Magyarnak lenni - egészségtelen

Az erdélyi magyar közéleti napilap, a Krónika november folyamán sűrűn hozta a híreket arról, hogy a Bákó megyei prefektura és tanfelügyelőség 15.én Pusztinán, 16-án Klézsén iskolán kívül használt magyar tankönyvek után kutatott, majd a Bákó megyei Közegészségügyi Felügyelőség ellenőrei meglátogatták azokat a helyeket Klézsén, ahol az iskolai órák után magyar nyelvgyakorlás folyik. A Szeret-Klézse Alapítvány székházáról a klézsei polgármester azonnal ki is jelentette, hogy ő ugyan ki nem adja a működéshez az engedélyt. Egyébként már 12-én azzal fenyegetőzött, hogy rendőri karhatalommal is felszámolja az iskolán kívüli magyar-oktatást. Az délutáni órákra a lakásukon magyar órát szervező családokat pedig azzal támadták le, hogy ha továbbra is helyt adnak az együtt tanuló gyermekeknek 40 millió lejig terjedő bírságot szabnak ki rájuk. Az álszent indok egészségügyi: rossz a csángó ház hőszigetelése, az árnyékszék pedig a kert végében van. Az újság szerint "A hivatal olyan feltételekhez köti a magyartanítás engedélyezését, amelyekkel az állami közoktatási intézmények jelentős része sem rendelkezik."

Az ügy előzményei közé tartozik, hogy az Európa Tanács állandó bizottságának isztanbuli ülésén, május 22-23-án elfogadták a finn rapportőr, Isohookana-Asunmaa asszony jelentését és ajánlásait, melyek a csángó népcsoport hivatalos elismerését és támogatását igénylik Romániától, s ennek nyomán az ET Miniszteri Bizottsága november 14-én állást foglalt a romániai Moldvában élő csángómagyar kisebbség kulturális hagyományainak védelméről. Ebben szorgalmazza, hogy a román alkotmány és oktatási törvény előírásaival összhangban ki kell alakítani az anyanyelvi oktatást, de addig is, amíg ez meg nem történik, biztosítani kell az anyanyelvi képzést, a szükséges osztálytermeket és fizetett anyanyelvű tanárokat a moldvai iskolákban. Leszögezi, hogy tájékoztatni kell a csángó szülőket törvényes jogaikról.

Ennek nyomán - több mint 300 év ismételt kérései után először - a Vatikán is jelezte, hogy kész lépéseket tenni a romániai csángók magyar nyelvű hitéletének szavatolására.

T.Ház!

A csángó falvakban azután kezdték el magánházakban tanítani az anyanyelvet, miután a tanügyi hatóságok az Európa Tanács ajánlásai ellenére sem tették lehetővé az iskolában tartott magyarórákat - ellentétben saját oktatási törvényükkel is. Öt település összesen hét helyszínén folyik iskolán kívüli magyartanítás, a gyermekek szabadidejében a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége szervezésében a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Illyés Közalapítvány támogatásával.

Akkor kerekedik ki a kép, ha ehhez hozzávesszük, hogy már szeptember 21-én Adrian Nastase miniszterelnök felszólította a prefektusokat a védekezésre a magyar nyelvű sajtó "tudati fertőzése" ellen és kijelentette, hogy leváltják azokat az iskolaigazgatókat, akiknek az iskolájában a minisztérium által nem cenzurázott tankönyveket használnak.

Nos, amikor az Európai Bizottság magyarországi Országjelentésének a kedvezménytörvényre vonatkozó vitatott szövegét olvasom, nehéz megérteni, hogyan kívánja a T. Bizottság a kettős kívánsága teljesítését:

  1. az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartását,
  2. megegyezést minden szomszédunkkal a jogszabály jövőbeni végrehajtási szabályairól is.

Köztük azokkal is, akiket az is zavar, hogy még létezünk.

De mivel ismerjük Mátyás király és az okos lány meséjét, nem esünk kétségbe.

Csak szeretnénk, ha közben itthon nem buzdítanának minket a teljes önfeladásra Olyanformán, ahogy október 20-án írja az Új Szó, beszámolván az SZDSZ ügyvivőjének dunaszerdahelyi látogatásáról, hogy "a státustörvény inkább árt, mint használ". Vagy ahogy november 19-én írja a Népszabadság tollnoka az éppen velünk ellenkező - inkább egy, mint két - szomszédunkról, idézem: "Európa velük van alapvető kisebbségi kérdésekben".

Én pedig bízom abban, hogy Európa és a 21. század velünk és a kisebbségi magyarokkal van. De csak, ha dolgozunk érte, és nem szegődnek el közülünk a rombolás erői mellé.

Dr. Kelemen András

Vissza az előző oldalra