Hírlevél, 2000. október



"ISMÉT MAGYAR LETT A MAGYAR..."
Balsai István október 23-án, a Széna téren tartott megemlékezésébol

A második világháborút követően nem a magyar nép volt az egyetlen, amely mint a szovjet tömb kényszerű tag-ja, az alávetettség állapotába került, sőt, néhány országgal még hazánknál is jobban elbántak. A Baltikum nemzeteit a birodalom egyszerűen lenyelte, Németországot megcsonkítva kettéosztották, Csehszlovákia és Lengyelország pedig a háború győzteseiként került szolgasorba. Mégis 1956 októberében a fiatalság vezérletével a magyarság legjobbjai szálltak először szembe az elnyomással, mert hitték, hogy a Rákosi-rezsim világánál csak jobbat lehet és kell építeni.
1956-ban a forradalom, mindenki tudja, békésen kezdődött. Más világot akart Magyarország társadalma, de vértelenül, erőszak nélkül. Manapság, amikor a politikai csatározások a külső szemlélő számára már-már céltalan civakodásnak tűnnek, emlékeznünk kell 1956 óriási szerepére a nemzeti egység megteremtésében. A forradalom első napjai megmutatták, hogy Magyarország történelmében az összefogás milyen hatalmas erőt jelenthet.
Az 1956-os forradalom a világtörténelem egyik legtisztább forradalma volt, résztvevői ugyanis nem saját érdekeikért, hanem a hazáért, a szabadságért és az emberi közösségért küzdöttek. Magyarország és Budapest neve 1956-ban hosszú évtizedekre, nemcsak Nyugaton, hanem a keleti tömb országaiban is, a szabadság szinonimája lett. A világ megtapasztalhatta, hogy az állítólagos "munkásparadicsomot", a maga egy millió párttag-jával, 350 ezer katonájával és 60 ezer államvédelmisével együtt hogyan söpri el egyetlen éjszaka alatt a népharag.
Mi volt az az erő, amely néhány óra alatt elfoglalta a gyűlölt kommunista propagandát sugárzó rádiót, amely ledöntötte a zsarnok szobrát, amely elfoglalta a központi pártlap székházát, amely felfegyverezte a felkelőket, hogy aztán néhány nap alatt ezzel a fegyveres erő-vel, ha csak rövid időre is, de megdöntse az öröknek hitt diktatúrát?
A válasz még ma, 44 év után is nehéz. Mi úgy hisszük, hogy a megnyomorított, a két világháborút vesztesként átélő magyar nemzet meg nem szűnő szabadságvágya és sok évszázados függetlenségi harcokkal dicső történelme lehet a magyarázata annak, hogy 1956 októberének napjai a forradalom vérbefojtása ellenére is nyitányát jelentették annak a folyamatnak, amely 35 évvel később a világkommunizmus tel- jes bukását hozta.
1956 szűkebb történelme alig két hét, mégis ami ekkor történt, bámulatba ejtette a világot, és félelemmel töltötte el az összes csatlós kommunista vezetést. Rövid néhány nap alatt a magyar társadalom jobbik része, nemcsak jelképes értelemben tett hitet a demokratikus társadalom intézményes helyreállítása iránt.
"Ismét magyar lett a magyar, Mert ekkorig nem volt a', Hogy is lett volna? Szolga volt; s nem magyar, aki szolga; Ismét magyar lett a magyar, S világ végéig az lesz; Vagy iszonyúan és dicsőn, mind, mind egy szálig elvesz!"
1956. november 2-án az Irodalmi Újság Petőfinek ezekkel az örök soraival köszöntötte azt a forradalmat, amelyet akkor győzedelmesnek hittünk. Két nappal később megtudtuk, hogy másként döntött a nemzetközi nagypolitika. Szétlőtt házakról, utcai sírokról, elpusztított fiatalokról, menekültek áradatáról tudósítottak a filmhíradók és ami a legsúlyosabb: újabb három évtizednyi bizánci vegetálásunk vette kezdetét.
Akkor nem tudtuk, ma már tudjuk, hogy Magyarország nem érhette el célját. A világ, amely csodálta hősiességünket, kockáztatni nem volt hajlandó. Mára lassan megnyílnak a levéltárak és a sok apró mozaikból összeáll a kép: a Szovjetunió garanciát kapott a Nyugattól, elsősorban az Egyesült Államoktól atekintetben, hogy a status quo és a jaltai alku nem változik, Magyarország a szovjet övezetben marad. Fontosabb volt a megegyezés Szuez ügyében, mert akkor a nyugati hatalmak számára elsőbbsége volt a világkereskedelem zavartalanságának ügye, egy kis közép-európai nép szabadságának ügyéhez képest. Akik ezt a súlyos döntést hozták, azoknak tisztában kellett lenniük azzal, hogy milyen megtorlás és leszámolás követi a forradalom leverését.
A túlerő és a kegyetlenség ugyan győzedelmeskedhetett egy mindössze 10 milliós nép felett, azt azonban az ország új urainak is meg kellett tanulniuk, hogy ezt a parazsat még egyszer felpiszkálni nem szabad. Elsősorban ennek volt kö-szön-hető az a korlátozott konszolidáció, amelyet az akkori Kelet-Európában Ma-gyarország élvezhetett.
Ha a szovjet hadsereg nem követi az 1849-es cári elődök szomorú példáját, és a nyugati hatalmak cinkos beleegyezésével nem veri le a hozzá képest törpényi Magyarországot, egész generációk élete alakulhatott volna másként. Tudjuk, nem így történt, és magunk több mint három évtizednyi késéssel kezdhettünk neki egy olyan társadalom felépítéséhez, amelyet 1956 hősei megálmodtak. Mi, magyarok csak most szembesültünk olyan nehézségekkel, amelyeket szerencsésebb országok már régen leküzdöttek, vagy talán soha nem is tapasztaltak. Egy időben kellett kiépítenünk és kell fenntartanunk a polgári demokrácia intézményeit, és kellett működőképessé tenni gazdaságunkat.
Az idén ezredfordulót lépünk át, ami korszakváltás és nemzeti emlékév is, hiszen éppen tíz évszázaddal ezelőtt teremtette meg Szent István király annak a Magyarországnak az alapjait, amely először tudott annyi nép után állam maradni a Kárpátok között.
Ma az ország nem hősiességet vár tőlünk, nem életünk feláldozását kívánja, hanem ennél sokkal kevesebbet, a jövőt építő szorgalmas napi munkát. Ha néha úgy érzik, hogy netán a kihívás túl nagynak bizonyulna, gondoljanak egy pillanatra azokra a fiatalemberekre is, akik négy évtizede képesek voltak szembeszállni a túlerővel, és akik nem riadtak vissza attól sem, hogy akár a bitón végezzék ifjú életüket.


