BIZTONSÁGOT A MINDENNAPOKNAK!

A Magyar Demokrata Fórum 1998. évi választási
programja (rövidített változat)

REND - BIZTONSÁG - GYARAPODÁS

A Magyar Demokrata Fórum célja, hogy az 1998. évi országgyűlési választások eredményeként olyan parlamenti többség és kormány jöjjön létre, mely a harmadik évezredbe átnyúló négyéves mandátuma alatt a magyar társadalom minden tagját a rendszerváltozás nyertesévé teszi.

Magyarország földrajzi adottságai, a magyar nép tehetsége és szorgalma lehetővé tenné minden polgár számára a biztonságos és rendezett életet, az anyagi és szellemi gyarapodást. Ehhez azonban elengedhetetlen a magas erkölcsi és szakmai színvonalon álló kormányzás. 1998 májusában a választópolgárok kezében van a lehetőség, hogy olyan parlamenti többséget és olyan kormányt válasszanak, mely nemcsak egy szűk réteg, hanem az egész ország boldogulásán fog dolgozni.

Négy év kormányzati tapasztalatainak és tanulságainak birtokában a Magyar Demokrata Fórum készen áll egy új, a lakosság többségét képviselő politikai erő létrehozására. Az 1987-ben széles nemzeti mozgalomként megalakult Magyar Demokrata Fórum mára modern nemzeti-polgári középpárttá vált. Egyetlen magyarországi tagja az európai jobbközép és kereszténydemokrata pártok szövetségeinek, az Európai Demokrata Uniónak és a Kereszténydemokraták Európai Uniójának.

A Magyar Demokrata Fórum gazdaságpolitikájának vezérelve a szociális-piacgazdaság, mely egyesíti a magántulajdont, a piaci versenyt és a társadalmi szolidaritást. Az MDF növekedésbarát gazdaságpolitikát akar folytatni, mert semmilyen pénzügyi mutató nem helyettesítheti az igazi gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést.

Az MDF programja középpontjába állítja a családok biztonságát, az aggasztó népességfogyás megállítását, a közoktatás, az egészségügy, a tudományos és műszaki fejlesztés támogatását.
Az MDF támogatja a történelmi egyházakat, hogy betölthessék erkölcsi, oktatási, egészségügyi és karitatív küldetésüket. Az MDF európai integrációs politikája közben sem feledkezik meg a határainkon túl élő magyarokról és támogatja jogos követeléseiket.

A Magyar Demokrata Fórum célja:
rend,
biztonság,
gyarapodás
az ország minden polgára számára.

A jövőt építő évek ( 1990-1994 )

1990 és 1994 között a Magyar Demokrata Fórum által vezetett kormány irányította az országot. Ez alatt a történelmileg igen rövid idő alatt az Antall József, majd Boross Péter vezette kormány
ˇ kivezette Magyarországot a Varsói Szerződés és a KGST által képviselt keleti kötődésből és megtette az első lépéseket az európai integráció útján: társulási megállapodást kötött az Európai Unióval és partnerségi viszonyt alakított ki a NATO-val,
ˇ a nemzetközi tárgyalásokon a nemzeti érdekeket képviselte,
ˇ megszilárdította a jogállam és az önkormányzatiság intézményeit,
ˇ civil ellenőrzés alá vonta a honvédséget, elnyomó szervből rendszolgálati szervezetté alakította a rendőrséget,
ˇ visszahelyezte jogaiba a magántulajdont,
ˇ a külföldi tőkének vonzó környezetet teremtett,
ˇ részlegesen kárpótolta a kommunista rendszer áldozatait,
ˇ erősítette a szociális hálót, a családtámogatások rendszerét,
ˇ szabaddá és sokszínűvé tette az oktatást,
ˇ megkezdte az egészségügy reformját,
ˇ törvényt hozott a nyugdíjak értékállóságának megőrzésére,
ˇ támogatta az egyházakat, a hitélet újraindulását,
ˇ gondot viselt a határon túl élő magyarokra,
ˇ befogadta a délszláv háború menekültjeit.
Az MDF vezette kormány munkáját nehezítette, hogy a gazdasági átalakulás elkerülhetetlen veszteségeit olyan kedvezőtlen külső körülmények súlyosbították, mint a délszláv háború és a keleti piacok összeomlása. Mindezek ellenére az MDF vezette kormány képes volt politikai stabilitást teremteni Magyarországon. Az egyetlen rendszerváltó kormány volt Közép- és Kelet-Európában, mely kitöltötte négy éves mandátumát. Így Magyarországon az elkerülhetetlen gazdasági visszaesés is jóval kisebb volt, mint más államokban, és 1994-re, az MDF vezette kormány mandátumának végére megindult a gazdasági növekedés is. Ezt az ígéretes növekedést szakította meg az 1994-ben hivatalba lépett MSZP-SZDSZ kormány.

A jövőt felélő politika évei ( 1994- 1998 )

Az MSZP-SZDSZ koalíció tevékenységét értékelve megállapíthatjuk, hogy a magyar gazdaság 1997 végére megközelítőleg abba a helyzetbe került vissza, amelyben 1994 közepén - az MDF vezette Boross-kormány leköszönése után - volt. Ezt tükrözi az 1998. évi költségvetés. A gazdasági fejlődés 1995-ben és az azt követő években is lehetséges lett volna, ha a kormány helyzetértékelése nem lett volna téves, ha jó gazdaságpolitikája lett volna és ha háromnegyed éves értelmetlen tétovázás után nem vág bele egy indokolatlan megszorító gazdaságpolitikába.
Az MSZP-SZDSZ kormányzás ideje alatt
ˇ súlyos csapást mértek a családokra,
ˇ csökkentették a közoktatási és felsőoktatási kiadásokat,
ˇ 20%-kal csökkentették a reálkereseteket és még ennél is jobban a reálnyugdíjakat,
ˇ csökkent a foglalkoztatottak száma,
ˇ mintegy 11%-kal csökkent a hazai fogyasztás és ennek megfelelően a kiskereskedelmi forgalom,
ˇ a népegészségügy kritikus helyzetbe került,
ˇ a lakosság egyharmada a létminimum alá süllyedt, 50%-a él a létminimum körül, 150 ezer iskolás gyerek éhezik,
ˇ a társadalombiztosítás hiánya minden esztendőben 70-80 milliárd Ft, négy-ötszörösen meghaladja a tervezettet,
ˇ elszegényedtek az önkormányzatok, ezek közülük sok a csőd szélére került,
ˇ csökkentek a beruházások, lelassult a gazdaság modernizálása,
ˇ az 1994-ben nagy propagandával bejelentett államháztartási reform elmaradt,
ˇ a közbiztonság katasztrofális szintre süllyedt,
ˇ a kormány 1994 és 1997 között 900 milliárd forintnyi állami vagyont adott el, 95%-ban külföldiek számára, vagyis megfeledkezett a magyar vállalkozókról, a hazai befektetőkről,
ˇ a szándékosan magas infláció, ez erőszakolt piacszűkítés és a rossz vállalkozáspolitika következtében a hazai kis- és középvállalkozások jelentős része tönkrement,
ˇ a mezőgazdaságot a kormány elhanyagolta, az új földtörvény segítségével a szocialisták most a földet akarják - a XX. században immár negyedszer - elvenni a gazdáktól,
ˇ a korrupció terén Európában vezető helyre került az ország, a politika és a bűnözés kapcsolatai közismertek,
ˇ a kormány alkotmány- és törvénytisztelete folyamatosan romlik.

A fentieket összegezve elmondhatjuk, hogy a költségvetési hiány az MSZP-SZDSZ kormányzat időszakában súlyos társadalmi deficitté alakult.

Mit látunk az 1998. évi költségvetésben?

A kormány három év mulasztásait kíséreli meg hirtelen jóvátenni.

A távlatos gondolkodás hiányzik a költségvetésből A felhalmozási kiadások (központi beruházások, lakásépítési támogatások összege) 1998-ban 9 %-kal emelkedik, vagyis 5%-kal kevesebb, mint a tervezett, 14 %-os infláció.
A központi családi és szociális támogatások 11 %-kal emelkednek, vagyis reálértéken ezek is tovább csökkennek még 1997-hez képest is.

