Hírlevél, 2001.május



LEGFONTOSABB TÁRSADALOM- ÉS GAZDASÁGPOLITIKAI FELADATAINK
- Csáky András felszólalása a május 11-i parlamenti vitanapon
(Rövidítve)


A rendszerváltozás a szocialista rendszer politikai és gazdasági válságának hatására következett be. A '80-as évek végére az ország felélte tartalékait, nemzetközileg hitelképtelenné vált, és a szocializmus világválsága következtében fokozatosan elvesztette a volt KGST-országokba irányuló külkereskedelmének több mint 50 százalékát jelentő piacait. A kádári rendszer a gazdaság teljesítőképességének romlása miatt nem volt folytatható.

A szabad választásokkal és az MDF vezette Antall-kormány megalakulásával természetesen nem változhattak meg azonnal a 40 éves szocializmus következtében kialakult folyamatok. A demokratikus Magyarország intézményi rendszerét kellett kialakítani, meg kellett hozni azt a számtalan törvényt, amelyek a működőképes demokráciát és a piacgazdaságot alapozták meg. Át kellett alakítani a gazdaság szerkezetét, ami jórészt a fejlett országok piacain eladhatatlan termékeket termelt. A 90 százalékban állami tulajdonban lévő vállalkozásokat magánosítani kellett, nem voltak források ahhoz, hogy a sok, valóban csődbe ment állami vállalatot közpénzből tartsák fenn, ezért volt szükség a gazdaság megtisztítását célzó és a használható erőforrásokból életképes, új vállalkozásokat létrehozó csődtörvényre. Az országban nem maradt érdemben mobilizálható tőke, csak 24 milliárd dollár adósság. Az Antall-kormány idejében a privatizációban 50-60 százalékban nemzeti vállalkozások vettek részt - de valószínűleg nem mindig elegendő tőkeerővel, tapasztalattal és piaci háttérrel -, amire azóta sem volt példa. A hazai részvétel mind a Horn-, mind a jelenlegi kormány idején 10 százalék alatt maradt.

A válságot 1993-ig valamelyest fékezni lehetett, és a kormány megteremtette a kilábalás legfontosabb feltételeit. Mindez a nemzeti össztermék jelentős eséséhez, jelentős munkanélküliséghez, 1992-től már csökkenő, de mindenképpen magas inflációhoz, a piacgazdaság következtében jelentős jövedelemkülönbségekhez és szegényedéshez vezetett.

Az Antall-kormány a szociális piacgazdaság filozófiája alapján állt, és az MDF ma is így gondolkozik. Ez azt jelenti, hogy a piaci verseny mellett szükségesnek tartotta a szociális háló megtartását, sőt javítását, a társadalmi szolidaritást. A korábbi családtámogatásokhoz nem nyúlt, sőt ezeket valamelyest javította; megteremtette a munkanélküli-segély és az átképzés pénzügyi feltételeit; a szociális problémák kezelésére megalkotta a szociális törvényt; erőfeszítéseket tett a nyugdíjak valorizálására, és érdemi párbeszédet folytatott a civil szervezetekkel. Komoly lépéseket tett mind a közoktatás, mind a felsőoktatás területén.

A kormány természetesen nem oldott meg mindent tökéletesen, sőt hibákat is követett el, de ne felejtsük el: nem volt sehol semmiféle tapasztalat a szocializmusból a piacgazdasághoz való visszatérés problémájának megoldására. Az MDF-et követő kormányok tehát a gazdaság és társadalom építésében sokkal könnyebb helyzetben voltak, vannak, mint mi voltunk.

Az egyik legnagyobb probléma a nemzet demográfiai állapota. Az élve születések száma a volt szocialista országokban a rendszerváltozás hatására mindenütt drasztikusan csökkent, ez elsősorban az Antall-kormány szociálpolitikájának következményeként a legenyhébben Magyarországon jelentkezett. A csökkenési tendencia már korábban megkezdődött, a gyermekszületések száma 1980-hoz viszonyítva 1990-ben 23 ezerrel volt kevesebb, ami '94-re további 10 ezerrel csökkent. Látványos csökkenés következett be a Horn-kormány időszakában az 1995-ös költségvetési törvény elfogadása után, illetve a Bokros-csomag hatására. 1998-ban már ennél is 18 ezerrel kevesebb gyermek született, ami az akkori szociálpolitika következménye.

