Parlamenti felszolalások

Felszólalás adatai

98. ülésnap, 64. felszólalás
Felszólaló Herényi Károly (MDF)
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás ideje 04:30

A felszólalás szövege:

HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Ahogy már sokan elmondták, 1994-ben, az akkori kor szükségét felismerve, a Boross-kormány utolsó törvényei egyikeként megalkotta a kamarákról szóló törvényt, és ezzel korszakosat alkotott. Visszatekintve meg kell állapítanunk, hogy ez a törvény jó és kiállta az idők próbáját. Mégis, hiába van biztosítva a megfelelő törvényi háttér, a kamarák működéséről nem mondhatjuk el, hogy az elvárt szintet, színvonalat megütnék, hogy jól működnének.

Mi az oka ennek a kettősségnek, és miért nem tudnak jól működni a mostani kamarák ebben a rendszerben? Alapvetően két okát látom ennek. Az egyik - talán a legfontosabb - az, hogy a törvényben a kormány számára előírt rendeletek meghozatala nagyon nagyot csúszott. Ha azok a rendeletek nem 1997-ben és 1998 elején születnek meg, hanem 1994 végén vagy 1995 elején, akkor a kamarák nem kerültek volna olyan helyzetbe, mint amilyenbe kerültek. Ezért meg vagyok lepve az MSZP képviselőcsoportjának hozzáállásán, mert semmit nem akarnak ebből a felelősségből elismerni, ugyanakkor megköszönöm Szalay Gábor hozzászólását, aki utalt arra, hogy bizony az előző kormánynak nagy a felelőssége abban, hogy a helyzet így alakult.

S van egy másik ok is, amiről itt nem esett szó, csak körbejárkáljuk és mindenki utalgat rá. Én kimondom: a másik igen komoly baj az - ami egyébként az egész magyar gazdasági élet utolsó tíz esztendejére jellemző -, hogy megjelentek és aktív szerepet vállaltak az új rendszerben a régi rendszer visszamaradottjai, a hivatásos mozgalmárok. Nem akarom ezzel az összes kamarai vezetőt minősíteni, hiszen közöttük is nyilván vannak tisztességes és jó szándékú emberek, de bizony ott is eluralkodott ez a nézet. Amikor a kamarai választások megtörténtek, akkor igen erős baloldali politikai háttérmunka következtében zömmel ilyen mozgalmár típusú vezetők kerültek a kamarák élére, akik - nem akarom a hibájukul felróni - ennek a rendszernek igazából a lényegét sem értik, ezért nem kérhető számon tőlük, hogy miért nem tudják ezt jól működtetni.

A kérdés az, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat ad-e megoldást erre a két, általam igen fontosnak tartott problémára. Azt gondolom, igazából egyikre se ad, hiszen a vita most arról szól, hogy legyen-e kötelező tagság vagy ne legyen, kelljen-e tagdíjat fizetni vagy ne kelljen - de nem erről kellene beszélni! Először is a jól működő kamaráknak olyan jog- és hatáskört kellene biztosítani, amely működésük során a tagságot megkerülhetetlenné teszi. Erre való utalás vagy ennek a lehetősége ebben a törvénytervezetben nem nagyon lelhető fel. A másik általam jelzett problémára vonatkozóan, hogy a kamarák vezető tisztségeibe hozzáértő, a gazdasági életben már bizonyított, vállalkozó típusú szakemberek kerüljenek, ebben a törvénytervezetben semmiféle garanciát nem láttam, és erre nem lesz megoldás a kötelező tagság, vagy ha megtartjuk a kötelező tagságot és elengedjük a tagdíjat, illetve ennek különféle változatai és verziói.

Ahogy elöljáróban mondtam, az 1994-ben elfogadott törvény alapvetően jó, annak előterjesztője itt ül a Fidesz padsoraiban, sőt egy bizottságnak az elnöke. Én felajánlom, hogy a Magyar Demokrata Fórum akkori kormányzati tapasztalatát, szakmai hátterét igénybe véve segítséget nyújt a kormánykoalíció másik két pártjának, és módosító javaslataival igyekszik ezt a törvénytervezetet olyan állapotba hozni, hogy az mindenki megelégedésére legyen, de főleg a vállalkozók érdekeit szolgálja, és a kamarák valóban olyan elismert és elfogadott szereplői legyenek a gazdaság életének, mint ahogy az egy jól működő nyugat-európai demokráciában elvárható és szokásos.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Vissza az előző oldalra