Merre

 



 

A magyar mezőgazdaság több mint két évtizede az éppen üdvözítő ideológiák áldozataként sodródik. A különféle indíttatású politikai vezetések csak abban egyeznek meg, hogy a gondokért mindig az előző kurzust hibáztatják. Tény, hogy a magyar mezőgazdaság fejlődési iránya eltért a világétól, a szövetkezetinek mondott gazdálkodási keret és a szocialista típusú gazdasági és törvénykezési háttér, - így pl. a bérszínvonal gazdálkodás - a technológiai fejlesztés ellenére jelentősen lerontotta a termelés hatásfokát.

A rendszerváltoztatás óta megtapasztalhattuk, hogy a századelőn felerősödő ősi nagybirtok - kisgazdaság konfliktus politikai felhangok kíséretében szövetkezeti nagyüzem - családi gazdaság ellentéteként jelenik meg a köztudatban. Sajnos, az évtizedek óta meglévő problémák és az elkövetett hibák felemlegetésével a mindenkori választási érvelés kulcseleme a mezőgazdaság válságos helyzete, mely helyzet az elmúlt ciklusok alatt azonban döntően nem változott.

A valós probléma, amely évtizedek óta megoldásra vár: a vidéki élet minőségének megváltoztatása, jobbítása a mezőgazdaság eszközeivel is.

A Magyar Demokrata Fórum az az erő, amely elmondhatja magáról, hogy valóban rendszerformáló tevékenységet végzett az elmúlt időszakban. Széles rétegek juthattak hozzá közel fél évszázad után a termelés lehetőségét biztosító földtulajdonhoz és valóban súlyt helyezett a vidéki infrastruktúra fejlesztésére. Mindeközben -ne tagadjuk - hibákat is követtünk el.

Az MDF által megkezdett folyamatok azonban a következő ciklusokban torzultak. Az 1997. tavaszán a kirobbant demonstráció sorozat, a földtulajdonlás körüli viták láttatták a társadalom nagyobb részével, hogy a problémák orvoslására már nem elegendő a csak szólamok és a ráolvasás szintjén működő politikai szándék.

1998-ban Magyar Demokrata Fórum elfogadta és támogatja a polgári kormányzat agrárprogramját.

Igen fontosak a programban megjelölt célok, egy jól működő statisztikai és információs rendszer kiépítése, az agrártermelés növelése, általános, tartós és érzékelhető fejlődés beindítása. Szerintünk is szükséges javítani a mezőgazdaság versenyképességét. A kormány e ciklusban a családi gazdaságok további térhódításával számol, és a falvak népességmegtartó képességének megőrzése érdekében összehangoltan szándékozik kezelni a mezőgazdasági és vidékfejlesztésre fordítható egyéb forrásokat.

Ugyanakkor az MDF választmánya 2000. őszén megállapította, hogy a mezőgazdaságban beindult folyamatok - kisebb mértékben a külső tényezők hatására, - kedvezőtlen irányt vettek. E megállapítások közül csak a legfontosabbakat említjük:

  • A mezőgazdasági termelés nemzetgazdaságon belüli helyzete gyors ütemben, a természetes folyamattól sokkal gyorsabban leértékelődik. A GDP-ben jelentősen csökkent a mezőgazdaság részaránya.
  • A jövedelmezőségi viszonyok megromlottak.
  • A földügy óriási késésben van. A mezőgazdasági jövedelmekből nem telik versenyképes birtokok kialakítására.
  • A mezőgazdaság termelő szférája kettészakadóban van, látszik egy tőkés jellegű nagyvállalkozói és egy mind jobban leszakadó törpebirtokos réteg. Az a középréteg, amelynek megerősödése társadalmi szinten kívánatos, a mezőgazdaságban nem tudott megerősödni. Vizsgálva a családi gazdaságok helyzetét azt látjuk, hogy térhódításuk nem tapasztalható. A családi gazdaság, mint gazdálkodási forma létét sem a vidékfejlesztés, sem az agrárpolitika, sem a birtokpolitika, sem az adó-és hitelpolitika nem igazolja vissza.
  • Az MDF által kialakítani javasolt Nemzeti Földalap megvalósítása eddig elmaradt.
  • A csatlakozásra való felkészülést a termelői társadalom nem érzékeli. Képzés e témában gyakorlatilag nincs, belső piacainkon eddig is pozíciókat vesztettünk.
  • Korszerű támogatási rendszer nem alakult ki. Sok eseti intézkedés, hamar kifulladó ígéret fedi el a távlatos célkitűzéseket. Az alapelveiben változatlanul hagyott támogatási rendszer, mely a támogatási eszközök (jogcímek) szerint differenciál, alapjaiban különbözik az EU. célorientált támogatási rendszerétől.