A Bokros-csomagnak voltak pozitív elemei, így a csúszó leértékelés és a vámpótlék bevezetése, a szociálpolitikai intézkedései azonban átgondolatlanok és károsak voltak, a társadalmi elszegényedés felgyorsult. A társadalom több mint 50 százaléka a létminimum környékére, jórészt az alá került. A társadalom legszegényebb rétege, a gyermekeket nevelő családok helyzete tovább romlott, a családi adókedvezmények és a gyed eltörlése, a gyes jövedelemhatárokhoz kötése, valamint a kivetett inflációs adó, a mesterségesen felpörgetett infláció miatt. Rövid idő alatt a nyugdíjak közel 20 százalékot veszítettek a reálértékükből; az egészségügyi költségeket jelentős mértékben a lakosságra kívánták hárítani; a hazai kis- és középvállalkozások helyzete látványosan romlott; a reálbérek szintén jelentősen, több mint 15 százalékkal csökkentek. A szegénység és a bizonytalanság tovább nőtt.

A szociálpolitika az 1993 óta megindult lassú gazdasági növekedés '97-től megkezdődött gyorsulása következtében sem változott, a jövedelempolarizáció a legszegényebbek és a leggazdagabbak között folytatódott.

Az egészségügyi statisztikáink a legrosszabbak Európában. A várható élettartam területén csak néhány FÁK-országot előzünk meg. Ebben a kérdésben a polgári kormánynak is jelentős adósságai vannak. A szociálpolitika, a jövedelem újraelosztása a kormány szándékain túlmenően a gazdasági növekedés függvénye.

A polgári kormány hozzálátott az általunk szorgalmazott családpolitika megvalósításához. Az évente emelkedő, gyermekek után járó adókedvezmény növekedése javított a legszegényebb réteg, a gyermekeket nevelő családok helyzetén. Azoknak a személyeknek az egy főre jutó jövedelme növekedett, akik három- és többgyermekes családban élnek, és ahol van aktív kereső. Romlott azonban azoknak a családoknak a helyzete, amelyekben nincs aktív kereső szülő, illetve ahol egy szülőnek kell gondoskodnia a gyermekekről. Ezt a problémát kezelni, enyhíteni kell.

Ma már minden gyerek, ha képességei és szorgalma ezt lehetővé teszi, bejuthat a középiskolába, növekszik a korcsoportokon belül a felsőfokú végzettségűek aránya, van tandíjmentesség. A cigány családokból származó, ösztöndíjban részesülő gyermekek száma az előző kormányzati ciklushoz képest több mint nyolcszorosára emelkedett.

A hallgatók ősztől a tanulmányaik alatt hitelt kaphatnak. Ez nemcsak a nemzet tudástőkéjének az emelését jelenti, ami a világ gazdasági versenyében való sikeres helytállásunk feltétele, hanem azt is tudjuk, hogy az iskolai végzettség magasabb szintjén a szegénység kockázata is csökken. Ide tartozik még az egyre határozottabban kibontakozó lakáspolitika, ami a családalapítás biztonságának a feltétele. Mindez azt mutatja, hogy a családpolitikát komplexen kezeli a kormány.

A gazdaságpolitika következtében az elmúlt négy évben több mint 300 ezer új munkahely jött létre, a munkanélküliség csökkent. A jelenlegi 6 százalék körüli szint az európai uniós átlag alatt van, és ha a tendencia folytatódik, hamarosan elviselhető mértékűvé válik. A foglalkoztatottság növekedése mellett azonban nagy figyelmet érdemel az az adat, hogy míg az 1990-es évek elején a háztartások tizede kapott rokkantsági nyugdíjat, addig napjainkban minden hatodik háztartás. Ez sokszor a munkaerőpiacon való ellehetetlenülésre utal. Az MDF ezért kiemelt fontosságúnak tartja, hogy a kormány foglalkozzék a 45-62 év közötti korosztályok foglalkoztatásának a kérdésével.

Tudjuk, hogy a jövedelmek nagyon nagy eltérést mutatnak.

