Hírlevél, 2001. március



MÁRCIUS 15.

Az elődeiket tisztelő és a múltjukból tanulni szándékozó népek számára kiemelkedő ünnepeik jelentése folyton változik és mégis egyazon marad.
Vajon mit láthat az ezredforduló magyar embere 1848-ban, mi lehet az, ami miatt érdemes egy rövid pillanatra a mindennapi nyüzsgés forgatagában megállni és visszanézni arra, ami több mint 150 éve történt.
Meggyőződéssel mondhatom, hogy 153 év távlatában is a nemzeti összefogás és a közös felelősségérzet megnyilvánulását tarthatjuk a legjelentősebbnek ama másfél esztendő történetében, amelynek emblémája Március 15. Manapság, amikor egyébként erkölcsileg nem romlott emberek is azt hirdetik, hogy bizony olyan országban kell letelepedni, ahol jobban lehet élni, manapság, amikor úgymond európai állampolgársággal kecsegtetnek minket, amely állítólag korlátlan lehetőségeket nyújt majd nemzetünk fiai és leányai számára a határok nélküli Európában, nehéz megindultság nélkül gondolni azokra a férfiakra, akiket az akasztófa réme sem bírhatott rá hazájuk elhagyására, mert népük sorsában jóban és rosszban osztozni kívántak.
Manapság, amikor nem az előjogokról való lemondás, hanem a minél hamarábbi és a másokat nem tisztelő érvényesülés és törtetés, az úgynevezett karrier-technikák számítanak társadalmi mércének, elképzelni is nehéz azokat a nemes ifjakat, közöttük a sok főnemes arisztokratát, akik osztoztak a közhonvédek sorsában, éhezésükben és nélkülözésükben a haza iránti kötelesség jegyében.
Amikor 1848-ra és 49-re gondolunk, akkor egy pillanatra sem felejthetjük el, hogy azok a nagyszerű hazafiak teremtették meg Magyarországon a modern értelemben vett alkotmányosság alapjait. A korabeli példákhoz képest az általános választójog igen széles kiterjesztésével alakulhatott meg az első magyar népképviseleti Országgyűlés. A ma is gyakorolt parlamentáris szabályok alapján lépett hivatalba az első felelős magyar minisztérium, és az úgynevezett áprilisi törvények olyan alkotmányos alapjogokat cikkelyeztek be, mint a teljeskörű szólás- és sajtószabadság, az egyesülési és a gyülekezési jog, a vallásfelekezeti egyenjogúság, általánosan szólva, a politikai-társadalmi és gazdasági szabadság törvényi garantálása megtörtént.
Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy ezek azok a törvények, amelyre 150 évvel később is úgy tekinthetünk vissza mi, akik az első népképviseleti Országgyűlés tagjainak kései és sokszor méltatlan utódai vagyunk, mint amelyek a ma is hatályos Alkotmányunknak jogtörténeti alapjait képezik. Ezek voltak azok a törvények, amelyek majdnem száz éven keresztül, a Kiegyezést követően a magyar történeti alkotmánynak legfontosabb pilléreit képezték és a törvényekben lefektetett eszmék vezéreltek minket, ellenzéki politikusokat 1989-ben, amikor a bukni kényszerült pártállam vezetőivel tárgyalásokat folytattunk a magyar alkotmányosság helyreállítása és a modern magyar jogállam megteremtése érdekében.
1956 forradalmárai és szabadságharcosai ugyancsak a márciusi 12 pont és az áprilisi törvényekre támaszkodva fogalmazták meg a magyar nemzet '56-os követeléseit a diktatúrával szemben. Ezért teljes bizonyossággal kijelenthetjük, hogy a magyar nemzeten kívül nincs még egy olyan nép Európában, amelyiknek saját 48-as eszményei a nemzet fejlődésére akkora hatást gyakoroltak volna, mint nálunk történt. Ahogy magától értetődött '56 hőseinek '48-ra hivatkozni, úgy volt magától értetődő a rendszerváltozás ellenzéki szereplőinek '56 nevében fellépni.