A nemzet jövőjének alapkérdéseivel, a népesedés- és családpolitikával, a korszerű oktatással és képzéssel, az innovációval, az EU csatlakozásra való felkészüléssel a kormány továbbra sem foglalkozik, nincs társadalmi jövőképe, a "stabilizáció" saját politikai hatalmának stabilizálására irányul.

A legnagyobb változtatás a nyugdíjak emelésében következik be, a kormány az eddig mostohán kezelt 3 millió választópolgárt célozza meg, de még így sem szünteti meg a nyugdíjasok anyagi leszakadását. Ma a nyugdíjak reálértéke alacsonyabb, mint 1994-ben volt.

Nagyon fontos, nagyon időszerű és népszerű a közrend és közbiztonság támogatásának 26,4 %-os emelése, hiszen a bűnözési statisztikák évente két számjeggyel emelkednek. Ma Magyarországon 68 másodpercenként követnek el egy bűncselekményt, az állapotok katasztrofálissá váltak az MSZP-SZDSZ kormányzás idején. A kormány eddigi tevékenységének tükrében ettől a fejlesztéstől sem várhatunk érdemi javulást ezen a területen.

Az önkormányzatok központi költségvetési támogatása 1994-98 között 163 %-ra emelkedett 215 % infláció mellett, ami azt jelenti, hogy az önkormányzatok 1998-ban az 1994 évi támogatás 76 %-át fogják megkapni, és ehhez még többletfeladatok járulnak.

A súlyos helyzetben lévő agrárágazat felé is gyors gesztusokat akar tenni a kormány: hirtelen napirendre került a régóta ígért nemzeti agrárprogram A kormány idén a GDP 2,5 %-át ígérte meg az agrárágazatnak, a költségvetésben azonban csak 1,26 %-ot találunk.

A költségvetéshez az MDF képviselőcsoportja mintegy 50 módosító javaslatot nyújtott be, amelyeket az MSZP-SZDSZ többség rendre leszavazott. A legfontosabb, a már 1997-ben is benyújtott javaslat az volt, hogy a családok minden gyerek után évi 36 000 Ft adót írhassanak le a jövedelmükből. Ez a családpolitikai javaslat a bevételi oldalon érinti a költségvetést. Másik javaslatunk a nyugdíjak 22 %-os emelését célozta meg. Javaslatokat tettünk továbbá az önkormányzatok, az oktatás, a közbiztonság, az agrárgazdaság helyzetének javítására.

Az ország most visszatért a gazdasági növekedéshez, de fejlődésről csak akkor beszélhetünk, ha a többlet elosztása széles társadalmi elfogadottságú cél vagy célok elérésére irányul, ha kiterjedt körben nő az emberek jóléte, javul egészségügyi ellátása, táplálkozása, képzettsége, nem romlik a környezet állapota. A gazdaság növekedéséből eredő többletjövedelmek a társadalomban önmaguktól nem terülnek szét, ahhoz megfelelő kormányprogram kell.

A Magyar Demokrata Fórum, felhasználva a kormányzati munka során szerzett ismereteit, programjával kiutat mutat a társadalmi méretű elszegényedés zsákutcájából. Tudja, hogy a jövő építéséhez nélkülözhetetlen a tapasztalat,
a higgadtság és
a határozottság.

Nemzeti gyarapodás - felkészülés a XXI. századra

A Magyar Demokrata Fórum a nemzet érdekei és történelmileg bevált értékei alapján kíván választ adni az ország előtt álló kihívásokra. Vállalt értékei alapján a szociális piacgazdaság keretei között kíván megbirkózni a jövőképes Magyarország felépítésének követelményeivel. Csak szociális piacgazdaság keretében hangolható össze az egyéni szabadság, a gazdasági versenyképesség és a társadalmi igazságosság.

Az MDF politikájában az ország számára fordulatot jelent a visszatérés a szociális piacgazdaság kereteihez. Ez erkölcsi kötelezettség, társadalompolitikai, politikai valamint versenyképességi és külső orientációs követelmény. A szociális gazdaság keretei között nyílik csak lehetőség az állam politikai, gazdasági, társadalmi szervező szerepének ellátására, jövőt építő nemzeti stratégia végrehajtására
Az MDF gazdaságképe, gazdaságstratégiája átfogóbb, összetettebb, magába foglalja a hosszú távú országépítést, a társadalmi, nemzeti érdekvédelmet. A jövőépítő gazdaságpolitika fő irányát a nemzeti gyarapodás, a jövedelmek, munkahelyek, ismeretek, képességek, erkölcsi értékek gyarapítása jelenti. A súlypontok kialakításának vezérelve az embert szolgáló gazdaság, nem pedig ennek napjainkban érvényesülő fordítottja.
Az MDF már gazdaságbiztonsági szempontból is szükségesnek tartja, hogy közepesen fejlett, átalakuló, infrastrukturális korszerűsödésre szoruló országban az állam vállaljon az elmúlt három évben kialakultnál nagyobb szerepet a beruházások finanszírozásában.
A gazdasági életerő mozgósítása és a viszonylagos gazdaságpolitikai önállóság védelme mindenekelőtt a belföldi kis- és középvállalatok fejlődéséhez kötődik.

A kis- és középvállalkozások támogatása

Az MDF vezette kormány gazdasági programjának kiemelt célja volt az erős magyar kis- és középvállalkozói réteg megteremtése. Ezek számát sikerült 160 ezerről 800 ezerre növelni. Megindult a polgárosodási folyamat, megszületett a piacgazdaság alapja.

Az 1994. évet követő MSZP-SZDSZ időszak negatív következményeként ez a folyamat megtorpant, visszájára fordult.

Az előttünk álló időszak legfontosabb feladata a versenyegyenlőség megteremtése, a kisvállalatok kiemelt támogatása. Jelenleg a rendelkezésre álló kedvezményes, főleg külföldi hitelek, hitelkonstrukciók csak a magánszféra nagyobb vállalkozásaihoz jutnak el. Olyan programokra is szükség van, melyeket csak a 10 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások vehetnek igénybe.

Az adózás tekintetében általános elv, hogy az elvonások mértékét csökkenteni kell. Azokat az elvonásokat, melyek nem a nyereséghez kapcsolódnak, át kell alakítani átalány- vagy nyereséghez kapcsolódó elvonássá. Szélesíteni kell az adóátalány lehetőségét. Vissza kell állítani a nem fő foglalkozásban dolgozó vállalkozóknak korábbi, a jelenleginél kedvezőbb elvonási rendszerét. (pl. TB).

A növekedés- és vállalkozásbarát gazdaságpolitika elsődlegessége nem jelenti a pénzügyi egyensúlyvédelem háttérbe szorítását, csupán azt az átfogó társadalmi és nemzeti egyensúly részének tekinti. Az ország nemzetközi megítélése, partneri vonzereje szempontjából megkülönböztetett jelentőségű a fizetőképesség, illetve a fizetési mérlegegyensúly alakulása. A pénzügyi egyensúlyhiány karbantartása nem támaszkodhat a jövőben a jelenlegi magas adó- és járulékszintre.

Az MDF az 1990-94. közötti politikai ciklusban a rendszerváltás vezető politikai ereje volt. Az elkövetkező politikai ciklusban szellemi ereje akar lenni és tapasztalatai, nemzetközi pártkapcsolatai alapján vállalja az európai integrációs politika hordozóerejének szerepét. Átfogó, jövőépítő gazdasági programban szervesen összefonódnak a gyarapodás, a rend és a biztonság követelményei. A magyar társadalom a globális világban átfogó megújhodásra vár. Eredményesebb kormányzati munka, gyorsuló gazdasági növekedés, izmosodó egyéni és társadalmi felelősségérzet, rend és biztonság együttesen megalapozhatja a megújhodás programját, mozgósíthatja a végrehajtáshoz szükséges erőforrásokat.

