megköszönte városunk vezetõinek és polgárainak, hogy kiálltak a szélsõségesek kereszttüzébe került Hóman Bálint mellett és példaként állította elénk dr. Brusznyai Árpád rettenthetetlen magatartását a forradalomban. Beszéde végén dr. Vincze János kijelentette: legyünk büszkék arra, hogy magyarok vagyunk, hiszen az elmúlt kétszáz évben három forradalom volt, amely elõre vitte a társadalmakat, és ebbõl kettõ hazánkban zajlott le. ..."

M.Z.

A vitézi jelvény

(Vitézi Közlöny, 1999. október)

A Vitézi Rend legfõbb döntéshozó szerve, a Vitézi Szék 1920. december 11-én pályázatot hirdetett a vitézi jelvény tervének megrajzolására. A pályázat kikötötte, hogy ... "Érdembeli elbírálásra csak az a pályamunka tarthat igényt, amely a vitézség motívumának kifejezése mellett, bizonyos magyar egységességgel látja el a jelvényt"...

A Vitézi Rend címerszerû jelvény-pályázatára beérkezett munkákat 1921. február 6-án a Kormányzó személyes részvételével három tagú zsûri bírálta el, melynek tagjai voltak: Csánky Dezsõ, az Országos Levéltár fõigazgatója, dr. Fejérpataki László, a Nemzeti Múzeum fõigazgatója és Nádler Róbert egyetemi tanár, a Képzõmûvészek Egyesületének elnöke.

Az elsõ díjat Szilasi József iparmûvész terve nyerte el, és a Vitézi Szék határozata értelmében az õ terve került kivitelre. Milyen jelképeket hordoz a vitézi jelvény? A vitézi jelvény formája pajzs, amely a védelem, a haza védelmének a jelképe. Tengelyében a kard a meg nem alkuvó harcot jelenti és a gyõzelem kivívásának az eszköze. A magyar egységességet a pajzsra helyezett kis címer jelképezi. Rajta Szent Korona &emdash; Rendünk jogforrása és legfõbb védnöke, a Szent Korona tana és a Vitézi Rend közötti kapcsolat jelképe. Háttérben a Nap korongja sugaraival beragyogja a Szent Koronát és termékennyé teszi a magyar rónát, amelyet a pajzson látható búzakalász jelképez. A pajzson tölgyfalombot is látunk. A tölgyfalomb a hazát hõsiesen védõk jutalmának a jelképe.

Túlzás nélkül büszkén mondhatjuk, hogy 79 éves jelvényünk a legszebb és legkifejezõbb jelvény.

 

Az ikrek

A gyermeket jellemzõ tulajdonságainak lelki-biológiai összetevõit egy részben örökli (idegrendszertípus, temperamentum, fizikai jellegek, jellem), másrészt a család, a környezet, az iskola nevelésének hatására tovább fejlõdik, átalakul, kiteljesedik. Így a nevelés eltompíthat rossz tulajdonságokat és tökéletesíthet kiemelkedõ vonásokat, ill. fordítva. A gyermek személyiségének alakulásában szerepe van annak is, hogy egyedül vagy testvérekkel együtt nevelkedik a családban. Minden többgyermekes szülõ arra törekszik, hogy teljesen egyformán ill. egyformára nevelje a gyermekét, de ez nem lehetséges. A szülõket jellemzõ tulajdonságok, az örökletes tényezõk egyenlõtlenül jutnak a gyermekre és egyforma nevelõi hatás, ugyanaz a családstruktúra és azonos feltételek mellett sem lesznek egyformák a testvérek.

