Magyar Lant  1999. június


Isten kiválasztott népe a magyar

"... Isten, amikor egy újszülöttet küld e földi világra annak a reménysugárnak özönében teszi, hogy akkor önmagát emberképében adja az emberiségnek: a jó, a szeretet, a hit és a békesség kiteljesedésének a megerõsítése érdekében. A földi jó és a földi gonosz közötti szüntelen harc miatt, a küldetés reménysugara nem teljesedhet ki és gyakran a jó-rossz földi ellentéte olyan méreteket ölthet, hogy a köztük kialakuló szakadék áthidalhatatlanná válik és ekkor a társadalmi feszültségek forradalmakba torkollanak.

Ilyen forradalmi helyzet alakult ki Magyarországon 1956-ban, amikor a társadalmi feszültségek feloldhatalannakká váltak, egyrészt a magyar nép és a Szovjetunió, másrészt a magyar nép és az egypárti sötét kommunista diktatúra között. 1956 októberében, a magyar nép vérével írta a földi égboltra "VILÁGSZABADSÁG" és ezt elharsogták északtól délig és kelettõl nyugatig, és a föld minden országának népe a magyar nép függetlenségi harcának szimpatizánsává vált.

Közel két hétig eufórikus állapotban, azt hittük, hogy közel van a gyõzelem, noha a sortüzek, az országunkban jelenlévõ óriási szovjet hadi gépezet, állandó felkiáltójelként figyelmeztették a világosabban gondolkodók csoportját, hogy ez a harc nem fejezõdött be. Sajnos, a magyar nép megütközött a keleti és nyugati zsarnoksággal egyaránt és ha néhány évtizedig látszatra alul maradt, akkor is azt állíthatjuk, hogy a végsõ gyõzelmet a magyar nép vívta ki.

Németországból a következõ képen ítélik meg az 1956-os eseményeket. A Magyarország-i 1956-os forradalom megadta a kezdeti döfést a szocialista világrendszernek, és a keletnémetek kiengedése Magyarországon, Ausztrián keresztül megteremtette a feltételeket az egységes Németország létrejöttének, mely a végsõ döfés volt a szocializmusnak. Mindkét aktusban a magyar nép meghatározó szerepet játszott; tehát a húszadik század történelmi sorsfordító kérdéseinek eldöntésében - elsõ helyen kell a magyar népet említeni.

Isten kegyelmébõl, a magyar nép a földi társadalmi rendszerek meghatározó erejévé vált az elmúlt évtizedekben; ily módon a legközelebb állt minden nép közül, az "újszülött világrájöttekor kapott Isteni célfeladat kiteljesítéséhez". Ezért jelenthetjük ki bátran, hogy Isten kiválasztott népe a magyar. ...

Legyünk büszkék gyémántkeménységû, õsi magyar nyelvünkre, hogy az átlag magyar ember is képes elolvasni a közel ezeréves nyelvemlékeinket. Alig-alig akad olyan nyelv, amely az elmúlt ezerév alatt oly keveset változott volna, mint a magyar.

Legyünk büszkék, hogy a magyar államiság ezer esztendejét ünnepelhetjük, itt Európa közepén a Kárpátmedencében.

Legyünk büszkék, hogy Szent István királyunk alatt kialakult és elterjed az egységes keresztényi szemlélet és hitvallás. Az elmúlt tíz évszázadban több magyar származású szentet avattak, mint az európai országok többségében.

Legyünk büszkék sportolóink kiváló eredményeire, hogy sport nagyhatalomnak titulálnak bennünket.

Legyünk büszkék magyar származású Nobel-díjas tudósainkra és a magyar mûvészekre, akik népünk követeiként meghódították a világot.

Legyünk büszkék, hogy az elmúlt kétszáz év alatt három olyan forradalom volt, amelyek elõre vitték a társadalmi rendszerek fejlõdését: az 1848-49-es szabadságharc, a francia forradalom és az 1956-os októberi szabadságharc és forradalom; e háromból kettõ a magyar nép nevéhez fûzõdik. Bátran kiálthatjuk mindenkinek, hogy a magyar nép a legforradalmibb nemzet a világon. ..."

Dr.Vincze János
(részletek, a Vácott - október 22-én - elhangzott ünnepi beszédbõl)

 

Petõfi Sándor:
FORRADALOM

Haloványul a gyáva szavamra... dalom
Viharodnak elõjele, forradalom!

Szomorúk az idõk, a napok feketék,
Odahagytak atyáid, o nemzet, o nép!

Csak azért szakitád le bilincseidet,
Hogy ujabb nehezebb vas eméssze kezed?

Födi még beteg arcod az egykori por,
S ime sorsod ujonnan a porba tipor?

Nem a sors, nem a sors, de saját fiaid
Akaratja, mi újra lealacsonyit.

Ez a vétek amily cudar és iszonyú,
Iszonyúbb legyen érte az égi bosszú!

Lealázod-e, oh haza, szent fejedet?
Piszok ûlje a hír koszorúja helyett?

Mielõtt az erõszak igába fogat,
Kaszabold le, hazám, nyakadat te magad.

Tegye láncra a zsarnok a holttetemet,
Diadalma legyen temetõi menet.

Hol elásnak, a domb neki trónja legyen
S gyakoroljon erõt siri férgeiden!

De te, oh haza, nem hagyod el magadat,
Haragod tüze arcaidon kigyulladt,

Kezed ott van a kardon, a markolaton...
Ki fog élni, ha nem te, dicsõn szabadon?

Szaporán ide, kedvesem, ajkaidat,
S te fiú, szaporán ide a poharat!

Mire elfogy a bor, mire csattan a csók,
Jeladásra emelhetik a lobogót.

Haloványul a gyáva szavamra... dalom
Viharodnak elõjele, forradalom!

 

Mélyen tisztelt megfogyatkozott Tóth család!

Óriási veszteség érte a magyar társadalmat, kedves Feri barátunk végleges nyugvóhelyének megtalálásával. Hatalmas ûrt hagyott bennünk, és úgy érezzük, hogy Számunkra is pótolhatatlan veszteséget jelent, az Õ magyarság tudata, a magyar nép iránt tanúsított szeretete, hûsége és tisztelete.

Feri, olyan sokat tett, a nagyobb és még nagyobb magyar közösségekért, amelyért a hála szó szürke tükörként hat ha ily módon próbáljuk jellemezni Õt. Óriási odaadással, lelkének és szívének minden rezdülésével azon volt, hogy jót, nemest, értelmeset és hatékonyt cselekedjen.

Osztozunk a család fájdalmában, de ugyanakkor meg vagyunk gyõzõdve arról, hogy a Magyarok Istene, ott fenn az égben méltó módon jutalmazza meg azt az embert, aki az õ nevében, az õ egyházának tagjaiért és minden emberért, ennyit tett e földi létben.

nagyon szomorúan mondjuk,
a földiekkel és égiekkel együtt,
Feri kedves,
legyen meg a fenséges örök nyugalmad,
és onnan fentrõl vezérelj minket tovább
az igazi magyarság szellemében
és világosísd meg elménket,
hogy az igazit és jót tudjuk cselekedni

Vincze János

 

Tóth Ferenc:
Sírversem

Gránit legyen,
Rajta sasmadár,
Síromon, hol
Megpihenek én.
Ne tegyetek
Fejfának keresztet,
Hisz az élet
Az volt igazán.
Jelkép e kõ, hogy
Hû voltam hazámhoz,
Hû maradtam,
Míg csak éltem én.
Jelkép e sas,
Hogy szabad volt
A lelkem,
Szabad, mint
E büszke
Sasmadár.

 

A barátság felejthetetlen útján

Szeptember 1-én, a Miskolc melletti Szikszóról rajtolt, 12-én Rákóczifalván ért célba a hatodik nemzetközi Rákóczi-emlékfutás futócsapata. Tagjai öt országon keresztül összesen 893 kilométert tettek meg. Hazatértük után a szerkesztõségünkben kérdeztük Balla Tibor csapatvezetõt, akit legutóbb Telkibányán értünk el, ahonnét Kassára futottak.

Kassán megkoszorúztuk Rákóczi és harcostársai sírját &endash; kezdte Balla Tibor. &endash; Itt nagy segítségünkre volt Lukács József és Szaszák György. Aztán 9-én továbbfutottunk Rozsnyóra, ahol a város vezetése fogadást adott a tiszteletünkre. Itt tudtuk meg, hogy a hagyományos rozsnyói vásár megnyitására másnap érkezik meg Boros Miklós pozsonyi magyar nagykövet, aki aztán a szálláshelyén fogadott minket. Részt vettünk a vásár megnyitásán, majd folytattuk utunkat Késmárkra. Itt Thököly Imre sírját koszorúztuk meg. Autóbusznyi magyar diákkal találkoztunk, akikkel Mecser Lajos, az Adidas-család tagja váltott pár szót. Késmárk után Ó-Lublóra futottunk, ahonnan 11-én indultunk tovább. Ám komoly problémánk adódott: megbetegedett az egyik futónk, akit az ottani kórházban kellett hagynunk. Ezután átmentünk Lengyelországba, Ó-Szandecbe, ahol Szojka atya fogadott bennünket, a helyi polgármester és Kovács István krakkói fõkonzul társaságában. Ebben az országban is a legnagyobb szeretetnek örvendhettünk. Bár lengyel futó nem csatlakozott hozzánk, de mégis öt nemzet futócsapata lettünk, mivel Gennagyij Budkevics ukrán és észt gyaloglóbajnok velünk tartott. Tizenkettedikén indultunk vissza Magyarországra, de elõtte visszamentünk a társunkért Ó-Lublóra, aki a fõorvos úr gondosságának köszönhetõen már szállítható állapotban volt. Hosszú út után érkeztünk Martfûre, ahol a polgármester fogadást adott részünkre, majd következett a végállomás: Rákóczifalva. Itt magas rangú személyiségek vártak ránk. Többek között Stafan Markus szlovák és Grzegorz Lubczyk lengyel nagykövet mondott köszöntõt, én pedig bemutattam a csapatot és beszámoltam az útról. A koszorúzás után kulturális mûsor, majd közös díszvacsora következett. A szlovák nagykövet felhatalmazott arra, hogy a beszédét szórólapon terjesszem, míg a lengyel nagykövet meghívta magához a kuratórium három tagját: Mecser Lajost, Kassai Sándort és engemet. Mecser Lajos: számomra a legnagyobb örömet az jelentette, amikor Rákóczifalván a közös vacsorán egymás mellett volt az öt nemzet zászlaja. Én aki a csapat összetartásáért feleltem, ekkor és itt éreztem meg, hogy barátságban élni az egyik legnagyobb boldogság a világon.

