EPP/PPE News 2000/28.sz.


KORMÁNYKÖZI KONFERENCIA - "VEZETÉSRE ÉS TÖBB KÉPZELŐERŐRE" VAN SZÜKSÉG
A mai francia elnökség alatt zajló Kormányközi Konferencia a jelek szerint késésben van. Feladata megállapodni a Szerzodés radikális reformjaiban avégett, hogy felkészítség az Uniót a kibovítés következo hullámára. Franciaországot azzal vádolják , hogy a saját nemzeti érdekeit szembeszöko módon az Unió érdekei elé helyezi. Az Unió szabadklereskedelmi övezetet létesített a Balkán számára.

MARTENS FIGYELMEZTETÉSE
A Kormányközi Konferenciáról szeptember 29-én tartott athéni konferenciához küldött üzenetében Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke "komoly nyugtalanságát" fejezte ki a tárgyalások menete miatt, és kijelentette, hogy az Unió láthatóan zsákutcába jutott.
"Itt van már az október - mondta az elnök -. A francia elnökség - bár tett némi előrelépést - miért nem lépett tovább a Kormányközi Konferencia keretében? A 15 tagállamnak néhány héten belül, még a nizzai csúcs előtt megállapodásra kellene jutnia a lényeges intézményi reformokat illetoen…. Ebben a szakaszban mindig támad egy kis - részben művi - pánik. Ezúttal azonban nem rejthetem el komoly nyugtalanságomat. A Kormányközi Konferencia olyan politikai légkörben zajlik, amely aggodalommal tölt el. Attól tartok, hogy a legjobb esetben is olyan kopmromisszumokra jutunk, amelyek csak összekuszálják a dolgokat; amelyek igazából nem kompromisszumok, hanem kudarcok. Tapasztalatból mondom: ez sehová sem vezet.
Itt most nem célzok az olyan címkék körüli vitákra, mint amilyen például az "amszterdami maradékok", ahogyan hibásan elnevezték. Hány főbiztos legyen: 20?30?10? Oszintén szólva, meglepne, ha végül is más megállapodásra jutnának, mint arra, hogy minden országnak lehet egy főbiztosa."

"BESZIVÁRGÓ KORMÁNYKÖZISÉG"
"Ám a leglényegesebb kérdés a Bizottság jövőjére vonatkozik - vélte Martens -, annak belső egyensúlyára és mindenekfölött, annak valós cselekvőképességére. Itt egy roppant fontos tényezőről van szó, amelyet nem vettek kellően figyelembe.
Az utóbbi hetekben, nevezetesen az olajválság kapcsán, tanúi lehettünk annak, hogy a beszivárgó kormányköziség súlyosan meggyengítette Európát. Ez a valutára is érvényes. Az euró gyengesége nem az egyébként jó egészségnek örvendő európai gazdaság következménye, hanem a piacok azon benyomásának, hogy Európában hiányzik az igazi vezetés. Vajon tévednek-e ebben a piacok?
Alig három hete a 15 pénzügyminiszter találkozott Versaille-ban, és kijelentették, hogy "gazdasági és környezetvédelmi okoból" egyik kormány sem módosítja az üzemanyagárba beépített adókat. Mégis, kezdve Franciaországgal, fokozatosan egyik a másik után tett többé-kevésbé fontos engedményeket, és így nevetségessé tették az összehangolt energia-politikát.
Egyetértek Karel van Miert korábbi főbiztossal, aki a múlt héten Brüsszelben kijelentette: 'A közös politikák nem működnek. Az elnökség nem úgy cselekszik, ahogyan kellene. A Bizottságnak nincs módja példát mutatni.' Hát ez a valóság! Európa oly nehezen megszerzett hitele veszélyben van… Jobban, mint bármikor, Európának erős és lelkük mélyéig európai politikusokra van szüksége ahhoz, hogy előbbre jussunk. Ugyanakkor erős és korrekt módon támogatott Bizottságra is szüksége van."