A mezőgazdaságnak jövőt teremtünk

Az MSZP-SZDSZ kormányzás félidejének elemzésekor az MDF szögezte le elsőként, hogy a deklarált szólamok mögött olyan könyörtelen politika érvényesül, amely a mezőgazdaság alapját képező termelői szféra félgyarmati függőségének kialakításában érdekelt. Az 1997 tavaszán kirobbant tüntetéssorozat, majd a földtulajdonlás körüli viták bizonyítják, hogy az ágazat kiszolgáltatottsága folyamatosan növekszik, és önszerveződő képességeitől módszeresen megfosztva érdekeit egyre kevésbé képes megvédeni.
A mezőgazdasági alapanyag-termelés jövedelemtartalma ma már elrettentően csekély. A piac szervezetlensége miatt ugyanakkor túltermelési válságok teszik tönkre a termelőket és gazdagítják a spekulánsokat. Az agrárolló minden évben nyílik, a szektor támogatottsága 1994 óta reálértékben állandóan csökken.

A beharangozott látszatintézkedések két jelenség körül csomósodtak ki. Az integrátori rendszer kiépítése látszólag a kisgazdaságok finanszírozását és az értékesítést hivatott megoldani, információfölényéből és monopolhelyzetéből fakadóan azonban csak csekély jövedelmet hagy a vállalkozó gazdánál. Az alacsony földárak, a zavaros viszonyok lebegtetésével pedig a kormány a külföldet kívánja bevonni a magyar föld tulajdonlásába. Ez a termelők, a vidék és a nemzet létalapjának elvesztését jelentheti.

Az MDF a rendszerváltás óta hangsúlyozza a vidékfejlesztés, a falu népességmegtartó képességének fontosságát. Mezőgazdasági fejlesztési programját szervesen összekapcsolja általános falupolitikájával. 1990 és 1994 között ezért helyeztünk nagy hangsúlyt a vidéki infrastruktúra fejlesztésére.
Vidékfejlesztési politikánknak két alappillére van: az életminőség kiegyenlítése és a megélhetést biztosító mezőgazdasági tevékenység. Mindezekhez erőteljes család- és oktatáspolitikát párosítva el kell érnünk, hogy a magyar vidék egyre több magyarnak nyújtson megélhetést.

Az MDF álláspontja:
ˇ a magyar mezőgazdaságnak sikeresen kell illeszkednie a világ, Európa mezőgazdaságába, ehhez ki kell alakítani a nemzeti célokat szolgáló fejlődési pályát, amely egyértelműen a gyarapodó parasztpolgárság kialakulását és megerősödését szolgálja,
ˇ stabilizálni kell a mezőgazdaság helyzetét a nemzetgazdaságban,
ˇ meg kell teremteni a hazai mezőgazdasági termelők tulajdonosi részesedését az élelmiszerfeldolgozókban és az élelmiszerkereskedelemben,
ˇ rendszerbe illesztve meg kell találni a kiegészítő gazdaságok helyét,
ˇ a felsorolt fő célkitűzések szolgálatába kell állítani a teljes állami eszközrendszert és az intézményeket.

A magyar mezőgazdaság és a vidék talpon maradása csak a vidéki lakosság helyben tartásával, életminőségének javításával lehetséges.

A termőföld nemzeti kincs

A föld a társadalom, a nemzet létének alapja, ezért külföldi, idegen tulajdonba nem adható. Termőföld csak magyar állampolgárságú természetes személy tulajdonában lehet.

A kívánatos átlagos birtokméret 35-50 ha-os gazdaság, amelynek jövedelme egy négy-tagú családnak megélhetést nyújt. Ezzel 100-150 ezer családi gazdaság, 250-300 ezer főfoglalkozású "vállalkozó-dolgozó" élete, léte stabilizálódhat.

A mezőgazdaságban dolgozóknak, vállalkozóknak rendkívül jól képzettnek kell lenniük, hgy eredményesen reagálhassanak a kor kihívásaira. Oktatásukban tehát az általános cél az önálló döntési képesség és felelősségvállalás erősítése, a gyakorlati életre való felkészítés. Támogatjuk a mezőgazdasági szakközépiskolákat, érettségit adó, de elsősorban gyakorlati
ismereteket nyújtó programjaikban. Tömegesen újra kell indítani a felnőttoktatást, a gazdatanfolyamokat, mert be kell vinni a holnap mezőgazdaságának ismereteit a faluba.

A térségi tanácsadó rendszer a felzárkóztatást szolgálja. Vissza kell állítani és tovább kell fejleszteni kell az 1994-ben kialakított falugazdász hálózatot.

Az agrárértelmiségünkben lévő óriási szellemi tőke egyrészt a szaktanácsadói hálózatokban és a versenyben maradó gazdasági társaságokban, valamint szövetkezetekben kap érvényesülési lehetőséget, másrészt a megújuló intézményrendszerben és a családi gazdaságokban. Programunk kiemelten támogatja a pályakezdő mezőgazdasági vállalkozókat. Harmincéves korig kedvezményes vásárlási és hitelkonstrukcióval segítjük helyben maradásukat, egzisztenciájuk kialakítását.

Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk két alapvető szempont figyelembe vételével történhet:

ˇ Érdekeink védelme és lehetőségeink felismerése a csatlakozás folyamata előtt
ˇ A mezőgazdaság szereplőinek maradéktalanul látniuk, ismerniük, tudniuk kell, milyen előnyök és hátrányok származnak számukra a csatlakozás során.

Munkaügy, foglalkoztatáspolitika

A Horn-kormánynak, nem volt és jelenleg sincs foglalkozatáspolitikája. A munkanélküliséget, illetve annak kezelését a választási "sikerpropaganda" eszközévé silányította. A kormány munkanélküliséghez való viszonyát az a régi időket idéző magatartás jellemzi miszerint: "amiről nem beszélünk, az nincs is" .

A hatályos jogszabályaink szerint ma Magyarországon a 6 milliós kereső korú népességből mindösszesen 3,6 millió a foglalkoztatottak száma. A kereső korúak számából levonva a diákokat és a háztartásbeliek számát, mintegy öt és fél milliós munkaerőt kapunk. Ennek a tömegnek egyharmada, 1,9 - 2 millió ember kívül van a hivatalosan foglalkoztatottak körén. A kormány csupán mintegy 470 ezer regisztrált munkanélkülit tart nyilván, de ehhez járul még 500 ezer munkaképes korú nyugdíjas ( főleg rokkantnyugdíjas ) és mintegy 800 - 850 ezer rejtett munkanélküli. A regisztrált 470 ezer munkanélküliből mindössze 142 ezer fő részesült munkanélküli ellátásban.
1998 első hónapjaiban 100 ezerrel kevesebb munkahely van az országban, mint a Boross-kormány leköszönése idején, 1994 nyarán volt.

Minderre tekintettel az MDF kormányra kerülése esetén elsődleges feladatának tekinti a munkanélküliség valós adatainak és az elmúlt négyéves foglalkoztatáspolitika hibáinak nyilvánosságra hozatalát és a választókkal való megismertetését.

Az MDF kormányzati feladatai között társadalmi és gazdasági jelentőségének megfelelő súllyal fogja kezelni a munkanélküliek gondját. Ugyanakkor határozottan fog fellépni mindazokkal szemben, akik nem működnek együtt a munkaerőpiac intézményeivel annak érdekében, hogy mielőbb munkát találjanak.

Az MDF egyik legfontosabb feladatként jelöli meg a foglalkoztatási szint emelését. Ennek érdekében gazdaságpolitikájában elsődlegességet kap a munkahelyek számának növelése, melynek érdekében összehangolt foglalkoztatás- és pénzügypolitikát kíván megvalósítani. Ez utóbbi keretében a lehetőségekhez képest a munkaadók számára elviselhető szintre csökkenti a munkabérre rakódó közterheket. Ezzel a 3,6 millió foglalkoztatott létszámának jelentős emelését kívánja elérni.

Az elmúlt négy év foglalkoztatáspolitikájának következtében nemcsak a munkanélküliek, hanem szinte minden munkavállaló kiszolgáltatott helyzetbe került azáltal, hogy a kormány kiüresítette az Érdekegyeztető Tanács munkáját és felszámolta a valódi érdekegyeztetést. Az MDF kormányzati helyzetben visszaállítja a valódi érdekegyeztetést, tényleges döntést ad az Érdekegyeztető Tanács kezébe, és amint azt 1990.-1994. között tette, valódi partnerként kezeli a munkavállalók érdekképviseleti szerveit.