A testvérek egy ritkább formája a ikrek. Az egypetéjûek genetikailag homogének (azonosak) tényleg olyanok mint két tojás, alkatilag, arcformára alig lehet megkülönböztetni õket egymástól, míg a kétpetéjû ikrek egyidõben született két testvér, más és más genetikai öröklött jellegekkel. A családban alkalmazott pedagógiai módszerek, néha hibás szülõi magatartásra utalnak, ha úgy kezelik az ikreket, mint egy kettévágott gyermeket. Gyakran látni egyformába öltöztetetve õket, ahogyan kiívnak a testvéreik közül vagy más gyermekcsoportból de hallani olyan véleményt, ami szerint nem szabad elválasztani õket egymástól stb. Ezt felejtsük el azonnal! (hagyjuk a filmek rémtörténeteiben).

Az ikrek mivel egyidõsek, egyszerre mennek keresztül a fejlõdési fázisokon, tehát nagyjából egyszerre tudnak járni, beszélni, játszani. Tévhit az a felfogás, hogy sajátos nyelvezetük van: mivel a gagyogás periódusában többet lévén ébren együtt, a környezet tárgyait, játékait ugyanazzal a hanggal, szótaggal majd késõbb - más gyermeknél is jellemzõen - új szóképzést használnak, egymástól "leutánozzák" így rögzõdnek az egyes tárgy elnevezések, amiket ki lehetne javítani, mintahogyan hasonló életkorú gyermekek esetében meg is teszik a szülõk. Nincs ebben semmi misztika.

Az iker testvéreket tulajdonságaik alapján, képességeiket külön szemügyre véve kell fejleszteni. A két gyermeknek egyenlõ de külön hatás és jogkört kell biztosítani, az egymástól való függetlenséget. Ehhez az szükséges, hogy külön óvodai csoportba, majd párhuzamos (más) osztályba járjanak. Az iskolai elõmenetel, általában a testvérek közt változó hatásfokot mutat, mindegyikben kiütközvén a sajátos hajlam, jellem, egészségi állapot stb következtében. Ha egy osztályba járnak, az ikrek akkor nem azt szemlélik, hogy osztálytársaikhoz viszonyítva õk miben jobbak, hanem azt, hogy testvéréhez mérten õ miben különb. Így az osztályban elfoglalt helyüket a rivalitás vezérli, nem az egykorúak csoportjának dinamikájából eredõ egyéni pozíció és szerep. A szülõk így létrehozzák akaratlanul azt az egészségtelen versenyzést amit a gyermek nem saját korosztályával vív, hanem saját testvérével, ami a testvéreket eltávolítja egymástól Az a természetes rivalizálás ami testvérkapcsolatokra jellemzõ, ebben az estben szélsõségessé válik. A helyes nevelésük megköveteli, hogy külön baráti körük (saját osztálytárs, majd társaság) legyen sõt a sport-tevénységnél is más és más szakágakat kell választaniok önmaguknak, más szakmát stb.

Összefoglalva: az iker fogalom nem misztifikálható, ebbõl elõnyöket, feltûnést kovácsolni vétek, mert tönkreteszi egy testvérpár vagy a testvérek életét akaratlanul a szülõ. Minden gyermeknek biztosítani kell azt a sajátos nevelési légkört, ami fejlõdését elõsegíti, megteremti a reális énkép kialakítását a saját lelki egyensúlyát.

Tiszay Gabriella

 

Segítséget kér a magyar környezetvédelmi alap
New Yorkban a Dunáért futottak

A Magyar Környezetvédelmi Alap (MKA) véleménye szerint a magyar kormányt ma semmi nem kényszeríti arra, hogy elfogadja a Duna szabályozására vonatkozó C variánst. Amennyiben ezt mégis megtenné, úgy az MKA az Alkotmánybírósághoz és a Nemzetközi Bírósághoz fordul.