(Balogh. 1999. Szeptember 15 "Sport")

Stefan Markus Szlovákia nagykövetének beszéde 1999 szeptember 12-én Rákóczifalván a VI. Rákóczi emlékfutás csapatának fogadásán. Jelen volt még:felesége, Grzegorz Lubczyk - Lengyelország nagykövete és felesége, Kárpátszki István &endash; Ukrajna nagykövetségének elsõ titkára és családja, Nicolae Pahonea &endash; Románia nagykövetségének elsõ titkára és családja, vendéglátó Bodács István &endash;polgármester és csapata öt ország futóiból.

"Köszönöm szíves meghívásukat településük mai jelentõs eseményére. Egyetértek azzal, hogy I. Rákóczi Ferenc személyisége elválaszthatatlan a mai Szlovákia területétõl. Ennek a függetlenségért és szabadságért harcoló férfiúnak az élettörténetébõl tudom, hogy Õ maga is jó futó volt. A bécsi börtönbõl a Felsõ Magyarországon és Lengyelországon át menekült. Utána sietett segíteni a kurucoknak és sikeres hadjáratokat vezetett a szabadságért éppen a mai Szlovákia területén. A Kárpátmedence államainak történelme valóban össze van kötve.

Rákóczi generációja a 18. Században sajnos még nem örülhetett a megszerzett szabadságnak. Mi vagyunk az a generáció, amely élvezi a szabadságot és függetlenséget. Õszintén örülök annak, hogy a Szlovák Köztársaság is részt vehet az emlékfutáson, amivel is nemcsak a történelmünk összefonódására emlékezünk közösen, de kifejezésre juttatjuk a határok nélküli Európa nyitott társadalma kiépítésének reményét."

 

7 tagú család = 5040 kapcsolat

A generációk harcában &endash; egy közös családban, közös házban &endash; nem mindegy, hogy ki milyen létszámban van jelen. Egyedül még az önmagában lakó középgenerációhoz tartozó házasfelek sem kiegyensúlyozottak erõviszonyban, de ha már velük van valamelyikük testvére(i) akkor az egyensúly annak a javára billen, vagyis a duális unió mérlege egyensúlyát veszíti. Kiegyensúlyozatlanság jön létre a generációk közt, ha mindkét részrõl a nagyszülõk jelen vannak, ekkor idõs-dominancia lép fel. De a harmónia megbomlik ill. más helyzet lép életbe ha sok a gyermek. Itt lehet két irányvonal között választani, mindenki saját megítélését fontolóra veheti: gyerek-dominancia vagy gyerek-centrikusság van helyzetükben.

A gyerekdominancia a legkárosabb, még akkor is, ha akár egy esetleg két gyerek is van, de zsarolják az eltartójukat (szüleiket). Ez a kártékonyság az, amikor a szülõ szégyelli bevallani önmagának hogy nem szoktatták életre-munkára gyermeküket, most pedig arra kárhoztatja magát, hogy helyette dolgozzon, hibáit kivédje, környezete felé pedig a boldog-büszke szülõ képét formázza meg. A szülõk, akár egy rossz házasság esetén, ilyenkor is a munkába menekülnek. A gyermek-centrikusság esetén is megbillen a mérleg serpenyõje, mert ha négy vagy esetleg hat gyerekrõl, vagyis nagycsaládról beszélünk, a szülõk egymásközti harmóniája a közös gyermekek ellátására összpontosul. Érdekes módon a magyar embernél a nagycsalád büszkeség, nevelési hibák nincsenek, a gyerekek talpraesettek, önálló felnõttekké válnak.

Ami nagyon érdekes egy család vonatkozásában, az a családon belüli kapcsolatok száma. Ezt faktoriálisan számolják ki. Ha a család három tagú, a kapcsolatok száma: 1x2x3=6; ha a család 4 tagú: 1x2x3x4=24. Az 5 tagú család kapcsolatainak száma: 120, a hat tagú családé: 720, és a 7 tagú család kapcsolatainak száma a 7 faktoriálisa, vagyis 5040. A világ legtehetségesebb embere sem képes egy hét tagú család kapcsolatrendszerét uralni, átlátni és a megfelelõ döntéseket meghozni. Ennek logikus következménye, hogy egy nagy családnál állandó a belsõ feszültség, tökéletes harmóniáról nem lehet szó.

A nagycsalád esetében az az ideális nevelési elv, ha a nevelõknek (szülõk és nagyszülõk) egyaránt megvan az elõre megbeszélt munkamegosztása, amit önállóan végeznek, azonkívül a gyerekek tekintetében nincs kedvenc ill. kivételezett, hanem egyforma ellátásban és elbánásban részesülnek életkoruknak megfelelõen. Ha sikerül elkerülni az "egyenlõk közt mégegyenlõbb" helyzetet a gyerekeket ért hatások tekintetében, és a szülõ a nagyszülõrõl, a gyerek a szülõkrõl, a nagyszülõ a gyerekrõl sikeresen "leválik", a családi harmónia örömforrássá, önálló életerõvé válik.

Tiszay Gabriella

 

Gyilkosok vagyunk

Gyilkosok vagyunk, ezt mondták rólunk
1956 október 23-án harcba mentünk, hogy gyõzni fogunk.
Megöltek bennünket, népünk ítélkezzen felettük!
Bár sújtson nemzetem és népem haragja,
Az eszmémet népem meghagyja!
Büszkén mondom, hogy magyar vagyok,
Halálom után fejfámon ez legyen:
Magyar volt 1956. Október 23.

néhai Dávid László

Völgyi József:
Egy 56-os jó bajtársam halálára

Sötét éj borult a cella falára,
Kínzói már elaludtak régen
Õ virrasztott és nem tört meg hite
Kõszáli sas volt Õ durva bilincsében!
Súlyos keresztjét az Égnek emelve
Egy balga csillag véres nyomdokán
Hol a sátán a halállal cimborál,
Téged védelmeztelek, Népem és Hazám!
Magyar voltál, bûnül vették!
Saját vérei verték agyon egy hajnalon
Úr Isten! &endash; ha vagy odafent?!
Torold meg hát e halálos bûnt úgy:
Hogy ne legyen irgalom!
S most az elszenderült lélekben itt kóborol,
És szelleme új sereget toboroz;
Nem haltál meg! Itt élsz a szívünkben,
Te igaz jó bajtársunk,
Te hõs szabadságharcos!

 

Az élõ negyvennyolc

Régi magyar temetõkben gyakran látni még ma is múlt századi sírköveket, melyeken egy-egy idõs korban elhunyt tekintélyes férfiú világi rangja közül a legfontosabbként azt tünteti fel sírfeliratában, hogy 1848-49-ben, mint fiatal hadnagy vagy kapitány a magyar szabadságharcért küzdött. Mi ennek az oka? Mi a titka ennek a másfél esztendõnek, amelyik egységbe foglalta Magyarországot és Erdélyt, Pest-Budától Pozsonyig és Kolozsvárig. Komáromtól Kézdivásárhelyig? Vajon miért tartotta oly sok különféle társadalmi állású ember évtizedek múlva is élete legfontosabb eseményének azt, hogy például hallotta a Nemzeti Dalt március idusán, vagy résztvett Kossuth ceglédi toborzó népgyûlésén, vagy harcolt Görgey vezérlete alatt Isaszegnél, vagy vörössipkásként végigküzdötte Bem Apó alatt az erdélyi hadjáratot? Csupán egykori tüzes fiatalságuk emléke intett volna vissza életük alkonyán?

Ennél jóval többrõl van szó. Ha a most a Forradalom 151-ik évfordulóján visszatekintünk erre a csodálatos másfél esztendõre, ma is sokkal élõbbnek, közelebbinek érezzük, mint sok nem oly rég történt eseményt. Ma is élnek, nemcsak a kötelezõ irodalom oktatásban köszönhetõen, az akkor született versek, dalok, Petõfi esküje: "Rabok tovább nem leszünk" Ma is visszhangzik minden magyar szívben Kossuth üzenete: "...mindnyájunknak el kell menni" És ki ne énekelné ma is teljes szívvel lélekkel a dal refrénjét: "éljen a magyar szabadság, éljen a haza!"

