Parlamenti felszolalások

Felszólalás adatai

107. ülésnap, 34.felszólalás
Felszólaló Herényi Károly (MDF)
Felszólalás oka felszólalás
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás ideje 06:32

A felszólalás szövege:

HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről: Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Miniszter Asszony, Képviselőtársaim, Tisztelt Országgyűlés! Előttem már sokan mondták, de muszáj, hogy én is mondjam: szerencsés nemzedék a miénk, szerencsés nemzedék a mi nemzedékünk. És különösen szerencsések vagyunk mi, országgyűlési képviselők, akik a sors kegyéből ezekben a gyönyörű ünnepi esztendőkben ülhetünk itt, a Parlament falai között, és szolgálhatunk. Szerencsések vagyunk, mert nemcsak az ezredfordulót, de a szent év kezdetét és államiságunk ezeréves évfordulóját, születésnapját is ünnepelhetjük. Tehát a szent év kezdete számunkra kettős ünnep. És az ünnepek fontosak. Fontosak, mert erőt, nemzetmegtartó erőt jelentenek.

Ha megvizsgáljuk a mögöttünk hagyott évezredet, és feltesszük a kérdést, mi a titka annak, hogy ezer olyan nehéz esztendő után ez a maroknyi nép itt élhet a Kárpát-medencében, és itt lehetünk, akkor a válasz az, hogy nemzetmegtartó erőt jelentett hazaszeretetünk, hitünk, erkölcsiségünk és az ünnepeink.

(9.30)

Viharos évezred, nehéz évszázad, ellentmondásos évszázad él mögöttünk. De az utolsó évtized kegyes volt hozzánk. Egy hit és erkölcs nélküli rendszer omlott össze még tíz évvel ezelőtt, és egy véráldozat nélküli rendszerváltozás részesei lehettünk.

1996-ban ünnepelhettük volna méltó módon honfoglalásunk 1100. évfordulóját. A mi kormányunk, az Antall-kormány annak idején az Expo keretein belül meg szerette volna mutatni a világnak, hogy mi magyarok most így az ezredforduló táján milyenek vagyunk. És most lehetőségünk van arra, hogy egy kicsit az ezredik évforduló okán magunkat ünnepeljük. És ha ünnepelünk, akkor méltó módon kell ünnepelni. Úgy, ahogy elődeink tették ezt a millennium nagyszerűségét törvénybe foglalva. A törvény kőbe vésve ma is ott látható, ott olvasható e Ház kupolatermében a főlépcsővel szemben.

Mi méltó kívánván lenni elődeinkhez, törvényt kívánunk alkotni az államalapítás nagyszerűségéről és a Szent Koronáról. A törvény és a törvényalkotó célja az, hogy a magyar Szent Korona ismét méltó fényében ragyogjon, világítsa be a nemzet égboltját, azt az égboltot, amely a nemzet egésze fölött van, az egészét takarja határainkon belül és határainkon túl. Azt kívánjuk és azt akarjuk, hogy a Szent Korona, és ahogy régen oly szépen nevezték, a hozzátartozó drágaságok ne múzeumi tárgyként feküdjenek a Nemzeti Múzeum tározójában, hanem a nemzet egységét szimbolizálandó méltó helyen, az ország Házában, a népfelség elve megtestesülésének színhelyén legyenek elhelyezve. Ebben a Házban, amely az ország legszebb háza, de számunkra talán Európa és a világ legszebb háza. Mert itt van a méltó helyük. Mert a nemzet egységére és annak jelképére, szimbólumára szükség van.

Szükség volt ezer esztendőn keresztül, mert a nemzet megmaradását jelentette. És erre az egységre a harmadik évezredben, a XXI. században is nagy szükségünk lesz. Hiszen új kihívással kell szembenéznünk a XXI. században, az egységesülő, a globalizálódó Európa kihívásaival. Bizton hiszem, hogy az egységesülő Európában csak annak a nemzetnek van esélye a sikerre, amely nemzetnek egészséges a nemzettudata, ismeri és tiszteli múltját, ismeri gyökereit és történelmét, fejet hajt és tiszteleg elődei, ősei előtt. És ezt tesszük mi is e törvény elfogadásával, tisztelgünk és fejet hajtunk őseink, elődeink előtt.

Mert tisztelt képviselőtársaim, ez a törvény erről szól. A magyar történelemről, a viharos évezredünkről és értékeinken, nemzeti értékeken építkező jövőnkről, a következő évezredről. És ha ünnepelünk, ajándékot illő adni. Ajándékot a nemzet minden polgárának határokon innen és határokon túl. Az ajándék nem a korona, az ajándék a törvény és a törvénynek az elfogadása, ami egy politikai kiegyezés, egy békejobb nyújtása lehetne egymásnak itt a parlament két oldalán, és talán egy békejobb nyújtása az egész nemzetnek.

Szerettük volna ezt a törvényt hatpárti konszenzus keretei között előterjeszteni, hiszen így lett volna ez a legelegánsabb, így fejezte volna ki a legjobban az együttgondolkodást, az összetartozást. Sajnos, az előkészítő tárgyalások során voltak olyan pártok, ellenzéki pártok, amelyek nem voltak hajlandóak ebben a munkában alkotó módon részt venni. Ha majd döntünk, ha erről a törvényről szavazunk, akkor kérem képviselőtársaimat, gondoljanak arra, hogy miközben a múltról és a jelenről beszélünk, a jövőnkről, ennek a nemzetnek a jövőjéről is döntünk.

A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja támogatja ennek a törvénynek az elfogadását, azok a módosító javaslatok, amelyek érkeztek a törvényhez a mi frakciónkból, nem a frakció álláspontját képviselik, mi azt szeretnénk, ha ezt a törvényt ez ünnepélyes alkalom, az ezredforduló, az államalapítás ezredik évfordulójának alkalmából konszenzussal fogadná el a parlament. Ezt ajánlom tisztelt képviselőtársaim figyelmébe.

Köszönöm hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Vissza az előző oldalra