Hírlevél, 2001. január



"A CSALÁDKÖZPONTÚ TÁRSADALOM KIÉPÍTÉSÉRE SZÖVETKEZTÜNK"
Balsai István frakcióvezető hozzászólása Orbán Viktor miniszterelnök február 12-én elhangzott parlamenti helyzetértékelő beszédéhez

Szép, de nagyon nehéz tíz év áll mö-göttünk, amelynek eredményei most kezdenek megmutatkozni, amint az a Miniszterelnök Úr által ismertetett imponáló adatokból is kitűnik.

Örömmel nyugtázzuk, hogy a koalí-ciós kormány továbbra is a családok helyzetének javítását tekinti legfőbb feladatának. Ezt az elképzelést vallotta magáénak az Antall-kormány is, amikor 1990-ben célul tűzte ki a szociális piacgazdaság megvalósítá-sát. A lehetőség azonban akkor még nem volt meg, és az idő is rövidnek bizonyult, ráadásul ez a folyamat 1994-ben megakadt, mivel a Horn-Kuncze-kormány Bokros pénzügymi-niszter segédlete mellett - mint tudjuk - egészen másra helyezte a hangsúlyt.

1998-ban mi a Fidesszel újra a családközpontú társadalom kiépítésé-re szövetkeztünk. A tények egyér-telműen jelzik, hogy azóta jelentősen javult a gyermeket nevelő családok helyzete. A családi adózás eredmé-nyeként - amelynek az MDF megalakulása óta híve - a három gyermekesek jövedelme majdnem negyven százalékkal növekedett. Természetesen egyáltalán nem va-gyunk elégedettek a jövedelmi viszonyokkal - különös tekintettel a nyugdíjakra -, de a gazdasági fejlődésnek fokozatos javulást kell eredményeznie ezen a téren is.

A másik óriási jelentőségű előrelépés, hogy mára eljutottunk a határokon átívelő nemzeti újraegyesítés programjának végrehajtásához. Ugye még emlékeznek Antall József miniszterelnök úr oly nagy értetlenséggel fogadott kijelentlésére, miszerint lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni. Ma már remélem, mindenki előtt világos, hogy mit is jelentett ez, és hogy milyen nagy jelentőségű kijelentés volt ez a határon túl élő magyarok létét is tagadó negyven évi nemzetromboló politika után.

Az ellenzék által megkérdőjelezett Széchenyi-terv máris érezhetően mozgásba hozta a vállalkozók fantáziáját. Reméljük, hogy a terv segítségével pótolhatjuk azt a gazdasági elmaradást is, amit a szociálliberális kormány által lemondott világkiállítás okozott az országnak. A Széchenyi-tervvel kapcsolatban két fontos dologra hívnám fel a figyelmet. Egyik, hogy aktív tőkét von be a gazdaságba, vagyis a tervek szerint megháromszorozza azt az összeget, amit a költségvetésből használunk fel. A másik, hogy az országrészek közötti egyenlőtlenségek kiegyenlítését célozza.

Ami az ellenzék fanyalgását illeti, csak azt kérdezném tisztelt ellenzéki képviselőtársaimtól:

Miért bosszantja Önöket,
- ha csökken az infláció, ráadásul egész Európában csak minálunk?

Miért nem tudnak örülni annak,
- hogy a hitelminősítő intézetek immár a legerősebb kategóriába sorolják hazánkat, és végre kezdünk kimászni az előző rendszer ránk hagyott adóssághalmaza alól?

Miért baj az,
- ha a jövőre is gondolva 60 százalékkal többet fordítunk kutatásra és fejlesztésre?
- Ha megvalósul a diákhitel, hogy anyagi okok miatt senki se maradjon ki az oktatásból?

Miért baj az, tisztelt Ellenzéki Képviselőtársaim,
- ha a munka értéke a munkanélküli segély mértéke a fölé emelkedik, és 50 ezer forint lesz a minimálbér?