PARLAMENTI FELSZÓLALÁSOK

Október 16. hétfő

Csapody Miklós napirend előtti felszólalásban a jugoszláviai változásokról beszélt. Hangsúlyozta: ha Jugoszláviá-ban nem lesz demokrácia, sem béke, akkor a vajdasági magyar jövő is fellegek alatt van. Ha a vajdasági magyarság jövője nem biztosított, akkor a magyar polgári kormány minden támogatása, minden kiállása és minden érdekvédelme - ha nem is hiábavaló, de - korlátozott hatáskörű és hatékonyságú. Ezért - mint mondta - az MDF szeretné hinni, hogy valóban forradalom volt Belgrádban.

A 2000-2001. évi költségvetés vitájában az MDF vezérszónoka Balsai István volt, aki kiemelte: az MDF-től idegen a kétéves költségvetés gondolata, de a frakció a törvényt nem fogja ellenezni. A költségvetési vitában felszólalt még Csáky András, Ékes József, Gémesi György, Herényi Károly, Horváth Balázs, Lezsák Sándor, Németh Zsolt és Szászfalvi László.

Október 17. kedd

Napirend előtt Kelemen András egy OTP-tartozás miatt ellehetetlenült pátkai család érdekében emelt szót. Azt a kérdést tette fel: mit lehetne tenni a hasonló sorsú családok megmentéséért, akik a legnagyobb erőfeszítés mellett sem tudják törleszteni a hajdan 3%-os kamatra felvett lakástartozásukat?

Csáky András azonnali kérdést intézett az egészségügyi miniszterhez: Milyen hatása lesz a 24/2000 számú ágazati rendeletnek? A rendelet értelmében ugyanis jövőre a fekvőbeteg-intézményekben meghatározott számú szakszemélyzetnek kell dolgoznia ahhoz, hogy az adott osztály a működési engedélyt megkaphassa. A képviselő felhívta a figyelmet az egészségügyban tapasztalható elvándorlásra. Mit tudnak tenni azok az egészségügyi intézmények, amelyek önhibájukon kívül esetlegesen ezeknek a feltételeknek nem tudnak eleget tenni? - kérdezte.