A fogyatékos emberek esélyegyenlősége

A Magyar Demokrata Fórum programjában hangsúlyosan kezeli a Magyarországon élő sok tízezer fogyatékos ember szükségleteit.

Az MDF kiindulópontja szerint a fogyatékos állampolgárokat ugyanazok a jogok illetik meg, mint egészséges társaikat, ugyanakkor helyzetük miatt e jogokkal a fogyatékosok csak korlátozott módon tudnak élni. Ezért szükség van egy új törvényre, amely segít ezeken a problémákon, és megteremti az esélyegyenlőséget, melynek feltételei:
ˇ a társadalom tudatosságának növelése, hogy tudjon többet a társadalom a fogyatékos
embertársak jogairól, szükségleteiről és képességeiről,
ˇ egészségügyi ellátás,
ˇ rehabilitáció,
ˇ segítő szolgáltatások

Családpolitika

A családpolitika az a terület, ahol az MDF és az MSZP-SZDSZ kormány értékrendje közötti különbség a legerősebben mutatkozik meg. Míg az MDF számára a családok biztonsága az egyik legfontosabb érték, addig az MSZP-SZDSZ koalíciót közömbösen hagyják a romló demográfiai mutatók, a népesség fogyása és elöregedése. 1990 után az átalakulás sokkjának következtében Közép- és Kelet-Európa minden országában drasztikusan csökkent a születések száma. Magyarországon a csökkenés sokkal kisebb volt, mivel az MDF vezette kormány nagy áldozatok árán fenntartotta és bővítette a családtámogatások rendszerét. A megszokott GYED, GYES rendszer fenntartása mellet bevezette a várandósági pótlékot és gyermeknevelési támogatást, a GYET-et.

A fogyatkozó népesség a magyar jövő legsúlyosabb megoldatlan problémája, amelynek kezelésére széleskörű politikai és társadalmi összefogás szükséges. Ennek a programnak határozott és hatékony családpolitikában kell testet öltenie. A Magyar Demokrata Fórum a gyermeket a nemzeti és társadalmi jövendő letéteményesének tekinti. A gyermeknevelés nem terhelheti csupán a gyermekeket vállaló családokat, mert a felnőtté váló nemzedékek sem csupán saját szüleik ellátását biztosítják. Ezért minden gyermek "közkincs," akinek neveléséhez a társadalomnak segítséget, az államnak anyagi támogatást kell nyújtania.

Az MDF család- és szociálpolitikai célja: megállítani az ország népességének fogyását, a gyermeknevelés anyagi és erkölcsi elismerésével gyermekvállalásra ösztönözni a családokat, és megakadályozni a gyermekeket nevelő családok elszegényedését.

A Magyar Demokrata Fórum programja szerint a kedvezőtlen népesedési tendenciák megfordítása érdekében a családpolitikát külön kell választani a szociálpolitikától. A szociálpolitikában a rászorultsági elvnek, a családpolitikában az alanyi jogosultságnak kell érvényesülnie. Az MDF számára elfogadhatatlan, hogy leginkább a gyermeket vállaló, munkajövedelemmel rendelkező, rendezett körülmények között élő középrétegeket és vállalkozókat sújtja a jelenlegi kormány családellenes politikája.

A Magyar Demokrata Fórum kormányra kerülése esetén azonnal visszaállítja az MSZP-SZDSZ kormány által megszüntetett juttatásokat, az alanyi jogon járó családi pótlékot, a GYES, GYED, GYET teljes, jól bevált rendszerét és a várandósági pótlékot. Szükségesnek tartja a személyi jövedelemadó családi elvű adózássá történő átalakítását, figyelembe véve az egy családban élő eltartottak számát.

Az MDF kormányzati helyzetben már 1998. évtől bevezeti a minden eltartott gyermek után járó évi 36.000 forintos adókedvezményt. A családban az egy főre jutó létminimum összegét adómentessé teszi. A női nyugdíjkorhatár megállapításánál figyelembe veszi a felnevelt gyermekek számát. Erősíteni és bővíteni fogja a családok életvezetési problémáinak megoldását segítő gondozóhálózatok működését: családsegítő központokat, nevelési tanácsadókat és a családvédelmi szolgálatot. Az ifjúság családi élettel kapcsolatos nevelését közügynek, a nemzeti alaptanterv részének tekinti.

Lakáspolitika

A magyarországi lakáshelyzet jellemző gondja az újonnan épült lakások alacsony száma, a magas lakásárak, valamint a régi építésű házak és a panelépületek elmaradt rehabilitációja. A Magyar Demokrata Fórum lakáskoncepciója ezért két pillérre épül, egyszerre kívánja ösztönözni az új lakások építését és a meglévő állomány felújítását.
Az MDF a meglévő támogatások bevonásával, az önkormányzatok segítségével meghirdeti az évenkénti 10.000 új lakással több programját. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi évente épülő mintegy 20-24 ezer új lakás, kiegészítve a program 10 ezer lakásával, már kielégítheti az új lakások iránti mennyiségi igényt. A program a non-profit alapítványok kölcsönös, egymást segítő módszerén alapszik és elsősorban a fiataloknak nyújt segítséget.

Társadalombiztosítás, nyugdíj

A társadalombiztosítás szervezetei rosszul működnek. Irányító testületei és vezetői gyakorta élnek vissza jogosítványaikkal, törvénysértések és korrupció gyanújába keverednek. Viszonyuk a kormánnyal ellentmondásos, parttalan vitáik veszélyeztetik a köznyugalmat. A nyugdíj- és egészségbiztosítók felügyeletét és irányítását a jelenleginél kisebb létszámú, a biztosítottak választott képviselőiből álló önkormányzatok, vagy azok megalakulásáig a parlamenti pártok, a kormány, az érdekvédelmi szervezetek és a munkáltatók egy-egy képviselőjéből álló felügyelőbizottság lássa el. A társadalombiztosítást új alapokra kell helyezni, mely egyaránt kedvez a vállalkozóknak és a munkavállalóknak. Az MDF fenntartja a kötelező, általános és szolidaritáselvű társadalombiztosítást, amelyhez a kiegészítő biztosítások és egészségpénztárak rendszere kapcsolódhat.

Az MDF ma is kötelező érvényűnek tartja a Magyar Országgyűlés 1991-ben elfogadott határozatát, amely kimondja, hogy a szociális biztonság legátfogóbb intézménye a jövőben is az állam által garantált, a lakosság lehető legszélesebb körére kiterjedő kötelező társadalombiztosítás legyen.

Az MDF háromlépcsős nyugdíjrendszert támogat, melyben az időskorúak szociális biztonságának alapját az egységes összegű nemzeti alapnyugdíj biztosítja. A második nyugdíjelem az aktív életszakasz keresetéhez és a befizetett járulékokhoz igazodó nyugellátás. A harmadik nyugdíjelem az önkéntes kiegészítő biztosításban szerezhető ellátás. Az aktív korosztályok számára az új nyugdíjrendszer első két kötelező elemének összege nem lehet több a ma fizetett járuléknál. Az MDF a tőkefedezeti elvű biztosítási elemet a társadalombiztosítás befizetés-arányos munkanyugdíja mellett, és nem helyette javasolja bevezetni. Az MDF szerint a reform alapja csakis az önkéntes kockázatvállalás lehet, ezért megszünteti a pályakezdők számára a magán nyugdíj rendszerbe való átlépés kötelezettségét.

Az MDF hirdeti, hogy a nyugdíj egy élet munkájával szerzett jog, s ezért a nyugdíjak értékállóságának biztosítását egyik legfontosabb kormányzati feladatának tekinti. A nyugdíjasok létbiztonságát végső soron az állam szavatolja.

Egészségügy

A magyar nép egészségi állapota Európában a legrosszabbak közé tartozik. Népességünk évről-évre fogyatkozik. Az 1990-től elindított folyamatos javító intézkedések a kormányváltás óta megtorpantak, sőt visszafejlődés indult meg.