Miért zavarja Önöket,
- hogy nő a munkahelyek száma és csökken a munkanélküliség?

Kérem Önöket, ne becsüljék le az ország teljesítményét, hiszen aki kétségbe vonja ezeket az eredmé-nyeket, a polgárok erőfeszítéseit, vállalkozó szellemét, kitartását kérdőjelezi meg, azokét, akik sztrájk helyett a megegyezés lehetőségét keresték és a munkát választották.

A Magyar Demokrata Fórum kiszámítható és megbízható koalíciós partnerként a továbbiakban is arra törekszik, hogy véleményével, szakmai megalapozottságával és munkájával hozzájáruljon a koalíciós program minél teljesebb körű végrehajtásához.

Szimbólikus hajónk tehát - melyről Miniszterelnök Úr országértékelő beszédében szólt - véleményünk szerint is jó irányban halad. Köszönöm a figyelmüket.


Az Országos Rádió és Televízió Testület
242/2001. (II. 8.) sz.
határozata

Az Országos Rádió és Televízió Testület dr. Jurányi Benedek által a Magyar RTL Televízió Rt. (1119 Budapest, Fehérvári út 84/A) műsorszolgáltató ellen benyújtott panasz alapján, a Panaszbizottság 20-1-1591/2000. számú állásfoglalása elleni jogorvoslati kérelmére meghozta az alábbi

h a t á r o z a t o t

A Testület a jogorvoslati kérelemnek helyt ad, a Panaszbizottság 20-1-1591/2000. számú állásfoglalását megváltoztatja és megállapítja, hogy a műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 4.§ (1) bekezdését.

A Testület kötelezi a műsorszolgáltatót, hogy a határozat kézhezvételét követő napon 18.30-kor kezdődő Híradó című műsorszám elején a következő közleményt tegye közzé:

Az Országos Rádió és Televízió Testület megállapította, hogy az RTL Klub 2000. október 26-án sugárzott Híradó című műsorának a Székely üggyel foglalkozó ré-szében súlyosan megsértette a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 4.§ (1) bekezdésében megfogalmazott tárgyilagosság és tényszerűség követelményét. A Híradó összeállítása alaptalanul tüntette fel olyan színben dr. Balsai Istvánt, az MDF frakcióvezetőjét, mintha mulasztást követett volna el az ügyben.

E határozat ellen további fellebbezésnek helye nincs, annak felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a bíróságtól lehet kérni.

I n d o k l á s

A Magyar Demokrata Fórum Országgyűlési Képviselőcsoportjának Sajtóirodája 2000. október 27-én panasszal fordult az Országos Rádió és Televízió Testület panaszbizottságához.
Panaszbeadványában az RTL Klub 2000. október 26-án 18 óra 30 perckor sugárzott Híradó c. műsorában elhangzottakat kifogásolta. A panaszos azt sérelmezte, hogy a műsorszolgáltató több Híradó műsorában beszámolt az Országgyűlés Közbeszerzési Bizottsága vezetőjének visszaélési ügyéről, amellyel kapcsolatban az MDF frakcióvezetőjét is elmarasztalóan összefüggésbe hozták. A panaszos beadványában azt állította: "nem felel meg a valóságnak, hogy az MDF frakcióvezetőjének bármiféle hangfelvétellel kapcsolatban tudomása, illetve tennivalója lett volna". A Panaszbizottság a panaszt nem találta alaposnak, tekintettel arra, hogy a műsorszolgáltató hírműsorában megjelölte a forrást, ahonnan információit szerezte, s az információval kapcsolatban az összes érintettet megkereste. Az egyik érintett nem kívánt nyilatkozni, a másik érintettet a műsor napján nem érték utol, a panaszos által az ügyről közölteket pedig megjelenítették. Mindezek alapján a Panaszbizottság az Rttv. 4.§ (1) bekezdésében foglalt kiegyensúlyozottság követelményének sérelmét nem állapította meg.

