EPP/PPE News 2000/30.sz.


BIARRITZI CSÚCS - A NAGY ÁLLAMOK A KICSIK ELLEN
A KDI ÚJ STARTJA - A JOBBOLDAL VESZTESÉGEI AUSZTRIÁBAN
A hétvégi biarritzi csúcson kialakultak a nagy és a kis államok közti frontvonalak az EU-reformok kérdésében. A Kereszténydemokrata Internacionálé XIII. kongresszusa Santiago de Chilében a mozgalom új kezdeteit jelezte. Az ausztriai tartományi választáson a Szabadságpárt súlyos veszteségeket szenvedett az Osztrák Néppárttal (ÖVP) szemben. Zajos tiltakozás a temelíni cseh atomerőmű ellen; zavar a lengyel pártokban. Kostunica montenegrói kérdése: eltűnik-e a "Jugoszlávia" név?

KIALAKULTAK A KORMÁNYKÖZI KONFERENCIA FRONTVONALAI
A biarritzi kaszinóban tartott EU-csúcstalálkozó résztvevői megállapodásra jutottak az Alapvető Jogok Chartájában és haladást értek el a "megerősített együttműködés" gyakorlatát illetoen, például a közös pénz ügyében.
Minden más kérdés függőben maradt. Egyértelműen polarizálódott például a tíz kisebbik és az öt nagy EU-tagállam abban a kérdésben, hogy milyen fomája legyen az Uniónak, ha az 27 vagy akár több tagállamból áll majd. Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök szerint olykor "kivont kardokkal" érveltek. Ugyanakkor üdvözölte, hogy megindult az őszinte vita, e nélkül kevés az esélye annak, hogy decemberben, a francia elnökség végére Nizzában megegyezésre jussanak.
Két döntő, eddig megoldatlan kérdés vár válaszra: hány főbiztos legyen, és milyen legyen azok hierarchiája; hogyan súlyozzák újra a Tanácsban a szavazatokat úgy, hogy a kisebb tagállamok (a többség) ne szövetkezhessenek a nagyobbak ellen.
Jacques Chirac francia elnök - egy megfigyelő szerint - "frontális támadásba lendült", kijelentve, hogy a kisebb államok hibáztathatók majd a kibővítés kudarcáért, ha nem fogadják el a kis létszámú, a tagállamokénál kisebb létszámú (ma 20 fős) Európai Bizottságot. Ebben az esetben a tagállamoknak bele kell törődniük abba, hogy nem lesz mindegyiküknek főbiztosa a Bizottságban. A javaslatot Németország és általában a többi nagy ország, Spanyolország, Olaszország és Nagy-Britannia is támogatja. A kisebb tagállamok viszont elkeseredetten ellenzik, mivel meggyengítené hagyományos szövetségesüket, a Bizottságot.
A kérdés megoldása összefügg azzal, hogyan oldják meg a Tanácsban a szavazatok újrasúlyozásának politikailag még vitatottabb kérdését. Wilfried Martens, az Európai Néppárt (EPP/PPE) elnöke kijelentette: "Meggyőződésem, hogy semmi haladás nem történt ebben a régóta megoldatlan kérdésben. Csodálható-e, hogy a tagjelölt országok lakossága egyre kevésbé lelkesedik a hozzánk való csatlakozásért?"
Az FT Deutschlandnak adott interjújában Frits Bolkenstein főbiztos (Belso Piac) reagált Martens véleményére, kijelentve, hogy a politikai akarat és a közös célok hiánya áll az euró értékvesztésének hátterében. A Bizottság például 2003-tól szeretné megkezdeni a postai monopóliumok visszaszorítását. Ezt a szándékot a tizenöt tagállamból kilenc ellenzi. "Ha a piac 20 százalékos megnyitása túl gyorsnak tunik, akkor kérdés, mi fogadható el mindegyikük számára" - mondta. Bolkenstein kijelentette, hogy a nemzeti kormányok általában nem támogatták a Bizottság azon szándékát, hogy hatékonnyá tegyék az Egységes Piacot. Másik példaként említette az Interneten forgalmazott elektromos árucikkek közös ÁFÁ-jának bevezetésével szemben tanúsított ellenállást.

MINŐSÍTETT TÖBBSÉGI SZAVAZÁS KONTRA NEMZETI VÉTÓ
AAz EU-vezetok legalább abban egyetértésre jutottak, hogy a kibővített EU-ban a döntéshozatal megbénul, ha a minősített többségi szavazás körét nem bővítik ki. A kérdés csak az: milyen területekre?
Franciaország és Németország például érzékenyen reagál a bevándorlási és menekült-politika fölötti nemzeti ellenőrzés minden korlátozására. Franciaország aggódik a kulturális javak és szolgáltatások kereskedelmét illetően; a pénzmosás növekvő gondjának dacára, Dánia, Írország, Luxemburg, Svédország és Nagy-Britannia ellenzi az egész EU-ra kiterjedő politika érvényesítését. Bizonyosnak látszik, hogy az adózás, a társadalombiztosítási szabályozások, az igazságszolgáltatás és a belső ügyek, valamint a Szerződés módosításai továbbra is egyhangú döntést igényelnek majd.

