Az MDF programjának tézisei a 2002. évi választásokra.




A programbizottság vezetője dr. Pongrácz Tibor

I. NEMZETI ÉRTÉKEINKRE BÜSZKE, FÉLELEM NÉLKÜL ÉLŐ, GAZDAGODÓ, DEMOKRATIKUS MAGYARORSZÁGOT! (Általános politikai célkitűzések)

 

01. Az MDF célja, hogy ebben az évezredben is egy erős, életképes, nemzeti hagyományait, kultúráját ápoló és fejlesztő magyar nemzet éljen a Kárpát-medencében. Ennek a távlatos célnak az érdekében kell megtenni mindazokat a lépéseket, amelyeket a mai generáció megtehet. A ránk háruló feladat az EU csatlakozás küszöbén, illetve ennek során és a globalizációs nyomás mellet nem kevés. Ennek a politikának a legfontosabb elemei: a megkezdett népesedéspolitika (családpolitika) folytatása, a nemzeti tudat erősítése és a határon túli magyarsággal kapcsolatos aktív nemzeti politika fejlesztése, az ország anyagi és szellemi gyarapítása.

02. Az MDF az elmúlt 12 évben képviselt keresztény-konzervatív, patrióta és demokratikus politikáját kívánja folytatni a széles magyar polgárosodás segítése, a szegény rétegek fokozatos felemelése és az ehhez szükséges társadalmi szolidaritás képviselete mellett. Az MDF tehát szilárdan kialakult jövőképe alapján továbbra is értékelvű politizálást folytat.

03. Az MDF nem tartja helyesnek a magyar társadalom politikai kettészakadását. Az ország hosszabb távon fenntartható növekedési fázisba jutott, az országban jelentős, választási ciklusokon átívelő stratégiai feladatokat kell elvégezni, amelyekhez a jelenleginél nagyobb egyetértés szükséges a politikai küzdőtéren. Ezek között a legfontosabbak a népesedési politika, az egészségügy, a Kárpát-medence magyarságának kérdései, az EU csatlakozás és következményei, az oktatási-, kutatási- és fejlesztési politika, a teleinformatikai társadalom működési feltételeinek kialakítása, a közlekedésfejlesztés, a környezetvédelem, a regionalizáció és a régiók felzárkóztatása, a honvédelem fejlesztése és mások.

04. Vallott értékrendje alapján az MDF a szociális piacgazdaság működési rendjének keretei között kívánja felépíteni a jövő Magyarországát. Csak a szociális piacgazdaság keretében hangolható össze az egyéni szabadság, a gazdasági versenyképesség és a társadalmi igazságosság. Az MDF a társadalmi szolidaritást továbbra is alapkérdésnek tekinti. Álláspontunkat 10 esztendővel ezelőtt Csengey Dénes fogalmazta meg a legpontosabban: "Európába, de mindahányan!". Ma is így gondolkozunk.

05. Az ország nehéz feltételek mellett, 10 év alatt kiemelkedő eredményeket ért el. Ebben szerepe volt mind a négy kormánynak, de az irányokat az ismeretlen úton az MDF, az Antall kormány határozta meg, a társadalmi-gazdasági átalakulás alapjait ő alakította ki. Az MDF számára a rendszerváltozás alapcélkitűzései közé tartozott a diktatúra felszámolása és a plurális parlamenti demokrácia kialakítása. Az alkotmányosság és a plurális demokrácia az MDF és Antall József értékrendjének meghatározó része volt, amelyek az ezt követő ciklusok politizálása mellett halványulni látszanak. Az MDF-nek a következő ciklusban fontos feladata az alkotmányosság és a parlament működésének visszaigazítása az eredeti Antalli koncepcióhoz, a parlament és a kormány hatalommegosztásának visszarendezése, a parlament méltóságának erősítése, a parlamenti pártok szerepének felértékelése. az alkotmányosság, a törvények szellemének (nemcsak betűjének) követése. Az állam akkor jogállam, ha nemcsak a jognak, hanem a jog felett álló értékrendnek is megfelel!