Mindannyian tudjuk, hogy a '48-as forradalom és az azt követő másfél esztendő politikusait milyen sok és súlyos véleménykülönbség választotta el egymástól. A plebejus-radikális forradalmárok, a márciusi ifjak és az arisztokrata-konzervatív politikusok, vagy a magyar szellem és tudomány nagyjai között, akik mind vállalták a haza érdekében a felelős tisztségeket, de a szabadságharc legfőbb katonai vezetői között sokszor feloldhatatlan ellentétek feszültek. Mégis, az egész nemzet felemelése és a függetlenség megtartása érdekében a Szabadság, az Egyenlőség és a Testvériség jelszavainak közös vállalásában, a nemzettel sorsközösségben ők végig egyek voltak. Vannak tehát olyan történelmi pillanatok és 1848-49 ilyen volt, amelyekben bizonyos fogalmak értelmet nyernek: hűség, önfeláldozás, nemzeti szolidaritás, lemondás.
Ma kijelenthetjük, hogy a magyar alkotmányosság, a parlamentarizmus, az állampolgári és emberi jogok törvényi szabályozása, a demokratikus intézményrendszer, a szabad választásokon alapuló többpártrendszerű népképviselet szilárd.
Ha teendőinket tekintjük, akkor megállapíthatjuk, hogy a magyar nemzet előtt a békés hétköznapok közepette is egy döntő, az egész ország és nép sorsát meghatározó lépés vár hamarosan. Ez a lépés az európai csatlakozás kérdése lesz, amely különösen mélyen érint minket, magyarokat egy alig tízmilliós kis ország lakóit, akiknek úgy kell felzárkózniuk a fejlett nyugati országokhoz, hogy egyszersmind megőrzik saját azonosságukat, miközben nem feledkezhetnek meg a határokon kívül rekedt nemzetrész tagjairól sem. Nem hiszem, hogy lenne még egy ilyen nagy feladat előttünk, amidőn az a bizonyos nemzeti egység, akarat és elszántság annyira szükséges lenne ismét, mint a dicsőséges '48-as korban.
Biztos vagyok abban is, hogy a nemzeti fennmaradás és fejlődés érdekét csak az a politika szolgálhatja, amely a magyar polgári társadalom megerősítése mellett tett hitet. Amely azon munkálkodik, hogy a legszélesebb értelemben vett középosztály megerősödjön, anyagi és erkölcsi értelemben egyaránt. Bizton hiszem, hogy az említett nagy nemzeti cél elérése csak úgy sikerülhet, ha az a politikai törekvés érvényesül, amely a döntéshozók figyelmét és elismerését a magyar családokra, a gyermekeket nevelő szülőkre irányítja, akik a társadalmi terhekből áldozatvállalásukkal oroszlánrészt vállalnak. A magyar jövő sorsa pedig azoknak a fiatal honfitársainknak áldozatos tevékenységén fog múlni, akiknek oktatására és képzésére - az esélyegyenlőség megteremtése mellett - olyan sokat áldoz a mai politikai akarat.
Az 1848-ban meghirdetett követelésekkel ma is azonosulva, változatlanul érvényt kívánunk szerezni az igazságos közteherviselésnek. Változatlanul napirenden tartjuk a magyar nemzeti kultúra ügyét, a magyar piac védelmét, a magyar fogyasztók és a magyar vállalkozók érdekeit, a magyar termőföld megtartását és a magyar polgárok biztonságának fenntartását. Elengedhetetlennek tartjuk, hogy a közéleti és politikai szereplők erkölcsi és anyagi feddhetetlensége követelményének szigorúan érvényt szerezzünk. Mindent el fogunk követni a közélet tisztaságának érdekében.
Március 15-én, a nemzet legszentebb ünnepén közösen erősítsük meg a hitünket egy olyan rendszer megszilárdításáért, amelyben a '48-as eszmék, vagyis a politikai szabadságjogok, a tulajdon szentsége, az egyén képességei szabad kibontakozásának garanciái és a társadalmi szolidaritás alapján mindenki itthon érezheti magát a hazában.
Legyünk éppen olyan bizakodással és hittel telt büszke polgárai hazánknak, mint voltak azok a nemes hazafiak, akikre emlékezünk.

