Hírlevél, 2001.július



Napirend előtt az integrációról


Június 19-én a Parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtt az uniós csatlakozási tárgyalásokat értékelte. Kiemelte: a 31 tárgyalási fejezetből 22-t sikerült lezárni. Ezek eredménye, hogy külföldi és belföldi jogi személyek továbbra sem vásárolhatnak termőföldet Magyarországon, és a hazánkba települő uniós állampolgárok is csak akkor lesznek jogosultak erre, ha a csatlakozásunktól számított 3 évig itt tartózkodnak. Hangsúlyozta: az Országgyűlésnek még ősszel további jogszabályokat kell alkotnia, hogy kizárják a spekulációs földvásárlás lehetőségét. A munkaerő szabad áramlása terén is sikerült elfogadtatni a magyarok kompromisszumos javaslatát - emelte ki a kormányfő.

Az MDF részéről Balsai István frakcióvezető reagált az elhangzottakra. Felszólalásában válaszolt az ellenzéki pártok kritikai megjegyzéseire is.

Tisztelt Képviselőtársaim!

Mindenekelőtt én is szeretném elismeréssel illetni a kormánynak - és nem csak ennek a kormánynak - azt a szívós, kitartó és nagyon professzionális erőfeszítését, amely a nemzet érdekében ahhoz az eredményhez vezetett, amelyről a miniszterelnök úr tájékoztatást adott. Én azt hiszem, valóban szimbolikus, hogy éppen tíz éve kezdte meg Magyarország a társulási tárgyalásokat. Dr. Juhász Endre nagykövet úrnak külön is szeretném megköszönni, hogy több mint tíz éve áll ezen a poszton, és ezeket a sikereket nem kis mértékben az ő tevékenysége teszi lehetővé.

Tisztelt Képviselőtársaim!

Három vagy négy percig sorolta fel a miniszterelnök úr azt a magyar állásponthoz igazodó uniós álláspontot, amelyet kifogásolt Balczó képviselő úr, de kifogásolt Szent-Iványi frakcióvezető úr is. Én arra szeretnék rámutatni, hogy szerencsésebb lenne, ha eljárnának a frakcióvezető-társaim vagy a megbízottaik azokra az egyeztetésekre, amelyek egyike éppen tegnap is volt. Ha a MIÉP képviselője jelen lett volna, akkor valószínűleg nem fogadta volna olyan értetlenül a földdel kapcsolatos álláspontot, amelyre 28 percből húszat szánt a miniszterelnök úr.

Hogy egy példát mondjak: kifogásolta az MSZP elnöke a hét végén, hogy az adóügyben csak ennyit sikerült elérni. Szeretném emlékeztetni Kovács elnök urat, hogy egyetlenegy pártnak, tehát az MSZP-nek sem volt megfogalmazott derogációs kérelme e tárgyban. Szeretném emlékeztetni, hogy az a megbízott, aki ott jelen van, soha nem kifogásolta az adóval kapcsolatos fejezetek kapcsán azt az álláspontot, amelyet a kormány hatpárti konszenzus alapján képviselhetett eredményesen Brüsszelben és Göteborgban.

Tisztelt Képviselőtársaim!

A földdel kapcsolatos kérdésekre is szeretnék néhány percet szánni. Menjünk vissza 1997 szeptember első napjaira, amikor a Magyar Demokrata Fórum elsőként, majd ezt követően a hozzá csatlakozott Fidesz-Magyar Polgári Párt, a Független Kisgazdapárt és egyéb politikai szervezetek népszavazás kezdeményezését látták szükségesnek. Miért is? Azért, mert az önök kormánya beterjesztett ide egy olyan törvényjavaslatot, amelyben lehetővé kívánta tenni termőföld megszerzését jogi személyek részére. Önök tudják, hogy ezt a törvényt keresztül akarták erőltetni, és önök azt is tudják, hogy néhány hét alatt sikerült ennek a törvénynek, tehát a spekulációs célú, belföldi termőföld megszerzésére irányuló kormányzati törekvésnek gátat szabni.

Önök ugyan megpróbálták ezt a kérdést itt elgáncsolni az Országgyűlésben az alkotmányügyi bizottság döntésével, de szerencsére az MDF szakértői és képviselői másokkal együtt az Alkotmánybírósághoz fordultak, és ahogy mondani szoktuk, kiütéses győzelmet arattak az ombudsman hölgy szíves közreműködésével. Ezt követően nem kellett kiírni a népszavazást, mert a választásokon erről is döntött az ország lakossága, és felhatalmazta ezt a kormányt, ezt a többséget, hogy a csatlakozási tárgyalások során alakítsa ki azt az álláspontot, amely ugyancsak elejét fogja venni a spekulációs célú, belátható időn belüli földszerzésnek.

