Hírlevél, 2001. április



TÖRVÉNY A KOALÍCIÓ NEMZETPOLITIKÁJÁRÓL
Kelemen András a státustörvényről
(A parlamenti felszólalás rövidített változata)


Tisztelt Ház! Kedves Magyar Testvéreink! A Magyar Demokrata Fórum vezérszónokaként engedjék meg nekem, hogy ebben a számunkra ünnepélyes pillanatban, amikor először indítunk útra az országunk határain túl élő magyarokra vonatkozó törvényt, felidézzem az ide vezető út legfőbb állomásait. Az MDF politikájának, amely a lakiteleki sátorban "A magyarság esélyei" megjelöléssel vette kezdetét, a szomszédságban élő magyarok közösségeinek sorsával való törődés szerves részét képezte és képezi.
Az első lépés a határainkon kívül rekedt nemzetrészek elismerése és magunkhoz ölelése útján - mint már mások is említették - rendszerváltoztató miniszterelnökünké, Antall Józsefé volt, aki akkor még a támadások össztüzében vállalta, hogy a 15 millió magyar közösségében gondolkodik. Ennek jegyében született meg a Határon Túli Magyarok Hivatala, mely létével is jelezte, hogy Magyarország politikája csak az összmagyarság bevonásával lehet valóban magyar politika.
Egy olyan kicsinnyé szabott és nyitott országnak, mint amilyen hazánk, azonban nem elég, ha megfogalmazza saját álláspontját az adott kérdésről, meg kell kísérelnie elfogadtatnia törekvéseit a nagyvilágban. Az a magyar siker, amely országunknak - elsőként a térségből - Európa Tanács-beli felvételében megnyilvánult, lehetőséget adott arra, hogy az európai politikai és emberi jogi gondolkodás fő műhelyében nagy hangsúlyt kapjon a nemzeti kisebbségek, mint közösségek kérdése.
E területen mindnyájunk számára legismertebb a híres 1201-es ajánlás 1993-ból, amely az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez csatolható teljes körű kisebbségvédelmi kiegészítő jegyzőkönyvtervezet szövegét terjesztette be a miniszteri bizottság elé, mely idén az Európa Tanácsban egy újabb jelentéssel kiegészülve erőteljes támogatást kapott, megfogalmazva egyúttal a végrehajtás ellenőrzésének hatékonyabbá tételét is.
Következő lépésnek tekinthető az a törekvés, amely meg kívánta formálni a magyarországi, és a szomszédságbeli magyar politikai erők közös tanácskozó testületét, majd ennek ülését rendszeressé kívánta tenni. Ebből az akaratból fakadóan született meg a magyar csúcsból - immár a jelenlegi koalíciós helyzetben - 1999. február 20-án a Magyar Állandó Értekezlet.
A MÁÉRT már az 1999 novemberében megtartott második ülésén felkérte a magyar kormányt a határon túli magyarokról szóló törvény megalkotására. Ezt a munkát az tette lehetővé, elvégezhetővé, hogy a polgári kormány már 1998-ban történt hivatalba lépésétől kezdve törekedett arra, hogy minden érintett tárca felelősen foglalkozzék a határon túli magyarok érdekeivel.
Örömmel veszem kézbe ezt a törvényjavaslatot, amelyben benne van többéves közös munkánk. Ennek a törvénynek nincs előzménye sem a magyar jog, sem a magyar politika történetében. Először kísérel meg előrelépni egy jogilag megalapozott megoldás felé abban a súlyos kérdésben, amit egyfelől a nemzettagok tömegeinek jogfosztása, másfelől másodrendű állampolgárrá való lefokozása együttesen jelent, ugyanakkor azonban beilleszkedik egy általános megoldáskeresésbe is.
A törvényjavaslat alapja a hovatartozás szabad megvallása. Ezen alapelv segítségével határozza meg azok körét, akikre vonatkozik.
Szándékunk egyértelmű: jogsértés nélküli jogkiteljesítés, mégpedig a magyar közösség minden tagja számára, mely más államba került és ott kisebbségben van; nehéz helyzetű társadalmi csoportnak tekinthető, és ezért az Európa Tanács által szorgalmazott kisebbségvédelmi keretegyezmény, úgy vélem, épp erre a léthelyzetre vonatkozik. Ugyanakkor a törvénytervezet jogkiterjesztő is, mivel a kedvezményeket biztosítani kívánja nem magyar személyeknek is, azok családi kapcsolatai alapján. Ha ezen a téren hiányosságot látunk, úgy ez inkább abban mutatkozik, hogy nem kizárólag a szomszédos országokban élnek olyan magyarok, akikre a törvény hatálya véleményünk szerint kiterjesztendő.
Tisztelt Ház! A szomszédságban élő magyarokról alkotott törvénytervezet mindenekelőtt üzenet. Osztom Duray Miklós véleményét, aki úgy tartja, hogy ha jelentősebb előnyöket nem is tartalmazna a határon túliak számára, akkor is, a törvény meghozatalának ténye önmagában megtartó erő volna a tőlünk elszakítottan élőknek, úgy, ahogyan ilyen ereje volt annak idején Antall József kijelentésének az összetartozásunkról.
Azonban ez a törvénytervezet szakmailag sem üres. Már elgondolásakor megfogalmazódott az az általános érvényű cél, hogy Magyarország a szomszéd államokban élő magyaroknak nyújtott jogosultságokkal erősítse a nemzet összetartozását, de ugyanakkor hozzájáruljon az őt körülvevő térség politikai és gazdasági megszilárdulásához és fejlődéséhez.
A választóvizet a törvényjavaslat egészének megítélésében az MDF számára - de kimondhatom nyíltan: a számomra is - az jelentette, hogyan tudjuk a megmaradás erőit fenntartani ott, ahol a jogalanyok élnek, vagyis szülőföldjükön.
Tisztelt Ház! Végezetül hadd jegyezzem meg: ez lesz az első olyan magyar törvény, amely a nemzetünk határon túli tagjaira végre nem idegenként, hanem hozzánk tartozóként tekint. Bízunk abban, hogy a húsvéti héttel kezdődően a mi határokat átívelő közösségünk is közelebb kerül a Feltámadáshoz. Úgy legyen!