Tenni fogják ezt azért is, mert a magyar kormánynak a Hágai Biodi-verzitási Egyezményben elvállalt feladata lenne megvédeni a Szigetközi ligeterdõket és a Dunakanyar természeti kincseit. Dr. Lipták Béla, a New Yorkban élõ neves környezetvédelmi szakember tájékoztatta errõl nemrégiben Budapesten az 56-os MVSZ épületében tartott elõadásán az érdeklõdõket. A professzor a nemzetközi közvélemény figyelmét felhívandó, emlékfutást szervezett New Yorkban, melyen a résztvevõk "Mentsük meg a Dunát" feliratú pólóban futottak végig a városon. Dr. Lipták Béla elõadásában kiemelte a Pest megyei Duna szakasz megóvásának fontosságát, a természetvédelem és az ivóvízellátás szempontjából.

A sportot és a környezetvédelmet Balla Tibor, a Rákóczi Emlékfutás szervezõje is lelkesen támogatja. Balla az említett elõadáson kérte a professzort, hogy ha teheti, ajándékozza meg õt a New York-i emlékfutás pólójával. Lipták Béla Ameri-kába való visszatérése után azonnal postára adta a nevezetes ruhadarabot, amely pár nap múlva már Balla Tiboron feszülhetett.

 

Völgyi József:
Egy 56-os jó bajtársam halálára

Sötét éj borult a cella falára,
Kínzói már elaludtak régen
Õ virrasztott és nem tört meg hite
Kõszáli sas volt Õ durva bilincsében!
Súlyos keresztjét az Égnek emelve
Egy balga csillag véres nyomdokán
Hol a sátán a halállal cimborál,
Téged védelmeztelek, Népem és Hazám!
Magyar voltál, bûnül vették!
Saját vérei verték agyon egy hajnalon
Úr Isten! &endash; ha vagy odafent?!
Torold meg hát e halálos bûnt úgy:
Hogy ne legyen irgalom!
S most az elszenderült lélekben itt kóborol,
És szelleme új sereget toboroz;
Nem haltál meg! Itt élsz a szívünkben,
Te igaz jó bajtársunk,
Te hõs szabadságharcos!

 

Juhász Gyula:
Ének Kõrösi Csomáról

Székely hegyekbõl messze Ázsiába,
Az õshazába vándorolt ki õ,
Feje felett a vén, szent Himalája,
Tán öregebb, mint maga az idõ.
Ott rótta a betûket és kereste
Puszták homokján vérei nyomát,
Meglátogatta ínség, balszerencse,
De õ csak várt és vándorolt tovább.
A régi hon új fénye felderült már,
De õ nem tudta, õ a múltba ment,
A hegyre tartott, hol örök derû vár
És egyre telt, csak telt a pergament.
Az indiai herceg lõn a társa,
A szent királyfi, a nagy nyugalom,
Úgy nézett vissza a letûnt világra,
Mint õsszel a tavaszra a falomb.
És ahogy egyre gyûltek ráncra ráncok
És gyászra gyászok, õ békélve már
A homokórát nézte, mely az átok
Percét számlálja, míg minden lejár.
Az õshazát nem lelte és az újat
Nem látta többé, nincs már vigasza
Öreg magyar, örök magyar, ki tudja,
Nem egy hazánk van-e: örök haza?

 

Részletek a "Regény sorsa" címû visszaemlékezéseimbõl

(A Forradalmár Felesége meséli ...)

Állnak a könyvsátrak a Vörösmarty téren, &emdash; mint hosszú évek óta &emdash; most is. Ujjongtunk a júniusi napsütésben. Könyv Nap van! A sátor polcain ott fehérlik D. Szûcs László: Alkony Históriá-ja. Hosszú volt idáig az út, de sikerült. Nem csak az 1994-s, de a 1995-s Könyv napon is részt veszünk.

Férjem teljesen a maga ura. Nincs elõképzettsége, nincsenek szaktanácsadói, szerkesztõi. Autodidakta. Isten áldotta tehetség.

Az elsõ könyv megjelenése után alig vannak vásárlói. Az üvegvékony olvasóközönségünk osztozik velünk a fényes napban. Nekik és leendõ olvasóinknak mesélem el a REGÉNY SORSÁT. A történet hitelességéhez hozzátartozik, hogy minden nevet kiírok. A cytoen vállalja szavaiért, tetteiért a felelõsséget, a felnõtt ember felelõsségét.