06. Az MDF szükségesnek tartja új Alkotmány létrehozását. Az alkotmányozás elindítása jó alkalom a társadalommal való nyílt párbeszédre. Összetartó erő, ami erősíti a nemzeti érzést, mélyíti a nemzeti azonosságtudatot és önbecsülést. Az új Alkotmányt mindenképpen létre kell hozni, mert a polgárok nehezen azonosulnak a Rákosi korszakot idéző 1949. évi XX. törvényként számozott alaptörvénnyel. Ez egyben egyedülálló lehetőség arra, hogy az állampolgár beleszóljon az életét meghatározó alapkérdések eldöntésébe.

07. Az MDF választási rendszerünket nem tartja megfelelőnek. Felismerve a módosításokkal kapcsolatos korlátokat feladatként jelöli meg, hogy a 2002. évvel kezdődő parlamenti ciklusban új törvényt kell alkotni. Ez a törvény a 2010. évi választási ciklusnál léphetne hatályba. A hosszú bevezetési időszakot azért tarjuk indokoltnak, mert így jobban el lehet kerülni a törvényhozók esetleges személyes motiváltságát e fontos kérdés rendezésében.

08. Az MDF elvként kívánja rögzíteni, hogy történelmi hagyományainknak megfelelően (is) kétkamarás parlamentre kell áttérni. A második kamarában (felsőház), - amelynek létszámát kb. 60-80 főben javasoljuk megállapítani - helyet kapnának választott és küldött személyek egyaránt. (Megyék, a tudomány, egyetemek, történelmi egyházak, megfelelő létszámú kisebbségek, nagyobb kamarák, munkavállalói szervezetek, kiemelkedő funkciókat betöltő személyek, stb.) Ezt azért tartjuk indokoltnak, mert így a törvénykezési dialógus feltétlenül és érdemben létrejön a politikai és a felsorolt nem kifejezetten politikai társadalomformáló szervezetek között.

09. A választási rendszer módosítása során meg kell vizsgálni a jelenlegi parlament (alsóház) létszámcsökkentésének lehetőségét, a jelenlegi egyéni és listás rendszer reális átalakításának módját is. Az alsóház létszámát 250 fő körül javasoljuk meghatározni.

10. Az MDF javasolja, hogy a helyi önkormányzati választásoknál a polgármester választás legyen kétfordulós.

11. Az új választási törvényben ki kell ismét mondani, hogy az országgyűlési képviselői funkció összeférhetetlen a helyi önkormányzati képviselői és a polgármesteri funkcióval, vagyis ebben a kérdésben vissza kell térni az 1994. év előtti állapotokhoz. A jelenlegi megoldás sokszor érzékelhető visszaélésekhez, korrupció gyanús helyzetekhez vezet - ami ellen az eddiginél határozottabban kívánunk fellépni országos méretekben is. Másrészt egy aktív parlament mellett a képviselői feladatok ellátása egész embert kíván és ugyanez mondható el a polgármesteri feladatokról is, tehát a funkcióhalmozás nem érdeke a választónak és túlzó anyagiasságot sejttet.

12. A társadalmi és tudományos szervezetek sokszor kifogásolják, hogy nincsenek érdemben bevonva a rájuk vonatkozó döntések előkészítésébe, sokszor nem, vagy csak formálisan kérik ki a törvények, és más jogszabályok vonatkozásában a véleményüket. Ez helytelen gyakorlat, az elvárhatónál gyengébb törvényeket eredményez, sérti a demokráciát és a társadalom érintett csoportjait. A helyzet megváltoztatása érdekében lépéseket teszünk és szerepeltetni kívánjuk a kérdést a következő kormánykoalíció programjában. Ezzel összefüggésben is kezdeményezi az MDF a kétkamarás parlamenti rendszerhez való visszatérést 2010. esztendőtől kezdve.