Tudjuk, és ez is tennivalót jelent, hogy a szegénység a munkanélkülieken kívül a betanított, a segéd- és a mezőgazdasági fizikai munkát végzők körében a legnagyobb, s a jórészt ide tartozó cigányság esetében. Ebben a kérdésben előrelépést jelent a minimálbér 2001-ben 40 ezer forintra való emelése, ami azt jelenti, hogy idén, 9-10 százalékos inflációval számolva, reálértéken elértük az Antall-kormány által 1990 szeptemberében 5600 forintban megállapított minimálbér szintjét. A 2002-re tervezett 50 ezer forint további jelentős javulást hoz ennek a társadalmi rétegnek.

A nyugdíjasok helyzetével sem lehetünk maradéktalanul elégedettek. A nyugdíjasok csoportja heterogén, de ők a közhiedelemmel ellentétben átlagosan a jövedelmi skála közepén helyezkednek el. A helyzetük, a reálnyugdíjak értéke az elmúlt három évben - a múlt évtől eltekintve - javult. Sajnáljuk, hogy a költségvetési vita tárgyalása során nem sikerült keresztülvinni a javaslatunkat a 2001. és 2002. évi költségvetésen belül az évi 15 százalékos nyugdíjemelésre, mert akkor a nyugdíjasok elérték volna azt a reálértékszintet, amit az Antall-Boross-kormány utolsó évében, 1994-ben elértek. Reméljük, az elkövetkező időszakban erre még sor kerül.

A felvetés igaz: a magyar társadalom kettészakadt. Minimális célként el kell érni, hogy a társadalom legszegényebb és leggazdagabb tizede közötti különbség ne haladja meg az európai uniós átlagot. A radikális átalakulás sikeres lebonyolítása után most az európai középmezőnybe való felzárkózás nehéz feladatának megoldása előtt állunk.


PARLAMENTI FELSZÓLALÁSOK

MÁJUS 7. HÉTFŐ

Napirend előtti felszólalásában Varga István cinikusnak, okafogyottnak és dilettánsnak nevezte a szocialisták népszavazási kezdeményezését. Még nem volt példa arra - mondta -, hogy ellenzéki párt kezdeményezzen olyan népszavazást, amellyel a kormányprogramot támogatja, illetve a kormány már korábban meghozott döntéseinek megerősítését kéri. Figyelmeztette a szocialista képviselőket, gondolják meg, hogy nemcsak pártjuknak, hanem az országnak is ártana, ha az adófizetők pénzén próbálnák igencsak megtépett tekintélyüket helyreállítani.

*

A magyar hősök megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló törvényjavaslat vitájában Herényi Károly elmondta: a törvény elfogadása méltó módon illeszkedik a millenniumi eseményekhez, és folytatja azt a sort, amelyet a 2000. évi I. törvény kezdett meg, amely a Szent Korona Parlamentben való elhelyezéséről rendelkezett. A képviselő a törvénynek egy hiányosságára is felhívta a figyelmet, amelyet módosító indítvánnyal kíván a későbbiekben korrigálni: míg más nemzet tisztelettel adózik hősei előtt, addig nálunk az ismeretlen katona sírját gördeszka-, görkorcsolya- és BMX-pályának használják. A képviselő szerint ennek megoldását a Fővárosi Önkormányzat - amely mindezidáig nem változtatott ezen a helyzeten - hatásköréből át kell tenni a honvédelmi miniszter hatáskörébe.

Lezsák Sándor hangsúlyozta: jó érzéssel tölti el, hogy az MDF már 1989-ben felújította hősök napja néven ennek az emléknapnak a tiszteletét. Azt kérte: ezen a napon valamennyi magyar érezze kötelességének, hogy tisztelettel adózzék azok emléke előtt, akik az államalapítás óta vérüket ontották, életüket kockáztatták vagy áldozták Magyarországért.

*

Lezsák Sándor két módosító indítványt nyújtott be a sor- és tartalékos katonai szolgálat teljesítésével kapcsolatban. Az egyik célja, hogy a tanulmányi szolgálat halasztása ne csak az első képesítés megszerzésének az időszakára legyen engedélyezhető, azaz változatlan formában maradjon fenn a jelenlegi halasztás lehetősége. A másik módosító javaslat lényege, hogy ne egyoldalúan a fiatalokra terheljék a hivatali mulasztások, a hanyagságok, nyilvántartási hiányosságok következményeit. A képviselő elfogadhatatlannak tartja a hadkötelesek felhívás nélküli megjelenési kötelezettségének új szabályát.

