EPP/PPE News 2000/26.sz.


AZ OSZTRÁK ESET TANULSÁGAI
Miután a ""bölcsek"" szeptember 8-án nyilvánosságra hozták ausztriai politikai helyzetjelentésüket, a tizennégyek nyomban törölték az Ausztria-ellenes szankciókat. A PPE vezetoi szerint le kell vonni az eset igazi tanulságait. Spanyolországban a baszk terroristák elleni akciók során letartoztattak húsz személyt. A Fidesz-Magyar Polgári Párt bejelentette, hogy kilép a Liberális Internacionáléból, és felvételét kéri az Európai Néppártba. Vojiszlav Kostunicát Koszovóban megsebesítette a tömeg.

A "BÖLCSEK" IGAZOLTÁK A PPE JELENTÉSÉT
Az "bölcsek" szeptember 8-án közzétett jelentése (a szöveg teljes terjedelmében olvasható a PPE honlapján) kedvező egészségügyi bizonyítványt állított ki az Osztrák Néppárt (ÖVP) és a Szabadságpárt (FPÖ) kormánykoalíciójáról. A jelentés egyértelműen kimondja: fennáll a veszély, hogy a szankciók ellentétes hatást váltanak ki, ezért meg kell szüntetni őket. A "bölcsek" arra a következtetésre jutottak, hogy az osztrák kormány elkötelezte magát a közös európai értékrend mellett, és különösen a kisebbségek, a menekültek és a bevándorlók tekintetében nem marad el az EU többi tagországa mögött. A "bölcsek" jelentése megerősítette a PPE vizsgálóbizottságának júniusi jelentését, amely azután készült, hogy a PPE három tagpártja az Osztrák Néppárt (ÖVP) kizárását követelte a vitatott kormánykoalíció miatt.
A tizennégyek intézkedései "hasznosak" voltak, állítja az Európai Unió francia elnökségének a jelentéssel együtt közreadott párizsi nyilatkozata. Ugyanakkor, mondja ki a nyilatkozat, továbbra is szükséges a "különös éberség" a Szabadságpárttal és annak a kormánypolitikára gyakorolt befolyásával szemben. Ezt a megfogalmazást széles körben Franciaország önigazolási szándékaként értelmezik, hiszen az - Belgiummal együtt - lelkesen támogatta a bojkottot. A szankciók már az Unió mindennapi munkáját veszélyeztették, és előállt az a veszély, hogy meggátolják a kibővítés előtti lényeges reformok végrehajtását. Az eset számos, különösen a kisebb és az EU-tagjelölt országok számára kényes kérdést vetett fel - nem utolsó sorban Dániában, ahol szeptember 28-án népszavazást tartanak az euró bevezetésérol. A széles körben elterjedt vélemény szerint a nagy országok közül eddig egyik sem volt ilyen gyors és súlyos eljárásnak alávetve. Ursula Stenzel, az ÖVP-frakció vezetője az Európai Parlamentben kijelentette, hogy a tizennégyek intézkedései "komoly zavart okoztak" a tagjelölt országokat.
A szankciók megszüntetése egyben azt is jelenti, hogy okafogyottá vált az osztrák kormány azon terve, hogy nem kötelező érvényu népszavazást ír ki a jövő hónapban avégett, hogy a szankciók ellen mozgósítsa a közvéleményt. Ez a helyzet további elmérgesedését jelentette volna.

SOHA TÖBBÉ NE LEHESSEN "CSÍPŐBŐL TÜZELNI"
Bár széles körben - legkevésbé Ausztriában - nem értették meg, a szankciók valójában kétoldalú intézkedések voltak, nem pedig Európa akciója. A PPE ezért egy világos mechanizmust sürget az európai értékektől eltávolodni látszó országokkal való bánásmódra. Ursula Stenzel szerint közös megegyezés szükséges egy olyan "legális eljárásról, amely a jövőben megelőzi az effajta csípőből tüzelést". Ez egyformán fontos mind a tagállamok, mind a tagjelölt országok számára, mondta.
Fischler mezőgazdasági főbiztosra vár most a Bizottságban, hogy tettekre váltsa a "bölcseknek" az EU-Szerzodés 7. cikkelyének módosítására vonatkozó ajánlását. (A 7. cikkely kijelenti, hogy az Unió a szabadságon, a demokrácián, valamint az emberi és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásán alapul.) A módosítás célja "biztosítani, hogy többé egyetlen országot se érjen az intézményes kereteken kívüli büntetés."
Marti Ahtisaari, volt finn elnök, Marcelino Oreja, volt spanyol külügyminiszter és Jürgen Frowien, német jogi szakérto 39 oldalas jelentése részletekbe menően tárgyalja ezt a kérdést. Javasolják "egy EU-mechanizmus kifejlesztését arra, hogy megfigyeljék és értékeljék a tagállamok egyéni elkötelezettségét és teljesítményét a közös európai értékrend tekintetében", és azt is, hogy az EU-szerzodés 7. cikkelyébe illesszenek be egy "megfigyelő és megeloző eljárást". Ez lehetővé tenné "a nyitott és megegyezésre törekvő párbeszédet" az érintett tagállamokkal. Ismeretterjesztő és oktató kampányokra van szükség a diszkrimináció és az idegengyűlölet leküzdésére. A jelentés javasolja egy, az Európai Tanácshoz rendelt emberi jogi iroda fölállítását, valamint egy teljes értékű emberjogi EU-ügynökség létrehozását.