A regényben férjemnek önmaga elõtt kell számot adni minden belsõ rezdülésérõl, s a mélybeszállás e dantei útját olyan erkölcsi erõvel, lélektani hitellel, és õszinteséggel ábrázolja, hogy a könyv valóságos ön-eposszá válik.

... Az 1996-os õsz igazi szépségével, melegségével köszöntött ránk. A kerti betakarításokat minden különösebb sietség nélkül elvégezhettük. Füvet nyírtam, petrezselymet vetettem, eldugdostam az õszi fokhagymát. ... Férjemmel és Bobyka kiskutyánkkal új gyümölcsfákat telepítettünk. A gödrökben gyakran bekerült Bobyka labdája is. Kell a jó gyümölcs egy-öt év múlva, de milyen jó lenne, ha egy igazi labdafa nõne! Mennyit lehetne játszani jövõre!

A kukoricát letörtük. Férjem betalicskázta a kert végébõl és szétterítette a padláson. Mennyivel könnyebb darálni a tengerit annak a pár tyúkocskának, ha száraz a takarmány. Délután igazi zápor kerekedett. Az esõ elálltakor a kis falusi házak felett megjelent a sokszínû szivárvány. Óh, hogy csillogott. Mit csinál az ember falun, ha beszorul a lakásba. Ír, vagy olvas!

Férjem az "Alkony história" címû regényét 1992 augusztusában kezdte írni. Férjem két munkahely között ingázva hajnali három órás kelésekkel írta szorgalmasan a könyvet. A napok rohantak, pihenést a rövid hétvégék nyújtottak, mikor a szép zselincei dombok tövében egy-két órát elüldögélt....

Az Alkony história &emdash; második nagy regény &emdash; 1994 decemberére, többszöri átírás után elkészült.

A regény jó! &emdash; írja férjem &emdash; nem fergetegesen jó. Nem korszakalkotó mû. Egyszerûen jó. Mert igaz! A hibái ellenére. Sajnos nem írhatom az elsõ lapok egyikére, mint James Jones a "Most és Mindörökké" címû könyv kezdetén, ahol barátainak megköszönve a segítségüket kijelentvén: nélkülük nem született volna meg a mû, de minden magányos szívû 56-os rabtársamnak ajánlom ezt a könyvet.

A második regény végére is pont került. De hogyan tovább? Ez a kézirat nem porosodhat valamelyik íróasztal alsó fiókjában. A pénzüket felemésztette az elsõ könyv kiadása, visszatérülés nem volt. Mégegyszer nem mehettem vissza Augsburgba, hogy a kiadás árát megkeressem a Zentralklinikán &emdash; Egészségügyi Fõiskolás diplomámmal &emdash; Krankenflegehelferin. Elmúltan ötvenöt éves.

Férjem egyetértésével, támogatáskérõ leveleket írtam szerte az országba, a nagy világba, hogy a regény megjelenhessen. ... Húsz, vagy ötven levelet vagy talán még többet is elküldtem. Ajánlottan, kézirattal, egyre ment. Válasz nem érkezett.... "Nincsen olyan titkos dolog, mit az idõ ki nem forog" hallom vissza Horváth nagyanyán hangját.

... A kerti munkák sokasodnak. Alkalmazkodnom leginkább az idõjáráshoz kell. A váltakozó esõk, meleg napsütések &emdash; mint minden tavasszal &emdash; kicsalogatják a föld jó és rossz termékeit. Fizikai erõmet estére a növény állatgondozás jócskán felemészti. A szelleme szabad, gondolataim csapongnak: A könyvnek meg kell jelenni!

Gyûjtögetjük a forintjainkat, s várjuk a csodát. A könyv megjelentetését &emdash; bizonyos kompromisszumokkal és részletkifizetésekkel a Cardos Kiadó vállalta fel Kecskeméten. Köszönet a Fõszerkesztõnek és Munkatársainak érte!