Itt van a magyarázat, azok az eszmények, amelyeket a negyvennyolcat elõkészítõ nemzedék formált ki, és amelyet a Pesti Forradalom meg a Pozsonyi Országgyûlés bölcs döntéseiben egyaránt felismerhetõk, a Szabadságharc másfél esztendejében az egész nemzet közös ideáljává váltak, és igen idõtállónak bizonyultak. A jobbágyfelszabadítás, a választott magyar országgyûlés, a felelõs minisztérium, a hazát védõ honvédsereg, a teljes vallásszabadság, a polgári jogegyenlõség, a sajtószabadság, a népek testvérisége &endash; 1848 eszméi &endash; a szabadságharc leverése után is tovább éltek mint megvalósítandó célok a nemzet tudatában. Ezek éltették a társadalmat, az önkényuralom sötét évtizedeiben, reményt nyújtottak, a kitartást erõsítették a megalkuvás nélküli túlélés folyamatában.

1867 után a polgári Magyarország felépítésének munkás évtizedeiben hozzá lehetett látni e célok megvalósításához. De akkor sem és azóta sem nyugodhatott meg az épp soron következõ munkásnemzedék azon, hogy "itt van már a Kánaán", a negyvennyolcas forradalom és szabadságharc minden eszméjét nem sikerült maradéktalanul valóságba ültetni. Ez a befejezetlenség, az új munkára serkentõ ideálok mindenkori idõszerûsége tette és teszi igazán élõvé negyvennyolcat.

(Új Toborzó, 1999)

 

Halasi B. Erzsébet:
Hazám egén

Sötét felhõk nyújtóznak.
Szóltam a néphez,
Nem értette szómat.
Szóltam az ifjúsághoz,
Az kikacagott.
A nemzet, ki értett,
Csak hallgatott,
Sötétbe rejtõzve
Némán zokogott.
Beszéltem ahhoz,
Ki messze távozott;
Figyelt, de hiába,
Nem értett magyar szót.

 

Nagycenk

Aki Nagycenkre látogat, a történelem egy darabjával találkozik. A Széchenyi-kastély azon ritka történelmi kegyhelyeink közé tartozik, ahol reménykedni, hinni kezd a látogató a nemzeti emelkedés, erõsödés lehetõségeiben. Mennyi minden indult el innen mint terv, gondolat, szándék, aminek ma is érezni hatását, eredményét, fényét. A XVIII. század közepén épült barokk kastélyban jelenleg a Széchenyi István Emlékmúzeum van, amelynek kiállításai a család történetét, Széchenyi István pályáját, közgazdasági és írói tevékenységét tükrözik. Ugyancsak a kastélyban kapott helyet a Közlekedési múzeum "Széchenyi hatása a mûszaki haladásra" címû kiállítása is. Megtekintve igazolni látszik, miként váltak Széchenyi István bölcs és elõrelátó igazi kezdeményezései, intézkedései a századfordulóra európai színvonalú üzemeknek, iparágaknak, találmányoknak az alappilléreivé.

A kastély mellett a Széchenyi Méntelep található, ahol bemutatásra kerülnek az istálló mellett a díszruhák és díszhintók is. A kastélyból induló, 1754-ben telepített 2,6 km hosszú hársfasor védett természeti érték. Végigsétálva a hatalmas fák lombjai alatt eljutunk a temetõbe, ahol a Széchenyi-mauzóleum található.

Széchenyi István 1791 szeptember 21-én született Bécsben. Anyja halála után az övé lett Nagy- és Kiscenk, Fertõboz, Fertõhomok, Hegykõ és Hidegség.

Nagycenken 1820-ban szedreskertet alapított (1850-ben hatvanezer szederfája volt), 1835-ben már megkezdõdött a selyemhernyó tenyésztés. 1837-ben selyemfonodát alapított, ahol már gõzgépeket is alkalmaztak. Gazdasága részére Angliából méneket és kancákat vásárolt, 1826-ban több mint 25.000 birka legelt birtokain és egy évben 350 mázsa gyapjút adott el. 1829-ben felosztotta a határt az uradalom és a jobbágyok között. A nagy kolerajárvány idején is az emberek között maradt.

A letelepült iparosokat földhöz jutatta és pompás paloták építése helyett mezõgazdasági tapasztalatszerzésre fogadott fiatalokat. A cenkiek az országban elsõként kaszáltak, gyûjtöttek be szénát géppel; cukorgyár létesült, majd vas- és rézöntöde. Tizenhatféle iparos élt a faluban, ahol patika, kaszinó és kávéház is volt. Vízi és gõzmalom õrölte a vidék gabonáját, sörfõzde és téglaégetõ létesült. Mindez az 1840-es években.

Széchenyi a korabeli magyar politikai és közélet meghatározó egyénisége volt. Maga is részt vett az 1848-as elsõ független magyar kormányban, mint a közlekedési tárca minisztere.

Az Emlékmúzeum megtekintése után bolyongva a kastélyt körülvevõ gyönyörû kertben a látogatónak van mi fölött büszkélkednie, és ugyanakkor tûnõdnie is. Nem ölébe hullott gazdagsággal teremtett Széchenyi a semmibõl virágzó ipart, kereskedelmet, tudományos újdonságot. Tevékenykedni akaró ember volt, aki nyitott volt a világ felé és a köznek szentelte az életét.

Sallai Ildikó

 

A magyar '56 külhoni hõse

1957 január. Az ENSZ közgyûlés határozata alapján megalakul a MAGYAR ÜGYEKET kivizsgáló ÖTÖS BIZOTTSÁG

Titkára: POVL BANG-JENZEN dán diplomata.

Megkezdi munkáját azonnal. Nyolcvanegy (81) tanúvallomást tart titokban. Becsületszavát adja, hogy nem szolgáltatja ki a neveket.

A jelentés megfogalmazásánál Povl Bang-Jenzen nem engedi "felvizezni" a megtörtént szörnyûségeket.

Az összeszólalkozás eredménye: Kizárják a Bizottságból.

1957 Június. Napvilágot lát az ENSZ hivatalos jelentése. Kádár János gyilkos szerepérõl november elsõ napjaiban alig-alig esik szó.

1957 nyara: Povl Bang-Jenzent az ENSZ fõtitkársága visszarendeli. Nem kap újabb feladatot.

1957 õsze: Povl Bang-Jenzentõl kikérik a magyar tanuk névsorát. Dr. Protics, volt közvetlen fõnöke, Jugoszláv állampolgár "véletlenül szovjet tulajdonú pozíciót"elfoglaló személy.

1958 január: Povl Bang-Jenzen a magyar tanuk névsorát elégeti az ENSZ palota tetején.

Polv Bang-Jenzen visszaköveteli az állását, de nem kapja meg.

1958. október 23-án a Magyar Szabadságharcos Világ Szövetség tiszteletbeli szabadságharcosnak választják Povl Bang-Jenzent-t.

1959 november 26. Kora reggel, New-Jork egyik parkjában kutyáját sétáltató férfi talál rá Povl Bang-Jenzen holttestére. Jobb halántéka átlõve. Mellette, a jobb kéznél, még a háború elõtt vásárolt pisztolya. Köztudott volt, hogy Povl Bang-Jenzen erõsen balkezes volt.

A holttestet a rendõrség nem adta ki a családnak. Három nap teltével elégették, csak a hamvainak adták meg a végtisztességet.

A new-yorki rendõrség szerint öngyilkos lett Povl Bang-Jenzen.

Gondolják sokan, a KGB többet tudna errõl beszélni.

Állítsunk szobrot POVL BANG-JENZEN emlékére.

D. Szücs László

 

Titkos társaságok története

Titkos társaságnak nevezik azokat a csoportosulásokat, amelyek valamilyen okból egy közösen elfogadott célért tömörülnek, de szándékaikat, maguk alkotta szabályaikat, különbözõ okok miatt nem - ha már létezésükrõl tudnak, még akkor sem - kívánják nyilvánosságra hozni. Ilyen jellegû társaságok már a régmúlt idõkben is szépszámmal voltak. Például Fabianus római császár idejében. Az általa alapított szervezet szinte soha nem szûnt meg, a kor szelleme szerint át- és átalakult, s ma éppen a róla elkeresztelt Fábian-szocialisták szoros "testvéri" szövetsége, az amely hatalmi törekvései érdekében - a mi normáink szerint negatív értelemben - behálózza mindennapjainkat és irányítja a világ "globalizációs" terveit. Ezek szerepe azért negatív értelmû, mert miközben szólamaikban hirdetik a szellem és az ember felszabadítását minden elnyomás alól, ugyanakkor õk azok, akik a világ irányítását kézbevéve, a háttérbõl mindennapi életüket befolyásolva, pontosan az ellenkezõjét teszik: a fõbb életfeltételeket biztosító szervezeteket "globalizálják" és ezeken keresztül teljes ellenõrzést tartanak fenn már ma is a világ minden részén.

Elsõsorban is a rádiók, televízió és az újságok - gyûjtõnéven a médiák - feletti ellenõrzéssel, és általuk azokat a híreket juttatják el, amelyek a szándékaik szerint fontosak. Bizonyított, hogy évtizedeken át hallott hamis adatok - csak a II. Világháborúval kapcsolatos névleges és tényleges adatokra utalva is, az egyik embert bûnbaknak kiáltják ki, a másikat meg - miközben az nagyobb gazember mint a hõsnek beállított -, nemzeti és világmentõ szerepben tüntetik fel. Példának: a legutóbbi évtizedig a világ Sztálint, Churchillt mint egy héroszt ismerte. Ma a titkosítás alól felszabadított adatok birtokában látjuk: csak a nevezettek intézkedései több embert küldtek a halálba, mint a Világháború utáni adatok által sugallt összes vesztességi adat. Így azonban életükben és holtuk után jó ideig nemzet hõsök voltak, s az akkor élt kisember hiába tudta ugyanúgy mint ma, hogy mi az igazság, a média sugallata nagyobb erõvel bírt, és majd fél évszázadon át hamis képben misztifikálták személyüket.