A panaszos megbízásából dr. Jurányi Benedek ügyvéd a Panaszbizottság állásfoglalása ellen fellebbezést nyújtott be a törvényes határidőn belül.

A Testület a jogorvoslati eljárásban megállapította, hogy a kifogásolt műsorszámban súlyosan sérült az Rttv. 4.§ (1) bekezdésben foglalt tárgyilagosság és tényszerűség követelménye. A Híradó vitatott összeállításának a címe súlyos állítást tartalmazott: "fél éve tudtak a Székely ügyről a frakcióvezetők" - s a felirat mögött Bánk Attila és Balsai István képe volt látható.

A műsorszolgáltató állítását parlamenti forrásra hivatkozva közölte és összeállításában arról tudósított, hogy ennek ellenére nem tett semmit az ügyben sem Bánk Attila, sem Balsai István, és ezzel azt a látszatot keltette, mintha az MDF frakcióvezetője is "sáros" lenne valamiképpen Székely Zoltán korrupciós ügyében, bűnrészes egy bűncselekményben.

Köztudomású és az RTL Klub műsoraiban is nyilvánosságot kapott, hogy Székely Zoltán közbeszerzési bizottsági tevékenységével szemben éppen az MDF parlamenti képviselői emeltek kifogást hónapokon át, jóval a "dokumentumos" tettenéréskor kirobbant korrupciós botrányt megelőzően, kérték a leváltását, a nyilvánosság előtt is megjelenítették számtalanszor álláspontjukat. A műsorszolgáltató azon eljárása, hogy mindezen tények, előzmények ismeretében az MDF frakcióvezetőjét a korrupciós ügyben cinkos némasággal vádolja, súlyosan sérti a tárgyilagosság és tényszerű tájékoztatás követelményét.

A tárgyilagosság és tényszerűség szenvedett sérelmet azáltal is, hogy az összeállításban Balsai István egyébként telefonon tett nyilatkozatát egy korábbi intejúból kivágott részlettel illusztrálták, azt a benyomást keltve, mintha esélytelenül próbálna magyarázkodni a vádakkal szemben, hiszen a hangja nem hallható, mondanivalóját a tudósító foglalta össze három szóban: számára nincs kazettaügy.

Mindezek alapján a Testület azt az álláspontot alakította ki, hogy a műsorszolgáltató súlyosan megsértette az Rttv. 4.§ (1) bekezdését, amely a műsorszolgáltatás egyik alapelveként fogalmazza meg, hogy a "közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie." A Testület ezért a jogorvoslati kérelemnek helyt adott, a Panaszbizottság állásfoglalását megváltoztatta és a műsorszolgáltatót közlemény közzétételére kötelezte.

A határozat ellen közigazgatási úton nincs helye fellebbezésnek, annak bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 51.§ (3) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2001. február 8.
Dr. Körmendy-Ékes Judit sk.
elnök
Országos Rádió és Televízió Testület


A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja 3. Kongresszusán

Megtartotta kiemelkedő jelentőségű tanácskozását a kormányban résztvevő MKP. Az ünnepélyes külsőségek között Dunaszerdahelyen megtartott ülés jelentőségét méltón jellemzi, hogy az amerikai útjáról érkező szlovák miniszterelnök első útja ide vezetett.