Az Antall-Boross kormány fontosnak tartotta az egészségügy fejlesztését. Ennek bizonyítéka, hogy a nemzeti össztermékből az egészségügyre fordított összeg 1994-re a költségvetésben 7% fölé emelkedett, így ekkor reálértékben is növekvő összeg jutott az ágazatra.

A sikerpropaganda alapján összeállított TB - költségvetés jelenleg nem képes fedezni az egészségügy működési költségeit, ezért évről-évre pótköltségvetés elkészítésére kényszerül a kormányzat. A nemzeti össztermékből már csak 4% körüli az egészségügy részesedése. A fogorvosi ellátás, az üzemegészségügyi szolgálat tönkretétele után a kórházi szakellátás színvonalát és befogadóképességét rontó intézkedések születtek.

Az egészségügy átalakításával kapcsolatos döntések eddig sohasem tapasztalt szűk körben születtek, valódi szakmai és érdekegyeztetés nélkül.

Az MDF emberközpontú, népünk egészségi állapotát javító, gazdaságosan, hatékonyan működő, többszektorú, jól szervezett egészségügyet akar, amely az egészségügyben dolgozók érdekeltségét is fokozza.

Az egészségügy közügy, így a közfinanszírozás döntő jelentőségű - a társadalombiztosítási és állami költségvetési forrásból. Ennek megfelelően az egészségügyre fordítandó összeget a nemzeti össztermék 7%-a fölé kell ismét emelni. Szükséges, hogy az ellátási felelősséggel rendelkező önkormányzatok az egészségügy támogatásának forrásait egészségügyi normatíva formájában kapják meg.

A feladatok között első a megelőzés, az egészségmegőrzés.

Fontos a népegészségügyi és környezet-egészségügyi program, amely költségvetési forrást igényel. Megfelelő szerepet kell kapni az egészségnevelésnek a Nemzeti Alaptantervben, a tömegkommunikációban. A párhuzamosságok kiküszöbölésére az ÁNTSZ-t kell megbízni, bár a tárcák többségének részvétele szükséges a programban. A megelőzésben az államilag finanszírozott, önálló védőnői szolgálatnak kulcsszerepet szánunk.

Az MDF szerint az egészségügy számára legfontosabb célok:
ˇ emelni a betegségmentes évek számát,
ˇ meghosszabbítani a születéskor várható élettartamot,
ˇ csökkenteni a gazdagok és szegények életesélye közötti különbséget,
ˇ csökkenteni a halálozások és születések száma közti különbséget, illetve megfordítani az arányt

Közoktatás

A politikai rendszerváltozás következményeként közoktatási rendszerünk átalakítása is elkezdődött. Az 1990-94 közötti kormányzati ciklusban a tévedésekkel és hibákkal együtt olyan változások történtek, melyek a magyar neveléstörténetben is új korszakot nyitottak.
Gyökeresen megváltozott a közoktatás és a politika viszonya. Az intézményes nevelés felszabadult a politikai-ideológiai indoktrináció alól, s lehetővé vált, hogy a pedagógiai munkát az eszmék sokszínűsége itassa át. Megszűnt a közoktatás állami monopóliuma, eltűntek a korlátok az egyházi, az alapítványi és magániskolák elől. Felépült az oktatásügy demokratikus háttérintézmény-hálózata: különvált a tanügyigazgatás, a szakmafejlesztés és a szaktanácsadás, megalakultak az iskolaszékek, a diákönkormányzatok, az új szakmai és érdekképviseleti szervezetek.
A dinamikus fejlődés 1994-től azonban megtorpant. A tanügyben a közérdekkel szemben ismét - az 1994 előtti szokás szerint - a politikai hatalom akarata vált elsődlegessé, amely a közoktatási rendszer működését az aktuális politikai, elsősorban gazdaságpolitikai céloknak rendeli alá. A Parlament az 1993-ban megalkotott közoktatási törvényt átfogóan módosította, mielőtt értékeléséhez a kellő idő rendelkezésre állt volna. A tankerületi oktatásügyi központok megszüntetésével felszámolta a szakmai ellenőrzést, és ezzel éppen azt a nyilvánosságot csökkentette, amely a demokratikus tanügyigazgatás alapját képezte.
Az alapelvek egyértelmű meghatározását mellőző Nemzeti Alaptanterv halmazszerű tananyagával nem a pedagógiai szabadság kiteljesedését, hanem a kaotikus állapotok kialakulását segíti elő. A pedagógiai szakaszok behatárolásával az ezeréves magyar hagyományoktól idegen és a jelenkor viszonyaiba is nehezen átültethető 6 + 4 + 2-es szerkezetet erőlteti. Azzal, hogy minden iskolatípus első tíz évfolyamára egységes tananyagot ír elő, lényegében az új és egységes iskolaszerkezet kialakítását írja elő.

A közoktatás a nemzeté, ezért nem lehet a politika és az ideológia kiszolgáltatottja!
Közoktatási rendszerünket a magyar társadalom önszabályozó nagyrendszerének tekintjük, amely csak a nemzeti érdekeknek rendelhető alá.
Az össznemzeti érdekek érvényesülését a tanügy területén is elsősorban a köz-megegyezés szavatolja.
A legidőszerűbb kormányzati feladatok közé soroljuk azoknak az intézkedéseknek a megtételét, amelyek megakadályozzák, hogy óvodáink, iskoláink, kollégiumaink a különböző országos és helyi érdekcsoportokkal szemben egyoldalú függőségi helyzetbe kerüljenek. Ez egyrészt a oktatásügy társadalmi nyilvánosságának kiterjesztésével, másrészt a szakmai, a tanügy-igazgatási és közigazgatási hatáskörök markánsabb elkülönítésével valósítható meg.
Az intézmények zavartalan, kiegyensúlyozott működése érdekében a bizonytalanságot kiváltó intézkedések helyett a pedagógusok és a szülők által is támogatott változtatásokat szorgalmazzuk.
Nem engedjük meg, hogy intézményeink tanügyi hagyományainktól idegen, külföldi mintákat erőltető kísérleti terepekké váljanak! Ugyanakkor nem zárkózunk el más államok tapasztalatainak, eredményeinek átvételétől sem, de körültekintően mérlegeljük, hogy mely államok oktatásügye lehet számunkra mintaértékű, s azt is, hogy amit átveszünk, zavartalanul illeszthető-e be a magyar közoktatásba és a magyar pedagógiai kultúrába.
Az erkölcsi normákat betartó, a hagyományokat tisztelő, családalapításra alkalmas, a jelenben cselekvő és a jövőt építő ifjúságot neveljünk!
A közoktatás alapvető feladatának tartjuk, hogy a jövő nemzedéket a családi kultúrára építve, a helyi sajátosságokat figyelembe véve, a nemzeti kultúra elsajátításával kapcsolja az európai és az egyetemes emberi kultúrába.
Az időszerű feladatok közé soroljuk a közoktatás nevelő funkciójának a megerősítését, s mindenekelőtt az erkölcsi nevelés rangjának visszaállítását.
Mindent átfogó pedagógiai eszményünk az egyén és a közösség harmóniáját megjelenítő személyiség. Nem fogadjuk el az egyént elszemélytelenítő, s mindenben a közösségnek alárendelő felfogást, de azt a beállítódást sem, amely a közösségi lét jelentőségét tagadva az egoizmust táplálja. Az Én-tudatot formáló pedagógiai folyamatokban az eddigieknél nagyobb súlyt kell helyezni a közösségekkel való azonosulás megerősítésére. A személyiség stabilitásának biztosítása és a társadalmi elidegenedéssel szembeni védelme érdekében elsősorban a családi és a nemzeti identitástudatot kell fejleszteni.
A közoktatás alapvető céljának tekintjük a tudás átadása mellett a személyiség önszabályozó rendszerének a kialakítását is. Meggyőződésünk, hogy ehhez nélkülözhetetlen az általános erkölcsi normák megismertetése és belső parancsokká tétele. Fontos pedagógiai követelmény a cselekvésre ösztönző motivációk és az antiszociális magatartást fékező gátlások összhangjának a megteremtése.
A tanulókat fel kell ruházni az értékek világában való magabiztos tájékozódás képességeivel. Ez csak az egymással szembenálló eszmék és az eltérő értékrendszerek tárgyilagos bemutatásával valósítható meg, amelyet a világnézeti semlegesség kellőképpen nem tisztázott igénye nem korlátozhat. Az értékorientációhoz gyakrabban kell alkalmazni a mintakövető eljárásokat, elsősorban a kiemelkedő történelmi személyiségek, az irodalmi és művészeti alkotásokból megismerhető magatartások és életutak követendő példaként történő bemutatásával.
Az ifjúságot céltudatosan kell felkészíteni a legfontosabb társadalmi szerepek betöltésére. A családi szerepkörben a másik ember méltóságát tisztelő, egészséges szerepeket, az édesanya és az édesapa, a feleség és a férj, a háztartásvezető és a családfő szerepek elvárásai és a szerepekhez kapcsolódó magatartások megismertetésével együtt szükséges a dolgozó-alkotó ember szerepére, a gazdaságos életvitelre és a mértéktartó fogyasztásra nevelés is. A közéleti szerepkörhöz kapcsolódóan kiemelten fontos a szülőföldjét és hazáját szerető, nemzete hagyományait tisztelő, a más nemzetekhez, etnikumokhoz, vallásokhoz megértően viszonyuló, öntudatos magyar állampolgár szerepére való felkészítés.

