Hírlevél, 2000. szeptember



"Melyik kormány a legjobb?..."
Horváth Balázs napirend előtti felszólalásában az önkormányzati választások 10. évfordulójára emlékezett

Tisztelt Ház!
Egy évtizede a köztársaság parlamentje megalkotta a magyar jogalkotás történetének első önkormányzati törvényét, majd kialakította a törvényt működtető jogszabályi háttért is. Tíz év-vel ezelőtt, 1990. szeptember 30-án pedig, nagy változásokat jelző feszült hangulatban, de rendbontás nélkül lebonyolódott a helyhatósági választások első fordulója.

1990. július 2-án, midőn a Ház elé terjesztettem az önkormányzati törvényjavaslatot - ajánlva megvitatásra és kérve annak elfogadását -, Goethe kérdését és örök érvényű tanácsát idéztem: "Melyik kormány a legjobb? Az, amelyik arra tanít bennünket, hogyan kormányozzuk önmagunkat." E goethei mondás is segítette a Magyar Demokrata Fórumot abban a kockázatoktól sem mentes döntésében, hogy programjából - a koalíciós pártokkal egyetértésben - kormányprogrammá emelje az önkormányzatok szinte azonnali létrehozását, azért, hogy a helyi hatalom gyakorlása útján jövő életükért felelősséget vállalni képes polgárokat neveljen. Ezért tartom történelmi jelentőségűnek az első helyhatósági, ha jobban tetszik önkormányzati választásokat, illetve az azt lehetővé tevő törvényi háttér biztosítását.

Óhatatlanul felmerül azonban az emberben a kérdés: "Ó, Uram, én nem ilyen lovat akartam!" Úgy vélem, polgárok tömegei nevében mondhatom azt, hogy igen, ilyen lovat akartunk. Nem jelenti persze mindez azt, hogy az önkormányzati törvény és az azt kísérő törvénycsomag hibátlan. Nem jelenti azt, hogy a helyhatósági választási rendszer az elképzelhető legtökéletesebb. Tízéves múltunk jelzi azonban, hogy az önkormányzatok működnek, és az önkormányzatiság mint gondolkodásmód, mint kapcsolatrendszer, hétköznapi életünkbe beépült.

Továbbra is fenntartom azt az álláspontomat, hogy a területi rendszer, a régiók kérdése nem, vagy rosszul megoldott, a közigazgatás döccenőkkel mű-ködik; a kistérségek mint a terület-fejlesztés leghatékonyabb alapegységei méltánytalanul hátrányos helyzetben vannak, mivel a régiók nem a szerves fejlődés, de a kistérségek egymásra találása eredményeként alakulnak ki - ha kialakulnak -, és nem a tanácsrendszerben összetákolt megyék összevonásával keletkeznek. Egyetértek a Stumpf István által jelzett kormányzati állásponttal, miszerint a megyei közigazgatási hivatalokat erősíteni kell. Hiszem és vallom azt, hogy oktalanul magas a dekoncentrált szervezetek száma, amelyeket célszerű nagy részükben a minisztériumi hatáskörök alól kivonni.

Tíz évvel ezelőtt mi, kiknek megadatott az a szerencse, hogy az önkormányzati választás alkalmából álláspontunkat kifejthettük, szinte egybehangzóan azt kértük a választópolgároktól, ne a jelöltek ismertsége, hanem elismertsége alapján hozzák meg döntésüket a szavazófülkében. A választópolgárok döntöttek, és döntésük minden felelősségét, következményét a megválasztott képviselőre ruházták át ezen aktussal. Tudom, voltak, kik e próbán megbuktak, de nyílt szívvel ki merem jelenteni, hogy a rendszer működik, és választott képviselői néha gyötrelmes, más esetben örömökkel megtűzdelt munkájukat a közjó érdekében eredményesen végzik. Ezért a tízéves évforduló alkalmából más feladatom mint a törvényjavaslat hajdani előterjesztőjének nincsen, mint hogy megköszönjem a választottak ez ideig végzett munkáját, hiszen ők bizonyították be, hogy az önkormányzatok még működőképesek akkor is, ha 1994 óta gazdasági helyzetük folyamatosan romlik. Köszönöm, hogy meghallgattak.


Közlemény

A Magyar Demokrata Fórum rendkívüli jelentőségűnek tartja, ezért örömmel üdvözli a szeptember 24-i jugoszláviai választásoknak azt az immár kétségbevonhatatlan eredményét, hogy a jugoszláv társadalom meghatározó többsége a szerbiai demokrácia mellett, egy Európába visszatérni kívánó Szerbia mellett voksolt.

