Hírlevél, 2001. október



SZÉLESEDŐ EGYÜTTMŰKÖDÉS


Az elmúlt két hétben Dávid Ibolya az MDF és Pokorni Zoltán a Fidesz-MPP elnöke öt megyeszékhelyen - Győrött, Szekszárdon, Szegeden, Pécsett és Kecskeméten - írták alá a két párt megyei választási együttműködési megállapodásait. Októberben további hat város szerepel a tervek között: Zalaegerszeg, Balassagyarmat, Szombathely, Kaposvár, Szolnok és Székesfehérvár.

Október 26-án megszületett az együttműködési megállapodás a két párt parlamenti frakciója között is, melyet Balsai István és Szájer József frakcióvezetők szentesítettek. A megállapodás értelmében a képviselőcsoportok az Országgyűlés munkarendjéhez kapcsolódó rendszerességgel folyamatos konzultációt folytatnak. Összehangolják a frakciók szervezeti rendszereit, lehetőleg együttes előterjesztéseket és közös indítványokat tesznek, valamint harmonizálják nemzetközi tevékenységüket is a választásokon való sikeres szereplés és a polgári kormányzás folytatása érdekében.

 


ÍGY LÁTJÁK A VÁLASZTÓK !


A Magyar Gallup Intézet felmérése mellett a Medián Közvélemény- és Piackutató cégnél is jelentős előnyre tett szert szeptember közepére a kormánykoalíció választási szövetségre lépett két pártja, a Fidesz és az MDF.

PÁRTPREFERENCIÁK SZEPTEMBERBEN

 

MSZP

Fidesz    MDF

Gallup

40

46

Medián

36

48

Szonda Ipsos

45

40             3

A Szonda Ipsos manipulálása miatt szeptember 28-án az alábbi közleményt kényszerültünk kiadni. Reméljük, a jelenség nem ismétlődik. (A közleményről valamennyi napilap említést tett.)

KÖZLEMÉNY

A Magyar Demokrata Fórum a Szonda Ipsos szeptemberi jelentésével kapcsolatban sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a jelentés nem felel meg egy közvéleménykutató intézettől az objektív és tényszerű tájékoztatással kapcsolatosan elvárható követelményeknek.

A Szonda Ipsos szeptember 2. és 14. között készült felmérésében ugyanis a 2002-es parlamenti választásokon közös listát állító Fidesz és MDF támogatottságát külön-külön vizsgálta, mivel "a Fidesz és MDF közös listára vonatkozó egyezményüket az adatfelvétel kezdetét követően kötötték meg". Ezzel szemben a tény az, hogy a megállapodás már 2001. augusztus 31-én megköttetett, és a legszélesebb nyilvánosság előtt került bejelentésre.

Önkényesnek és a tényekkel ugyancsak ellentmondónak tartjuk az Intézet azon megállapítását, miszerint "annak következményeit, hogy a két párt közös listát indít, csak több hónap adatai alapján lehet értelmezni". Véleményünk szerint a közvélemény előtt és hosszú ideig érlelődő Fidesz-MDF megállapodás nem érte váratlanul a szavazópolgárokat. Ezt jelzik más közvélemény-kutató intézetek felmérései is, amelyek egyértelműen mutatták, hogy a közös listára már ma többen szavaznának, mint a két pártra külön-külön.

A továbbiakban elvárjuk, hogy valamennyi közvélemény-kutató cég felméréseiben a Fidesz-MDF közös lista támogatottságát is vizsgálja, mivel a 2002-es választások kimenetele szempontjából augusztus 31. óta kizárólag ennek van jelentősége, csakis ez a mérőszám alkalmas az egyéb pártok - pl. MSZP - támogatottságával történő összevetésre.


PARLAMENTI FELSZÓLALÁSOK

SZEPTEMBER 24. HÉTFŐ

Az Amerikai Egyesült Államokkal szemben elkövetett terrortámadással kapcsolatos országgyűlési határozat vitájában Kelemen András és Balsai István tolmácsolta az MDF véleményét.