A közoktatási rendszer mindannyiunké, de működéséért az állam felelős!
A legidőszerűbb oktatáspolitikai feladatok közé soroljuk a közoktatás szervezettsége terén tapasztalható kaotikus állapotok megszüntetését, a bomlási folyamatok megállítását és visszafordítását. Ennek érdekében az intézményrendszer fenntartásában, működtetésében és szakmai irányításában egyértelművé tenni .az állam felelősségét. Az állami felelősség a tanügy-igazgatási feladatok megosztásával sem hárítható át a helyi társadalomra, főleg nem a gyermekeiket iskoláztató szülőkre.

A közoktatás a nemzet leghatékonyabb beruházása!
A közoktatás nem lehet a gazdaságpolitika kiszolgáltatottja. Szűklátókörűnek tartjuk azt a felfogást, amely a tanügy finanszírozását csupán költségvetési tételként értelmezi. A mindenki számára elérhető tudásba történő beruházást a nemzeti jövedelem újraelosztásának egyetlen hatékony és igazságos módjának tekintjük.

A szakképzés a tanügy szerves része
Az 1993-ban megalkotott törvény a magyar szakképzést visszaállította arra a pályára, amely a középkori céhek tájékáról indul, s amelyen duális rendszerré fejlődött. Ennek a lényege az, hogy a szakképzés a közoktatásnak is és a gazdaságnak is alrendszere. Az intézményeinek működtetése, a képzés tartalmának meghatározása, a képzettség hitelesítése és elismerése az államnak és a gazdasági szervezeteknek egyaránt feladata. A szakképzési törvény azonban csak a pályát jelölte ki. Ahhoz, hogy a szakképzési rendszer a közoktatás és a termelés kétpólusú rendszereként valóban eredményesen működjék, újabb jogszabályok megalkotására van szükség.
A pedagógusok jövőnk letéteményesei
Egy társadalom jövőbe vetett hite meggyőzően fejeződik ki abban, ahogy a pedagógusait megbecsüli.
Alapvető oktatáspolitikai tételünk, hogy a magyar pedagógusokat is munkájuk jelentősségének megfelelő társadalmi elismerés és életszínvonal illeti meg.
Számításaink szerint az 1993. évi reálbérszint mai körülmények között is helyreállítható, s különösebb gazdasági nehézségeket nem okozó átcsoportosításokkal még növelhető is. Ahhoz viszont, hogy a magyar pedagógusok jövedelmi viszonyai megközelítsék a nyugat-európai átlagot, csak egy másfajta nemzetgazdasági koncepció teremtheti meg a feltételeket.

Felsőoktatás és tudomány

A Magyar Demokrata Fórum megközelítésében a közoktatás és a felsőoktatás egységes rendszert alkot. A felsőoktatás és a tudomány műhelyei azonos célokat szolgálnak.
Az MDF célja az egyetemi autonómia tartalommal való megtöltése.
A felsőoktatás és a tudomány a társadalomért van, működtetéséért az állam szavatol. A Magyar Demokrata Fórum meg akarja állítani a felsőoktatás és a tudomány költségvetési részesedésének csökkenését. A következő kormányzati ciklus végéig el kell érni, hogy e két terület megközelítőleg olyan arányban részesedjék a nemzeti jövedelemből, mint ami megfelel az Európai Unió átlagának. A Magyar Demokrata Fórum elutasítja, hogy a felsőoktatással és az alapkutatásokkal összefüggő közfeladatokat nyers piaci elveknek rendeljék alá, elutasítja, hogy az egyetemeteket, főiskolákat "vállalatszerűen" működtessék. A gazdálkodó szervek kutató-fejlesztő tevékenységét viszont adókedvezményekkel ösztönözni kell. A hallgató-oktató arányok és az ún. normatívák önkényes megállapítása a felsőoktatás lepusztulását indította meg. A Magyar Demokrata Fórum kormányzati pozícióban a nemzeti alapfeladatokhoz garantált forrásokat rendel, és a kivételes teljesítményeket ismeri el többletjuttatásokkal. Az egyetemi és főiskolai oktatók javadalmazását a jelenlegi Széchenyi ösztöndíjasok színvonalára kell emelni.
Az MDF a tandíjmentes állami felsőoktatás híve. A költségvetésnek a hallgatók támogatására fordítható részét kizárólag a tényleges teljesítmény alapján, pályázat útján lehessen elnyerni.

Kultúra

Kultúránk összetartó és megtartó erő. A nemzeti kultúra egységbe fogja a nemzet minden tagját, összetartó és megtartó erő, amelyben az egyes ember megtalálja helyét, érti múltját, és bízik saját jövőjében. Valljuk, hogy nemcsak mi őrizzük meg kultúránkat, hanem legfőképpen kultúránk őrizhet meg bennünket. Kulturális adottságaink legmegbízhatóbb tanúságát századokon át a mai napig a néphagyomány őrizte meg. Ápolása és népszerűsítése oktatásunknak, közművelődésünknek és művészeti életünknek nélkülözhetetlen feladata. A megtartó kultúra nemzeti érzést, emberi értékítéletet és keresztényi mértéket egyaránt közvetít a mindezért áldozatokat is hozni tudó társadalom felé. Szükségünk van arra a politikai akaratnyilvánításra, amely erkölcsi újjászületésünk középpontjába a nemzeti kultúra és oktatás megújulásának feladatát helyezi.

Az MDF a nemzeti kultúra jövőjét változatlanul a történelmileg kialakult hagyomány megőrzésének és a művészetek állandó megújításának egységében fogalmazza meg. Európa és a világ kultúráinak testvéries együttműködésében látjuk nemzeti kultúránk fejlődésének biztosítékát. Ugyanakkor a magyar állampolgárságú nemzeti kisebbségek és/vagy hosszú ideje zárt szervezettséget alkotó népcsoportok kultúrájának kettős kötődését és önállóságuk megőrzését elismerjük, védjük és segítjük mind az oktatásban, mind művészeti, kulturális életükben.

Halaszthatatlan feladataink között első helyen tartjuk számon nemzeti alapintézményeink kiemelt jogainak és értékálló finanszírozásának törvényes biztosítását, s ezek ésszerű és kultúránk önvédelme szempontjából célszerű bővítését (Nemzeti Múzeum, Országos Levéltár, Országos Széchényi Könyvtár, Nemzeti Színház, Operaház, Magyar Néprajzi Múzeum, Magyar Iparművészeti Múzeum, Nemzeti Galéria, Műcsarnok, a tervezett Nemzeti Hangversenyzenekar, a tervezett Nemzeti Könyvkiadó- és -terjesztő Hálózat). Olyan intézményrendszer kialakítására és működtetésére van szükség, amely a nemzeti kultúra örökségének és folytonosságának ápolására, megőrzésére és kincseinek fölmutatására hivatott.