PARLAMENTI FELSZÓLALÁSOK

április 29. kedd

Napirend előtt Font Sándor tolmácsolta a szövetkezeti üzletrészekről hozott alkotmánybírósági döntéssel kapcsolatos MDF-es véleményt: az MDF számára egy percig sem volt kérdéses, hogy az időközben értékét vesztő üzletrészt valahogyan meg kell váltani, azaz a gazdáknak, örökösöknek legyen lehetőségük azt készpénzre beváltani, de most az Alkotmánybíróság által megsemmisített javaslatot a frakció éppen alkotmányossági aggályai miatt akkor sem támogatta. A képviselő hangsúlyozta: bízik benne, hogy az MDF által ősszel tett javaslatok helyet kapnak a most újra kidolgozandó megoldásban, mert azok mindenben kiállják az alkotmányossági próbát.

*

Gémesi György az igazságügy-minisztert kérdezte: "Mikorra várható a T/2933. számú, gázközművagyonnal kapcsolatos törvény tárgyalásának folytatása és annak lezárása?"

Dávid Ibolya válaszában elmondta: jelenleg még az egyeztetések folynak, de bízik benne, hogy a tavaszi ülésszakon befejeződik ennek a törvénynek a tárgyalása.

*

Kelemen András interpellációt nyújtott be a közlekedési miniszterhez "Kik tekinthetők nyugdíjasoknak?" címmel. Egy joghézagra irányította a figyelmet, és javasolta, hogy aki külföldről részesül nyugellátásban, annak az utazási kedvezményre jogosító igazolást, utalványt az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság adja ki.

Fónagy János elmondta: erre a módosításra várhatóan még ebben a félévben sor kerül.
Kelemen András elfogadta a választ.

*

Lezsák Sándor az igazságügy-miniszterhez benyújtott interpellációjában azt kérdezte: "Miért részesíti a kormányzat továbbra is hátrányos megkülönböztetésben a nyugati hadifoglyokat?" Kiemelte: nem fogadható el a mai magyar közigazgatás azon hozzáállása, mely szerint, mivel Magyarország nem is volt hadiállapotban Franciaországgal, ezért ott nem is lehettek magyar hadifoglyok. Tények sokasága bizonyítja - mondta -, hogy különösen a francia hadifogságban szenvedők sorsa volt iszonyúan nehéz.

Az interpellációra Hende Csaba államtitkár válaszolt: ő is reméli, hogy az ország anyagi teherbíró képességéhez és erkölcsi érzékéhez méltó korrekció szülessen, amely azonban kirárólag egyértelmű politikai és közvéleményi támogatás mellett történhet csak meg.

Lezsák Sándor a választ tudomásul vette, de - mint mondta - a helyzet elfogadhatatlan.

*

"A Velencei-tó környékének jövője: üdülőhely avagy ipari térség?" - címmel feltett kérdésében tudakolta Kelemen András a környezetvédelmi miniszter álláspontját azzal kapcsolatban, hogy lakott területen akarnak fáradtolaj-feldolgozó üzemet létesíteni a nagyon érzékeny biológiai egyensúlyú tó vízgyűjtő medencéjében.

 

április 18. szerda

Csáky András napirend előtt a nyugdíjrendszer átalakításáról szóló kormányzati tervekhez szólt hozzá. Elmondta: az ismert demográfiai és népegészségügyi okok miatt a költségvetésnek egyre nagyobb összeggel kell hozzájárulnia a kifizetésekhez, ezért mára nyilvánvalóvá vált, hogy az átalakítást végre kell hajtani a nyugdíjrendszerben. A felosztó-kirovó rendszert átláthatóvá kell tenni. A képviselő felhívta a figyelmet az előző kormány felelősségére, amely 1995-ben szétverte a családtámogatási rendszert, és miután jelentős forrásokat vont ki az egészségügyi ágazatból, a mostani koalíciós pártok tiltakozása ellenére elfogadta a jelenleg hatályos nyugdíjtörvényt.

