EPP/PPE News 2000/25.sz.


PPE-TÁMOGATÁS PRODINAK
A Süddeutsche Zeitungnak adott interjújában Günther Verheugen, a kibővítésért felelős EU-főbiztos, a német szociáldemokrata kancellár, Gerhard Schröder közeli barátja botrányt váltott ki azzal a véleményével, hogy a kibővítés következő köréhez népszavazással kellene biztosítani a közvélemény támogatását. A minden oldalról, nem utolsó sorban Romano Prodi bizottsági elnök által támadott Verheugen utólag "idei tévedésének" minősítette megjegyzését. A PPE-News ezt a zavarba ejtő véleményt és kihatásait elemzi.

A LÉNYEGRE TÖRVE
A Günther Verheugen kibővítési főbiztos óvatlan lapinterjúja által kiváltott botrány viharában az Európai Néppárt (EPP/PPE) emlékeztetett arra, hogy tavaly decemberben, Helsinkiben megállapodás született az EU-kibővítéséről és arról, hogy 2003. az új tagok felvételének időpontja. Verhaugen Prodi bizottsági elnök társaságában megjelent Strasbourgban, hogy visszavonja szavait. Megerősítette, hogy ő maga - és a Bizottság is - elkötelezte magát a lehető leggyorsabb és "legmélyebb" kibővítés mellett. Az Európai Parlament PPE-ED képviselőcsoportjának vezetoje, Hans-Gert Pöttering így nyilatkozott: "Az Európai Unió kibővítése földrészünk létkérdése a XXI. században, a Parlamentnek meg a Bizottságnak egyirányba kell haladnia, és arra kell ösztönöznie a kormányokat, hogy a decemberi nizzai csúcs sikeres legyen."
Paradox módon, a Verheugen-ügynek és az Európai Néppárt egyértelmű álláspontjának az lehet a hatása, hogy a politikai figyelem arra összpontosul, hogy az akadozó kormányközi konferencia decemberben, Nizzában döntésre jusson. A legfőbb feladat a megállapodás az "amszterdami maradékról", azokról a megoldatlan kérdésekről, amelyek éppen a vita lényegére világítanak rá. Például: továbbra is lesz-e joga mindegyik államnak egy főbiztoshoz, a nagyobbaknak meg kettőhöz? Mi lesz a Tanácsban a szavazatok súlyozásával - amely most szándékosan a nagyobb országok ellen hat? Meddig alkalmazható továbbra is ésszerűen az egyhangúság a döntéshozatalban?
A jelek arra mutatnak, hogy a Verheugen-ügy felvillanyozta az európai politikai vezetőket. Schröder kancellár, aki igencsak nem helyeselte az előbbi véleményét, kijelentette, hogy az EU 2003-ra készen áll az új tagok befogadására. "Akkor a tagjelölt országoknak kell majd eldönteniük, hogy mikor képesek, saját erejükből, csatlakozni" - jelentette ki Berlinben a német nagykövetek értekezletén. Joschka Fischer külügyminiszter is a gyors kibővítés mellett állt ki. Ez év végére el kell készíteni egyfajta "útvonal-tervet" és az első csoportnak, benne Lengyelországgal, taggá kell válnia 2005 elejére - "ha lehet, korábban". Ami pedig a népszavazást illeti, az "teljes mértékben elfogadhatatlan."

ÖSSZEESKÜVÉS VAGY ELSZÓLÁS?
Günter Verheugennek, (56), a húsz főbiztosok közül a legtapasztaltabbak egyikének igencsak tisztában kellett lennie a befolyásos Süddeutsche Zeintungnak adott őszinte interjújának várható következményeivel. A szombati számban közölt interjú zavart keltett a hétvégére Evianban összegyűlt tizenöt EU-külügyminiszter között.
Verheugen legvitatottabb kijelentése szerint fennáll a veszély, hogy a kibővítést elitista tervnek tekintik. Nem szabad megismételni "azt a hibát, amelyet az euró bevezetésével követtünk el - mondta -, ami a nép feje fölött" történt. Arra a kérdésre, hogy népszavazást javasol-e, azt válaszolta, hogy referendumokra van szükség akkor, ha az állam jellegének megváltoztatásáról, például a szuverenitásról való lemondásról van szó. "Nyilván, az ilyen népszavazásoknak vannak kockázatai. De én mellettük vagyok. Arra kényszeríti az elitet, hogy otthon is megvitassa az európai politikát, és hogy szembesüljön az emberek aggodalmaival. Olyan mértékben, amilyenre eddig még nem volt szükség."
Amint kirobbant a botrány - amely Prodi bizottsági elnök dühös telefonhívásával kezdodött - Verheugen azzal védekezett, hogy ő pusztán német kontextusban beszélt és csakis a maga nevében. Verheugen az interjúban hangsúlyozta, hogy a kibővítés történelmi lehetőséget jelent és Németország érdeke, és hogy a Bizottság 2005-re szeretné a tagjelöltek többségének a csatlakozását. Azonban széles körben elterjedt a gyanakvás, hogy igazi szándéka valójában az egész bővítési folyamat lelassítása. Vajon miért és kinek az érdekében?
Verheugen, aki a Bizottság egyik legfelkészültebb tagja, korábban külügyminiszter és az SPD egyik vezetője volt. Közeli barátságban áll Gerhard Schröder pártvezetovel és kancellárral. A német közvélemény-kutatások szerint a közvéleményt aggasztja a kelet-európai olcsó munkaerő várható áradata. Ugyanakkor egyre nagyobb gondot jelent a szélsőjobb. Lehet, hogy ez az egész csupán egy kísérleti léggömb volt Schröder kancellár részérol?