Pozitív értelemben vett titkos társaságok is léteztek, elsõsorban a vallásalapítási idõkben. Ezekre idõhiány miatt nem tudok részletesebben kitérni, de ide sorolnám példának a világvallássá vált keresztény közösségeket is már Jézus születése elõtti idõkben, mely Jézus alatt is titkos társaságként mûködött és csak késõbb vált a vértanúk során át elismert világvallássá. Tanításának lényege a közös megbecsülésen és a szereteten alapul. Ugyanakkor irodalmuk, szent könyveik olyan életbölcseleteket tartalmaznak, ami a ma embere számára is nélkülözhetetlen. Röviden a lényege: szeresd felebarátod mint tenmagad, de csak a szent tanokban és Istenben higgyél. Aki nem így tesz, az élete során saját magán megtapasztalja ennek az igazságnak teljes mélységét, - mert "átkozott, aki emberben bízik" ...ezt Jeremiás által üzente a Mindenható. Jeremiás által, aki megtapasztalta ennek a mondatnak mélységesen igaz voltát ... Mindenkit szeretni - de senkiben sem bízni - csak Istenben ... ez a kereszténység lényege a kezdettõl a világ végéig.

Történelmi áttekintés;

Többezer éves a fábiánizmus is, mely nem igen lép színre, és csak oknyomozással lehet mûködését bizonyítani - ezért is negatív értékû a mindennapi élet számára! -, addig a nyitottá vált vallások - így a pozitív példának felhozott keresztény vallás- ma már nyitott bárki elõtt. A történelmi korok és idõk tehát elég szélsõségessé polarizálták a kezdetben titkokban mûködõ társaságokat a mai korban.

2.

Történelmi korunkban szerepet játszó társaságok, nagyrészt a lovagrendek fogalmába tartozók. Azon ismertebb szervezetek melyek alapítása ezer évnél régebbre nyúlik vissza de ma is létezõ, a már említetteken kívül a Málta-i, a Johannita és a Szent Sír Lovagrend. A legrégebbiek a máltai és a Johannita. Ez utóbbi a máltaiból szakadt le a XVI. században a reformáció idején. Mint a keresztény egyház, ezek is két felé váltak irányítás tekintetében is. A katolikus ág neve máltai, a reformálté Johannita rend lett, de eredetük közös.

A Szt. Sír Lovagrend addig, míg a Sír a keresztények kezén volt, tagjait a Sír körül tömörítette. Késõbb külországokban folytatta tevékenységét.

Egyéb rendek: Német Lovagrend, Kard Rend, Templomos Rendje (1118-ban alapítva), A Portugál Rend, a Krisztus Rend, mely történelmi szerepük és alakulási céljuk után, megszûntek és tiszteletbelivé váltak. Ezek szerves részei voltak a nagyobb keresztény vállalkozásoknak, mint például a Szent Sír visszavétele a muzulmánoktól, a mórok kiûzése Ny-Európából, az Ibériai félszigetrõl. Kettõs szerepük volt: - vallási és katonai segítséget adó - ma így mondjuk karitatív szerep, mely a betegek ápolásában és más emberbaráti tevékenységben nyilvánult meg. Tagjai kezdetben egyháziak voltak, de mikor katonai akcióra került sor, a szervezet katonai tevékenységet is felvállalt. Tagsági feltételek voltak: fegyelem, az ügy szolgálata, önzetlen munka a harcászatban és a karitatív munkában egyaránt. A vallás és a hadviselés összefüggései is akár a korábbi korokban, egymás utáni sorrendet képeztek. Elõbb vallási és emberbaráti, de harci cselekmények esetén katonai szervezetté váltak.

Érdemeik, kihatásuk a mai korra; belevitték az emberbaráti segítség gondolatát a gyakorlatba is, amit a XIX sz.-ban a Vöröskereszt újított fel és ma számtalan szervezet végez.

A Lovagrendek szerepe mai világunkban.

Régi néven ispotályosság felújítása - ma lepratelepeket tartanak fent. Afrika és a világ számos részén, missziókat látnak el természeti katasztrófák után. Jellemzõjük: nemzetek felett állnak. Nem diszkriminatívak. Nagyrészüket Katolikus Ferdinánd szüntette meg, mikor Granada elfoglalása után feloszlatta õket mint katonai szervezeteket. Így jelképessé váltak, tagjaiknak lenni, mégis kitüntetést jelent. Tagjaikat érdemi munkájuk szerint ma is kitüntetik, de errõl a köz embere alig tud valamit. Pont abban rejlik ezek mûködésének értelme, hogy tagjait nem a kitüntetések és a dicsõség, hanem emberbaráti megfontolások vezetik munkálkodásukban, és azt nem is kívánják érdemként a közösségi életben nyilvánosságra hozni.

Ehhez tartozik a ma egyik legismertebb, a máltai lovagrend is. Felépítése kettõs ma is: tagjai egyházi szolgálatot látnak el, de karitatív segítõ tevékenységüket a Szeretet Szolgálatban látják el. Más szóval; a lovagrend alapította és tartja fent a szeretet szolgálatot. Tagjaikról a közemberek nem is tudják, hogy hova tartozik, mert csak egy alig felismerhetõ kis jelvényt viselnek. A tagok tudják, hogy ezt hol látják a másikszemélyen és így egymást - ha nyelvileg nem is tudnak kommunikálni, mégis felismerik, és tudják kivel állnak szemben. Fogadalmat tesznek: életüket nem csak világi dolgoknak szentelik. A lelki élet mellett, a rászorulók támogatása az életcéljuk. Interjút nem adnak, belsõ fegyelmezett szervezeti életükkel példát mutatnak a köz emberének. Budapesten például 23 intézményben tevékeny a Málta-i Szeretet Szolgálat: a hajléktalanok gondviselése, iskolák, szegény és szociális otthonok támogatása mellett, a munkásszállásokon is tevékeny. Államilag az önkormányzatok támogatják csekély összeggel, fõleg adományokból és önzetlen munkából áll a hátterük.

3.

Angliában, Arthur király idejében a Kerekasztal Lovagjai mára - hivatalosan - megszûntek, illetve átalakultak más rendekké. Ma a Térdszalag Rend, a Szt György és Szt. Mihály rend maradt fent. Évente két alkalommal - újévkor és a királynõ születésnapján - adnak át kitüntetéseket, általában 1100 személynek. Néhányan mai is nemesi, legtöbben lovagi címet kapnak. Az érdemek itt már megint nem a nyilvánosság által ismert feltételek mellett lesznek eldöntve: például Ábel Jenõ, akit sir peter abeles néven ismer a világ, más fajsúllyal ítéltetik meg nekünk akik tudjuk, hogy õ is hadirepülõk és más ilyen jellegû szállításokkal foglalkozott, mégis megkapta a "Sir" kitüntetõ címet. Ezért is kell a Lovagrend-i tevékenységet ma is a titkos társaságok között említeni.

Részletesebben két társaság érdemelne ismertetést: a szabadkõmûvesség és a maffia. Mindkettõ hallatán valami megmozdul az ember belsejében: titkok lengik körül e szervezeteket. A szabadkõmûves hálózatról vannak határozottabb adataink, a maffiának inkább csak a létét ismerik, s intõ jelzései - mármint, hogy jobb róla nem szabad beszélni -, a temetõkben ma is mindennaposak. Végülis a ma emberében ez a szervezet az alvilághoz kötõdik, így ezzel nem foglalkozom. A szabadkõmûvesség azonban különösen sok nyomot hagyott tevékenységébõl századunk alakulásában, így megérdemel néhány tényszerû adat felsorolását.

A középkori céhek szervezeti felépítésébõl származtatja az irodalmuk. A mesterséget tanultak és tanulók alapította céhek õrködtek tagjaik javai felett, és ha egy tagjuk nem kapott valahol igazságot, akkor a céh állt ki mellette. A céhben mesternek lenni, nagy megtiszteltetést jelentett. Szabályaik szigorúak voltak é s csak a legjobbak lehettek mesterek. Az elsõ hivatalos irat 1350-ben említi a yorki mûhelyt és szabályait, mely a kõmûvesek és kõfaragók mûhelye volt és "freemasons"-ként ismert. Innen a név: szabadkõmûves. Ma úgy mondjuk: vakolók, melynek értelmét nem kell magyarázni. A céhekbe szokássá vált, hogy egy tiszteletbeli tagot "patrónust" is felavattak a céhekben, akik mint "elfogadott kõmûvesek" a tanácskozásokon helyet kaptak, majd lassan szellemi központtá váltak. A XVII. században Comenius a vallásháborúk féktelen villongása idején, megírta "Pangersi" c. mûvét, mely az emberi élet javításáról elmélkedett. Mindenkinek egyesülni kell. "Egy" világban, "egy" világnak a polgáraiként, "egy" közösséget képezünk írta. Az egység útja az lehet csak melyhez a személyek, nemzetek, nyelvek és felekezetek teljes mellõzése szükséges. Itt az ideje - írta, Salamon templomát újra építeni ...E tervet tették magukévá a kõmûves páholyok. Ez volt Voltaire és társai szólama is, ebbõl lett a Francia Forradalom, mely lángra lobbantotta Európát, s melynek következménye a vérfürdõk sora, ma is tart. Az angol masonok, Andersont 1717-ben megbízták, hogy az ipari hagyományokat az "új világszövetség" újabb határozataival, és irányadó eszméivel egységessé szerkessze. Ez a folyamat már 1663-ban ismert volt, mikor a masonok elfogadták Comenius elképzelését a világ megreformálásáról. Egyenlõre oda kellett eljutniuk, hogy a meglevõ páholyok egységes törvények szerint mûködjenek. Ezért meghagyva a céh páholy alakját és szokásait, igyekeztek a szertartásokba több szellemi tartalmat vinni, melyértelmû jelképekkel felépített ceremóniákon azt vezérelvként elfogadtatni. Bámulatosan rövid idõ alatt, a páholyok megalakultak Európában: 1725. Párizs, 1729 Madrid, 1731 Amsterdam, Szt. Pétervár és Bordeaux 1732, majd Hamburgban 33-ban, Lissabonban 34-ben, Varsóban 35-ben, Lausanneben 37-ben, Drezdában 38, Bayreuthban, Hannover és Lipcsében 1741-ben.