Kelemen András elmondta: Magyarország szabad elhatározásból csatlakozott az észak-atlanti országok szövetségéhez, és azóta a vállalt kötelezettségeinek megfelelően viselkedik. Ez a támadás, amely most Amerikát érte, és emberek ezreinek életét dobta áldozatul, olyan veszélyt jelent, amely után és amelyhez hasonlók megelőzésére cselekednünk kell. Aláhúzta: nem civilizációk konfliktusáról van szó. A cél: a terrorista szervezetek felszámolása, lehetőleg polgári veszteségek nélkül. Meg kell találni a demokrácia szellemében a biztonság és a szabadság e kihívásnak megfelelő új egyensúlyát.

Balsai István frakcióvezető hangsúlyozta: 2001. szeptember 11-én bebizonyosodott, hogy az esztelen terror túlmutat minden racionalitáson, felülmúl minden művi fikciót, alattomos és kiszámíthatatlan, nem válogat az áldozatai között, ártatlan emberek sokaságát pusztítja el értelmetlenül. A terrornak nincsen sem vallása, sem nyelve, sem nemzetisége. Az MDF szerint a terrorizmus és a szervezett bűnözés különböző formái ellenében a bűnüldözésnek világszerte nagyobb súlyt kell kapnia, a világ kormányait határozottabb nemzetközi együttműködésre kell ösztönözni. Balsai István szerint minden rendelkezésre álló eszközt igánybe kell venni a terrorizmus globális hálózatának szétzilálása és legyőzése érdekében. Össze kell fogniuk azoknak az államoknak, amelyek elfogadhatatlannak tartják a terrorizmus válaszait az emberi együttélés vitáinak, konfliktusainak és feszültségeinek a rendezésére. Felhívta a figyelmet, hogy a terrorizmus egyáltalán nem csak a távoli világrészek elszigetelt jelensége, ez sajnos Európában sem ritka. Véleménye szerint a példátlan terrortámadás után korábban soha nem tapasztalt morális tőkéhez jutottak a világ kormányai, hiszen több mint 60 ország állampolgárai váltak áldozatokká. Komoly siker csak összefogással, hatékony jogi, biztonsági és katonai együttműködéssel érhető el. A frakcióvezető leszögezte: az MDF üdvözli és támogatja az országgyűlési határozati javaslatot.

SZEPTEMBER 25. KEDD

Horváth Balázs napirend előtti felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az MSZP és az SZDSZ nem tartja be a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényt, amely megtiltja a pártok tevékenységét a munkahelyeken, tanintézetekben. A két ellenzéki párt rendszeresen kampányt folytat iskolákban, polgármesteri hivatalokban. Akadályozzuk meg az állampárt visszalopakodását! - zárta felszólalását a képviselő.

*

Ékes József azonnali kérdést tett fel a környezetvédelmi miniszternek a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtásának helyzetével kapcsolatban: milyen esélyeket lát a miniszter további pénzügyi források megszerzésére, hogy a Magyarország számára rendívül fontosnak tartott program 2003 és 2008 között megvalósulhasson? Emlékeztetett rá, hogy az ország területén 2800 illegális szemétlarakó létezik, ebből 700 a legális, és jó, ha 70 megfelel a műszaki előírásoknak.

*

Csapody Miklós interpellációt nyújtott be a kultuszminiszterhez "Támogatja-e a kormány a Nemzeti múzeum hiányzó szobrainak pótlását?" címmel. Az iránt érdeklődött, hogy támogatni tudja-e a kormány egy pályázat kiírását. hogy a tervező Pollack Mihály elképzelései megvalósulhassanak.

Várhegyi Attila válaszában elmondta: a Nemzeti Múzeum a ma ismert szobrászati díszeket nélkülöző formájában vált a magyar történelem kiemelkedő eseményeinek színhelyévé. a főhomlokzati szobordíszek elkészítése ma már nem pénz kérdés, hanem a történeti, szellemi valóság tiszteletének kérdése.

A képviselő nem, a parlament elfogadta az államtitkár válaszát.

*

Ékes József az egészségügyi miniszterhez interpellált, akinek a segítségét kérte az ajkai Magyar Imre Kórház részére, amely 300 ezer ember baleseti sebészetét és 200 ezer ember neurológiai ellátását biztosítja. A kórház mindezideig sikertelenül pályázott CT telepítése érdekében, amely ma már elengedhetetlenül szükséges lenne Veszprém megye nyugati felének korszerű betegellátásához.