Lezsák Sándor interpellációjában az iránt érdeklődött: mit tud tenni a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a köztéri szobrok védelme érdekében? Példaként Katona József kecskeméti bronzszobrának esetét hozta fel, amelyet a Bach-korszakban adományokból állíttattak, és amely átvészelte a háborúkat, de nem vészelte át a nemzeti hagyományaink iránt érzéketlen mai kor közönyét, a haszonszerzés gátlástalan banditizmusát. A képviselő véleménye szerint szükség lenne a büntetési tételek emelésére is.

Kelemen András az ercsi löszfalomlás ügyében a belügyminiszterhez interpellált. A képviselő végleges és megnyugtató megoldást sürgetett az érintett családok érdekében.


Az MDF a 2001-2002. évi költségvetésről
Az Országgyűlés megkezdte a 2000-2001. évi költségvetés általános vitáját. Az MDF vezérszónoka Balsai István frakcióvezető volt, aki Pongrácz Tibor gazdasági főtanácsadóval október 13-án sajtótájékoztatón is ismertette a Fórum álláspontját.

1./ A költségvetéshez a magyar gazdaság kiinduló feltételei jók, ugyanakkor az erőteljes infláció ma már kezelendő nemzetgazdasági zavarokhoz vezet. A jelenlegi bázison komoly országépítési szakasz kezdődhet el.

2./ Az MDF a társadalmi szolidaritást alapkérdésnek tekinti, és örömmel érzékeli, hogy a törvényjavaslatban ez a gondolat erőteljesebben látszik megjelenni, mint ahogy azt az előző két esztendőben tapasztaltuk.

3./ A törvényjavaslat két szempontból is nehezen kezelhető problémákat vet fel az MDF számára. Az egyik tisztán politikai természetű, ami az MDF-nek a plurális parlamenti demokráciáról vallott felfogását érinti, a másik gazdaságpolitikai jellegű, nevezetesen az, hogy az MDF véleménye szerint a jövő tervezéséhez megfelelő világ- és nemzetgazdasági információkkal rendelkezünk két évre, a költségvetési törvényhez azonban ez nem elegendő, ennek az alapja bizonytalan.

4./ A költségvetési naplószámok várhatóan reálisak, bár a gazdasági növekedést az MDF inkább 5 %-osra becsüli, a 6 %-ot nem tartja sem indokoltnak, sem célszerűnek elérni. A költségvetés pozitívuma és egyben negatívuma, hogy jelentős jövedelemkiáramlással számol, ami a mai kamatpolitika mellett nem kezelhető. A költségvetésben az infláció ismét alulbecsültnek tűnik, mi nem tudjuk elképzelni, hogy ez ne haladja meg a 8 %-ot, a 2002-es év pedig teljesen bizonytalan.

5./ A költségvetés továbbra is fenntartja azt a feltételt, hogy a béremelkedés alacsonyabb kell legyen, mint a termelékenység növekedése, a gazdasági növekedés exportvezérelt és kínálat-ösztönző. Ez pozitívum.

6./ Az MDF fontosnak tartja, hogy a költségvetés a legnagyobb súlyt azon területek támogatására helyezi, amelyek az MDF programjában is megtalálhatók, és amelyek kevesebb hangsúlyt kaptak - a családtámogatás kivételével - az elmúlt években. Számunkra hiányzik a törekvés az egészségügy súlyos problémáinak megoldására, valójában itt reálértékben nincs érdemi növekedés, az egészségügy reformjában nem történt érdemi lépés, a rendszerben a 80-as évek végéről ismert spontán privatizáció jelei mutatkoznak, a GDP-ből való részesedése csökkent. Az MDF ezt a fontos népesedéspolitikai és egyben nemzetgazdasági tényezőt, ami 10 millió embert érint keresztény-konzervatív szemlélet mellett nem látja így kezelhetőnek.

7./ Az MDF üdvözli a kormánynak azon szándékát, hogy az adórendszert két évre befagyassza. Az adótörvények előkészítése a Pénzügyminisztériumnak nem sikerágazata. Lényegileg a rendszerben érdemi változás nem történt, ami pozitívat tapasztalunk, azt képviselői, sok esetben MDF-es képviselői módosító javaslatok viszik be a rendszerbe.

8./ Az MDF üdvözli a családpolitika további javítását, az elkövetkezendő két évben tervezett jelentős beruházást az emberi tőkébe (oktatás, kutatás és fejlesztés).

9./ Lassú és a tapasztalatokból fokozatosan visszacsatoló rendelkezések következtében a lakástámogatási rendszer az elmúlt esztendőben jól fejlődött, az MDF megvalósulni látja, hogy egy-két éven belül valóban felépül az évi 40 ezer lakás, amit programjában megtervezett. Nagyon fontosnak tartja, hogy indul egy bérlakás és szociális lakásépítési program, ez a kérdés az elmúlt évtizedben el volt hanyagolva.