Dr. Balsai István


Tisztelt MDF Elnökök!

Az MDF elnöksége stratégiai fontosságúnak tartja a mezőgazdaságot. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy részt vehetek abban a munkacsoportban, amely az MDF agrárprogramját dolgozza ki. A készülő agrárstratégiáról, az ágazat EU- csatlakozásra való felkészítéséről, aktuális kérdésekről (üzletrész, földalap) szívesen tartok tájékoztató előadásokat.


Font Sándor
1358 Budapest, Széchenyi rkp. 19. Tel.: (1)441-5150


PARLAMENTI FELSZÓLALÁSOK

Március 5. hétfő

Napirend előtt Balsai István az 56-os forradalom és szabadságharc legfiatalabb áldozatára, Mansfeld Péterre emlékezett születésének 60. évfordulója alkalmából.

*

A Történeti Hivatalról szóló törvénymódosító javaslat vitájában Lezsák Sándor elmondta: a törvényjavaslatot a 150 éves titkosítás miatt elfogadni nem tudja. Egyetért azzal, hogy a náci kollaboránsok informátorait már nem védi a törvény, de ellenzi azt, hogy a kommunista ügynököket más mércével mérjék. - Miféle szempont, miféle elv alapján védjük éppen személyiségi jogokra való hivatkozással azoknak a kilétét, akik lábbal tiporták a személyiségi jogokat? Történelmi felelőtlenségnek tartom a kommunista diktatúra veszélyének és nagyságának az elfedését azáltal, hogy ismeretlenségben, a minden megszépítő homályban hagyjuk az informátorok, a besúgók kilétét - mondta a képviselő.

 

Március 6. kedd

Napirend előtt Csapody Miklós a magyar kultúra fellegvára, az Országos Széchényi Könyvtár ügyében kérte a közvélemény figyelmét és a kormány haladéktalan segítségét, mivel a Várhegyen tervezett mélyraktár építési engedélyei megvannak, de pénz hiányában az NKÖM leállíttatta a munkálatokat.

*

Font Sándor azonnali kérdésével arra hívta fel a földművelésügyi miniszter figyelmét, hogy egy bizonyos kitétel miatt gyakorlatilag lehetetlen igénybe venni a földalapú támogatást.

*

Lezsák Sándor "Része-e a nemzeti kulturális örökségünknek a Kortárs c. irodalmi és kulturális folyóirat?" címmel interpellált a nemzeti kulturális örökség miniszteréhez.

*

Kelemen András interpellációjában arra kért választ a miniszterelnöktől, hogy "Szervezzük-e a magyar szakértelem szervezett bekapcsolását nagyobb térségünk fejlődésébe?"

*

Csapody Miklós a külügyminisztert kérdezte: "Szeparatizmus-e az állami magyar Bolyai Tudományegyetem?"


Március 8. szerda

A migrációs törvénycsomag vitájában Horváth Balázs elmondta: az MDF egyetért a csomag logikájával, és szükségesnek tartja azt, mivel a belső integrációnk és a Közösség felé irányuló integrációnk védelme megköveteli ezeket a módosításokat, ugyanakkor a saját jogalkotási méltóságunk és rangunk megköveteli, hogy a majdani közösségi jog trendjét felismerve, azzal szinkronban futó törvényt alkossunk.

*

A fegyvertartásról szóló vitában Horváth Balázs a törvényjavaslattal kapcsolatban annak a véleményének adott hangot, hogy azt nagyon megengedőnek tartja. Véleménye szerint az önvédelmi fegyverre jogosultak körét indokolt és célszerű lenne szűkíteni. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a törvényjavaslat tárgyalásakor nem szabad összemosni a legális és illegális fegyvertartást.