Természetesen ősszel tárgyalni fogja ez az Országgyűlés azokat a törvényeket, amelyek szabályozni fogják azt, hogy a természetes személy, aki saját foglalkozásában három éve itt él, és ténylegesen igazoltan mezőgazdasági munkát vagy termelést folytat, önfoglalkoztatóként, hogy vehet-e földet. Olyan szabályozást kell hozni, amilyet a magyar parlament eldönt. Az lehet olyan, mint Dániában, lehet olyan, mint Portugáliában és így tovább. Tehát nemhogy visszalépést nem jelent ez, hanem a magyar parlament primátusát erősíti meg mindaz, amit ezzel kapcsolatban a külügyminiszter úr volt szíves aláírni, ami ennek a fejezetnek, ennek a nagyon kényes fejezetnek a sikeres és a magyar álláspontot akceptáló elfogadását jelenti.

Nagyon rossz Balczó képviselő úr példája, a lengyel példával történő példálózás, mert ha részt vennének rendszeresen ezeken a tájékoztatókon, akkor azt is tudná a MIÉP, hogy a lengyel álláspont a csatlakozási folyamatokat illetően éppen nem mondható a csatlakozásra váró országok tekintetében előremutatónak.

Tisztelt Képviselőtársaim!

Valóban nagyon sok fejezet, fontos fejezet nyitott még, hogy mást ne mondjak, a közlekedés, a mezőgazdaság, mert nem erről van itt szó, hanem a tőke szabad áramlásáról, amit a földdel kapcsolatban mondunk. A versenyfejezet természetesen - jól említette Kovács elnök úr - igen, hátra van még, és elsősorban a Magyar Szocialista Párt jóvoltából annak a fejezetnek a megtárgyalása is, amely a médiaügyeket is magában foglalja, és amelynek egyedüli gátját eddig az MSZP és az SZDSZ képezte.Bízunk abban, hogy ez az álláspont megváltozik. Köszönöm a figyelmüket.


PARLAMENTI FELSZÓLALÁSOK

JÚNIUS 11. HÉTFŐ

Balsai István frakcióvezető napirend előtt a Varsói Szerződés feloszlatásának tizedik évfordulójára, és Antall József ebben játszott elévülhetetlen érdemeire emlékezett. Rámutatott: az első szabadon választott kormány, mindenekelőtt Antall József miniszterelnök helyesn ismerte fel a megváltozott világpolitikai mozgástér adta lehetőségeket, bebizonyította, hogy merni kell a világpolitikában is bátran és határozottan képviselni nemzeti érdekeinket, hiszen helyettünk ezt nem teszi meg senki. Hittel és bátorsággal a ma még lehetetlennek tűnő célok is elérhetőek.

*

Lezsák Sándor a fogyatékos személyeknek adható egyes pénzbeli ellátásokkal összefüggő törvénymódosítással kapcsolatban kifejtette: az MDF támogatja az indítványt, de senkinek a Parlamentben nem lehet könnyű a lelkiismerete ezután sem, de remélhetőleg rendületet vesz a fogyatékkal élők életkörülményeinek a javítása.

JÚNIUS 12. KEDD

Csapody Miklós napirend előtt elmondta: az MDF úgy látja, aki ma bármilyen betelepítési tervvel áll elő, azzal nemcsak az egyedüli helyes stratégiát, a szülőföldön maradást tagadja meg, de felrúgja a konszenzus még meglévő alapjait is. Az MDF történelmi bűnnek tartaná, ha a határon túli magyarságra bárki is eszközként, az anyaország mesterséges ember-utánpótlási bázisaként tekintene.

*

Csáky András az egészségügyi törvények jogharmonizációs célú módosításáról elmondta: az MDF megítélése szerint a törvényjavaslat benyújtása időszerű volt, a megfogalmazott céloknak megfelel, de néhány módosítást szükségesnek tartanának.

*

Lezsák Sándor "Milyen jövőt szán a kisvasutaknak a közlekedési ágazat?" címmel azonnali kérdést tett fel a közlekedési minszternek.

Fónagy János válaszában elmondta: a vasúti törvény ez év végi módosításával szeretnénk lehetővé tenni, hogy az érdeklődő társaságok pályázati úton elnyerhessék egy-egy kisvasút üzemeltetési jogát.