A "Ki kicsoda" albumjában férjem nem szerepel. A Tisztelt Olvasónak bemutatom:

... Ülök, vagy állok. Férjem a hátam mögött. A Kárpótlási Hivatal egyik információs ablaka elõtt. Érdeklõdöm, Férjem miért nem kapta meg az õt megilletõ kárpótlási jegyeket? A monitor precízen, magabiztosan kijelez:

Szûcs László
születési idõ: 1934 szept. 12.
születési hely: Debrecen
anyja neve: Szatmári Teréz
Halálos ítélet

Mostmár határozottan emlékszem. Leültem. Férjem egykoron mesélte: a perek futószalagon készültek az 1956-os forradalom után. Az ítéletek bírósági meghozatala elõtt pártbizottsági konzultációk voltak....

Szûcsné Horváth Erzsébet

 

Az amerikai magyarok Clevelandben találkoznak

November 25-28 között tartják az amerikai magyarok évi rendszeres összejövetelüket Clevelandban. Íme egy gondolatébresztõ levél az összejövetel elé.

Dr. Balogh Sándor és Pásztor László uraknak!

Minthogy az utóbbi idõben kölcsönösen tájékoztatjuk egymást szervezeteink tevékenységérõl és olykor-olykor telefonon is beszélgetünk egymással jobban nyomon követhetjük a közös cél érdekében elvégzett munkát és több figyelmet szentelhetünk a reánk váró feladatok elvégzésére is. A magyar emigráció áldatlan helyzete szinte letargikus állapotot teremt azok számára, akik úgy érzik, hogy õket nem terheli semminemû felelõsség a kialakult helyzetért. Az iszapbirkózás, melyben önmagukról is megfeledkezett egyének, kisebb nagyobb csoportok vívják harcaikat már évtizedek óta, tragédiába sodródott. Eredménye csak az lehetett, hogy a magyar történelem elhaladt mellette. A magyar emigráció életének ügyintézõi mindig lépéshátrányba kerültek az otthoni eseményekkel szemben, ezért fáradozásaik többnyire csak korrigálásokra szorítkozik. Ez a csõdhelyzet mindenképpen azok lelkiismeretén szárad, akik kicsinyes önzésbõl és nagyfokú hozzánemértésbõl az elmúlt évtizedekben földig rombolták a több mint két milliós lélekszámú nyugati emigráció közéleti értékeit, lehetõségeit.

Kirívó példa volt a közelmúltban New Jersey államban megrendezett "Új Magyar-Amerikai Nemzetgyûlés". Rendezõinek beszámolója szerint a teljes siker jegyében lezajlott összejövetel százezer dolláros költségvetéssel történt meg és a nagy vajjúdásban megszülte a maga egerét. Köznapi nyelvre lefordítva; Beke Imre és társai újabb alapkövet raktak önmaguk számára, hogy a Magyarok Világszövetségénél Budapesten tovább szélhámoskodhassanak másfél millió magyar jogos képviseletének látszatával. Ha a Cleveland-i Magyar Kongresszusok résztvevõi összeadják sok-évtizedes rendezvényeik költségvetéseit az összeg sokkal nagyobb, mint a NJ-i összejövetel költségvetése volt és az eredmény abból sem több, mint néhány kisegér (ezt szülték a hegyek). A nagy és látványos összejöveteleken a legparányibb eredményt sem tudták fölmutatni a magyar nemzeti összefogás megteremtésén. Ha végig szalad tekintetünk az illusztris vendégek névsorán és azt látjuk hogy még a vendégek (otthoni politikusok) sem tudtak vagy nem akartak egységet teremteni egymás között. Politikai pártjaik otthoni választási eredményei állandóan zsugorodtak, politikai befolyásuk a magyar életre a nullával volt egyenlõ, akkor nyugodtan elmondhatjuk, hogy a hiba a nagy összefogást szolgáló csúcsszervezetek meddõségében keresendõ.