A Magyar Demokrata Fórum ezért ezt a napot a jugoszláviai rendszerváltoztatás kezdetének, a valódi, parlamentáris demokrácia megteremtése első lépésének tekinti, amely reményeink szerint fordulópontot jelent a térség zaklatott történelmében és a korrekt szomszédsági kapcsolatok alakításában egyaránt.

A Magyar Demokrata Fórum úgy ítéli meg, hogy a demokratizálódás elengedhetetlen feltételeinek kialakulásához a vajdasági magyar nemzeti közösség is számottevően hozzájárult.

Az MDF ezért külön is üdvözli a vajdasági magyar közösség és politikai képviseleteik, mindenek előtt a VMSZ sikeres szereplését és választási eredményeit, melyekre magyarokként és demokratákként egyaránt büszkék vagyunk.

Budapest, 2000. szeptember 25.
Dr. Csapody Miklós
az MDF alelnöke


SAJTÓTÁJÉKOZTATÓK

Csapody Miklós szeptember 14-én a kormány nemzetpolitikáját, illetve a határon túli magyar politika helyzetét értékelte. Elmondta: az MDF úgy ítéli meg, hogy külpolitikánk alapvetően jól szolgálta a még Antall József által megfogalmazott stratégiát, az autonómia törekvések támogatása és nemzetközi képviselete azonban - jórészt objektív okokból - nem hozta meg a várható sikert.

A határon túli magyar politikai küzdelmek folymatait, választási sikereit és kormányzati kudarcait nézve az MDF úgy látja: nem csupán a legnehezebb helyzetben lévő vajdasági magyarság állapota, de - az elmúlt évtizedet tekintve - összességében az egész határon túli magyarság helyzete, létviszonyai általában romlottak.

Nyilvánvalóvá vált az is, hogy a határon túli magyar nemzeti közösségek autonómiatörekvéseinek sikere, vagy legalább helyzetük javulása nem automatikus következménye a többségi társadalom feltételezett belső demokratizálódásának.


A frakció szeptember 22-i sajtótájékoztatóján Balsai István és Csáky András az MDF egészségügyi privatizációval kapcsolatos nézeteit ismertette. Elhangzott: az egészségügyi dolgozókat egyre nagyobb aggodalommal tölti el, hogy miközben előkészítés alatt állnak az egészségügy működését és az abban dolgozók jogállását érintő törvénytervezetek, mindeközben az ország számos helyén elkezdődtek a szolgáltatások privatizációjának előkészületei. Olyan privatizációs intézkedéseket fontolgatnak, vagy készítenek elő, amelyek a legcsekélyebb mértékig sincsenek összhangban a törvénytervezetek céljaival. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy az egészségügyben dolgozók kiszolgáltatottakká válnak és az önkormányzatok a már esetlegesen megkötött szerződések felbontására kényszerülnek.

Mindezekre tekintettel az MDF képviselőcsoportja nevében Csáky András szeptember 13-án törvényjavaslatot terjesztett be, melyben javasolja, hogy a fentebb jelzett törvények hatályba lépéséig a helyi önkormányzat a szakellátást és fekvőbeteg-ellátást szolgáltató intézmények működését - a helyi önkormányzati társulás kivételével - másnak ne engedhesse át. Reményeik szerint a moratórium csupán néhány hónapig állna fenn.

Csáky András beszélt arról is, hogy - az adótörvények elfogadása esetén - január 1-jével megváltozik a családtámogatási ellátások: a családi pótlék, az iskoláztatási támogatás, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, valamint az anyasági támogatás igénylésével és kifizetésével kapcsolatos rendelkezés.

A társadalombiztosítási igazgatási szervek által addig folyósított ellátásokkal kapcsolatos feladatok és hatáskör átkerül a kincstári szervekhez, a TÁKISZ-hoz. A több százezer érintett érdekében az MDF azt szorgalmazza, hogy a törvény elfogadása után azonnal kezdődjék meg a tájékoztatási munka, hogy a támogatások folyamatosságát biztosítani lehessen.