4.

A tengerentúlon Bostonban 1733-ban, Philadelphiában 1734-ben. Magyarország körül Prágában 1726-ban Bécsben 1742-ben, Brassóban 1750-ben. Eredetileg 3 fokozatúak voltak: tanonc, legény, mester. Mára is megmaradtak e fokozatok. A bennük uralkodó színek szerint is nevezik magukat: kék páholynak. Úgy tartják, hogy mindnyájan az emberiség láthatatlan templomán építkeztek, s e mûvészetet mely tisztán szellemi, királyi mûvészetnek mondják.

Magyar páholyok.

A monarchia elsõ páholyát a cseh helytartó, gróf Spork alapította Prágában 1726-ban. Ferenc lotharingiai herceg 1731-ben lépett be a szövetségbe, majd 1736-ban Mária Terézia férjeként sokat tett a páholyok pártfogójaként azok fejlõdéséért. Ennek ellensúlyozására a katolikus papság rábírta 1731-ben

kelemen és 1751-ben XIV.Benedek pápát, hogy pápai bullában átokkal sújtsák a páholyok tagjait. Csak Ferenc császárnak köszönhetõ, hogy a Monarchiában nem kerültek publikálásra abban az idõben ezek a bullák.

Mikor 1740-ben Mária Terézia kormányra jutott, a monarchiai köz és népnevelés, alacsony szinten állt. A jezsuita rend ekkor állt hatalma zenitjén: Magyarországon 63 iskolája volt. A Monarchiában Mária Terézia megbízásából Van Swielen indította meg azt a folyamatot, mely lassan állami kézbe vette a népmûvelést és fõleg egyetemi szinten megreformálta azt. Számos klinikai intézetet (így a pestis intézetet is) hozott létre, és a központi cenzúra fellazításával átreformálta az államvezetést. Ezt a vonatkozó irodalom nevekkel is nevesíti. Így szabadkõmûves volt Gébler Fülöp a a tanügy és a rendõrség, Marlini Antal a természetjog tanára, Riegger József a boszorkányperek leállítója és az elsõ bécsi hírlap megalapítója, de Monspenger József a jezsuita rend megbuktatója is. Utóbbi eset úgy történt, hogy Monsperger aki maga is jezsuita volt, a rendházban egy csomagra bukkant, mely a császárnõ, a fõhercegek és feleségeik, miniszterek és más elõkellõségek gyónásait tartalmazta, s ezt XIII. Kelemen pápának elküldte. Ennek utóda XIV. Kelemen aki a jezsuiták megbuktatását célozta meg, II. József által támogatva, megküldte a cárnénak a csomagot másolatban, aki a jezsuita rendet azonnal feloszlatta.

Sok szakíró állítja, hogy a középkori magyarországi viszonyok alakulásában, jelentõs szerepet játszottak a titokban társasággá szervezõdött családi-céhi vállalkozások, melybe a bankárokat is bele foglalják. Sok homályos és zavaros "üzletet" kötöttek e korban pénzemberek és az uralkodók, melynek kihatásai néha birodalmakra is kiterjedtek. Ezek közül is kiemelkedik az elzálogosított 13 szepesi város esete. De ennél körmönfontabb volt, ahogy a Habsburg házon keresztül hazánk sorsát alakították.

Elõzmények:

Az 1498-i országgyûlés kimondta: ha a magyar király örökös nélkül hal meg, az országgyûlés jogosult új király választásra. De 1514-ben Habsburg Miksa aki a már akkor is létezõ nemzetközi pénzvilággal hatalma kiépítésén fáradozott, mint német-római császár, eljegyezte unokáját Máriát, Lajos magyar királyfival. Titkos szerzõdésük szerint: egy éven belül a császár fiúunokájának egyike, feleségül veszi Lajos testvérét Annát, és ha Lajos utód nélkül hal meg, a magyar trónt nénjének férje örökli. Annát, Habsburg Ferdinánd vette feleségül 1521-ben, mely évben Mária Budára érkezett. Épp akkor, mikor Szulejmán is megindult hadaival Európa felé. Miksa halála után unokáját Károly spanyol királyt, az európai bankárok által folyósított kölcsönök segítségével a választófejedelmek, császárrá választottak. A támogatás nagyságáról álljon itt egy idézet: "az összeg nagy részét 543000 aranyat Európa legnagyobb pénzhatalmassága, a Fugger bankház, a többi részét pedig firenzei, genovai, és augsburgi kisebb bankár kölcsönözte" (Káldy Nagy Gyula: Szulejmán, 1974.)

5.

Nézzük Fuggerék levelét melyet a császárhoz írt 1532 április 24-én. Ebbõl már kitûnik az üzleti alapon való szervezett világuralmi törekvés: "Az is ismert és köztudomású, hogy császári felséged az én segítségem nélkül a római koronát elnyerni nem tudta volna ... Mert én, ha az Ausztria-i házat mellõzve, Franciaországot támogatom, úgy sok pénzt és vagyont szerezhettem volna, miként azt nekem fel is kínálták". Fugger azonban számításból a szegény Habsburg ágat támogatta és a kölcsönkérõ így ki volt neki kénye kedvre szolgáltatva. Vagyis, hosszú távra dolgozott. Tudta, hogy a császár fizetésképtelen lesz és csak az idõre várt, mert nem csak a kamatot akarta: sokkal nagyobb hasznot. El is érte: 3 évre szerzõdött a spanyol korona jövedelmeinek beszedésére, melyet majd egy évszázadon át a Fugger ház tartott kézben. (Káldy: Szulejmán.68.1) Fugger, egy bankár ilyen levelet írhatott a császárnak? És itt jön be a magyarországi behatás: Fuggerék bérelték Magyarország bányáit is! "Ezen üzlet nagyszerûségérõl fogalmat ad, hogy 1510-19 között minden részesnek 179170 arany jutott a nyereségbõl" (Ribáry Ferenc: Világtörténelem, VI. 163.1.) Vagyis a Habsburgoknak is meg a magyar királynak is õk adtak kölcsön, nagy kamat mellett, ugyanakkor szinte a saját jövedelmét vette fel a kölcsönkérõ... Mátyás korábbi állandó seregéhez szokottan, a fõurak nem szerveztek saját költségen hadsereget, vagy ha tették, azt az adók jelentõs emelésével érték el. Így II. Lajos magyarországi uralkodása éveiben a közállapotok jelentõsen leromlottak, és a korábban ismertetett házassági szerzõdés értelmében Magyarország mint az érett füge várta, hogy Fuggerék leszakítsák és a kézben tartott Habsburg házhoz csatolják erõs kötelékkel, melyet meg a Fuggerek tartottak kölcsönükkel kézben. Így évszázadokra jó élõre lerendezték Európa sorsát. Ez II. Lajos halála után - mely a dunaszekcsõi plébánián talált korabeli feljegyezés szerint Mária testõrkapitánya Czetlik Ulrik ölte meg II. Lajost! - könnyen megvalósult a "jó és okos" szerzõdések által.

A Rózsakeresztesek Társasága, fõleg az alkémiával foglalkozott: ércekbõl és ásványokból nemezfémet akartak elõállítani és az "élet-elixír" titkát kutatták. Ügyesen kimaradtak minden nagyobb megtorlásból, mely végül majd mindegyik Társaságot érintette a történelem során. Kétségtelen, hogy vegyi kísérleteik nagyban hozzájárultak a kémia és fizikai tudományok fejlõdéséhez. Jelenlegi magyarországi székhelyük az Arany Rózsakereszt néven mûködik és nem teljesen világos célú kiadványuk nehezen érthetõ, nem a ma emberének szól. (A modern rózsakereszt elemi filozófiája c. szerzõ nélküli könyv).

A Jakobinus mozgalomból, Martinovics Ignác és társai 1795. május 20-án került a vérpadra. A titkosrendõrség adatai szerint társaival összeesküvést szõtt a jakobinus mozgalmon belül az uralkodó megölésére, a fennálló rend reformálására. Kazinczy Ferenc neve mellett, Batsányi Jánosé is kapcsolódik e mozgalomhoz. Ebben az idõben még támogatta a nemzetközi pénzvilág a Monarchiát, ez volt az érdeke. Aki ez ellen lépett, annak pusztulnia kellett. De Kossuth esetében alig pár évtizeddel késõbb, már más volt a cél, és az olaszországi páholyhoz tartozó Kossuthnak nem csak megadták, de anyagilag támogatták is a törekvéseit.