10./ Az MDF üdvözli a bérpolitikai intézkedéseket, merész és nem egészen kiszámítható hatású intézkedésnek tartja a minimálbér radikális felemelését. Fontos lépés a költségvetési szféra béreinek rendezése, a köztisztviselői életpálya program. Az egészségügy területén azonban számos okból ragaszkodik a 30 %-os béremeléshez, a tervezett 20 % ugyan bizonyos kérdéseket rendez, de nagyon nagy feszültségeket generál.

11./ Az MDF a nyugdíjasok vonatkozásában nem ért egyet a költségvetés előirányzataival, az MDF véleménye szerint 2000-ben a nyugdíjasok további mintegy 1.4 %-os reálnyugdíj-veszteséget szenvedtek el, és a tervezett 7.3 %-os emelés ennek a tendenciának a folytatását jelentené. Az MDF a következő két esztendőben évi 15 %-os nyugdíjemelést javasol.

12./ Az MDF alapkérdésnek tekinti a hazai kis- és középvállalkozások helyzetének javítását, ugyanakkor rendkívül fontosnak tartja a multinacionális cégek szerepét a magyar gazdaság jelene és jövője szempontjából. Erre a kérdésre a költségvetés támogatandó erőforrás-növekedést tervez, félő azonban, hogy a program ma még nem kellően megalapozott gazdaságpolitikai vonatkozásban, illetve a támogatást közvetítő intézmények működése ismét nem fog megfelelni az elvárásoknak.

13./ Az MDF támogatja az agrárágazat költségvetési forrásainak bővítését, ugyanakkor megállapítja, hogy a folyamatos forrásbővülés ellenére az ágazat stagnál, sem kormányzati, sem a tárca szintjén nem állapítható meg, hogy milyen agrárgazdasági szerkezetre törekszünk, mit várunk el valójában ezektől a megnyíló lehetőségektől.

14./ Az önkormányzatok támogatása hosszú évek után szerény mértékben növekszik, ám ez nem elegendő ahhoz, hogy a helyi kérdésekben valóban helyi döntések születhessenek. A források szűkítése az elmúlt években csökkentette a szubszidiaritás érvényesülését, az MDF javasolja, hogy fokozatosan térjünk vissza a 90-es évek kiinduló elképzeléseihez ezen a területen. A jelenlegi törvény módosítását is javasolni fogja az szja részesedés 10 %-ra való emelését, valamint a címzett és céltámogatások 5-5 milliárd forinttal való növelését.

15./ Az MDF egyetért a védelmi költségek jelentős emelésével, az európai uniós csatlakozás érdekében történő ráfordításokkal. Ugyanakkor ezeknek a ráfordításoknak az áttekinthetőbb prezentációját tartaná szükségesnek, tudni kéne, hogy összességében évente mekkora ráfordításokkal kell számolniuk a tárgyban.
A költségvetés szerkezetével, kiemelt támogatási céljaival egyetértünk, ugyanakkor a gazdaságpolitika irányultsága ebből a törvényjavaslatból nehezen követhető. Az MDF számos kérdésnek, így példának okáért a költségvetési többletek kezelésének, a zárszámadásnak, a költségvetés tervezett "automatizmusainak" ügyeiben határozottabb szabályozást javasol. A kétéves költségvetés gondolata az MDF-től idegen és amennyiben sikerül megnyerni a választásokat, ragaszkodni fog ahhoz, hogy koalíciós partnerei visszatérjenek az éves költségvetéshez. A frakció a törvényt nem fogja ellenezni.
*Megjegyzés: a képviselőcsoport a fentieknek megfelelő módosító indítványokat benyújtotta.


SAJTÓTÁJÉKOZATATÓK

Október 5. csütörtök

- Az MDF azt szeretné elérni, hogy módosítsák a bor jövedéki termékké válásával összefüggő pénzügyminisztériumi és földművelésügyi minisztériumi redeletek azon részét, amelyek nem életszerűek - hangzott el Font Sándor sajtótájékoztatóján. A képviselő elmondta: a bortermelők a törvény bevezetése után, a nyáron szembesültek a végrehajtás nehézségeivel, többek között a teljesíthetetlen adminisztrációs kötelezettségekkel, ezért a törvénymódosítás mellett az ehhez kapcsolódó mi-nisztériumi rendeleteket is "az élethez kell igazítani".
Bejelentette: a Btk. közelgő módosítása során az MDF vissza kívánja állítani, hogy a jövedéki termékkel való visszaélés ismét önálló tényállás legyen, és a törvény megszegőjét szabadságvesztéssel lehessen sújtani.
Számos esetben előfordul, hogy a borhamisítást végzők mellett megjelenő nincstelen strómanokra róják ki a bírságot, amelyet azok természetesen nem tudnak teljesíteni.
Font Sándor elmondta: az MDF keresi annak lehetőségét is, hogy a nagyarányú, 100 kg feletti cukorvásárlást hogyan lehetne nyomon követni.