Változatlanul szükségesnek tartjuk átfogó törvény megalkotását a nemzet közös kulturális örökségének védelméről. Ebben a törvényben kell helyet kapni a határainkon túli magyarság és a határainkon belül élő nemzetiségek kulturális értékeinek védelméről szóló állami kötelezettségeinknek is.

A kultúra egyik legfontosabb közvetítője és hordozója a nyelv. A nyelvművelés éppen ezért kiemelt fontosságú. Aki a nyelvet védi, azt a kultúrát védi, amely megmaradásunk, önazonosságunk záloga. Az MDF vallja, hogy halaszthatatlan szükség van a nyelvvédelmi törvényre, amelyet összhangba kívánunk hozni a nemzetközi PEN Klub 1996. évi barcelonai ajánlásaival és 1997-es kiegészítéseivel.

A határainkon túl élő magyarság közművelődési, művészeti, tudományos és oktatási intézményeinek teljesítményeit a magyarság nemzeti kultúrájának meghatározó részeként kell kezelni. Az anyaországi nemzetnek kötelessége az anyagi és erkölcsi áldozatvállalás biztosítása.

A kultúra elsősorban közösségi, ezért annak védelme is közösségi feladatot igényel. Ennek szellemében támogatjuk a magyar kultúrát népszerűsítő és éltető népfőiskolákat és a megújítandó közösségi mozgalmakat. A nép, a társadalom eszmélésének fokmérője az, hogy milyen szellemi és közművelődési mozgalmaknak válik cselekvő részesévé.

Egyházpolitika

A Magyar Demokrata Fórum egyházpolitikájának alapja, hogy az egyházak és az állam elválasztása nem jelentheti az egyházak és a társadalom elválasztását. A vallásos emberek egyszerre tagjai egyházuknak és polgárai a magyar hazának. A kettő szembeállítása természetellenes, harmóniája természetes, az értékgazdagodás lehetősége. Mind az európai, mind a magyar kultúra elszakíthatlanul a keresztény civilizációra épül, ezért a keresztény kultúra alapján született Európába a keresztény értékeit felmutató Magyarország illeszkedik szervesen. Az MDF tisztelettel ismeri el a történelmi egyházak semmihez nem hasonlítható történelmi munkáját a nemzet életében és továbbra is számít azok lelki, szellemi, erkölcsi, kulturális, oktatási-nevelési, szociális és karitatív szolgálatára. Ezért feladatának tartja az egyházak szabadságának biztosítását törvényi és anyagi értelemben egyaránt.

Az MDF üdvözölte az Apostoli Szentszékkel kötött megállapodást
Amennyiben az 1998-as választások után a Magyar Demokrata Fórum kormányzati szerepbe kerül, egyházügyi kérdésekben a következő intézkedéseket valósítja meg:

ˇ Maradéktalanul eleget tesz az 1997-ben az Apostoli Szentszékkel kötött szerződésben foglaltaknak, ügyel valamennyi pontjának betartására.
ˇ A többi történelmi egyházzal sajátosságaiknak megfelelő, hasonló érvényességű és jogszerű szerződéseket köt.
ˇ Folytatja az egyházi ingatlanok 1991-ben vállalt visszaadását a mielőbbi tulajdonrendezésre törekedve.
ˇ Ragaszkodik ahhoz, hogy az egyházak társadalmi feladatokat átvállaló
ˇ - oktatási,
ˇ - egészségügyi,
ˇ - szociális,
ˇ - karitatív,
intézményei ugyanolyan állami támogatásban részesüljenek, mint a hasonló tevékenységet végző állami és önkormányzati intézmények.
ˇ Az egyházi személyek társdalombiztosítási nyugdíját a többi állampolgár nyugdíjához hasonló méltányossággal az átlagnyugdíj szintjén kívánja állami költségvetésből biztosítani.
ˇ Szorgalmazza a hittanóráknak a többi fakultatív tárggyal azonos helyi vagy intézményi díjazását
ˇ Indítványozza az állampolgárok egy százalékos egyházi jövedelemadójának kiszélesítését a létszámarányos elosztás irányába.
ˇ Az európai gyakorlatnak megfelelően módosítja az egyházalapítások jelenlegi formáját.
ˇ A közbiztonság javításának keretén belül fokozott figyelmet fordít a templomok és egyházi épületek védelmére, személyeinek biztonságára.

Környezetvédelem

Az MDF környezetvédelmi programja szerint alapvető célunk az olyan országfejlesztő tevékenység, melynek eredménye a nemzet felemelkedése. A létbiztonság alapfeltétele az egészséges környezethez való jog. A környezetvédelemnek fokozatosan be kell épülnie a gazdaságba, a fogyasztási szokásokba. Egyazon rendező elv szerint kezeljük a természeti és az épített környezet gondjait, fejlesztését. A jog, gazdaság tudatformálás eszközeit is felhasználjuk annak biztosítására, hogy a természet erőforrásait használjuk, de ne elhasználjuk. Biztosítani kívánjuk a jövő nemzedékének is az egészséges életfeltételeket.

Rendezett államélet

A Magyar Demokrata Fórum elutasítja a totális állam hatalmi törekvéseit, a végletesen legyengített liberális állam ideáját, amely a polgárok nagy részét kiszolgáltatottá teszi és nem nyújt számukra segítő kezet, és a neoszocialista állammodell ál- és féldemokratikus formáját is.

A Magyar Demokrata Fórum - figyelemmel kormányzati időszakának tapasztalataira is - olyan államot akar, amelyik teljesíti a nemzet közösségével kapcsolatos kötelezettségeit. Hatalmi törekvéseiben önmérsékletet tanúsít és nyilvánossá teszi működését. A szükséges funkciókat tartja fenn a maga számára és átadja a tevékenységi köröket a polgári-társadalmi-szakmai szervezeteknek, ha azok e funkciókat jobban láthatják el. Tiszteli az autonómiák rendszerét és feladatai során a kötelező és széleskörű egyeztetések rendszerét működteti. Eszközeivel csökkenti az indokolatlan társadalmi egyenlőtlenségeket, támaszt nyújt a rászorulóknak. Apparátusa nem válik a napi politika és a tisztességtelen érdekérvényesítés eszközévé. Őrködik a törvények betartásán. A még mindig átmenetinek minősíthető korunkban a szükségszerűen állami - vagy még állami - feladatokat viszont határozottan és hatékonyan látja el.

Az állam szerepét és működési feltételeit a mindenkori kormány jeleníti és határozza meg. A kormányok feladata, hogy a közvélemény előtt az állam minden polgár államaként jelenjen meg. Ezért a jó kormány gondosan ügyel a közügyek tárgyilagos intézésére, s a közpénzek tisztességes és a közérdekeket szolgáló felhasználására. A kormányt állító pártok az államot nem degradálják a szűk pártcélok eszközévé. A Magyar Demokrata Fórum ilyen államot kíván az ország minden polgárának és programjával ezt az államot kívánja erősíteni.

Közbiztonság

A közbiztonság Magyarországon mára az egyik legsúlyosabb problémája a lakosságnak. Az MSZP-SZDSZ kormány mulasztásai és helytelen felfogása ezen a téren a legszembeszökőbb. A bűncselekmények számának és súlyának növekedése - fegyveres támadások, robbantások, stb. - az MDF álláspontja szerint visszavezethetők a bűnüldöző szervek gyengítésére és elbizonytalanodására.

Az MDF javítani és növelni fogja a rendőrség anyagi bázisát, létszámát és képzettségét. Középtávon legalább 500 - ténylegesen működő és nem létszámhiány miatt szünetelő - rendőrőrsöt kíván működtetni a kapitányságok számának növelése mellett. A jogállam vállalt kötelezettsége, hogy szavatolja az élet- és vagyonbiztonságot. Ez csak úgy érhető el, ha létszámban, fizetésben, technikai felszereltségben, hivatástudatban és fegyelemben új minőséget érünk el.

