Az MDF értékalapú online jövőt szeretne

 

Az MDF érték alapú online jövőt szeretne

Balázsi György

Az Internet Kalauz INK papírmagazin cikke.

A Prím Online-ra felkerült: 2001. november 04.

http://www.mdf.hu

Az MDF készülő internetes programjának legfontosabb eleme az esélyegyenlőség és az érték alapú jövő megteremtése, a határainkon innen és túl élő nemzetrészek összekötése. Csökkentenék a számítástechnikai eszközök áfáját, a kormányzati portálhoz hasonló önkormányzati portálokat hoznának létre, és ösztönöznék a nyugdíjasok internethasználatát. Minderről Csáky András képviselő, az MDF országos választmányának elnöke beszélt az Internet Kalauz-nak.

Az interneten hiába kerestem az MDF internetes programját. Készül ilyen?

Az MDF általános alapelve az, hogy az esélyegyenlőséget az internethez való hozzáférés tekintetében is biztosítani kell. Félünk, hogy az internet elterjedése a mostani gazdasági környezetben az információkhoz való hozzáférést csak egy szűk réteg számára teszi lehetővé. Nemrégiben készült el a Magyar Demokrata Fórum ezzel kapcsolatos programtervezete is, amelyet egyelőre azért nem hoztunk nyilvánosságra, mert még nem végleges. A program másik kiemelten fontos eleme, hogy az új médiumnak nagyon komoly szerepet tulajdonítunk a nemzet összefogásában, a Kárpát-medencében, határainkon belül és kívül élő nemzetrészek szoros összekötésében.

Az esélyegyenlőséget milyen konkrét eszközök alkalmazásával szeretnék elérni?

Részben gazdasági eszközökkel. Úgy véljük, hogy csatlakozni kellene a vámok eltörlését kimondó szingapúri egyezményhez, és szükséges volna a számítástechnikai termékeket terhelő áfa csökkentése. Hogy ez utóbbi milyen mértékű legyen, egyelőre nem határozzuk meg, mert az mindig az adott év lehetőségeinek függvénye. Azt is szeretnénk, ha közintézményeink számára olyan kedvező hitelkonstrukciókat dolgozna ki minden érintett tárca, hogy a lehető leghamarabb csatlakozni tudjanak az internethez. Az oktatás területén kifejezetten jó lenne elérni, hogy az érettségi megszerzéséhez kötelező legyen nemzetközi számítógép-felhasználói vizsgát tenni.

A gazdasági eszközök mellett üdvözöljük, hogy elindult a kormányzati portál megvalósítása. Úgy véljük, ezt a programot az önkormányzati szintre is ki kellene terjeszteni. Az elektronikus ügyintézés megvalósítása felé tett nagy lépés az e-szignóról szóló törvény elfogadása. Ahhoz azonban, hogy az elektronikus közszolgáltatásokhoz mindenki ténylegesen hozzá tudjon férni, az egyes társadalmi csoportokra lebontott, konkrét programokra van szükség.

Az egyik réteg, gondolom, a diákság lenne, amelyről már beszéltünk. Kikre gondolnak még?

Szóba jöhetnek például a nyugdíjasok. Léteznek nyugdíjas civil szervezetek, elképzelhető, hogy ezek közvetítésével számukra kedvezményesen lehetne hozzáférhetővé tenni az internetet. Azt is fontosnak tartjuk, hogy minden településen legyen legalább egy teleház, ahol az ott lakók ugyancsak kedvezményesen tudják használni a világhálót. Ez lehet akár a falusi könyvtár vagy az iskola egy terme.

Köztudomású, hogy az internetezés magyarországi költsége a legmagasabbak egyike Európában. Van-e valamilyen konkrét elképzelésük a helyzet javítására?

Bízunk benne, hogy a nemrégiben elfogadott hírközlési törvény hatására valódi verseny alakul ki, és ez egy-két éven belül lenyomja az árakat. De legalább arra feltétlenül számíthatunk, hogy a verseny hatására a tarifák szinten maradnak, ami a gazdasági növekedés és a reáljövedelmek növekedése miatt egyre olcsóbbá teszi majd a hozzáférést. Nem hiszem, hogy ezen a téren külön kormányzati beavatkozásra lenne szükség.