MARTENS - "AZ 1989 ELŐTTI HELYZETHEZ VALÓ VISSZATÉRÉS KOCKÁZATA"
"Verheugennek néhány pontban teljesen igaza van - mondta Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke. Meg kell szereznünk az európaiak széles körű egyetértését a kibővítéshez. És valóban, igaza van, amikor hangsúlyozza, hogy a tagállamok nem helyezhetik a konszenzus-teremtés egész terhét a Bizottságra. De általában véve, különösen a népszavazás javaslatát illetoen, nehéz másként értelmezni szavait, mint pártpolitikai játszmát, félszemmel kétségtelenül már a 2002-es németországi választásokra sandítva. Tűrhetetlen és felelőtlen ez a pártpolitikai játszadozás a kibővítési főbiztosi tisztség birtokában. Verheugen, mint mindenki más, jól tudja, hogy lehetetlen mindegyik tagjelölt ország esetében 15 különbözo országban népszavazást tartani.
Gyakorlatilag az egész kibővítési folyamat leállna. Tehát az Európai Unió fejlodésének kritikus pontjához érne. Visszatérnénk a megosztott Európához, mintha véget sem ért volna a hidegháború. Immár tíz éve vége a kommunizmusnak, és nekünk még egyetlen új tagunk sincs a volt KGST-országok közül. 2003 utánra halasztani a dolgokat, amit a PPE jóváhagyott a portói PPE-csúcson, a történelmi felelősség hatalmas kudarca." Ugyanakkor azzal a veszéllyel jár, hogy tovább fokozza a tagjelölt országokban az eurószkepticimust - különösen a legnagyobbikban, a negyvenmilliós Lengyelországban -, amelyet a kormányközi tárgyalások vontatottsága táplál. "Létfontosságú, hogy az új országok népeit őszintén befogadjuk", mondta Martens.
Martens elmondta, hogy általában is "kétségei" vannak a népszavazásokat illetően. "A kormányokat azért választották meg, hogy kormányozzanak, elég bátraknak kell lenniük ahhoz, hogy meghozzák azokat a döntéseket, amelyek meghozatalára megválasztották oket. Amint arra Verheugen is utalt, a háború utáni német alkotmány megtiltotta az efféle népszavazást. Joggal tette. Ajándék lenne a populistáknak és a demagógoknak.
A Verheugen-vitától függetlenül, az SPD és a Zöldek az alkotmány olyan módosításáért kampányolnak, amely lehetővé tenné a népszavazások szélesebb körű alkalmazását. A kezdeményezést Franz Muntefering, az SPD főtitkára indította el, aki így érvelt: "A demokráciánk már annyira stabil, hogy nyitottabbak és liberálisabbak lehetünk…" A Kereszténydemokrata Unió már jelezte tiltakozását; nélküle nincs meg a Bundestagban a változtatáshoz szükséges kétharmados többség.

RÖVID HÍREK
A belgrádi Politikai Tanulmányok Központjának augusztus végi felmérése szerint a jugoszláviai elnökválasztási kampányban a legfobb szerb ellenzéki jelölt, a mérsékelt nacionalista ügyvéd, Vojiszlav Kostunica egyértelmuen vezet 43 százalékos támogatottságával, szemben Szlobodan Milosevics elnök 21 százalékával. A felmérés kimutatott olyan ellenzéki szimpatizánsokat, akik határozottan döntöttek, de kétségeik vannak az eredményt illetően, mivel választási csalástól vagy erőszaktól tartanak. Megugrott a merényletek és a titokzatos eltűnések száma. Sokan attól tartanak, hogy támadás éri Montenegrót, a jugoszláv szövetség kisebbik, Nyugat-barát tagját, amely bojkottálja a választásokat. Hubert Vedrine - a Szerbia ellen szankciókat foganatosító - tizenöt EU-tagállam nevében kijelentette, hogy a demokrácia győzelme az EU-politika gyökeres felülvizsgálatát eredményezné "annak minden vonatkozásában". A választásokra szeptember 24-én kerül sor.