A társaságok között meg kell említeni még a cionistákat. Mint politikai mozgalmat Herzl Tivadar hozta létre, aki a Dohány utcai zsinagóga telkén volt egykori házban született. 1896-ban jelentet meg fõ mûvét "Der Judenstaat" címmel. Évente tartottak kongresszusokat, melyen céljaikat, módszereiket egyeztették. Ezek egyikén az 1904-ben Bázelben tartott tanácskozáson készült feljegyzés a "cion bölcseinek jegyzõkönyve" - néven elhíresült. Henry autógyáros maga is írt errõl, melynek megállapításait késõbb visszavonta.

6.

A mozgalomnak számos tagja komolyan kompromittálta magát e század történelmében és többszöri betiltása után, egy másik, szellemiségében hasonló szervezet, Rákosiék ÁVH-ja oszlatta fel Magyarországon. Akkori vezetõjét Dénes Bélát 56 után engedték ki Izraelbe.

E században a legjobban elhíresült társaság, a szabadkõmûveseké. Henry Pozzi - Clemanceau balkáni rejtjelzõ tisztje - vagy másfél évtized ördögi praktikáját tárta a világ elé az 1930-as években, melyben tényeken alapulva igazolta: a világháború, a szabadkõmûves páholyokba tartozó személyek befolyására szervezett, nemzetközi gonosztett volt. Könyvében részletezi, hogy keletkeznek a legendák, hamis hírek alapján. Miként lehet bûnösöket "gyártani", hogy az igaziak a homályba maradjanak. Leleplezi az orosz terveket, melyet a párizsi páholy irányított s ennek végcélja Szerbia felfegyverzése, majd azon keresztül Európa lángra lobbantása volt. Részletesen beszámol Benes és Masaryk elképesztõ manõvereirõl, melyeket egyénileg egyszerûen képtelenség véghez vinni. Ehhez egy szervezett társaság kell, mely titokban mozgatja a szálakat, melyek végén emberek hajtják végre a parancsokat és - milliók életét oltják ki, a humanizmusnak álcázott program alatt. Úgy tûnik, mintha két féle szabadkõmûvesség létezne: az egyik amirõl Pozzi ír a "Századunk bûnösei" c. könyvében, majd újabb forrásként Mónus Áron is, "Összesküvés" c. munkájában. Mindkettõ élesen elítéli e mozgalmat és meglepõ fejezeteikben a médiában közölt információkkal ellentétesen, más beállításukká válnak az elmúlt évtizedek történései és hátterük is. Hitelesnek tûnõ adataik szerint csak példának: Hitlert, a szabadkõmûvesség pénzelte csakúgy, mint Lenint, Marxot és Engelst is. Névsorokkal szembesül az olvasó melyek szerint a világot egy összeesküvõ csoport tartja kézben, fõleg anyagilag. E forrásokat értékelje ki-ki a maga gondolata szerint. Meg kell jegyeznem, hogy a hitelesítése ezen iratoknak több irányból is nehezen sikerül, a nyomok általában nem találhatók teljesen hitelesnek például azért, mert másoltak és nem eredetiek. Ám mind a két szerzõ, valamilyen módon - akár csak közvetve - maga is részese volt ennek a szervezetnek, a leírtak pedig pontosítani látszanak a mai nap történéseit: azt a törekvést, hogy az emberiséget egyetlen "globális" világnézet és forma felé tereljék.

Errõl szól az Új Világrend is. Talán itt válik kétfelé az elnevezés: a mostani szabadkõmûvesek akik kiállnak a világ elé állítják, hogy õk jó emberek és még jobb embereket akarnak faragni a társadalom minden rétegébõl. Hagyják békén õket, nekik nincsenek titkaik, õk az emberiségért dolgoznak. De az mindenki elõtt világos, hogy van egy háttér szervezet amely mozgatja a kormányokat és földrészeket nem csak gazdaságilag, hanem minden tekintetben. Akkor az Új Világrend lenne a rossz szárnya a mozgalomnak? Nehéz és nem is szabad állást foglalnunk még ma errõl, ugyanúgy ahogy az Atlanti Chartához csatlakozott személyekrõl, társaságról sem.

Nincs még kellõ adatunk arra, hogy a feltevéseket tényként tudjuk elfogadni és néven nevezzünk embereket. Mégis az új világrendrõl Pat Robertrson "Az Új Világrend" c. könyvet, szíves figyelmükbe ajánlom. Részletesen leírja, hogy milyen a Háttérszervezet, mely az irányítást végzi, a pénzen keresztül. Ismerteti a New Age új világrendjét, melyrõl Tal Brooke - akinek könyve a New Age sátáni hátterét elemzi - 1991-ben írta az SCP Journalban: "a New Age mozgalom egyik nagy veszélye, hogy a globalizmus a tökéletes hitvallása. Bármiféle hitel összhangba hozható, a kereszténységet kivéve." Leírja, hogy mi a cél: család, közösség és nemzetellenes új világrend kialakítása - a globalizáció jelszava alatt. Ennek egyik ma itt is látható formája az a törekvés, mely a gyermekek elszakítását célozza a családi köteléktõl

7.

Ezt célozta például az az ENSZ határozat is, mely a gyermek jogairól (United Treaty on the rights of the Child) született. Ez a határozat amit eddig 135 államfõ írt alá, az önállóság és függetlenség teljes jogát biztosítja a gyermek részére, a szülõkkel szemben. A cél: szakítsd el a gyermeket, tömd tele állami-központilag irányított információval. A magam részérõl halkan azt kérdem: milyen emberré válna nélkülünk szülõk nélkül a mai gyermek a TV és rádió meg szex-újságok hatására, ahol a bûn, az erõszak, meg a kábítószer a sikk? Nagyon figyelmükbe ajánlom e könyvet azzal, hogy a titkos társaságok úgy tûnik, nem a világ hasznára, hanem egyéni életek, a "modern" élet céljául szemelték ki az emberiséget - a program kitalálói, a saját hasznukra.

Képzeljék el mi lenne, ha a megvalósult Egyesült Európa, Japán és az USA központi jegybankjai elkezdenék összehangolni tevékenységüket? Ez esetben mondjuk huszonegy ember vagy rosszabb esetben akár három személy, az egész világ pénz és hitelügyletét kézben tartaná! Pláne akkor, mikor Rockefeller által a világ nyolcadik csodájának tartott "kamatos kamat"-tal úgy lehet pénzt csinálni, hogy közben nincs egy vasad sem!

Európa pénzmágnásai - mint a magánérdekeltségû Bank of England - a háborúban találta meg az ürügyet, hogy fedezet nélküli pénzbõl, hatalmas összegeket kölcsönözzön országoknak, nemzeteknek, melyet a magas kamat miatt, csak újabb adókból lehet visszafizetni. Amíg meg tartózik a kliens, addig kézben tartható... Ha látod, hogy ez a cél és tudsz ellene tenni, tedd meg még ma. Ez nem a szerzõ hitvallása, ez minden kultúrában és nemzetben gondolkodó emberé kell, hogy legyen.

Befejezésként engedjék elmondanom, hogy e dolgozat összeállításakor rájöttem valamire. Rájöttem, hogy semmit nem értek a mai világban. Rájöttem, hogy egy homokszem hasznosabb nálam. Azért, mert azt egy fizikai-kémiai eljárással elektronikus alkatrésszé lehet varázsolni és a számítógép részeként ily módon alkalmas arra, hogy további robotokat gyártson. Akár az emberekbõl is, mely így a Nagy Programhoz, a "globalizációhoz", egy szûk csoport világuralmához hozzájárulhat. Sajnos erre neveltetésem és elkötelezettségem okán, én nem vagyok alkalmas. egy haszontalan, levegõt fogyasztó senki vagyok értelmes társaimmal együtt, akiknek kár, hogy élnek, de fõként gondolkodnak, mert bármilyen kis mértékben is, de útjában állnak a világhatalmi törekvéseknek.

A magam véleménye helyett ezért egy hírességtõl, Lincolntól idézem a záró gondolatot: "A pénz hatalma békeidõben ragadozó fenevadként, háborúban összesküvést szövõ bûnszövetkezetként viszonyul a nemzethez. ...a pénzemberek hatalmi körei mindent el fognak követni, hogy az emberi elfogultságot kihasználva meghosszabbítsák uralmukat, míg végül a gazdaság néhány kézben összpontosul, a köztársaság pedig összeomlik"

E nagy államférfi szavai mindig elgondolkoztatnak.

Remélem, önöket is ...

Boros Béla (Ausztrália)

 

Marton László jelképes újratemetése

Várpalota, 1999. október 26. (síremlék felszentelés)

Negyvenhárom esztendõt, majd fél évszázadot késett ez a sírszentelés. Még szerencse és a jó Isten ajándéka is, hogy mi, '56-os meghurcoltak ezt megérhettük! Márton László, a Városgazdálkodási Vállalat villanyszerelõje, az 1956-os Forradalom és Szabadságharc egyik ártatlan áldozata nyugszik itt. Az õ jelképes újratemetésénél rójuk le kegyeletünket mi, még élõ felkelõk és a világtörténelmi jelentõségû szabadságharc tisztelõi. Marton László 1956. október 26-án azt az utasítást kapta munkahelyi feletteseitõl, hogy javítsa meg a vízszivattyúkat a szivattyútelepen. Ezt a szerelõ munkát elvégezvén, arra lett figyelmes, hogy a szovjet csapatok vonulnak Székesfehérvár irányában, Pest felé menet. Fültanúk szerint Marton László barátságosan integetve odakiáltott nekik: "Ne menjetek Pestre, ott nem fasiszta, garázda elemek, hanem a nép kelt fel elnyomói ellen!" Egy harckocsi és több autó meg is állt egy pillanatra, de a következõ percben géppuskatûzzel valósággal szitává lõtték ezt a jó szándékú, köztiszteletben álló fiatalembert. Azonnal meghalt. Ott helyben, közel a bozótoshoz temették el jeltelen sírban. A kötelezõ hallgatás, a némaság idõszakában szó sem lehetett az illõ kegyelettel való eltemetésérõl. A város közkedvelt és az '56-osokat pártfogoló polgármesterének segítségével most méltó síremléket kap Marton László. A sok ezer 1956-os magyar áldozatok egyike volt õ.