A nagyobb súlyú és a lakosság körében különös aggodalmat kiváltó bűnügyek esetén a rendőrség eljárási hatáskörét - többnyire időlegesen - bővíteni kell. (Pl. őrizetben tartás során.) Ennek törvényi feltételeit az MDF meg kívánja teremteni. A rendőri munka eredményessége megköveteli a belső rend és fegyelem erősítését, a parancsnoki felelősség egyértelmű szabályozásával is.

A rendőrséghez hasonló feltételeket kell biztosítani a vám- és pénzügyőrség, a határőrség bűnüldözéssel kapcsolatos tennivalóinál is.

Az MSZP-SZDSZ kormányzat alatt egyre fokozottabb a bűnüldöző szervekre gyakorolt politikai presszió. Az MDF a jogállamiság értékei, a polgári egyenlőség érdekében határozott fellépést tart szükségesnek e törekvésekkel szemben. A politikai befolyástól mentesített rendőrség (beleértve a többi bűnüldöző szervezetet) a demokrácia nagy értéke. Ezért az MDF választási programjában ezt kiemelt kérdésnek tekinti.

Az önkormányzatok

Az MDF megalakulása óta támogatja a hagyományos magyar önkormányzatiság visszaállítását. Az önkormányzatok létrehozása és az azokat támogató pályázati rendszer az MDF-kormány egyik sikerága volt. Az MSZP-SZDSZ kormány alatt az önkormányzatok önállósága csorbult. A kormány pénzügyi intézkedéseivel gazdaságilag ellehetetleníti és vagyonuk felélésére kényszeríti őket. A központi költségvetés egyre több terhet ró az önkormányzatokra, ugyanakkor a feladatok ellátásához nem biztosítja a forrásokat.

Az MDF minden város és község számára alapvető jognak tekinti az önálló önkormányzat létrehozását. Az MDF fontos feladatnak tekinti az önkormányzati törvény felülvizsgálatát és módosítását. A törvénynek szabályoznia kell a fővárosi és a megyei önkormányzatok, valamint a megyei jogú városok önkormányzatainak viszonyát a kormánnyal, és tisztáznia kell a közvetlenül választott polgármesterek jogállását és kapcsolatát a képviselőtestületekkel.

Meg kell valósulnia annak az európai gyakorlatnak, hogy új közfeladatok ellátására csak központi költségvetési fedezet ellenében lehessen kötelezni önkormányzatokat.

Kormányzati pozícióban az MDF újra megerősíti az önkormányzatok függetlenségét, mégpedig a szubszidiaritás elve alapján, miszerint minden döntést a lehető legalkalmasabb szinten, a választópolgárokhoz közel kell meghozni.

Területfejlesztés

A Magyar Demokrata Fórum megalakulásától a társadalmi esélyegyenlőségek megteremtésének elkötelezett pártja volt, ezt tükrözték programjai és az 1990-94. közötti kormányzati munka is. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a rendszerváltás következtében olyan társadalmi és gazdasági folyamatok játszódtak le, amelyek mind a társadalmi rétegek, mind a különböző régiók lakossága között növelték az életszínvonal-különbségeket és jelentősen növekedtek a társadalmi esélyegyenlőtlenségek is. Ezeket a kedvezőtlen folyamatokat lényegesen felerősítette a 1994 utáni MSZP-SZDSZ kormányzat tevékenysége.

A területfejlesztési politika tétje tehát az, hogy ez a folyamat tovább folytatódik-e az MSZP-SZDSZ kormányzat lobbypolitikájának következményeképp, vagy sikerül a területfejlesztési politika adta lehetőségekkel élve, a várhatóan egyre jelentősebb célzott anyagi támogatásokat kihasználva az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamatában a magyar társadalom mind szélesebb rétegeit felzárkóztatni, megteremtve a lehetőségeket a területileg is hátrányos helyzetben lévőknek a munkához, oktatáshoz, kultúrához és az egészséges környezetben való éléshez.

A Magyar Demokrata Fórum célja, hogy az 1990. körül a nyugati régióban megkezdődött fejlődést, amely az 1994. előtti kormány privatizációs programjának sikereként értékelhető, az egész országra ki lehessen terjeszteni, ne szakadhasson ketté az ország a Duna mentén.

Honvédelem

A fegyveres védelem fenntartására, mint a válságkezelés végső eszközére hosszú távon is szükség van. Az ország integrációs törekvései, ezen belül a NATO-hoz történő csatlakozás megkívánja hazánk védelmi képességének fenntartását. A környező országokban lezajlott nemzetiségi, etnikai háborúk a határainkon való átterjedés veszélyével jártak. Így a közelmúlt, de az elmúlt századok is arra intenek bennünket, hogy szükséges tartósan fenntartani ütőképes nemzeti haderőt.
A Magyar Demokrata Fórum honvédelmi politikájában egyforma súllyal érvényesíti a nemzeti hagyományokat, a magyar katonai eszményeket és a korszerű hadseregek fejlesztésére érvényes követelményeket.

Külpolitika

A Magyar Demokrata Fórum, az első kormányzati ciklus tapasztalataival felvértezetten, továbbra is az önálló magyar külpolitika elvét vallja. Elsőrendű fontosságot tulajdonít a nemzeti érdekek védelmének - beleértve az országunkon kívül élő magyarokét is. Tudja, hogy abban a történelmi és földrajzi térben, amelyben a magyarok népként élnek, létünk biztosítékát jelenti Magyarország külkapcsolatainak kiegyensúlyozott volta. Fölmérvén a II. világháború utáni tartós kiszolgáltatottságunkat, amelyet teljes mélységében megtapasztaltunk az 1956. évi szabadságharc kapcsán, s átérezvén a szovjet csapatok 1991. évi kivonulásának történelmi jelentőségét, az MDF Magyarország euro-atlanti kapcsolódásának elkötelezett híve. Nemzetközi kapcsolatainak kimunkálása során arra törekszik, hogy összekapcsolódjék a világban zajló demokratikus folyamatokkal és törekvésekkel. Térségi politikája a kölcsönös előnyökre törekvő magatartásban testesül meg. A Magyar Demokrata Fórum leszögezi, hogy Magyarország mérete és nyitottsága szükségessé teszi a gazdasági diplomácia erőteljes fejlesztését és békés versenyen alapuló jelenlétünket a nagyvilágban.

Határon túli magyarok

A határon túli magyarság helyzete a nemzetpolitika egyik alkotóeleme. Rendkívüli összetettségéből következően mind a magyar belpolitikában, mind a magyar külpolitikában - különösen figyelemre méltóan az euro-atlanti integrációs folyamatban - jelen van kisebbségi és nem kisebbségi vonatkozásában is.

Az MDF nagyra becsüli az emigráció sok évtizedes nemzetfenntartó munkáját és - korábbi tapasztalatait felhasználva - támogatja a világ magyarságainak bekapcsolódását Magyarország kulturális, tudományos, gazdasági és politikai vérkeringésébe. Az MDF minden magyar állampolgár számára - beleértve a kettős állampolgárokat, bárhol éljenek is - biztosítani kívánja a közéletben való részvétel jogát, nem utolsó sorban a szavazati jogot.

Összegzés

A Magyar Demokrata Fórum amikor Rendet, Biztonságot és Gyarapodást ígér, nagy súlyt helyez az
ország nyugalmának megteremtésére. Elítéli a botrányokkal terhes közéleti viszonyokat, a magán- és közbiztonság egyre szélsőségesebb romboló jelenségeit. Végrehajtja a programjaiban szereplő változtatásokat, fellép a szűklátókörű és szakszerűtlen kormányzati munka hátrányos hatásaival szemben. Eléri az életkörülmények fokozatos javítását, és alapvetően javítja a lakosságot szolgáló
közintézmények működési feltételeit. Különösen a közszolgálatban erősíti a fegyelmet a szervezetekkel és intézményekkel szemben szigorúbb követelményeket támaszt. Emelni kívánja a közszolgálatban dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülését.
A Magyar Demokrata Fórum független és sikeres Magyarországot akar, amely szuverén politikával és a magyarság érdekeit szolgáló módon lép át a következő évezredbe.

Vissza a főoldalra