PARLAMENTI FELSZÓLALÁSOK

Szeptember 25. hétfő

A gázközmű-vagyonnal kapcsolatos önkormányzati igények rendezéséről szóló törvényjavaslat vitájában Szászfalvi László elmondta: az MDF szerint a gázszolgáltatók privatizációja, illetve ennek az önkormányzati törvényt érintő módosítása vezetett el ahhoz az alkotmánysértő, törvénytelen, az önkormányzatoknak és rajtuk keresztül a települések polgárainak kisemmizéséhez, amely a Bokros-csomaggal felerősített hatásfokkal hatalmas erkölcsi és anyagi károkat okozott az önkormányzatoknak is. Az előző kormányzat az önkormányzatok kizárásával, őket még mint kvázi tulajdonosokat sem bevonva, e helyi közösségeknek a privatizációs, többszörös névértékű milliárdokból csupán alamizsnát juttatott. Minden bizonynyal ez is hozzájárult jelentős számú önkormányzat működőképességének megrendüléséhez. A károk rendezése most a polgári kormányra hárult. A képviselő szerint a benyújtott törvényjavaslat minden szempontból alkotmányos és méltányos megoldást kínál a gázközművagyonnal kapcsolatos problémák rendezésére.

A bírósági végrehajtásról szóló törvény módosításáról Horváth Balázs ismertette a frakció álláspontját. Emlékeztetett arra, hogy 1994-ben, mikor szinte teljes támogatással elfogadták a törvényt, nem számolhattak az elképesztő gyorsasággal változó gazdasági viszonyokkal, és nem számolhattak azzal, hogy a tudatos rendszerváltoztatás iszonyú hozadékaként a jogkövető magatartás hogyan változik. A képviselő támogatásáról biztosította a törvényjavaslatot, ugyanakkor megjegyezte, hogy az ilyen mértékben emelkedő végrehajtási költségek már olyan erővel zárolják a jogos igényt is, hogy bármilyen jó törvény lassan eljuttatja a végrehajtást kérőt oda, hogy más eszközt kíséreljen meg felhasználni.

Szeptember 26. kedd

Lezsák Sándor napirend előtt bejelentette, hogy Medgyasszay Lászlóval, az MDF támogatásával politikai vitanapot kezdeményeznek a kistelepülések helyzetéről, a kisiskolák megmaradásáról. Mint mondta: az MDF határozott álláspontja szerint nem szerencsés a kisiskolák kiemelt támogatását a 70 százalékos helykihasználtsághoz kötni. Ehelyett távlatos tervezetre, az elkövetkező évtizedeket a lehetőség szerint meghatározó, a kisiskolát megőrző és fejlesztő programra van szükség. Ennek keretében azt is végig kell gondolni, hogy az iskolák egy része visszakerüljön állami tulajdonba, és ezzel együtt meg kell teremteni az egyiskolás települé-seken az egyházi fenntartás törvényes feltételeit is.

Az 1999. évi költségvetés végrehajtásáról szóló vita kapcsán Font Sándor felhívta a figyelmet: a szakmában nehéz megmagyarázni a kétéves költségvetés létjogosultságát, mert olyan indok, amelyben a gazdasági növekedés és fejlettség következményeképpen két évre lehet készíteni költségvetést, nagyon nehezen állja meg a helyét, mert nálunk sokkal fejlettebb országok, ahol a növekedés és a gazdasági fejlődés folyamatos, változatlanul egyéves költségvetésben gondolkodnak. A magyar gazdaság nyitottsága nehezen viseli a hosszú távú tervezést, s ennek már a '99. évben is mutatkoztak az előjelei.

A törvényjavaslattal kapcsolatban Csáky András bizottsági előadóként kifogásolta a tb-alapok költségvetési tételként történő szerepeltetését. El-mond-ta: az önálló alapok érdekében az MDF nevében módosító javaslatot nyújtott be.

Medgyasszay László azonnali kérdésében Torgyán Józsefet kérdezte arról, milyen intézkedéseket tervez annak érdekében, hogy máskor ne fordulhasson elő, hogy a minisztériumhoz tartozó intézményekből félreérthető és a polgári kormányra árnyékot vető akció induljon. A múlt héten látott ugyanis napvilágot a sajtóban, hogy az Agrárinnovációs Vidék- és Területfejlesztési Kht. programot dolgoztatott ki holland mezőgazdasági termelők Magyarországra való telepítésére, amely felér egy hazaárulással - fogalmazott a képviselő.

Csáky András interpellációt nyújtott be a belügyminiszterhez "Ki fizeti a tűzoltót?" címmel. Ebben a hivatásos tűzoltóknak járó pótlékok kifizetését sürgette, és tiltakozott az ellen, hogy ezt a kötelezettséget az önkormányzatokra hárítsák. A tárca politikai államtitkárának válaszát azzal a feltétellel fogadta el, ha a következő évi költségvetésben rendezik a kérdést.

Lezsák Sándor a pénzügyminiszterhez interpellált "Hozzáférhetővé válik-e min-den főiskolai és egyetemi hallgató számára a diákhitel 2001. szeptember 1-jétől?" címmel.