Március 9. csütörtök

A tankönyvpiacról szóló vitában Lezsák Sándor kifejtette: az állam, a kormányzat hangsúlyos, meghatározó jelenlétével érhető csak el, hogy fokozatosan megvalósuljon szándékunk, az alanyi jogon járó ingyenes tankönyv. Az MDF szerint a törvényjavaslat ebben a formában nem alkalmas a tényleges tankönyvpiaci gondok megoldására, ebben a kérdésben kezdetben koalíciós, kélsőbb pedig hatpárti egyeztetésre lenne szükség. A képviselő elmondta: az MDF a koalíciós egyeztető tárgyalások eredményeitől teszi függővé a törvényjavaslat elfogadását.

*

Az ügyészségi törvény módosításának vitájában Varga István volt az MDF vezérszónoka. Emlékeztetett rá, hogy a rendszerváltás során az ügyészségnek a pártállam hatalmi szervéből a demokrácia garanciális intézményévé kellett válnia úgy, hogy közben meg kellett birkóznia tömegessé váló bűnözéssel és a szintén átlalakuló rendőrség nyomozati munkájának felügyeletével. Ma már világosan látszik, hogy az ügyészségnek a jogállami sínpályára való átállítása sikerrel ment végbe - mondta a képviselő, aki a jelenlegi törvénymódosítást az MDF nevében támogatásáról biztosította.


Március 10. péntek

Az ország szabadsága visszaszerzésének jelentőségéről és a magyar szabadság napjáról szóló törvényjavaslat általános vitájában Gémesi György, a törvényjavaslat egyik előterjesztője hangsúlyozta: minden esztendőben, június utolsó hétvégéjén lenne a magyar szabadság napja, amikor a magyar kultúra értékeinek bemutatásával emlékezhetünk meg arról, hogy Magyarország szabad, független állam. Ez a szép ünnep ebben az esztendőben pontosan június 30-ára esik, mint az első alkalommal, 10 évvel ezelőtt. A képviselő szerint ez jó lehetőség arra, hogy végre törvényben rögzíttessék, és valóban megjelenhessen a naptárunkban a június 19-i emléknap és a június 30-i ünnepnek a ténye.

 

A honvédelmi témájú törvénymódosító javaslatokkal az MDF egyetért - fejtette ki Lezsák Sándor vezérszónoklatában. Méltatta a javaslatok hatpárti támogatásának jelentőségét. Megállapította, hogy a kormány-programban megnevezett honvédelmi feladatok a törvényhozási folyamat eddigi menetében folyamatosan megvalósultak. Az alkotmány és a honvédelmi törvény szükségszerű módosításaival kialakulhat a jelenleg optimálisnak tekinthető hadsereg, mely képes feladatait ellátni és eleget tesz a vele szemben támasztott hazai és szövetségi követelményeknek.


Március 10-én lett volna 60 éves Mansfeld Péter
Balsai István parlamenti felszólalása

Tisztelt Képviselőtársaim!
Választókerületemben egy emléktábla található, amely az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő kegyetlen megtorlás legfiatalabb áldozatának, Mansfeld Péternek állít emléket egykori iskolájának falán, a Medve utcában. Azért kértem ma szót, mivel ő, az emlékeinkben immár örökké 18 éves fiatalember néhány nap múlva, ezen a héten, 10-én lenne 60 éves.
Ma is közöttünk élhetne, és talán itt, velünk örülhetne annak, hogy azok az '56-os követelések mára már teljesültek; élhetne, ha az egykori szovjet birodalom magyarországi helytartói törvényes ítélkezést színlelve tizenegy nappal 18. születésnapja után meg nem gyilkolják.