A határon túli magyarokkal való kapcsolattartás milyen konkrét formáját tartalmazza programtervezetük?

A státustörvény adta kereteket fel lehet tölteni, például azzal, hogy a kormány a határon túli magyar intézmények - és itt nyilván a volt szocialista országokról van szó, nem pedig Ausztriáról - hozzáférését segíti. De ki lehetne használni azt is, hogy örvendetes módon nő a vegyesvállalatok száma a régióban. Adózási szabályaik közé például be lehet csempészni olyan kedvezményeket, amelyek az informatikai fejlesztéseket szolgálják.

Bocsánat, hogy belekukkantottam a tervezetbe, de azt a címet látom benne, hogy Érték alapú online jövő. Ez azt jelenti, hogy az internetes tartalommal kapcsolatban is vannak elképzeléseik?

A cím arra utal, hogy programunkkal megpróbáljuk megóvni a társadalmat az internet árnyoldalaitól. Az egyik ilyen a megbízhatatlan információk zavarba ejtő dömpingje, amellyel szemben például a kormányzati és közösségi portálok közvetlenül hozzáférhetővé tennék a megbízható, hivatalos információkat.

Szükség van-e Önök szerint ezenfelül az internetes tartalom szűrésére is?

Szeptember 11-e után ebből a szempontból is megváltozott a világ. Amerikában zöld utat kapott egy új e-mail figyelő rendszer, és mi sem tiltakoznánk ennek bevezetése ellen. Ezenkívül a keresztény-konzervatív attitűdből is az következik, hogy mindent nem lehet. Nem elfogadható, hogy nekem attól kelljen remegnem, hogy az unokáim leülnek a számítógép elé, és az életkoruknak nem megfelelő oldalakat nézegetnek, vagy mondjuk bombarecepteket töltenek le. Valamilyen kontrollt tehát előbb-utóbb be kell majd vezetni, de ezzel egyelőre konkrétan nem foglalkoztunk, mert az internet még nem annyira elterjedt, hogy sürgős lenne.

Szeptember 1-jétől elvileg már mindenhol el kellene fogadni az elektronikus aláírást, ám nem tudok arról, hogy ez tényleg így lenne. Elégedett-e Ön mint a jogszabály egyik vezérszónoka azzal a tempóval, ahogy az elektronikus aláírásról szóló törvény gyakorlati alkalmazása megvalósul?

A törvényben az áll, hogy amennyiben a feltételek adottak. Úgy tudom, jelenleg a hitelesítők kiválasztása folyik, ami az egyik alapvető feltétel. Azt hiszem, Magyarország demográfiai állapotát, az elmúlt tíz év viharos fejlődését tekintve túlzott elvárás volt, hogy az alkalmazást szeptember 1-jétől bevezessék. Főleg olyan negyven év után, amikor egy egész országot arra szocializáltak, hogy ne gondolkodjon, majd felülről megmondják, mit kell csinálni. Számomra igen megnyugtató, hogy a törvény azzal a rendelkezéssel fejeződik be: az állampolgár számára az elektronikus aláírás használatát nem lehet kötelezővé tenni. Nyilvánvaló, hogy az új lehetőséggel először a gazdaság fog élni, majd bizonyos hivatalok. Meggyőződésem, hogy az lesz a megfelelő ütem, amit az élet kikényszerít.

Nem is bocsátkozna jóslatokba azzal kapcsolatban, hogy ez mikorra várható?

Azért adnék rá úgy tíz évet. Lehet persze erőltetni. Egy kicsit sántít, de jó analógia, amikor a bankkártyák elterjedése érdekében a közszféra alkalmazottainak kötelezővé tették a bankszámla nyitását. Az elektronikus aláíráshoz is használható chipkártyák elterjesztésében az első lépés az egészségügy területén várható, azoknak a kártyáknak a bevezetésével, amelyek a felírt gyógyszereket és az egyéb egészségügyi adatokat tartalmazzák majd. Civil foglalkozásom szerint orvos vagyok, azon belül is kórboncnok. Ezen a területen például nagy szerepe lehet az informatikának, bár az orvostársadalom mintha egy kissé idegenkedne tőle.