Óhatatlan hogy el ne mondjuk fájdalmunkat ennél az aktusnál is. Már maga a tény is, hogy 43 évet kellett erre várni és a rendszerváltásnak is már 10. évében járunk, az is elgondolkodtató, elszomorító. Az, hogy a mi forradalmunkat követõ megtorlás a labanc pártállam részérõl börtönévekben és halálos ítéletekben többszöröse volt a Haynau generálfeldmarsall által 1849-ben és azt követõen végrehajtott megtorlásnak. Az, hogy a bûnösöket még mindig nem nevezték meg, nem ítélték el, csak egy része bánatunknak. Pedig nem egyebet kívánunk, mint a bûnösök megnevezését, elítélését és - mivel már õk is az öregkort élik valamennyien, - ezért azonnali felmentésüket is elfogadjuk. De egyet valamennyien követelünk: KÉRJENEK NYILVÁNOSAN BOCSÁNATOT, - KÖVESSÉK MEG A MAGYAR NEMZETET !! Szomorúan néztünk végig egy alkalommal Duray Miklóssal egy POFOSZ - Kongresszus résztvevõin. A jelenlévõkrõl egyöntetûen megállapíthattuk, hogy újabb 10 év múlva ez az embercsoport CSAK EMLÉK lesz már! Olyan öregek, betegek! Nekem személy szerint úgy tûnik, hogy az esztendõ leggyakoribb programja az, hogy elhunyt bajtársaink temetésére járunk. Nincs sok idõ a további halogatásra! A nevetségesen csekély, még névlegesnek is alig nevezhetõ úgynevezett kárpótlásunk sem halogatható tovább. Az 1848-49-es szabadságharc obsitosai 1867 (a kiegyezés) után mind nemzeti gondozottak lettek. 17 évvel a szabadságharc leverése után! Ma pedig igen sok bajtársunk nyomorszinten él, az orvosságot sem képes megvásárolni. Fáj nekünk az is, - és ezt ennél a sírnál is kell mondani, - hogy még Borisz Jelcin orosz államfõ a 298-as és a 301-es parcellánál, 1992. november 11-én nem néma fõhajtással, hanem a bennünket (három ízben) végiggázoló orosz nép fiai nevében szöveggel is bocsánatot kért, - ugyanezt még máig sem tette meg a labanc állampárt ma is élõ (és uralkodó) vezetõ garnitúrája. Lassan pedig nem is lesz kitõl bocsánatot kérniök. Talán éppen erre várnak?!

Bajtársaim, az inotai felkelõk (Egerszegi Lajos 9 év, Ribb Jóska 12 év börtön) hívtak meg Várpalotára, erre az emlékhelyre. Ha van valami vigasztaló e mai aktusban, az nem más, mint az, hogy a ruszki harckocsikat kilövõ várpalotaiaknak ezzel lett egy újabb emlékhelye. Ezért vállaltam a cellatársak felkérését Marton Laci késõi elbúcsúztatására. S talán még azért is, mert Várpalota összefogás és egyetértés dolgában olyan képet mutat, amelyre minden 1956-os felkelõ de talán minden magyar ember vágyik. Arra, hogy pártállásra való tekintet nélkül, a nemzeti betegségünket, a széthúzást lelki béke, egyetértés, összefogás váltsa fel. De ennek a legfõbb feltétele a nyilvános, hivatalos megkövetés, mint említettem.

Marton László zenész is volt ettõl is volt oly közismert, közkedvelt ember. Úgy gondolom, hogy hozzá méltó, ártatlan halálához méltó tisztelgés az, ha az 1600-as évekbõl himnuszként énekelt régi magyar Mária-éneket most, - a liturgikus rész befejezése után pedig a Szózatot közösen elénekeljük. Valamennyiönk nevében mondom: Marton László bajtárs, nyugodj békében! "Boldogasszony, Anyánk, égi nagy Pátrónánk...

Ujságh Tibor

 

Az 1956-os forradalom 43. évfordulójára (Corvin köz 1999.X.23.)

A Nemzeti Demokrata Párt országos elnöksége megbízásából tisztelettel köszöntöm az 1956-os forradalom 43. évfordulójának ünnepén a körünkben megjelent valamennyi 56-os és Corvin-közi bajtársat és tisztelt polgártársakat.

Külön nagy szeretettel és tisztelettel köszöntöm M. Nagy Gábor urat, aki 1956 okt. 23-24-tõl a forradalom kezdetétõl november 16-ig, Corvin köznek a szovjetek által való elfoglalásáig a védelem és a harcok operatív szervezõje, irányítója és az itt harcoló bajtársak által elismert, s elfogadott hûséges és önfeláldozóan bátor parancsnoka volt. A Corvin-közi harcosok "Tanár úrnak" szólították. Tisztelt Polgártársak, kedves Bajtársak, Corvin-közi harcosok!

Az 1956. okt. 23-i forradalmat megelõzte, az 1456-os Nándorfehérvári Diadal 500-éves évfordulójának a megünneplése. A magyar népnek, Hunyadi János vezetésével török szultán legkorszerûbb, fényes seregén aratott gyõzelem híre, mint 1956. októberében is, - gyorsan bejárta a világot, s Európa ünnepelt, hogy megszabadult a török hódítás veszélyétõl. III. Kalixtus pápa ennek örömére elrendelte a máig felzúgó déli harangszót, amely immár az 1956-os hõsök dicsõségét is hirdeti.

Az 500 éves évfordulóra a magyar nép újabb történelmi tettel ajándékozta meg a világ szabadság szeretõ népeit, - helyrehozhatatlan rést ütve a kommunizmus falán. A hazai és külföldi sötét erõk megakadályozták a magyar fiatalok, a tizenéves "pesti srácok" gyõzelmének végleges kibontakozását. E tisztaszívû igaz magyar fiatalok dicsõ hõsei tetteikkel egy új korszakot nyitottak a történelemben, s utat mutattak a világnak a III-ik évezred felé, amelyet a világ azóta is csodál és megünnepel.

A forradalom és szabadságharc következtében hullott le a "Vasfüggöny", a "Berlini fal" és omlottak össze a kommunista rendszerek. A magyar, de a világtörténelemnek is csodás pillanatai voltak az 56-os magyar forradalom és szabadságharc eseményei. Csak a magyarság körében nem tudott megvalósulni az u. n. "rendszerváltás". "Az 56-os forradalom igaz történetét meghamisítják és az életüket hõsiesen feláldozó "pesti srácoktól" ellopják azok az erõk, amelyek annak idején és ma is árulói és hóhérai. Iparkodnak kisajátítani, igazságait, jelentõségét meghamísítani, lerombolni. A 301-es parcellában eltemetett sok száz magyar mártír sírja, valamint a temetetlenül, titkolt helyeken hagyott mártír ezrek nyitott sírja olyan figyelmeztetõ jel, amelynek titka megvilágításra, feltárásra vár, az eddig ismeretlen számú ezreknek, úgy szintén fiataloknak elhurcolásával együtt.

Napjaink magyarságának elengedhetetlen szüksége van 1956 tiszta fényére és igazságára, s nem az árulók és hóhérok hazugságára! 2000-ben ünnepli a világ a magyarok napjának, a Megváltó születésének 2000-ik évfordulóját, aki a "VILÁG VILÁGOSSÁGA", de a sötétség mind a mai napig nem fogadott be. Vagy ahogyan az 56-os halálraítélt Obersovszky Gyula mondja: nem tudja megérteni, hogy az ellene elkövetõk miért nem tudják neki megbocsátani, a saját bûneiket.

A mai magyar fiatalságnak csak az igaz, magyar történelmi múltat szabadd megtanítani, s olyan tiszta magyar történelmi forrásokból táplálkozni, amelyekbõl hiteles történelmi képet tud alkotni és a harmadik évezredre boldog, biztos jövõt tervezni, az elõdök, az igaz 56-os hõsök példája nyomán, fényében.

Sándor Gyula

 

Arcképcsarnok

SZÍJ REZSÕ (1915)
Író, történész. Kitüntetések: Magyar Köztársaság Csillagrendje (1991), 1956-os emléklap és emlékplakett (1993), Nemzeti Ellenállás emlékérem (1995), Károli Gáspár Egyetem díszdoktora (1995), 1995. évi Képzõmûvészeti (Mûkritikusi) Díj, Vác díszpolgára (1996), Krúdy Gyula emlékérem (1996). A munkásságáról megjelent Bibliográfia 1996-ig 1664 tételt tartalmaz, ebbõl mintegy 60-70 könyv, a többi cikk és tanulmány.