Mikola István elmondta: a jelenlegi helyzetben indokolt a kompjútertomográf elhelyezése Ajkán, és nagyon valószínű, hogy a következő évre vonatkozó befogadási igények előnyösek lesznek a döntés szempontjából.

Ékes József elfogadta a miniszteri választ.

*

Kelemen András kérdést tett fel a szociális és családügyi miniszternek a rokkant személyek nyugdíjának kérdése ügyében. Felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé, hogy az érintett személyek öregkorukban hozzájuthassanak teljes értékű öregkori nyugdíjukhoz.

Szemkeő Judit államtitkár válaszában elmondta: a tervezett nyugdíjreform készítésekor az a fő elv, hogy az új rendszerben, akik ma rokkant nyugdíjasok, legalább olyan juttatáshoz tudjanak jutni, mint eddig. Megjegyezte: jelenleg mindössze 2000 forinttal maradt el az öregségi rokkantnyugdíjasok átlagnyugdíja az átlagos öregségi nyugdíjtól.

SZEPTEMBER 26. SZERDA

A pénzügyeket szabályozó jogszabályok módosításának vitájában Font Sándor volt az MDF vezérszónoka, aki kifejtette: a törvényjavaslat egyrészt kedvezőbb feltételeket teremt a nyugdíjasok, az egyházak, a gazdák, a határon túl befektetni szándékozók, a határon túli magyarok, a lakásvásárlók és mások számára, másrészt szigorítja a visszaélések - a pénzmosás, az off-shore cégekben való visszaélések, az adózás elkerülés, a gépkocsilopások - szankcionálását, valamint vannak olyan részei, amelyek EU-jogharmonizáció körébe tartoznak. Üdvözölte, hogy az MDF tavaly májusi javaslatát is tartalmazza a törvényjavaslat, miszerint a nyugdíj mellett szerzett jövedelmet válasszák külön a nyugdíjtól, hogy az önállóan adózzon. A képviselő néhány módosító javaslat mellett támogatásáról biztosította a törvényjavaslatot.

SZEPTEMBER 27. CSÜTÖRTÖK

"A földtulajdon és a földhasználat kérdései" címmel rendezett parlamenti vitanapon Medgyasszay László elmondta: az MDF-nek 1988-as első programjától kezdve az volt a törekvése, hogy a termőföld a tulajdonrendezés során azok használatába kerüljön, akik ott és abból élnek. A másik törekvése, hogy a termőföld mindig a magyar állampolgárok, azaz természetes személyek kezébe kerüljön. Ezt az elvet követtük ellenzékben is, amikor az 1997-es népszavazást kezdeményeztük.

Hangsúlyozta: őszintén örülünk annak, hogy az MDF elképzelései ma már kormányzati akaratként, a készülő törvényjavaslatokban jelennek meg.

A nemzeti földalapról szólva kiemelte: mindig azt mondtuk, hogy a nemzeti földalap mint jogintézmény vonatkozásában nem az irányítás és a szervezeti forma az elsődleges, hanem a funkció, a jogosítvány és az, hogy milyen célra hozzuk létre.

A földtörvény módosításával kapcsolatban megjegyezte: itt nem arról van szó, hogy külföldi vagy belföldi a spekulatív tőke, hanem egyáltalán mint romboló hatású eszköz, ne jusson be a termőföldpiacra! Az elővásárlási jogok sorrendje - helyben lakó, nemzeti földalap - bizonyos védelmet nyújt ez ellen, de nem tökéletes, hiszen a pénz ereje olyan, hogy kérdés, hogy a tőke erejével versenyképes tud-e lenni a helyi gazdálkodó vagy adott esetben az állam, a földalap, hiszen az elővásárlási jog csak egy korlátozott jog.

A zsebszerződésekkel kapcsolatban Medgyasszay László kiemelte: a törvényeket úgy kell megalkotni, hogy a zsebszerződések soha ne realizálódhassanak.