A "BÖLCSEK" FENNTARTÁSAI AZ FPÖ-T ILLETOEN
A jelentés egyedül Dieter Böhmdorfer szabadságpárti igazságügy-minisztert bírálja. Kimondja, hogy az FPÖ a kormányra kerülése óta "jobboldali populista párt maradt, szélsőséges megnyilatkozásokkal". A jelentés bírálja a párt "kétértelmu nyelvezetét", és kifejezi a "bölcsek" "nagyon komoly aggodalmát" azért, hogy az FPÖ vezetoi "megpróbálják elhallgattatni, vagy éppen bűnözőkként kezelni politikai ellenfeleiket", többek közt állandó rágalomhadjárattal.
Mindez "lehűtötte" a politikai vitákat. A jelentés azonban azt is kimondja, hogy bár a szankciók növelték a közös európai értékek iránti fogékonyságot, ugyanakkor nacionalista érzelmeket ébresztettek Ausztriában, mivel "olykor tévesen úgy értelmezték a szankciókat, hogy azok az osztrák polgárok ellen irányulnak". (A liberális vezetésű belga kormány különösképpen törekedett arra, hogy polgárait lebeszélje ausztriai vakációjukról, meg hogy elbátortalanítsa őket a diákcserékhez hasonló kapcsolattartástól.)

MEGSEMMISÍTETTÉK AZ ETA FRONT-SZERVEZETÉT
A Spanyol Nemzeti Gárda szeptember 9-én Madridban és Baszkföldön húsz személyt letartóztatott és számos politikus irodájában meg több magánlakásban házkutatást tartott egy olyan hadmuvelet során, amely a belügyminiszter szerint "gyakorlatilag megsemmisítette" az EKIN-csoportot, a baszk függetlenségpárti csoportok koordináló szervezetét, amelyet szoros szálak fűznek az ETA terrorista mozgalomhoz. Az ETA - harminc évvel ezelőtti fellépése óta - mindegy 800 gyilkosságért teheto felelossé. Az EKIN-t a terrorizmusban való cinkossággal, annak pénzelésével és utcai erőszakos akciókban való közreműködéssel vádolják.

RÖVID HÍREK
Jan Weijers, a Liberális Internacionálé főtitkára megerősítette azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint a Fidesz-Magyar Polgári Párt, amely a PPE-tag Magyar Demokrata Fórummal koalícióban kormányoz, kifejezte "egyértelmű szándékát", hogy kilép a Liberális Internacionáléból avégett, hogy csatlakozzék az Európai Néppárthoz. A magyarok Európa-párti érzelmeit igazolta a hat parlamenti párt közös közleménye, amelyben megerősítették azon elkötelezettségüket, hogy Magyarország 2002. végéig felkészül az EU-csatlakozásra.
Szeptember 14-én a Koszovóban kampányoló Vojiszlav Kostunicát, a Szerb Demokratikus Ellenzék (DOS) elnökjelöltjét és a DOS más vezetőit kővel, tojással, paradicsommal és krumplival dobálták meg Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök hívei, akiket buszokkal szállítottak a helyszínre. Kostunica megsérült a jobb szeme alatt és a lábán. "Szlobodan Milosevics a szerb nép legnagyobb árulója - mondta a tömegnek. - Jöjjön ide, nézzen az emberek szemébe. Kezet emeltetek a nép egy részére. Ő vett rá erre benneteket." Hangsúlyozva, hogy Pável patriarchának a szerbekhez intézett békeüzenetével érkezett, Kostunica kijelentette: "Az Úr megbocsát nektek, de ő nem."
Milosevics, aki a fölmérések szerint messze Kostunica mögött áll, ellenfelét Nyugat bábújának nevezte. Kampány-videófilmjében egy gyönyörű nő egy búzamezőn az Én Szerbiám című dalt énekli. Nyitott kérdés, Milosevics mennyire fogja tiszteletben tartani a választások eredményét. Emlékeztetőül, a választásokat szeptember 24-én tartják meg.