BUBÁN TAMÁS (1938)
Kertészmérnök. Kutatási területe: az almafák virágrügyképzõdésének és növekedési tulajdonságainak szövettani, citokémiai, biokémiai vizsgálata, ill. ennek hasznosítása a termésbiztonság és a gyümölcsminõség javítása végett.

FERENCZ CSABA (1941)
Villamosmérnök. 1990-92 között a min. eln. nemzetbiztonsági tanácsadója, 1994-ben az mDF ideiglenes választmányának ügyvivõje, 1994-96 között az MDF országos alelnöke. Virág-Pollág-díj (1967), Pollák-Virág-díj (1987). Kutatási területe: rádiós mûhold-megfigyelés, Doppler-mérés, telemetriaátvitel, inhomogén és mozgó közegekben az elektromágneses hullámterjedés, az elsõ magyar elektronikus mûszer sikeres repülése az Interkozmosz-12 mûhold fedélzetén (1975), részvétel az elsõ magyar ûrrepülés tudományos programjában, 1983-tól a mûholdas távérzékelés alkalmazása, a magyar Szent Korona és a regáliák szerkezeti, informatikai és szimbolikai vizsgálata.

HARASZTI ÉVA (1923)
Történész. Kutatási területe: a XIX.-XX. századi angol társadalom és polgári történelem. Tíz könyve jelent meg angol és magyar nyelven a chartista mozgalomról, Palmerstonról, Kossuthról, az 1930-as és 1940-es évek angol külpolitikájáról.

LESTÁR JÁNOS (1931)
Filmrendezõ. Balázs Béla-díj (1969), érdemes mûvész (1981). Fõbb munkái: Aeroszimfónia, Egyszer csak megérkezik az ember, Rita, Együtt, Fekete mappa, Busójárás, Madárdal a kõrengetegben, Amerika, Fények és árnyak Dániában, Vonzáskörök, Bányászok, Fejezetek a Gutenberg-galaxis magyarországi történetébõl, Vallomások Várkonyiról, Tûznyilak, A filmrendezõ halálai, Emberek a Tiszaháton, A vasutat az idõ hozta, A fõnixmadár városa.

 

Pályázat

A Magyar Mûveltség Szolgálat a trianoni bûntény idõben távoli és közelebbi elõzményeinek feltárására és megismerésére pályázatot hirdet.

Címe: Trianon hajszál- és mellékgyökerei, valamint hatásának megélése napjainkig.

A címben szereplõ megnevezések egyenként is pályázhatók. Pl.:

1. Trianon hatásának és magyar, vagy középeurópai megélése napjainkig.

2. Magyarországról és a magyarokról Masaryk által sugalmazott vélemény kialakítása, amely ma is él az USA-ban és Európában.

3. Habsburg magyarellenes politika. Trianon megalapozása 1848-ig.

Természetesen más kiinduló pontot is lehet választani.

A pályázat

- a világ magyarságának szól;
- sem életkorhoz, sem terjedelemhez nem kötött;
- díjazása: az elsõ díj 30.000 Ft.
- a második díj 20.000 Ft.
- a harmadik díj 10.000 Ft.

A Magyar Mûveltség Szolgálat a pályázat meghirdetéséhez csatlakozókat örömmel és szívesen látja. Aki a pályázat költségeihez szeretne hozzájárulni, köszönettel vesszük.

A pályázat beadásának és díjkiosztásának idõpontjai:

Beadás Díjazás
2000. január 3. 2000. január 3.
2000 április 1. 2000. június 7.
2000. július 1. 2000. november 25.

Forrásmunkák kölcsönzését lehet kérni a Magyar Mûveltség Szolgálat postacímén, vagy iroda címén:

Postacím: 2092 Budakeszi, Pf. 2. MMSzolg.

Iroda címe: 1052 Budapest, Semmelweis u. 1-3. MMSzolg.

A pályázati munkákat a postacímre várjuk.

Tatár József
a MMSzolg. ü.v. szolgálója

 

Lévai István: Széna tér, 1956

(Délmagyarország Kft., Szeged.)

Széna téri perek (1):

Vádirat száma és dátuma: n.a. 1956. dec. 29. Bíró: Ledényi Ferenc
Ítélet száma és dátuma: Katf. Kt. 00115/56, 1957. jan.14.
Dudás József - halál;
Szabó János - halál;

Széna téri perek (2):
Vádirat száma és dátuma: 60.126/1958, 1958. aug. 23. Bíró: Borbély János
Ítélet száma és dátuma: Nb. 48/58, 1958. aug. 29.
dr. Kovács Zoltán - éf.;
Szeifert Tibor - éf.;
Szilágyi Zoltán - éf.;
dr. Zimányi Tibor - 5 év;

Széna téri perek (3):
Elsõfokú ítélet száma és dátuma: B. Gys. 2383/57, 1957. júl. 23. Bíró: Halász Pál
Másodfokú ítélet száma és dátuma: Nbf. 5185/57, 1957. nov.16. Bíró: Borbély János
Rusznyák László - halál;
Czimmer Tibor - halál;
Laurinyecz András - halál;
Hugyecz Pál - 20 év;
Táky Gyula - 10 év;
Neubrandt Rezsõ - éf.
Nyárfádi László - 6 év;
Ábri Benjamin György - 20 év;
Bán Róbert - halál;
Vasvári Ottó - 15 év;
Ekrem Kemál - halál;
Fazekas István - 3 év;
Rajk Tivadar - 4 év;
Hanusz Imre - 5 év;
Negele Tibor - 5 év;
Árgyelán Gábor - 2,5 év
Csépányi Dezsõné - 1,5 év.

Egy mindössze 85 oldalas, 21 eredeti fényképet tartalmazó kis könyvecskét tarthatunk a kezünkben, Lévai István Széna-téri 56-os visszaemlékezései kapcsán. A szerzõ nagyon korrekt módon nem törekszik a tökéletes visszaemlékezésre, mert a felejtést emberi valós tulajdonságként fogadja el; de ugyanakkor megrázó erõvel írja le az eseményeket, mint egy olyan ember, aki részt vett ezelõtt negyvenhárom évvel a küzdelmek és harcok belsõ fejleményeiben.

Nagyon fontos és szinte egyedül álló az ötvenhatos visszaemlékezések sorozatában, hogy nem óhajtja önmagát központi szerephez juttatni, 56-os hõsként beállítani és pontosan ez az alázat a forradalom és szabadságharc magasztos eszmeiségéhez, emeli méltán Lévai Istvánt, a Széna-téri még ma is köztünk lévõ, aktív hõseinek sorába. Külön ki kell emelni azt a tényt, hogy nem gyaláz senkit és minden részvevõt a legtermészetesebb emberi tulajdonságaival együtt mutat be.

A könyvszemle kiváló alkalom arra, hogy felsoroljuk a Széna-téri megtorlás perein elítéltek névsorát és ezzel is adózzunk egy pillanatra e hõsök soha el nem felejthetõ bátorságáért, hogy életüket is képesek voltak áldozni Magyarország függetlenségéért.

Vincze János

 

A megtorlás vérbíráinak elszomorító sorrendje

Bírák nevei halál életfogytiglan börtönévek elítéltek száma
Tutsek Gusztáv 54 11 486 118
Borbély János 50 28 768 178
Ledényi Ferenc 30 5 481 121
Vida Ferenc 20 10 520 10
Mátyás Miklós 13 1 571 96
Pinczés István 11 - 221 51
Mecsér József 8 8 434 98
Kiss István Gábor 8 2 102 26
Molnár György 6 4 312 74
Gyepes István 6 2 22 13
Sömjén György 6 - 171 42
Radó Zoltán 6 - 40 12
Szimler János 5 8 412 78
Gáspár Gyula 5 4 168 44
Csohány László 4 3 164 32
Cieslár Viktor 3 2 149 31
Vágó Tibor 3 1 259 58
Jacsó János 3 1 42 8
Jáger László 3 - 31 7
Lomjapataky Béla 3 - 35 7
Sugár László 3 - 10 4
Kelemen Gézáné 2 1 156 17
Major Miklósné 2 1 22 7
Tóth Antal 2 - 68 10
Lengyel Zoltán 2 - 58 12
Koharek József 1 3 132 15
Zalai Miklós 1 1 - 2
Tárkányi Ernõ 1 - 144 26
Fazekas Ferenc 1 - 87 17
Pozsgai István 1 - 66 10
Lázár Miklós 1 - 32 7
Németh Ferenc 1 - 23 5
Kiss István 1 - 10 2

 

Halasi B. Erzsébet:
Magyar hajnal

Elraboltak mindenünket,
Másodszor is kiüldöztek!
Bûnünk nagy volt mérhetetlen!
Magyar érzés szíveinkben.
Nyelvünk magyar benne élünk.
Szebb, jobb jövõ mit remélünk.
Parlament, kormány és pártok!
Mind-mind hatalomra vágytok.
Nem kell senki, sem hazátok,
Pusztulhat apátok, anyátok.
Ha gyeplõt megfogtátok,
Csak pénz kell! Emberi átok.

Térj magadhoz gyáva népség!
Dobd el pártos lelked hitét!
Élj tiszta magyar életet!
Újra vallj szentséget Hetet.
Ne mételyezd fiad lekét,
Tisztelje szülõjét, földjét!

Édes hazám Magyarország!
Mikor virrad már fel terád?
Mikor szárad már fel könnyed?
Mikor lesz fájdalmad könnyebb?
Ha alkony s éj hamvadozik,
Akkor talán hajnalodik!

 


Magyar Lant online
A Nemzeti Demokrata Párt havilapja
HU ISSN 1418 8503

[Elôzô szám]    [Következôszám]