Aláhúzta: helyes a törekvésünk a családi gazdaságok segítésére, támogatására, erősítésére, és vegre tegyünk is érte, ahogy '94-ben a géptámogatással meg a falugazdász hálózattal tettük.

Font Sándor emlékeztetett: a 45 év szocializmus tette eszköztelenné és kiszolgáltatottá a magyar gazdát, ami sajnos mind a mai napig nem szűnt meg. Ez vezetett oda, hogy ma nem gazdaságos a tevékenység. A képviselő szerint az uniós tagság segíthet Magyarország helyzetén. Leszögezte: a magyar termőföld megvédése nem csupán közgazdasági kérdés, hanem ennél sokkalta több és bonyolultabb kérdés, ezért különleges bánásmódot és eszköztárat igényel. Az MDF azok partnere szeretne lenni, akik ezt az eszköztárat teljes szélességében merik majd alkalmazni annak érdekében, hogy a termőföld döntő többsége magyar tulajdon legyen.

Megjegyezte: a vitanapon beigazolódott, hogy az MDF és a polgári oldal nemzeti földalapban, az ellenzék nemzetközi földalapban gondolkozik. Az MSZP-nél internacionalista földalapnak, az SZDSZ-nél pedig kozmopolita földalapnak fogják nevezni. Mi nemzeti földalapaban gondolkodunk.

Lezsák Sándor a földtulajdon, földforgalom, földvédelem tekintetében adott európai áttekintést. Elmondta: általános tapasztalat az, hogy a földtulajdont és szabályozását, a földforgalom, a földhasználat előírásait nem szabad gyakori változtatásokkal elbizonytalanítani - ehhez választási ciklusokon átívelő nemzeti közmegegyezésre van szükség.

*

A zárszámadási törvény vitájában Font Sándor elmondta: sokkal könnyebb a hiányosságokat fölsorolni, mint az azon időszak alatt történt pozitív hatásokat. Összességében az MDF támogatja a benyújtott zárszámadást és azt meg fogja szavazni - szögezte le.

*

A termékdíjról szóló vitában Ékes József tolmácsolta az MDF véleményét: a környezetvédelmet egy rendszerben kell kezelni, ennek összes gazdasági hatásával együtt, és olyan technológiafejlesztéseket elindítani és megvalósítani, aminek segítségével lemaradásunkat gyorsabban be tudjuk hozni. Az uniós csatlakozással ugyanis a mai magyar gazdasági társaságok, főleg ha nem rendelkeznek környezetvédelmi minősítéssel, nagyon nehéz helyzetbe fognak kerülni.

 

Környezettudatos fejlesztés, oktatás kell - hívta fel a figyelmet a képviselő - és fel kell gyorsítani a gazdasági társaságok minősítési renszerének támogatását.

SZEPTEMBER 28. PÉNTEK

A zárszámadási vitában Lezsák Sándor az oktatással kapcsolatos témakört emelte ki. Rámutatott: a középfokú oktatásra fordított kiadások 36 %-kal, 14 milliárd forinttal, a felsőfokú oktatásra fordított állami kiadások 16 %-kal, 36 milliárd forinttal haladták meg a költségvetési törvényben elfogadott keretet. A középiskolai képzésben résztvevők aránya először haladta meg a 80 %-ot, ami tíz éve még csak 70% volt. 17,4 %-ra emelkedett az egyetemek, főiskolák nappali tagozatain tanulók aránya, ami 10 évvel ezelőtt csak 8,5% volt. A képviselő szerint mindez azt jelzi, hogy mihelyt a gazdasági növekedés lehetővé teszi, a kormány a többletbevételekből elsők között az oktatást részesíti.

Herényi Károly azt hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaságnak, a magyar társadalomnak sikerült elérnie 2001-re azt, hogy az infláció egy számjegyűvé vált, és azt, hogy a munkanélküliség 6 % körülire csökkent.


PROGRAMOK

Október 6-án 17.30 órakor

közös rendezvényt szervez a Magyar Demokrata Fórum és a Fidesz Magyar Polgári Párt Budapesten

a Batthyány Örökmécsesnél, ahol

Dávid Ibolya és Pokorni Zoltán pártelnökök mondanak ünnepi beszédet

Vissza az előző oldalra