Október 9. hétfő

Csapody Miklós az MDF nevében sajtótájékoztatón üdvözölte a szeptember 24-i jugoszláviai választásokat követő demokratikus fejleményeket, a jugoszláv társadalom többségi akaratának érvényesülését és az új szövetségi államfő, Vojiszlav Kostunica elnök eskütételét. Mint kijelentette: az MDF Milosevics államelnök leváltását a jugoszláviai rendszerváltoztatás kezdetének, történelmi fordulópontnak tekinti.
Az MDF úgy ítéli meg, hogy Jugoszláviának az európai nemzetek közösségébe való visszatéréséhez, a demokratizálódás elengedhetetlen feltételeinek kialakulásához a vajdasági magyar nemzeti közösség is számottevően hozzájárult.
Az MDF üdvözli a vajdasági tartományi és önkormányzati választások második fordulójában elért magyar eredményeket is és bízik abban, hogy hamarosan kialakul a politikai stabilitásnak, a bizalomnak és a demokratikus közakaratnak az a légköre is, melyben a vajdasági magyar önrendelkezés is valósággá válik.

Október 18. szerda

Horváth Balázs sajtótájékoztatóján elmondta: az MDF szükségesnek tartja a közbiztonságért és a tiszta közélet megteremtéséért felelős Rendőrség megerősítését, a költségvetési támogatás magasabb összegben történő megállapítását, másrészről a társadalmi elfogadottság szintjének emelését, ugyanis a bevételi előirányzat ilymértékben történő emelése óhatatlanul odavezet, hogy a kétes tartalmú adományozási és támogatási rendszer bővülni fog. Hangsúlyozta: a törvényi változások következtében a jogszabályon alapuló saját bevétel forrásai szűkültek, s így logikailag sem indokolt a bevételi előírások emelése.
Kiemelte: az MDF nemcsak a Rendőr-ség megerősítésével kívánja a tiszta közéletet megteremteni, de a jogszabályi háttér kiépítésével is. Ennek keretében olyan törvényi változásokat vár el a Kormánytól, melyek a közpénzek mozgását mindenki által láthatóvá, másrészt a meghatározott körben dolgozók vagyoni, jövedelmi viszonyait ellenőriz-hetővé teszik. A képviselő maga is hasonló okokból terjesztette elő mó-dosító indítványát az átvilágítási tör-vény-javaslathoz, melynek eredményeként megnyílik a lehetőség, hogy az ügyvédek, stb. is kérjék átvilágításukat.
Horváth Balázs sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara megszüntette azt az igazgatási eljárást, melynek során Bauer Miklós kamarai tagságának fenntartásában kellett volna állástfoglalnia. Véleménye szerint a Kamarának elvi álláspontot kellett volna kialakítania azzal kapcsolatban, hogy az ügyvédi státusz betöltésének akadálya-e vagy sem a diktatúrában való tevékeny részvétel.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a korrupcióellenes Dávid Ibolya-féle törvénymódosítások elfogadása esetén szűkül a képviselők mentelmi joga. Ezzel kapcsolatban ismertette az MDF- frakció állásfoglalását, mely szerint a képviselőcsoport köztörvényes bűncselekmény alapos gyanúja esetén - kiváltképpen ha az alapos gyanú a közélet tisztaságával, illetve a szervezett bűnözéssel van összefüggésben - szavazatával minden esetben támogatni fogja - mint eddig is tette - a büntetőeljárás megindítását. Emlékeztetett arra, hogy az MDF tíz éve következetesen képviseli azt az álláspontot, hogy a közélet tisztasága megköveteli, hogy a képviselői mentelmi joggal ne lehessen visszaélni, különös tekintettel az utóbbi időszakban elharapódzott alaptalan vádaskodások és egymás lejáratását célzó felelőtlen sárdobálások esetében sem.

Október 19. csütörtök

Herényi Károly sajtótájékoztató keretében hívta fel a figyelmet arra, hogy a földművelésügyi minisztérium által kiírt pályázatokon nem részesülhetnek pályázati pénzekben a mezőgazdasági szövetkezetek. A legnagyobb problémának azt nevezte, hogy a pályázók a 60 napos határidő lejárta után sem kapnak értesítést a minisztériumtól.

Vissza az előző oldalra