És Ön mint orvos hogyan jutott arra az elhatározásra, hogy az internettel foglalkozzon, és a parlament szakbizottságába jelentkezzen?

Az affinitásom már korábban is megvolt a számítástechnikához. A ceglédi kórház orvosaként kollégáimmal számítógépre vittük a térség halálozási és megbetegedési adatbázisát. Ebből kiderült, hogy jelentős eltérés van a kórházban elhunyt, felboncolt betegek és a kórházon kívül elhunytak adatai között. A különbözőség oka egyébként az, hogy a bemondással készülő jelentések az egészségbiztosító számára készülnek, a boncolás eredményét viszont nem lehet manipulálni.

Kívánja-e az MDF az internetet kampányában eszközként felhasználni?

Feltétlenül. Nagy büszkeséggel töltött el bennünket tavaly, hogy egy napilap melléklete - a szimbólumrendszert leszámítva, amelyet nagyon konzervatívnak talált - az MDF honlapját a legjobbak közé sorolta. Nyilvánvalóan élni fogunk az internet adta lehetőségekkel. Az MDF közfeladatot ellátó tagjainak tevékenységéről szóló beszámolókat, amennyiben elküldik hozzánk, folyamatosan tesszük fel az internetre. Ugyanígy a programnak azokat az elemeit, amelyeket vitaindítónak szánunk.

 

Orvos az informatikai bizottságban

Csáky András 48 éves, a legutóbbi választásokon lett parlamenti képviselő. Cegléden, ahol a 94-es választásokon harmadik lett, 98-ban a Fidesz és az MDF támogatásával indult, és a kisgazda jelölt visszalépésével tudta megelőzni MSZP-s ellenfelét. 2001 januárjától az MDF országos választmányának elnöke. A posztra - mint parlamenti önéletrajzában kiemeli - Székelyhidi Ágoston, a testület korábbi elnöke javasolta a fiatalítás jegyében, és ellenszavazat nélkül választották meg.

Az Országgyűlés egészségügyi bizottságának alelnöke. A tavalyi év végéig a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság tagja volt, innen került az informatikai és távközlési bizottságba.

Civilben patológus szakorvos. A ceglédi Toldy Ferenc Kórház osztályvezető főorvosaként választották képviselővé, azóta fizetés nélküli szabadságon van.

Palló a digitális szakadék fölött

Az MDF honlapján (www.mdf.hu) átfogó informatikai program nem található. Van viszont több dokumentum a témában, többek között Dávid Ibolya pártelnök-miniszter felszólalása, amelyet idén májusban mondott el egy kétnapos, a digitális aláírásról szóló konferencián. Ebből a beszédből való az alábbi idézet:

"...az e-szignóra vonatkozó szabályozás semmiképp nem lehet eszköze és technikája a - közkeletű nevén - digitális szakadék kialakulásának. A napjainkban egyre fenyegetőbb veszély ugyanis az, hogy a komputerizálódó gazdaság és társadalom úgynevezett infoszegény, illetve infogazdag rétegekre osztja egy-egy ország népességét, így Magyarországét is. Ebben a technikailag fejlett, de - reméljük, hogy soha meg nem valósuló - igazságtalan világban a magasabb jövedelemmel, képzettséggel vagy egyszerűen számítógép-hozzáféréssel rendelkezők elzárhatják az infocsapot, még kiszolgáltatottabb helyzetbe kényszerítve ezzel egész lakossági csoportokat, hátrányos helyzetű rétegeket: kialakulhat az infoproletariátus. Éppen ezért úgy gondoljuk, a digitális kézjegy létrehozása és használata minden állampolgár elemi joga. Az elektronikus aláírás nem válhat egyes kivételezett emberek vagy monopolhelyzetben lévő vezetők kiváltságává."


Vissza a főoldalra