Kérdezzük meg hát újra, hogy akkor minek van az AMSZ, az AMOSZ, a Magyar Amerikaiak Országos Szövetsége, a Magyar Kongresszus, a Magyar Nemzeti Világtanács, most újabban az AMOSZET és sorolhatnánk még tovább a nagy hivatkozási kereteket. Ezeknek a fölsorolt "szövetségeknek" egyetlen kézzel fogható eredménye, hogy hasonló számban fölvonultatták az un. baloldali organizációkat amelyek közül kiemelhetõ az Amerikai Magyar Koalíció, a Magyar Baráti Közösség, a Hungarian Human Rights Foundation, az Anyanyelvi Konferenciázók (Kádár alatti és Kádár utáni azonos arculatával), a MVSZ Nyugati Régiója, a MVSZ Amerikai Tanácsa (gyermek-rontó alosztályával) stb.

Kedves Sándor és László megköszönöm (megköszönjük) szíves meghívásotokat, de

ha már az eddig megtartott 38 Magyar Kongresszusra nem mentünk el, kár lenne megtörni ezt a következetes magatartásunkat éppen a mostani a 39.-i Magyar Kongresszus esetében. De az most nem azt jelenti, hogy nem szívesen vállalunk Veletek szolidaritást a jelen esetben, de csak lélekben. Vegyétek Nektek kijáró tiszteletnek, hogy a Magyar Szabadságharcos (Nemzetõr) Világszövetség, a Magyar Október 23 Mozgalom, a Magyar Szabadságharcosok Parlamentje, a Volt Magyar Politikai Foglyok és Üldözöttek Világszövetsége, a Trianon Igazságtalansága Ellen Küzdõ Magyarok Nagybizottsága, a Magyarságtudományi Társaság, a Rabnemzetek Szövetsége, a Magyar Felszabadítási Bizottság és utoljára, de nem utolsó sorban a MAGYAR SZABADSÁGPÁRT teljes tagsága és vezetõsége ott áll minden nemes magyar kezdeményezés mögött, amely a magyar nép szabadságát és szebb jövõjét szolgálja. Az Amerikai Magyar Szervezetek Elnökeinek Tanácskozásán, ha az kellõen elõ van készítve szívesen részt veszünk, de ebben az esetben is, mint az elõzõek során össze van keverve sok minden mással és már elõre is azt a látszatot kelti, hogy egy eddig igénybe nem vett sarokban rögtönzött módon össze-üljünk néhányan néhány röpke percre mint a többi csatolt "vendég" vagy fontoskodó, akik úgy külön-külön csak egy-egy autót tudnának megtölteni saját embereikkel. Ugyanazokkal a vendégekkel nem illõ sokféle módon megnyilatkozni. A New Jersey-i nagy összeröffenés is így állt össze egésszé, ezért nincs semmi jelentõsége, csak látványos volt minden különösebb tartalom nélkül!

A MVSZ vezetõi élén Csoóri Sándor elnökkel, azért kéri állandóan, hogy az Amerikában élõ becsületes magyarok szabadítsák meg végre a már jobb útra tért Világszövetséget Beke, Papp, Kálmán, Osztroviczky stb. amerikai nehezékétõl. Ezek az "urak" állandóan csak osztozkodni akarnak. Azt mi viszont nagyon jól tudjuk, hogy mennyi jogos kritika illeti meg a MVSZ-ét a kádári és antalli kapcsolatok örökségeiért, de elszámoltatni a Világszövetséget csak becsületes nemzethû magyarok tudják.