"LÉNYEGES" AZ ERŐS BIZOTTSÁG
"Igaz, hogy az Európai Néppártnak (EPP/PPE) jelenleg csak három kormányfője van a tizenöt között - mondta az elnök -. Ám ennél erősebbek vagyunk, hiszen - sokkal inkább, mint azok, akik kölcsön- vagy átvették eszméinket - mi vagyunk az egységes Európa eredeti látomásának őrizői.
Történelmileg tekintve, mondjuk tíz vagy húsz év múlva nagyon furcsa lesz majd, hogy - több mint tíz évvel a kommunizmus bukása után - az Unió még mindig nem fogadta be az Új Európa egyetlen tagját sem. Csodálkozhatunk-e hát a tagjelölt államokban tapasztalható növekvő eurószkepticizmus láttán? Nagyon fontos, hogy az új tagországok polgárai valóban úgy érezzék, hogy szívesen fogadják oket - ahogyan az a görögökkel történt, nem is olyan régen.
Jelenleg az európai vezetők nagy része annyira belemerül a hatalmi politika apró változásaiba, hogy láthatóan nem veszi észre a fenyegetést: lassú széthullását mindannak, amit eddig megvalósítottunk, sőt akár Európa egy újabb megosztását, mintha a hidegháború véget sem ért volna.
A kibővítés korunk politikai, morális és emberi imperatívusza. Történelmi felelősség. Nekünk, az Európai Néppártnak (EPP/PPE) meg kell mutatnunk, hogy megértettük e nagy történelmi kihívás jelentoségét, és hogy hozzájárulunk az Új Európa megszületéséhez."

P align="justify"> A FÉLRE NEM SÖPÖRHETŐ "AMSZTERDAMI MARADÉKOK"
"Tekintve a ránk váró kihívások bonyolultságát, lényeges a Bizottság mélyreható reformja. Ez pedig munkamódszereink teljes fölülvizsgálatát követeli meg." (Romano Prodinak, a Bizottság elnökének ez Európai Parlamentben tartott 2000. február 15-i beszédéből).
Az eredetileg az Amszterdami Szerződésről (1997.) tartott Kormányközi Konferencia számos vitás kérdésben előrehaladást ért el, nevezetesen a harmadik pillér néhány olyan elemének a "közösségivé tételében", mint amilyen a vízum-, a menekült- és bevándorlási politika, valamint a külső határokra vonatkozó megállapodások. Az 1999-es tamperei csúcstalálkozó általánosabb célokat fogalmazott meg: a formális kiadatási eljárások megszüntetését, valamint a bírói határozatok és a bírósági ügyekben alkalmazott bizonyítási elemek kölcsönös elismerése elveinek meghatározását.
Ugyanakkor - a gyakran "az amszterdami maradékoknak" nevezett - három lényeges intézményi változtatás továbbra is félresöpörhetetlenül megoldatlan maradt. Világos megoldásuk hiányában a kibővítés azzal a kockázattal jár, hogy az EU intézményei inkoherensekké és hatékonyatlanokká válnak. Ez a három "maradék" a következő: a minősített többségi szavazás aritmetikája; a Tanácsban a szavazatok újrasúlyozása egy olyan Unió számára, amelyben többségben lesznek a kis államok; a Főbiztosok száma és hatásköre.
Egyre nyilvánvalóbb, hogy ezek a "maradékok" az Európa jövőrol folyó viták lényegét jelentik, és hogy a kialakult helyzet részben ezzel magyarázható, hogy az EU-tagállamok többsége habozik végrehajtani a szükséges minimális reformokat.

RÖVID HÍREK
Nyolc évig tartó tárgyalások után Albánia a Kereskedelmi Világszervezet 138. tagja lett. A csatlakozást hosszú hónapokig az EU és az USA közt a TV-filmek- és programok behozatali korlátozása miatt kirobbant vitája késleltette. Az EU egyben bejelentette, hogy szabadkereskedelmi övezetet létesít az Albániából, Boszniából, Horvátországból és Makedóniából érkező ipari és mezőgazdasági termékek számára.