 

MÁJUS 8. KEDD

Napirend előtti felszólalásában Csapody Miklós szükségesnek ítélte az országkép alakítását, ugyanakkor felszólította az illetékeseket arra, hogy "lapos dolgozatokkal ne keveredjenek alkalmatlanság gyanújába". Ezzel arra utalt, hogy az országimázs központ legutóbbi, négymilliárdos pályázatát elnyerő Happy End Kft. pályázati anyaga többek megítélése szerint szakmailag nem volt megfelelő színvonalú.

*

Horváth Balázs a legfelsőbb ügyészhez címezte azonnali kérdését a Császár Előd által elkövetett halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt indult bűnügyben az ügyészi munkával kapcsolatban. Ahogy közismert, első fokon egy év végrehajtandó szabadságvesztéssel büntette a kerületi bíróság Császár Elődöt, aki egy 25 éves rendőrfőhadnagyot gázolt el. A Fővárosi Bíróság ezt a büntetést felfüggesztette. Horváth Balázs azt kérdezte: az első fokú döntés ellen bejelentett ügyészi fellebbezés mire irányult? És a jogerős ítélettel szemben lát-e lehetőséget a legfőbb ügyész a rendkívüli perorvoslatra?

Válaszában Polt Péter kifejtette: perorvoslatra nincs lehetőség.

*

Horváth Balázs interpellációt nyújtott be a közlekedési miniszterhez, amelyben a 8-as főút érdekében tett fel kérdéseket: szorgalmazza-e a közlekedési kormányzat a TINA Magyarországot érintő közúti hálózatának kiegészítését? Mikorra lát lehetőséget e nemzetközi megállapodások megszületésére? Kezdeményezi-e a tárca a 2117-es kormányhatározat tartalmi bővítését?

Fónagy János válaszában elmondta: a kormány törekvései egybeesnek a képviselő szándékával, az ország vízszintes tengelyének kiépítését a kormány is az előkészítés előtt álló fejlesztések között tartja számon.

Horváth Balázs elfogadta a miniszter válaszát.

*

Lezsák Sándor a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez interpellált "Mikor jegyzik be az 1082 lakitelki részarány-földtulajdonos tulajdonjogát a kecskeméti körzeti földhivatalban?" címmel.

A képviselő nem fogadta el a miniszter válaszát, a Parlament azonban igen.

*

Kelemen András a gazdasági minisztert kérdezte: "Megindul-e Bicske fejlődése?"

 

MÁJUS 9. SZERDA

A kulturális örökség védelméről szóló vitában Balogh László kifejtette: a műemlék-felújítás kapjon törvényi támogatást, legyen értékmérő, ha valaki műemléki tulajdonal bír. A felújítás legyen független a tulajdonos személyétől. Érdekeltté kell tenni a tulajdonost, és olyan nyugatihoz hasonló ösztönző rendszert kellene bevezetni, hogy például aki karbantartja, felújítja az épületet, annak költségét, illetve egy nagyobb hányadát levonhassa, mondjuk az adójából, rendkívüli kedvezményeket kaphasson, stb.

*

Szászfalvi László a volt egyházi ingatlanok rendezéséről szóló vitában hangsúlyozta: a törvényjavaslat elfogadása elhetővé teszi azt, hogy az egyházi ingatlanrendezés hátralévő tízéves folyamata kiszámíthatóbban, stabilabban menjen végbe, és egészében a költségvetési vetületét is sokkal inkább kezelhetőbbé teszi az eddigieknél. E módosítás minden érdekelt fél mozgásterét könnyebbé teszi, és jól szolgálja az alaptörvény két alapelvének megvalósulását, a funkcionalitás és konszenzusra törekvést.