A Magyar Demokrata Fórum részéről Dr. Kelemen András vett részt a kongresszuson és köszöntötte pártja nevében a résztvevőket. Beszédében kifejtette, hogy a magyarországi rendszerváltozás pártjának az üdvözletét hozza a Magyar koalíció Pártjának. Annak a politikai szervezetnek, amelynek születése önmagában választ volt a hatalom önkényére. Ez a jó válasz, a felvidéki magyar politika összefogása vezetett kormányzati sze-repkör eléréséhez. Ez pedig azt a tör-ténelmi kihívást foglalja maghában: hogyan lehet elérni a magyar választói akarat érvényesülését, az alávetett-ségben sínylődők jogainak érvényesí-tését. Óriási kihívás ez.
És innen visszatekintve az is világos, hogy nemzeti tragédiáink egyúttal mindig az erő mozgósítását kiváltó kihívások is. Ma így kell látnunk Trianont és következményeit.
Kifejtette, hogy Magyarországon is zajlik ez az erőgyűjtési, eszmélési folyamat. Antall József 15 millió magyarért vállalt felelősséget, bár ezért támadások össztüze érte. A mostani kormány előkészíti a magyar országhatáron túl élő magyarokat a nemzettestbe fogadó törvényt. Orbán Viktor miniszterelnök két napja, Vigadóbeli beszédében arra kérte az otthoniakat, hogy ne tehernek, hanem erőforrásnak tekintsék az itthoniakat. S az összetartozás gondolatának Sinkovics Imre előző napi temetése adott ünnepélyes hangsúlyt. Ez a temetés hitvallás volt összetartozásunkról.
Kelemen András beszédét e szavakkal zárta: "Amikor tehát üdvözlöm az MKP 3. Kongresszusát, hitet teszek amellett, amit az MDF kezdettől vallott, hogy testvéri figyelemmel követjük és segítjük egymást, s bízunk abban, hogy az új feladat, amely a kormányzati szerep buktatóival fenyeget, nem fog ki Önökön és lépésről-lépésre a jog birodalmába, így az emberi életbe emelik az Önökben bízókat."


PARLAMENTI FELSZÓLALÁSOK

Február 12. hétfő

Lezsák Sándor napirend előtt az egy évvel ezelőtti tiszai ciánszennyezés évfordulója alkalmából Lakiteleken megrendezett tudományos konferen-cia ajánlásaira hívta fel a kormány figyelmét. Ezen a konferencián került sor a népfőiskolai hagyományokat is megújító Tisza Kollégium munkájá-nak értékelésére is, amelynek keretében megkezdődött a mérgezés ökológiai, társadalmi és gazdasági következményeinek felmérése. A Tisza-konferencia résztvevői nevében a képviselő kérte a kormányt, hogy törvény védje a Balatonhoz hasonlóan a Tisza környezetét is, valamint hozzon létre egy Tisza menti koordinációs és fejlesztési intézetet, amely a kívánatos jövő érdekében készíti elő a Tisza-törvényt és felügyeli a végrehajtását.

A honvédelmi témájú törvénymó-dosító javaslatokkal az MDF egyetért - fejtette ki Lezsák Sándor vezérszónoklatában. Méltatta a javaslatok hatpárti támogatásának jelentőségét. Megállapította, hogy a kormány-programban megnevezett honvédelmi feladatok a törvényhozási folyamat eddigi menetében folyamatosan megvalósultak. Az alkotmány és a honvédelmi törvény szükségszerű módosításaival kialakulhat a jelenleg optimálisnak tekinthető hadsereg, mely képes feladatait ellátni és eleget tesz a vele szemben támasztott hazai és szövetségi követelményeknek.

Február 13. kedd

Varga István napirend előtti felszólalásában a tíz évvel ezelőtt megtartott visegrádi csúcstalálkozó jelentőségét méltatta, ahol Antall József vendégül látta Vaclav Havel csehszlovák és Lech Walesa lengyel elnököt, hogy szorosabbá tegyék a három ország együttműködését. A képviselő elmondta: a miniszterelnök tíz évvel ezelőtti elképzeléseit minden téren igazolta az idő, ma a visegrádi országok állnak legközelebb az uniós csatlakozáshoz. Kérte az Országgyűlést, hogy a csatlakozással járó nemzeti sorsdöntő kérdések - mint a státusztörvény, a földtulajdon - esetében ne pártpolitikai döntéseket hozzanak.