Tisztelt Képviselőtársaim!
Mint tudjuk, a forradalmat követő megtorlásról mind a mai napig nincsenek pontos adataink, ezeket a gyilkosok különös gondossággal titkolták. Vannak becslések, amelyek szerint talán hatszáz forradalmáron is végrehajthattak halálos ítéletet. Az utolsót, mint látjuk, öt évvel később, 1961-ben; húszezernyi büntetőperben ítélkeztek, úgymond a népi demokrácia ellen irányuló cselekedetek miatt; 13 ezer főt letöltendő börtönbüntetésre ítéltek, aki közül a barikádon harcolók bizony, csak a '70-es években szabadulhattak. A diktatúra még öt évvel az alig tizenkét napot megérő forradalom után is egy fiatal élet kioltásával figyelmeztette a nemzet szabadságra vágyó fiait: így jár, aki ellenszegül, nincs kegyelem!

Mansfeld Péter, a Széna téri harcosok egyikeként teljesített gépko-csis összekötői szolgálatot a forradalom napjaiban. A forradalom leverése után barátaival rendőrök és munkásőrök lefegyverzésével igyekezett akadályozni a diktatúra úgymond konszolidációját, esélytelenül, de rendületlenül. Csele-kedeteit az életveszélyt is figyelmen kívül hagyó igazságérzet vezette, elégtételt akart venni parancsnoka, a legendás Szabó bácsi haláláért is, akit már '57 januárjában kivégeztek, elégtételt akart szolgáltatni annyi meghurcolt és bebörtönzött bajtársáért.
Mansfeld Péter története egy a sok száz eset közül, amikor a legitimi-tással nem rendelkező, a jogot sárba tipró hatalom a jogra hivatkozva követte el a legnagyobb jogtiprásokat. Cinikus kegyetlenséggel jártak el, amikor a kiskorú forradalmárokat első fokon csak életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték, de ezután, egy aljas fellebbezési eljárás során súlyosbították az elsőfokú ítéletet. A vérbíróság tagjai megvárták, amíg áldozataik nagykorúak lettek, és akkor akasztották fel őket, ezt ugyanis már megengedte az akkori törvény.
Tisztelt Képviselőtársaim!
Mansfeld Péter és társai vértanúságát elismerte az 1990-ben szabadon választott első Országgyűlés, a Fővárosi Bíróság pedig ezt az ítéletet már 1990-ben semmissé nyilvánította. Halála és mártírtársainak áldozata máig tartó hatású, hiszen szabadságunkat az ő életük váltotta meg. Nem lehet elégszer elmondani: 1990 vértelen forradalmáért '56-ban folyt a vér.
Ôrizze meg emléküket az utókor!


SAJTÓTÁJÉKOZATATÓK

Február 22.

 

A Magyar Demokrata Fórum május közepére elkészíti agrárstratégiai programját, amely azt célozza hogy az európai uniós csatlakozásnak ne legyen vesztese az a 960 ezer magyar háztartás, amelynek megélhetését az agrárium biztosítja - hangzott el a frakció sajtótájékoztatóján. Balsai István hang-súlyozta: az MDF programjában mindig is kiemelt szerepet kapott a mező-gazdaság és a választási programban is hangsúlyos lesz az agrárium kérdése.
Font Sándor szerint az e területen várható feszültségek tompíthatók. A képviselő kiemelte: többek között a birtokrenszer felülvizsgálatával, a Nemzeti Földalap létrehozásáva és a szektorsemleges támogatási rendszer megváltoztatásával, továbbá a feldolgo-zóipar fejlesztésével, a minőségvéde-lemmel lehet leginkább közelíteni az európai uniós gyarkolathoz.
Font Sándor felhívta a figyelmet a Nemzeti Földalapról szóló törvény mielőbbi elfogadásának szükségessé-gére, amely szerinte megoldását adhatja az EU-tól eltérő magyar birtokpolitika rendezésének. Ma 607 ezer család művel 1 hektár alatti földterületet, s az ilyen nagyságrendű termelés semmilyen EU-támogatásra nem számíthat - mondta a képviselő.

Február 27.