ÚJ KIHÍVÁSOKRA ÚJ VÁLASZOK
A Kereszténydemokrata Internacionálé (KDI) október 10-i XIII. kongresszusa döntő lépést jelentett a valós világméretű jelenlét és befolyás felé. Négy földrészről - Amerikából, Európából, Ázsiából és Afrikából - több száz küldött utazott Santiago de Chilébe, hogy megerősítse vagy megújítsa a KDI alapelveit és struktúráját, olyan egyértelmű állásfoglalással, amely messze túlmutat a demokrácia, a fejlődés és a társadalmi igazságosság szokványos támogatásánál.
"A santiagói kongresszus az új kezdetet és az új kihívásokra adott új válaszokat jelenti - mondta Wilfried Martens, a KDI elnöke, akit a panamai Ricardo Arias Calderon utódjául választottak -. Az életerő nagy része Ázsiából és Afrikából érkezik, ahol régóta nincs méltó képviseletünk. Nagyon bizakodom abban, hogy megteremthetjük a KDI globális jelenlétét és közvetíthetjük stabilitás-, haladás- és békeüzenetünket."
Az elfogadott határozatok között szerepel az Ázsiai Unió megteremtésének javaslata EU-mintára, amely javaslat 40 ázsiai politikai párt múlt havi manilai KDI-hátteru értekezletén merült fel. De Venecia, a javaslat előterjesztője általános támogatást kapott az afrikai pártok hasonló találkozójára, és már készen állnak a tervek annak megszervezésére.
Továbbá határozatot hoztak: Burmáról; a Kolumbiával való szolidaritásról; a kubai-kérdés új megközelítéséről, a Varela-tervrol, amelyet Oswaldo Paya, a kubai kereszténydemokraták vezetője ismertetett; az Egyenlítői Guineáról és Mozambikról, valamint a nemzetközi együttműködésről a demokrácia kiterjesztésében; az ENSZ-határozatok érvényesítéséről és a - kongresszus megkezdésekor éppen újabb gyilkosságot elkövető - baszk szélsőségesekkel küzdő spanyol néppel való szolidaritásról.
A KDI fölvette tagjai közé a Brazil Liberális Frontot (a jelenlegi kormánykoalíció legnagyobb pártját) - szerb, ukrán és mozambiki megfigyelő tagokkal egyetemben.

RÖVID HÍREK
Az Osztrák Néppárt (ÖVP) földcsuszamlásszerű győzelmet aratott a stájerországi tartományi választásokon, amelyeken a korábbinál 11 százalékkal jobb eredményt ért el. A nagy vesztes a Szabadságpárt, amely csak 12 százalékot szerzett - szemben a szövetségi választásokon szerzett 29 százalékkal.
Az ausztriai eredmények éles ellentétben állnak a múlt heti belgiumi tartományi választásokkal, amelyek a bevándorlás-ellenes szélsőjobb Vlaams Blok nagy előretörését eredményezték - Antwerpenben a párt 5 százalékkal több, azaz húsz helyet szerzett az 55 fős megyei tanácsban. A De Standaard című napilap szerint a Blok úgy terjed Flandriában, mint "a rákbetegség".
A lengyelországi Szolidaritás-blokk (AWS) négy pártja (mindegyikük a PPE társult tagjai) közül három sürgette közös vezetojük, Marian Krzaklewski lemondását a múlt heti elnökválasztáson szenvedett kudarca miatt. Krzaklewski a maga 15 százalékos eredményével sereghajtó az ex-kommunista Aleksander Kwasniewski (54%) és a független jelölt Andrzej Olechowski, az új centrumpárt alapítását tervező volt pénzügyminiszter (17%) mögött. Lech Walesa bejelentette visszavonulását a politikából. "Jelenlétem bénítóan és dominálóan hat, így hát más helyet kell találnom magamnak" - nyilatkozta. Walesa (51) Lengyelország első szabadon választott elnöke alig 1 százalékos eredményt ért el az elnökválasztáson.
Zoran Gyingyics, Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök közeli szövetségese október 17-én fölvázolt egy tervet a "Jugoszlávia" elnevezés megszüntetésére és annak felcserélésére valamilyen, "a föderáció és a konföderáció közti" formulára, amelyet Szerbia és Montenegró viselne majd. Milo Gyukanovics montenegrói elnök kitart amellett, hogy a december 23-i szerbiai parlamenti választásokig megegyezésre kell jutniuk Jugoszlávia új struktúrájáról.