 

 

Az MDF számára másfél évtizede fő célkitűzés, hogy a magyar vidék egyre több embernek nyújtson megélhetést, és hogy segítse a magas színvonalon gazdálkodó, saját vagyonnal, eszközzel rendelkező valódi parasztság kialakulását.

Ezért agrárprogramunk stratégiai céljai:

  • A magyar mezőgazdaság jövedelemtermelő képességének fokozása, e célnak megfelelő olyan támogatási rendszer kialakítása, amely elsősorban a mezőgazdaságból élő gazdálkodókat segíti hatékonyan.
  • A valódi szövetkezések feltételeinek megteremtése, a működő szövetkezeteken alapuló versenyképes szervezetek kialakítása.
  • Birtokpolitikai, földhasználati koncepció kialakítása és érvényesítése a Nemzeti Földalap révén.
  • Hatékony érdekvédelem, érdekvédelmi szervezetek támogatása, érdekképviseleti törvény megalkotása.
  • Alkalmassá kell tenni az agrártársadalom mind több szereplőjét az EU-s csatlakozásra.

Szívós, következetes, több cikluson átívelő munkával kell megalapozni a magyar mezőgazdaság termelői struktúráját. Meg kell teremteni az egészséges arányokat a kiegészítő, családi, és nagygazdaságok, valamint azok támogatása vonatkozásában. Meg kell teremteni azokat a körülményeket, amelyek között az árutermelő gazdaságok egyenlősége a domináns, piaci szereplőként, szövetkezési partnerként egyaránt.

Stabilizálni kell a mezőgazdaság szerepét a nemzetgazdaságban, egyensúlyba hozva a támogatások és elvonások rendszerét.

A mezőgazdaság finanszírozott feladatai közé kell emelni a környezet és tájgazdálkodást.

A célok elérése érdekében megjelölhető főbb feladatok:

Át kell gondolni a termelés szerkezetét. A nagyüzemeknek perspektívát kell adni a tenyésztési-termelési színvonal emelése, kifejlesztése, a technológiai kísérletezés-fejlesztés, a magas színvonalú költségigényes eljárások kialakítása, adaptációja területén.

Az árutermelő családi gazdaságok megélhetési biztonságát garantálni kell. A legjobban támogatandó birtokméretet e körben nemzeti konszenzussal kell megállapítani.

Még egyszer át kell tekinteni a köz- és szakigazgatási funkciók hazai hagyományokon kialakult és az EU-hoz való zökkenőmentes csatlakozás érdekében módosítani szükséges szerkezetét. Véglegesen meg kell formálni az új agrárpiaci intézményrendszer kiépítését (Nemzeti Kifizető Ügynökség szervezeti informatikai ellenőrzési rendszere), másrészt a már felállított szervezetek működési hatékonyságát fokozni kell (ARH, terméktanácsok, agrárstatisztika, információ és adatgyűjtés intézményei).

Az intézményrendszer jelentősen megerősíteni szándékozott részét képezik az érdekképviseletek, melyek működtetéséhez központi segítséget szánunk.

Szükséges az átfogó mezőgazdasági törvény megalkotása, melyben rögzíteni szándékozunk a mezőgazdasággal kapcsolatos alapelveket. A földtörvény átfogó módosítása is szükséges, a Nemzeti Földalap feladatainak törvénybe foglalása mellett. A bel- és külföldi spekulációs tőke földtulajdonszerzésből való kiszorítása, a működtethető birtokok rendszerének kialakítása, a törvénykerülő földszerzési technikák kizárása (kézizálog), általában az árutermelő honi gazdaságok preferálása érdekében szükséges szabályozás kialakítása a fő célkitűzés.

A mezőgazdasági szövetkezés valódi tartalommal való megtöltése érdekében le kell rombolni az előítéleteket, lehetőséget kell biztosítani a gazdálkodás minden területén a szövetkezéssel történő előrelépésre.

A szövetkezésekkel kapcsolatos feladatokat az MDF az elkövetkező időszak kulcskérdésének tekinti.

A költségvetési törvénykezésben elő kell segíteni a rövid és hosszú távú célkitűzésben megjelölt célok megvalósulását. A költségvetési törvénynek a hosszabb távra történő áttekinthető gazdálkodás feltételeit is biztosítani kell.

Frisch Oszkár

Vissza a főoldalra