Az MDF támogatja a fegyvertörvény megalkotását - jelentette be Horváth Balázs.
- Tíz év után jutottunk el odáig, hogy végre nem kormányrendeletben, hanem törvényben szabályozzák a lőfegyver, a lőszertartás és a gyakorlóterek használatát - mondta a képviselő. Üdvözölte, hogy a törvényjavaslat jelentősen korlátozná azok körét, akiknek alanyi jogon jár az önvédelmi fegyverviselési engedély, megvonná az országgyűlési képviselőknek, a kormánytagoknak, az államtitkároknak, a minisztériumi főosztályvezetőknek és a polgármestereknek a tisztség betöltésével járó lőfegyvertartási jogát. Horváth Balázs csupán azzal nem ért egyet, hogy a bírák és az ügyészek továbbra is alanyi jogon kapnának fegyvertartási engedélyt. Ez szerinte csak a nyomozócsoportban vagy nyomozó hivatalban dolgozó ügyészek esetében lenne indokolt.

Balsai István frakcióvezető a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a mindezidáig nem fordítottak kellő gondot az Országgyűlés munkáját meghatározó frakciók megalakításának és egyéb jogi követelményeinek megfogalmazására. Utalt arra, hogy sem az alkotmány, sem a házszabály vagy a képviselők jogállásáról szóló törvény nem tartalmaz ún. kötelező, keretszerű, minden parlamenti pártra egyformán érvényes szabályozást a frakció magalakulását, a kiválást, az eltávolítást, valamint a tisztségviselők megválasz-tását illetően. Ezért Balsai István, ha sor kerülhet a házszabály felülvizsgálatára, javasolni fogja, hogy a dokumentum egészüljön ki egy olyan melléklettel, amely bemutatja a parlamenti frakciók szabályzatait, továbbá leírja azok tartalmi és formai elemeit is.

Március 8.

Balsai István az üzletek vasárnapi nyitvatartásával kapcsolatban elmondta: jeleneleg a vasárnapi nyitvatarás mellett több érv szól, mint ellene, de természetesen a vasárnap munkát vállalók érdekeit a törvényi szabályozásban jobban kell hangsúlyozni. A frakcióvezető elmondta, hogy az ünnepnapi nyitvatartást az MDF sem engedé meg. A Munka Törvénykönyvének módosításával összefüggésben Ékes József azt hangsúlyozta: benyújtott módosító indítványaik közül a pótlékokról, a kedvezményekről és a túlmunka tisztességes megfizetéséről szólót tartják a legfontosabbnak.


PROGRAMOK

Országos Választmány ülése

Helyszín: MDF Országos Központ

Időpont: 2001. március 24.

 

Kihelyezett elnökségi és frakcióülés Nyírbátorban

Időpont: 2001. április 4.

Balsai István:

Fogadóórák: márc. 22. Pesthidegkúton 18.00 óra, ápr. 12. II. kerületi Polgármesteri Hivatal 18.00 óra

Március 15. Ünnepi beszéd Pesthidegkúton 9.30-kor, ünnepi megemlékezés 10.30-kor a Szilágyi Erzsébet fasori emlékmûnél, részvétel az Állami Operaház ünnepi előadásán

21. Találkozó Szingapúr miniszterelnökével

30. Fórum Budakalászon a Faluházban

Csáky András:

Fogadóórák: márc. 30. 8.00 óra Cegléd, Polgármesteri Hivatal, ápr. 2. 17.00 óra Ceglédbercel, Községháza

Március 22. Egészségpolitikai Fórum Cegléden 17.00 órakor Vendég: Mikola István egészségügyi miniszter

23. Politikai Fórum Albertirsán a Mûvelődési Házban 17.30 órakor

25. Előadás Budapesten a magyarok Házában az Életvédő Kongresszuson 10 órako

30. Beszámoló a parlamenti munkáról 18.00 órakor Cegléden a Kaszinóban

Április 6. Előadás a Nemzeti Pedagógus Mûhely rendezvényén Budapesten 16.00 órakor

Németh Zsolt:

Március 21. Részvétel a Száz éves a Körmendi kórház ünnepségén 10.00 órakor

22. Részvétel a Városi polgármesterek találkozóján Hévizen

24. Részvétel a Körmendi Hagyományőrzők Egyesületének rendezvényén 17.30 órakor

Vissza az előző oldalra