Gémesi György a gyermekek és az ifjúság helyzetéről szóló jelentést értékelve hangsúlyozta, hogy először került a Ház elé ennyire részletes anyag ebben a témában. Felhívta a figyelmet arra, hogy az önkormányzatoknak kiemelt feladatuk van a gyermekek nevelése terén. Hangsúlyozta a gyermekek délutáni foglalkoztatásának fontosságát, ezen belül kiemelte a sporttevékenység és a kulturális műhelyek szerepét, méltatta az egyházi és az alapítványi iskolák jelentőségét. Sürgette, hogy a neveléssel a fiatalság figyelmét ne csak az anyagi dolgokra, hanem egyéb értékekere, illetve példaképekre irányítsák.

Azonnali kérdésében Csáky András azt feszegette, hogy mit tesz az egészségügyi miniszter a gyógyszerforgalmazás területén a promóciós tevékenység árfelhajtó hatásának visszaszorítása érdekében.

Lezsák Sándor interpellációjában azt tudakolta, hogy várható-e a Bokros-csomag károkozásának mérséklése a fogászati ellátás területén. Szerinte ezt az is indokolná, hogy a csomag bevezetését követő években felére zuhant a - már nem ingyenes - fogorvosi ellátást igénybe vevők száma, s 65 éves korában minden második magyar állampolgár elveszíti teljes fogsorát.

Február 14. szerda

A köztisztviselők jogállásáról szóló vitában Gémesi György volt az MDF vezérszónoka. Kiemelte: a törvényja-vaslat a köztisztviselői rendszer továbbfejlesztését szolgálja, néhány eleme azonban aggályos. Az MDF ezért számos módosító inditványt adott be, s egyeztetéseket követően tudja támogatni a törvényjavaslatot.

A családok támogatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása során Csáky András hangsúlyozta, hogy a nagyszülőknek nem kötelező a támogatásért folyamodniuk, az csupán egy választható lehetőség. Véleménye szerint, ha az előterjesztés hatására akár csak egy gyemekkel is több születik Magyarországon, már megérte. Lezsák Sándor kifejtette: az előterjesztés a szülők terhein próbál enyhíteni és a nagyszülőket kívánja anyagilag támogatni. Hozzátette: csak helyeselni lehet a törvényjavaslatot.

A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvényjavaslat vitájában Csapody Miklós bírálta a tevezetet, mert kevesellte az abban foglaltakat. Leszögezte: a családokat minden eszközzel védeni kell a destruktív business-egyházak káros tevékeny-ségével szemben. Elmondta, hogy Nyugat-Európában a szekta jellegű csoportok nem juthatnak törvényes társadalmi testületeket megillető jogokhoz. Németországban például a szcientológusokat nem tekintik vallási mozgalomnak, és nemzetbiztonsági megfigyelés alatt tartották őket. Utalt arra, hogy Franciaországban a nemzetgyűlés álláspontja szerint a szekták az egyén és a társadalom számára egyaránt veszélyt jelentenek.

Február 15. csütörtök

A munkavédelem országos programjáról szólva Németh Zsolt elmondta, a programtól azt várja, hogy ismét méltó helyre kerüljön, a munka világának valamennyi szereplője megelégedésére. Véleménye szerint a többszöri érdekegyeztetés is hozzájárult ahhoz, hogy egy reális alapadatokra épülő és megvalósítható országgyűlési határozati javaslatot sikerült összeállítani.

Február 16. péntek

Németh Zsolt az MDF nevében támogatásáról biztosította az atomenergia 1999. évi hazai alkalmazásának biztonságáról szóló beszámolót.