A század és ezred-forduló küszöbén nem tudunk Nektek többet és jobbat ajánlani, mint szervezeteink önzetlen nemzetszolgálatának útmutató példáját. A mi közösségünk vezetõi kitörölhetetlen nyomot hagytak a magyar politikai életben. Szociológusok, politológusok és neves történészek megállapításai szerint a Szabadságpárt vezetõi adták a legjobb pártprogramot az újjá alakult magyar politikai életben és ennek a programnak még ma sincs alternatívája a magyar politikai életben. Ezért arra kérünk Benneteket, hogy amikor a magyar kibontakozás útját keresitek sohasem feledkezzetek meg errõl. Mi magunkban érezzük az erõt ahhoz, hogy érvényre juttassuk egyszer azt a küldetésünket, hogy a magyar nemzeti demokrácia megteremtésének ne csak hirdetõi, de kivitelezõi is legyünk.

Esetleges határozataitokat figyelemmel fogjuk kísérni. Annak reményében, hogy azok a magyar jövõ számára maradandók is lesznek, bajtársi tisztelettel küldjük jókívánságainkat Nektek és az ott megjelenõ bajtársainknak is.

Közösségeink nevében: Hóka Ernõ
a Magyar Szabadságharcos (Nemzetõr)
Világszövetség elnöke.

 

ARCKÉPCSARNOK

(Élõ magyar értékeink: Sport, Tudomány, Mûvészet)

Tófalvi Gyula (1927)
Mérnök. 17 antenna-tápvonal-adó témájú szabadalom szerzõje. Grand-Prix díj (1958), Kossuth-díj (1959), Puskás Tivadar díj (1977, 1991), MTESZ-díj (1984), Eötvös Lóránd-díj (1985). Kutatási területe: ionoszférakutatás, 1960-75 az elsõ magyar tv-adó gerinchálózat és színes-tv adóberendezések és antennarendszerek fõkonstruktõri és fõmérnöki munkája, majd a magyar elektronika ipar fejlesztési programjaiban vesz részt.

Nagy Albert (1941)
Koreográfus. Juhász Gyula-díj (1976), SZOT-díj (1978), Népmûveléséért Díj (1995). A gyomai Kõrösmenti Táncegyüttes tagja, majd vezetõje, 1972-tõl a Szegedi Táncegyüttes mûvészeti vezetõje. A magyar és a Magyarországon élõ nemzetiségek néptánchagyományait dolgozza fel, óriási sikereket aratván az ezen kultúrhagyományokból merített tánckompozíciókkal. Tanulmányozza a bolgár és török folklórhagyományokat.

Demetrovics János (1946)
Matematikus. A MTA tagja. Grünwald Géza-díj (1974), Benedikt Ottó-díj ((1983), Akadémiai Díj (1984), Kalmár László-díj (1989). Kutatási területe: a számítástudomány terén az adatbázis-kezelés, ezen belül jelenleg a relációs adatbázisok problémáinak vizsgálata algebrai, logikai és diszkrét matematikai eszközökkel, a matematikai alapkutatás területén a többértékû logika. 5 könyvet és több mint 170 tudományos dolgozatot írt.

 

KÖZLEMÉNY

A Nemzeti Demokrata Párt tagjai és szimpatizánsai döbbenettel veszik tudomásul, hogy a magyar médiákban egyre gyakrabban hangzanak el a nemzeti szimbólumainkkal kapcsolatosan olyan primitív megnyilatkozások, melyek véleményünk szerint kimerítik a magyar államiság, a magyar tradíciók és hagyományok gyalázását. Tisztelettel elvárjuk, elsõsorban minden magyar állampolgártól, de a külföldi állampolgároktól is, hogy a magyar nemzet szimbólumait tisztelje, megfelelõ módon használja és azokról sértõ módon ne nyilatkozzon. Minden magyar állampolgárnak tudomásul kell vennie, hogy Magyarországon él, Magyarországhoz tartozik és a magyar állampolgárság elsõdlegesen azt jelenti, hogy tiszteljük hazánk államiságának tradícióit és törvényeit.


Magyar Lant online
A Nemzeti Demokrata Párt havilapja
HU ISSN 1418 8503

[Elôzô szám]    [Következôszám]