*

A médiatörvény jogharmonizációs célú módosításával kapcsolatban Balogh László az MDF nevében elmondta: A Lajtától nyugatra törvényt alkottak a közízlésről, védik gyermekeik álmát, és megszabják, hogy mi nézhető a tévében, mi sugározható a rádióban. A szellemi és erkölcsi fejlődést súlyosan romboló műsorokat egyszerűen merik törvénnyel letiltani. Aki megvédi sajátosságait, önmagával törődik, a nemzeti jelleget gondozza, és van ereje bezárni kapuit az értéktelen, a bóvli, a romboló, a züllesztő előtt, annak van jövője.

 

MÁJUS 10. CSÜTÖRTÖK

A szakképzési törvénymódosítás vitájában Lezsák Sándor kifejtette: az MDF határozott véleménye, hogy elengedhetetlenül szükséges a szakképzési terület általános és teljes, átfogó felülvizsgálata, hiszen a szakképzés társadalmi és gazdasági és környezete az elmúlt évtizedben alapvetően megváltozott. Új törvényre van szükség, amely erősíti a működő állami iskolákat, és szinkronban lesz többek között a készülő felnőttképzési törvénnyel is. Olyan törvényre van szükség, amely csökkenteni képes a főváros és a vidék, a gazdaságilag fejlett és fejletlen régiók közötti különbségeket is. Az MDF szakértői szerint 2003-ra elkészülhet az új szakképzési törvény, amely hosszabb távon teremthet biztonságot ezen a területen, addig viszont el kell viselnünk a toldozás-foldozás kényszerű következényeit.

 

MÁJUS 11. PÉNTEK

"A társadalmi kohézió, az elszegényedés megállítása" című, az MSZP által kezdeményezett vitanapon Csáky András a közelebbi és távolabbi jövő legfontosabb társadalom- és gazdaságpolitikai feladatait foglalta össze. (A hozzászólás szerkesztett változata az 1-3. oldalon olvasható.)

Lezsák Sándor hangsúlyozta: a vitanap azt a látszatot kelti, mintha napjainkban gyorsulna a leszakadás, holott statisztikai, szociológiai felmérések ennek az ellenkezőjét igazolják: az elmúlt másfél évben szűkült az 1995-től táguló jövedelmi szakadék. 1994 után nagymértékben megnövekedett a gyermekes családok adóterhelése. A szocialista-szabad demokrata kormány megszüntette a gyermekesek adókedvezményeit a személyi jövedelemadózás területén, megvonta a gyermekes családok helyi adózásban meglévő kedvezményeit is, emellett egyre több gyermeknevelő család szorult ki a gyermekgondozási segély és családi pótlék rendszeréből. Megszűnt a gyermekgondozási díj korábbi intézménye is.

Herényi Károly arra hívta fel a figyelmet, hogy valamennyi rendszerváltó országban a folyamatos polgári kormányzás akadályozta meg leginkább a folyamatos elszegényedést.

 


PROGRAMOK

Országos Választmányi ülés.

2001. május 26.

MDF Országos Központ

Balsai István:

. Fogadóórák: június 7. II. kerületi Polgármesteri Hivatal 18 óra, 21. Pesthidegkút, (Máriaremetei út 37.) 18 óra

Május 15. II. kerületi MDF küldöttgyűlés

16. Egésznapos kihelyezett elnökségi és frakcióülés Balatonbogláron és Balatonlellén

30-31. Részvétel Brüsszelben az Európai Parlament néppárti frakciójába tartozó pártok frakcióvezetői tanácskozásán

31. Részvétel a II. kerületi Önkormányzat Képviselőtestületének közmeghallgatásán

Június 6. Közös frakció és elnökségi ülés Nyírbátorban egész nap

16. Kihelyezett frakcióülés Veszprém-Somlóhegyen

Dávid Ibolya:

Május 18. Előadás Pécsen a Pálos rendnél 18 órakor a rendházban

19. Millenniumi zászlóátadás Baján 10 órakor, Bácsbokodon 18 órakor

20. Egésznapos program Ceglédbercelen: részvétel a templomszentelésen 10-kor, az Országos Borrendi találkozó keretében borrendi taggá avatás 12.30-kor, a borverseny díjainak átadás 18 órakor

23.Előadás Szekszárdon az Antall József konferencián 17 órakor

26. Vízitúra Siófokon - evezés a Sió csatornán Ozoráig 9-14 óra, Illyés Gyula kiállítás megnyitása 15 órakor

27. Ünnepi beszéd Siófokon a Hősök napi rendezvényen

Csapody Miklós:

Fogadóórák: május 23., 30., június 6. 18 óra, MDF XI. kerületi irodája ( Bp. Bartók B. út 61.)