Csapody Miklós a külügyminisztert kérdezte: "Mire véljük a Székelyföld militarizálását?" Összeegyeztethető-e ez a magyar-román alapszerződéssel, és mindazoknak a nemzetközi dokumentumoknak a szellemével, amelyre Románia oly sokszor és lelkesen hivatkozik a nemzetközi politikában?

Az Országgyűlés tárgysorozatba vette Medgyasszay László önálló indítványát a nemzeti földalap feladatairól és jogállásáról.

Szeptember 27. szerda

A mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészről és az új szövetkezetekről szóló törvények együttes parlamenti vitájában Medgyasszay László aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy valószínűleg csalódni fognak a külső üzletrésztulajdonosok, mert nem jutnak hozzá a pénzükhöz. Azt kérdezte, mi lesz azután, ha egy ilyen széteső, a mostani botladozó szövetkezet helyén, amely úgyis csődbe menne egyébként, családi gazdaságok lesznek. Fel van-e a kormány készülve arra, hogy ott szervezéssel, anyagi erőforrások mozgósításával biztosítsa a további fennmaradást? Véleménye szerint pozitív állami segítséggel, beavatkozással kell elősegíteni a szövetkezés elterjesztését, nemcsak egyszerű, kis atomizált szövetkezetek létrehozását, hanem azoknak a rendszerbe foglalását, és ehhez embert, anyagi erőt és infrastruktúrát kell biztosítani.

A Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ felállításával kapcsolatban Csáky András mondott véleményt. Hangoztatta: komoly gondot jelent az, hogy az információk nem találkoznak, az aktuális adatok elmennek egymás mellett, s a most már többé-kevésbé tiszta profilú bűnüldöző szervek által felügyelt területek egymással csak udvarias köszönő viszonyban vannak. Az MDF támogat minden olyan törvényi kezdeményezést, amely a személyiségi jogok csorbítása nélkül, az adatvédelmi szabályok betartása mellett célirányosan csoportosítja az információkat a szervezett bűnözés felszámolása érdekében. A képviselő kisebb módosításokkal elfogadásra ajánlotta a javaslatot.

A társadalombiztosítás 1999. évi zárszá-madásának vitája során Csáky András sajnálatát fejezte ki, hogy a költségvetés tárgyalásakor elmondott fenntartásai - mely szerint a bevételek felül, a kiadások alultervezettnek - igazolódtak. Megjegyezte: a tervezést végző Pénzügyminisztérium a végrehajtás során sokszor nem teljesíti vállalt kötelezettségeit, a tb-nek pedig nincs naprakész információja a valós pénzügyi folyamatokról.

Szeptember 29. péntek

A rendbontókkel és a rémhírterjesztőkkel kapcsolatos btk-módosítás vitájában Font Sándor az MDF támogatásáról biztosította a kormányt. Elmondta: a módosítás egyrészt az embereket régóta foglalkoztató problémára ad a büntetőjog sajátos eszközével választ, másrészt imponáló gyorsasággal reagál az Alkotmánybíróság döntésére, elkerülve ezzel a köznyugalom fenntartása szempontjából fontos területen a hosszabb ideig tartó szabályozatlanságot.

A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény vitájában Font Sándor volt az MDF vezérszónoka. Kijelentette: a beterjesztett javaslat európai jogharmonizációja biztosított, figyelembe veszi az Európai Közösségek jogának a hitelintézeti szabályozás területén hatályban lévő irányelveit. Az MDF számára különösen fontos, hogy érvényesül az az elv, hogy a magyar szabályozás ne legyen szigorúbb, mint a közösségi szabályozás, elérve ezzel azt, hogy a magyar piaci szereplők külföldön és itthon is versenyben maradhassanak.

Csapody Miklós napirend utáni felszólalásban emlékezett meg Márton Áron püspök halálának 20. évfordulójáról. Hangsúlyozta: Márton Áron - akinek még ma sincs szobra Kolozsváron - tudta, hogy a magyarságot megvédeni kell, nem pedig a róla való lemondással, zavart Európa-mosollyal az arcon, alapszerződési lábjegyzetben hagyni, kiszolgáltatottan. Tudta, hogy éltetni kell a magyar reményt, és nem elég örökké az integrációról, a közeledésről és a demokratizálódásról, az egyenjogúságról meg az emberi jogokról szónokolni, hanem küzdeni kell a viszálykodás helyett, cselekedni. És nem csak Erdélyben.

Vissza az előző oldalra