*

A Magyar Nemzeti Bankról szóló vitában Font Sándor elmondta: az MDF egyetért a törvénytervezet alapvető elképzeléseivel, és azt támogatni fogja, de azt javasolja, hogy a felügyelőbizottság és az Állami Számvevőszék együttes ellenőrzési szerepkörét valamilyen formában iktassák be és erről folytassanak konzultációt

*

Lezsák Sándor a sor- és tartalékos katonai szogálat teljesítésével kapcsolatos törvények módosításának vitájában kiemelte: a képviselőcsoport csak akkor tudja minden aggodalom nélkül támogatni ezt a törvényjavaslatot, ha a kormány is szükségesnek véli felállítani belátható időn belül a magyar nemzetőrséget. Ennek keretén belül történhetne a tartalékosok utóképzése, a területvédelmi tartalékos katonai erők megalakítása, a katasztrófa elleni védelmet ellátó speciális egységek kiképzése és mozgósítása, továbbá a honvédelemhez valamilyen formában kapcsolódó tevékenységek koordinálása.

*

A vízgazdálkodásról szóló törvénymódosítással kapcsolatban Lezsák Sándor a szennyvíztisztítás forrásainak a megnevezését és a határidőket hiányolta a javaslatból.


április 19. csütörtök

A szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényjavaslatot Kelemen András üdvözölte az MDF nevében. (A felszólalás rövidített változata az 1-2. oldalon olvasható.)

*

Az Állami Számvevőszék 2000. évi tevékenységéről szóló jelentéssel kapcsolatban Medgyasszay László ismertette az MDF véleményét: a fórum szerint folytatni kell az államháztartás, az egészségügy és általában a kormányzás hatékonyabbá tételét a polgárok és a közpénzek elköltésének átláthatósága és hatékonysága érdekében. A képviselő elismerését fejezte ki az ÁSZ teljes apparátusának eddig végzett munkájáért. ;


április 20. péntek

Lezsák Sándor a frakció nevében támogatásáról biztosította az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem állami elismeréséről szóló törvényjavaslatot.

 


SAJTÓTÁJÉKOZTATÓK

ÁPRILIS 5. CSÜTÖRTÖK

A hamarosan a Parlament elé kerülő új energiatörvényben kell orvosolni a szenes erőművek elhamarkodott és ágondolatlan privatizációjából adódó gondokat - ismertette Ékes József a Magyar Demokrata Fórum álláspontját.

A képviselő, aki egyben Ajka polgármestere elmondta: 1998 óta szorgalmazza, hogy a kormányzati szervek vizsgálják felül az elmúlt időszak erőmű- és energiaprivatizációját, amely teljesíthetetlen terheket ró mind a tulajdonosokra, mind az önkormányzatokra, mind pedig az államra. Hangsúlyozta: az ajkai erőmű hosszú távú szerződésének meghosszabbítása nélkül elkerülhetetlen lesz a bezárása, ami több mint ezer bányász munkahelyének megszűnését is jelenti.

ÁPRILIS 12. CSÜTÖRTÖK

Az MDF-frakció a Duna menti országokéhoz hasonló, a Tisza menti országok összefogását, nemzetközi egyezmény megkötését, közös monitoring-rendszer kiépítését és a katasztrófa-elhárításra közös tervek készítését szorgalmazza - hangzott el Ékes József sajtótájékoztatáján, aki ismertette a képviselőcsoport javaslatait a kárpát-medencei árvizek megelőzése érdekében.

Szólt arról is, hogy az MDF szerint a hatékonyabb katasztrófavédelmet szolgálná, ha a vízügy csak a közlekedési és vízügyi tárcához, valamint a Környezetvédelmi Minisztériumhoz tartozna, jelenleg ugyanis öt tárca felügyeli ezt a területet.

ÁPRILIS 19. CSÜTÖRTÖK

Az MDF az igazságos, kiszámítható és átlátható nyugdíjrendszer híve. Azt szeretné, ha a befizetett nyugdíjjárulékot csak a nyugdíjakra költenék, vagyis a rokkantnyugdíjat, az árva- és özvegyi ellátást szociális ellátásként kell kezelni, azt a költségvetésből kell finanszírozni - jelentette ki Balsai István frakcióvezető. Hozzáfűzte: az MDF a nyugdíjrendszer megújításán túl szeretné elérni, hogy a nyugdíjasoknak jövedelmük után ne kelljen adózniuk, mert a jelenlegi magas adóterhek miatt ma nem érdekeltek a munkavállalásban.

Csáky András arra emlékeztetett, hogy az MDF alapvetően igazságtalannak tartotta, ezért nem is szavazta meg 1996-ban az állami szerepvállalást csökkentő, tőkefedezeti rendszeren alapuló nyugdíjrendszert. A nyugdíjreformnak az egyéni járulékfizetés erősítésére kell irányulnia, hogy mindenki saját befizetései alapján kapjon nyugdíjat, és bizonyos szolgálati idő elteltével, az általa választott időpontban mehessen nyugdíjba - mondta.

Vissza az előző oldalra