Május 17.Részvétel az MDF XI. kerületi rendezvényén, ahol a vendég: Szörényi Levente (Bp. Bartók B. 61.)

18.Beszélgetés a MÚOSZ Külpolitikai Szakosztálya újságíróival (Múosz Székház 10 óra, részvétel a 77 Elektronikai Kft. jótékonysági estjén 18 óra

19.Búcsú a Flottától 9 órakor a Petőfi Laktanyában, részvétel a "Buda visszavívása 1848/49-ben" című rendezvényen az Egyetemi Katolikus Gimnáziumban 11 ótától

23. Előadás a Média Hungary 2001. rendezvényén "A média szerepe a kampányidőszakban és a választásokon" címmel 11 órakor

31.Részvétel a Páneurópa ünnepségen a Gellért Szállóban 17 órakor

Kelemen András:

Május 14-16. Nyugat-európai Unió elnökségi és védelmi bizottsági ülés Hágában

17. Találkozás a csabdi általános iskola tanulóival és pedagógusaival a parlamentben

18. Geopolitikai Tanács alakulóülése az óbudai önkormányzat épületében

21. Iskolalátogatás a bicskei Szent László iskolában 16-kor, díjátadás a Bicskei Napok keretében a Művelődési Házban 17-kor, Kistérségi orvos konferencia 18 órától

22. Az MDF Közép-dunántúli régiójának végiglátogatása Salamin András pártigazgatóval: Székesfehérvár 8 óra, Veszprém 11 óra, Zalaegerszeg 15 óra

26. Millenniumi zászlóátadás Válon 11 órakor

27. Részvétel a Bicskei napok záró rendezvényén 16 órakor

Június 2. Millenniumi zászlóátadás Csabdiban 9-kor

6. A Mányból kitelepített németek és leszármazottak látogatása 13 órakor

Lezsák Sándor:

Fogadóóra: Városföldön a Polgármesteri Hivatalban 15 órakor

Május 17. Előadás a kaposvári egyetemen a TIT jubileumi konferenciáján 11 órakor

18. Előadás a Mentsük meg a kisvasutakat c. tanácskozáson Bugacon 10-kor

19. Avatóbeszéd a Hősök emlékművének leleplezésén Zágonon 10 órakor

21. Előadás a Széchenyi Terv c. fórumon Lakiteleken a főiskolán 9-kor, előadás a Szent Anna Kollégium hallgatóinak a Népfőiskolán 18 órakor

24. A XIX. Országos Tanulmányi verseny megnyitása Vácon a Cházár András Iskolában 9 órakor

25. Rendhagyó órák a Hősök napjáról Újhartyánban 10 órakor

26. Nemzet és Tulajdon c. tanácskozás a Kossuth Klubban 10 órától

Június 2. Beszéd az Általános Iskola névadóünnepségén 10-kor Fülöpjakabon

Németh Zsolt:

Május 26. "Háború és béke" című konferencia megnyitása 9 órakor Vasváron

27. Köszöntő a Hősök Napja Vasvári rendezvényén 11 órakor

31. A gyersekaráti faragótábor megnyitása 20 órakor

Június 4. Millenniumi emlékmű avatása Olaszfán 14 órakor

Szászfalvi László:

Fogadóórák: május 18. Nemesvíd 9 óra, Somogysiminyi 11 óra, Varászló 13 óra,

június 8. Kelevíz 10 óra, Somogyfajsz 13 óra, Gadány 15 óra, Hosszúvíz 17 óra

18. Lakossági fórum Nemesdéden 17 órakor

19. Millenniumi zászlóátadás Táskán

20. Millenniumi zászlóátadás Sávolyon

21. Nyitóbeszéd a nagybajomi általános iskolában a Honvédelem Napja alkalmából

26. Millenniumi zászlóátadás Niklán

Június 2. Millenniumi zászlóátadás Somogysámsonban

Vissza az előző oldalra