*

Font Sándor interpellációt nyújtott be a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez: "Vajon mennyi kincse van Magyarországnak, és azokkal hogyan bánunk?" címmel, amelyben a hungarikumok, azon beül a magyar gyümöcspálinka neve levédésének szükségességére hívta fel a figyelmet.

Kékkői Zoltán államtitkár kifejtette: az EU-val folyó mezőgazdasági tárgyalásokon megpróbálják elérni, hogy csak a Magyarországon gyártott gyümölcspárlatot lehessen pálinkának nevezni.

A képviselő elfogadta a választ.

*

Herényi Károly a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez interpellált: "Mi lesz veled M7-es?" címmel. Az iránt érdeklődött, hogy mikor kezdődhez el az M7-es gyorsforgalmi út továbbépítése Zamárditól az országhatárig.

Kékkői Zoltán válaszában elmondta: az engedélyeztetési eljárás már nem hátráltatja az út építését.

A képviselő elfogadta a választ.

*

Csapody Miklós kérdést tett fel a belügyminiszternek: "Mi lesz a sorsa a Fehérvári úti piacnak?" A képviselő felhívta a figyelmet a piac körüli vélhető törvényszegésekre és korrupciógyanúra.

Kontrát Károly államtitkár hangsúlyozta: a piac rekonstrukciójáról dönteni a Fővárosi Közgyűlésnek van lehetősége.

JÚNIUS 13. SZERDA

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosítását az MDF támogatja, és módosító javaslataival elfogadásra javasolja - mondta Lezsák Sándor, és egyúttal üdvözölte, hogy a törvény keretében kiterjesztik a bölcsődei ellátás kötelezettségét és jövőbeni állami támogatását.

JÚNIUS 19. KEDD

Varga István napirend előtt Kéri Kálmán vezérőrnagyra, az MDF egykori országgyűlési képviselőjére emlékezett abból az alkalomból, hogy az első szabadon választott parlament egykori korelnöke 100 évvel ezelőtt született. Felhívta a figyelmet, hogy az évforduló alkalmából július 25-én délelőtt 11 órakor koszorúzás lesz a Szent Gellért kápolnában.

*

Csáky András az autista gyerekek oktatásának helyzetével kapcsolatban azonnali kérdést intézett az oktatási miniszterhez: "Mi lesz veled, Esőemberke?" - címmel.

Pálinkás József válaszában elmondta: a fővárosi, illetve megyei önkormányzatok kötelessége gondoskodni minden fogyatékkal élő gyerek ellátásáról. Törvény írja elő, hogy szeptembertől az autista fogyatékkal élő gyermekek elllátásának is biztosítottnak kell lennie.

*

Csapody Miklós a belügyminiszterhez nyújtott be interpellációt: "Mit kíván tenni annak érdekében, hogy saját nevét hivatalos okmányaiban Magyarországon minden magyar állampolgár magyarul használhassa?" címmel. Kifejtette: miután a magyar nyelvhasználat az anyakönyvvezetésnél csupán az utónévre vonatkozik, a családi névre azonban nem, indokolt a vonatkozó joganyagnak az elemi igazságérzetet követő korszerűsítése.

Kontrát Károly államtitkár elmondta az állampolgárságról szóló törvény májusi módosítása után az eljárás leegyszerűsödött.

Csapody Miklós megköszönte a gyors intézkedést és elfogadta a választ.

*

Lezsák Sándor kérdést tett fel az oktatási miniszternek: "Milyen tapasztalatokat összegeztek a minisztériumban a tanév első félévének lezárása után, különös tekintettel az osztályozás megváltozott szerepére?" címmel. Pálinkás József őszre ígért teljes körű választ a kérdésre.

JÚNIUS 26. KEDD

Tisztességtelen és a jó erkölcsbe ütközik a gázközművagyon-rendezés kapcsán a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) által az önkormányzatokra erőltetett sikerdíj-megállapodás - hívta fel az Országgyűlés figyelmét napirend előtt Horváth Balázs. Emlékeztetett rá, hogy 1995-ben a szociálliberális kormány fosztotta meg alkotmányellenesen az önkormányzatokat az MDF vezette koalíció által részükre megszavazott gázközművagyontól. "Talán azért, hogy a 2, illetve 2,5%-os sikerdíjat valakik lekaszálják?" - idézett egy önkormányzati képviselő leveléből.

*

Varga István azonnali kérdésében az iránt érdeklődött a sportminisztertől, hogy mikor ünnepelhetjük hazai pályán újra a kiváló női és férfi vízilabdázóinkat, úszóinkat, s mikor láthatjuk vendégül Budapesten, hazánkban és más városainkban a vizessport szerelmeseit?