HÍREK

Február 8. csütörtök

Az MDF újjáválasztott országos elnökségének döntése értelmében a párt általános alelnöke Hende Csaba lett és visszaállították a szóvivői posztot. E tiszségre Herényi Károlyt választották. Az elnökség arról is határozott, hogy a jövőben gyakoribbá teszik és 4-6 hetenként az ország különböző régióiban tartják meg az elnökségi, illetve frakcióüléseket. Az elnökség Salamin Andrást bízta meg a közelgő költözés lebonyolításával, miután az MDF országos központja a Bem térről még ebben az évben átköltözik a Szilágyi Erzsébet fasor 73. számba. A párt elnöksége a közeljövőben dönti el, hogy a korábbi felállásnak megfelelően négy alelnök vagy kisebb ügyvezető elnökség irányítja-e az MDF-et a továbbiakban. Dávid Ibolya elnök asszony beszámolt arról, hogy angliai útja során találkozott Margaret Thatcherrel, aki elfogadta meghívását és az ősz folyamán két napra Magyarországra látogat.

Február 8 - 9.

Kétnapos frakcióülést tartott az MDF képviselőcsoportja Lakiteleken. A tanácskozáson szó volt azokról a fontos törvényekről, melyek az Országgyűlés tavaszi ülésszakán kerülnek a képviselők elé. Ilyen például a köztisztviselőket, az információ területét és az agráriumot érintő javaslatok. Balsai István frakcióvezető szerint nagy feladat lesz a jogharmonizációval összefüggő módosítások elfogadása, valamint a birtokviszonyokat érintő és a Nemzeti Földalapot létrehozó előterjesztés megvitatása. A képviselőcsoport döntött arról, hogy az Országos Gyűlésen elfogadott másfél évre szóló cselekvési programot munkatervébe iktatja. E munkaterv menetrendjét, valamint a költségvetési többletbevételek és a jogalkotás területét érintő prioritások felállítását február 21-ig készítik el. Balsai István elmondta: noha az országgyűlési képviselők nem vesznek részt az országgyűlési képviselők vagyongyarapodását vizsgáló bizottság munkájában, ennek ellenére valamennyi MDF-es képviselő eleget fog tenni a bizottság felhívásának. Az ülésen bizalmi szavazással megerősítették Balsai Istvánt és Font Sándort a frakcióban betöltött tisztségükben.

Február 14. szerda

Dávid Ibolya, az MDF elnöke Tatabányán egy politikai fórumon arról beszélt, hogy az MDF azért szorgalmazta elsők között hazánk csatlakozását az Európai Unióhoz, hogy a határok átjárhatóságával könnyebbé váljon a 15 millió magyar egymásra találása. Véleménye szerint hazánk képes lesz 2002 végéig lezárni a még nyitott tárgyalási kérdéseket, s 2004-ben már részt vehet az európai parlamenti választásokon. Az ország gazdasági sikereit szerinte az segítette elő, hogy a kormány jól igazodott a nemzetközi élet változásaihoz és kihívásaihoz. A fejlődés ütemét azért is tartanunk kell, hogy mielőbb felszámolhassuk az országrészek közötti elmaradásokat, és felzárkózzunk az európai országok középmezőnyébe.

Agrárstratégiai bizottság felállításáról döntött az MDF elnöksége. A Font Sándor, Habjánecz Tibor, Pongrácz Tibor alkotta munkacsoport rövid időn belül átfogó stratégiai anyagot készít a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés feladatairól, különös tekintettel a vidék népességmegtartó erejének fokozására.


SAJTÓTÁJÉKOZATATÓK

Az MDF-frakció stratégiai cselekvési programot készít annak érdekében, hogy minden szinten növelni tudja a fórum támogatottságát - jelentette be Balsai István a képviselőcsoport sajtótájékoztatóján február 16-án. A program keretében minden hónapban más-más vidéki régióban tartanak közös frakció- és elnökségi ülést.
Gémesi György a köztisztviselői törvénnyel kapcsolatban elmondta: az MDF további egyeztetéseket tart szükségesnek a főtisztviselői kar létrehozásáról, a köztisztviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezett-ségéről és az önkormányzati szférában dolgozó köztisztviselők javadalmazásáról.

Vissza az előző oldalra