Deutsch Tamás sportminiszter válaszában elmondta: a polgári koalíció kormányának tudatos szándéka, hogy minél több világ- és Európa-bajnokságnak adjon otthont Magyarország.

*

Herényi Károly interpellációt nyújtott be a környezetvédelmi miniszterhez "A

Balaton védelméről szóló törvény betartásának akadályairól" címmel.

A képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi ígéretekkel szemben a csatornaépítési pályázatok elbírálásakor a térségből benyújtott pályázatokat általában elutasították. Milyen lehetőségek vannak az ehhez szükséges anyagi források biztosítására? - tette fel a kérdést.

Turi-Kovács Béla válaszában el-mondta: július 3-án a Balaton problémája szerepel majd a kihelyezett kormányülés napirendjén, ahol minden valószínűség szerint megoldódnak ezen települések problémái is.

A képviselő elfogadta a választ.

*

Lezsák Sándor kérdést tett fel az egészségügyi miniszternek: "Szükségesnek érzi-e, hogy a közúti járművek vezetésére való alkalmassági vizsgálat tartalmazzon kötelező drogszűrést?" - címmel.

Mikola István válaszában hangsúlyozta: sajnos nincs lehetőség ma az állampolgárokat rendszeresen minden drog és minden pszichotrop anyag irányában szűrni.


HÍREK

Kékkői Zoltán, a Födművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára június 11-én részt vett a képviselőcsoport ülésén. Tájékoztatást adott a minisztériumban folyó munkáról, az ősszel esedékes mezőgazdasággal, illetve termőfölddel kapcsolatos törvényalkotási menetrendről.

*

A Hírlevél következő száma az Országgyűlés őszi ülésszakának megkezdését után jelenik meg. Minden Kedves Olvasónknak jó pihenést kívánunk!


SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ

Az Országgyűlés tavaszi ülésszaka az MDF-frakció szemszögéből

- Balsai István frakcióvezető sajtótájékoztatója -

Legjelentősebb elfogadott, az MDF által is támogatott törvények, illetve törvénymódosítások:

- A szomszédos államokban élő magyarokról

  • az első olyan törvény, amely a nemzetünk határainkon túli tagjait hozzátartozóinkként tekinti, célja: megmaradásuk elősegítése,
  • többéves közös munkánk van benne, hiszen az MDF-nek születése pillanatától szerves részét képezi a szomszédos országokban élő magyarok sorsa iránti aggodalom és törődés,
  • a törvényhez vezető úton az első lépést - a határainkon kívül rekedt nemzetrészek elismerését - Antall József miniszterelnök tette meg, amikor kijelentette, hogy lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni, jelezve ezzel, hogy Magyarország politikája csak az összmagyarság bevonásával lehet valóban magyar politika

- A Munka Törvénykönyvéről

  • módosító indítványaink a pótlékokról és kedvezményekről, a túlmunka tisztességes megfizetéséről szóltak

- A köztisztviselők jogállásáról

  • egyetértettünk a köztisztviselői rendszer továbbfejlesztésével, ugyanakkor számos módosító indítványt nyújtottunk be, többek között az önkormányzatokban dolgozó köztisztviselők nagyobb elismerése érdekében

A Történeti Hivatalról

  • elleneztük a 150 éves titkosításra tett javaslatot. A kormány elfogadta indítványunkat, hogy egyenlő elbírálás alá essenek a náci és a szovjet kollaboránsok, ügynökök (H.B.)

- Az ország szabadságának visszaszerzéséről, a Magyar Szabadság napjáról

  • az MDF már 1989-ben felújította a hősök napja néven ennek az emléknapnak a tiszteletét

- A családok támogatásáról

  • helyeseltük, hogy a nagyszülők is igénybe vehessék a gyest

- Az egészségügyi szakellátásról

  • üdvözöltük az "ágyláb-törvény" hatályon kívül helyezését,
  • szorgalmaztuk az egységes közegészségügyi szakellátást

- A hírközlésről

  • több módosító javaslatunk volt az előfizetők érdekeinek védelmében

- Idegenrendészetről (határőrizet, menedékjog, magyar állampolgárság)

  • aggályainknak adtunk hangot az utódállamokban élő magyarok várható beutazási nehézségeivel kapcsolatban, és felhívtuk a figyelmet a csángók különleges helyzetére

- A Btk. módosításáról

  • módosító javaslatunk a jövedéki termékekkel való visszaélések visszaszorítására irányult

- A sorkatonai szolgálatról

  • a nemzetőrség felállítását szabtuk feltételül,
  • elfogadhatatlannak tartottuk a hadkötelesek behívás nélküli megjelenési kötelezettségét, ezért módosító indítványt nyújtottunk be

- A közlekedési pontrendszerről

  • több módosító indítvánnyal próbáltunk hozzájárulni a közlekedési morál javításához, a balesetmentes közlekedéshez

- Elektronikus aláírásról

  • módosító indítványaink arra irányultak, hogy ez minden állampolgár elemi joga legyen, ne alakuljon ki emiatt "digitális szakadék"

- A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről, - A gázközmű-vagyonról, - A tankönyvpiac rendjéről, - A volt egyházi ingatlanokról, - A kulturális örökség védelméről, - Az elbirtoklási határidő módosításáról, - Az állategészségügyről, - Az MNB-ről és az MFB-ről, - A sportról, - A német nyelvű egyetemről, stb.

- Csalódottságunknak adtunk hangot az egyházügyi törvény módosításának elmaradása miatt, amely sajnos az ellenzék jóvoltából nem kapta meg a szükséges kétharmadot. (Név szerinti szavazást kértünk.)

Emiatt hazánkban továbbra is jóval könnyebb lesz a vallási-egyházi státusz megszerzése, mint az európai országok többségében. Az MDF a szabad vallásgyakorlás híve, de célunk az is, hogy minden törvényes eszközzel megvédjük családjainkat, gyermekeinket és az egész társadalmat a kártékony "bizniszegyházakkal" és az olykor már nemzetbiztonsági tényezőt jelentő csoportosulásokkal, szektákkal szemben.

- Reméljük, hogy hamarosan megszületik a fegyvertartásról szóló törvénymódosítás. Határozott véleményünk, hogy indokolt és célszerű lenne csökkenteni a fegyverre jogosultak körét.

Összességében a törvényalkotás:

  • az európai integrációs jogharmonizációnak megfelelő,
  • a kormányzó koalíció - azon belül az MDF - által kitűzött célokat szolgálja (nemzeti politika, családok támogatása, életkörülmények javítása, egészségügy reformja, stb.).

Az MDF üdvözli a koalíció eltelt három évének már ma is látható eredményeit:

  • a nemzeti családpolitikának köszönhetően mérséklődik a népességfogyás üteme,
  • nő a munkahelyek száma, az EU-átlagnál is alacsonyabb a munkanélküliség,
  • jóval több pénz jut kutatásra és fejlesztésre,
  • minden eddiginél több a továbbtanulók száma,
  • megindult és működik a Széchenyi-terv,
  • növekszik a gazdaság, amelynek eredményeit egyre inkább érzi majd a lakosság is: növekszik a lakásépítési kedv, a kiskereskedelmi forgalom, béremelésre számíthatnak a központi költségvetésből a köztisztviselők, a közalkalmazottak: pedagógusok, katonák, stb.
  • szeptemberben indul a diákhitel, melynek célja, hogy a szegényebb családok gyermekeinek se okozzon gondot a továbbtanulás,
  • átfogó népegészségügyi program készült,
  • ősztől ingyenes lesz újra a fogászati kezelés (ennek érdekében Lezsák Sándor már februárban interpellált).

Természetesen még sok tennivaló áll előttünk, de a "magyar modell" működik, ami a magyar polgárok kemény munkájának köszönhető. Az Antall József miniszterelnök által kijelölt út tehát - amelyre 1998-ban négy évi kitérő után visszatértünk - helyes, ezt kell folytatni. Ezt bizonyítja az is, hogy szinte minden hónapban megemlékezhettünk napirend előtt és egyéb módon olyan jelentős eseményekről, amelyek tíz évvel ezelőtt zajlottak, s amelyek hatásai máig érződnek:

  • első visegrádi találkozó,
  • Varsói Szerződés feloszlatása,
  • KGST megszűnése,
  • az utolsó szovjet katona távozása Magyarország terlületéről,
  • világkiállítás.

Megemlékeztünk továbbá Mansfeld Péter 60. és Kéri Kálmán 100. születésnapjáról.

Előttünk álló feladatok:

  • a nyugdíjrendszer készülő reformjához konkrét javaslatokat dolgoztunk ki.

Az MDF az igazságos, kiszámítható és átlátható nyugdíjrendszer híve. A nyugdíjrendszer megújításán túl szeretnénk elérni, hogy a nyugdíjasok munkajövedelmük után ne adózzanak,

  • a korrupciós törvénycsomag mielőbbi életbeléptetése,
  • a hungarikumok számbavétele és védelme,
  • EU-integrációs jogharmonizáció lezárásának elősegítése.

Vissza az előző oldalra