13. A magyar gazdaság az elmúl 10 évben sikeresen túljutott a legfájdalmasabb és legnehezebb újjáépítési időszakon, de a társadalomban még nagyon komoly feszültségek vannak. Ezek megoldása a közelebbi és távolabbi jövő legfontosabb társadalom- és gazdaságpolitikai feladata. Meg kell állítani a társadalom kettészakadásának az elmúlt években is erősödő folyamatát, minimális célként el kell érni, hogy a társadalom legszegényebb és leggazdagabb tizede közötti különbség ne haladja meg az EU. átlagát. A radikális átalakulás sikeres lebonyolítása után most az európai középmezőnybe való felzárkózás nehéz feladatának megoldása előtt állunk. Várakozásaink szerint a gazdaság 10-15 éves távon jelentős növekedés előtt áll, ami megfelelő program (ok), tervek esetén fontos országépítési szakasz lesz a magyar történelemben.

14. Az MDF szükségesnek tartja az ország képének javítását, a magyar nemzetnek és kultúrájának hiteles megismertetését mind külföldön, mind a magyar állampolgárok számára. Ez segíti a sokszor szándékosan, sokszor ismerethiányból eredően hamis befolyásolás alatt álló országok tárgyszerű képének kialakulását az országról, segíti a külkapcsolatok építését, az ország beilleszkedését az európai közösségbe, az idegenforgalmat, a gazdasági kapcsolatokat, a jobb megértést. Szükségesnek tartjuk a nemzet hiteles történelmének, kultúrájának, eredményeinek, a népszokásoknak, a helytörténeteknek, a nemzet nagy alakjainak hazai megismertetését, a nemzet ünnepeiről való méltó megemlékezéseket a nemzeti tudat erősítése érdekében. Erre jelentős összegeket kívánunk a következő ciklusban is áldozni. Szükségesnek tartjuk ugyanakkor, hogy az országkép építés tervszerű, következetes, hatékony (mindenek előtt fontos partnereinkre és a környező országokra kiterjedő) és átlátható legyen.

15. A MDF szükségesnek tartja kapcsolatai erősítését a jobbközép irányultságú kisebb politikai pártokkal, mozgalmakkal.

 

II. REÁLIS JÖVŐKÉPET, HATÉKONY ÁLLAMOT! (Makrogazdaság, közigazgatás)

 

16. Az MDF szükségesnek tartja, hogy a kidolgozandó kormányprogram alapján elkészüljön egy részletes négy éves társasdalmi/gazdasági program, amelynek a tényleges gazdasági lehetőségek és az időközben felmerült feladatok alapján történő szakaszolt megvalósítása az évente jóváhagyott költségvetési törvény alapján történik.

17. Az MDF 2002-2006 között évi 3-5% körüli, összesen 15-18%-os gazdasági növekedéssel számol, amit csak jelentős világgazdasági visszaesés, vagy válság foghat vissza. A gazdaságpolitikának továbbra is export irányultságúnak, kínálatösztönzőnek kell lennie a hazai fogyasztásnak a bruttó nemzeti terméknél (GDP) valamivel szerényebb, de azt szorosan követő növekedése mellett. Az infláció csökkentése továbbra is alapcélkitűzés. Az átlagos inflációt 2002-2006 között évről évre mintegy évi 20% kívánjuk csökkenteni - amíg el nem érjük az EU követelményeknek megfelelő szintet.

18. Az államháztartási reformot tovább kell folytatni. A 2003. évi költségvetés keretében meg kell valósítani a költségvetés teljes felülvizsgálatát, a "0" bázisú költségvetést. Meg kell valósítani az egészségügy és a tb.nyugdíjbiztosítás (tőkefedezeti elv) reformját, korszerűsítését. Erősíteni kell az önkormányzati önállóságot és a kistérségi összefogásokat. Át kell gondolni a racionalitás szellemében a tárcák és intézményeik feladatmegosztását, ennek keretében indokolt egy EU kapcsolati minisztérium és természetesen a szükséges intézmények felállítása és a jelenlegi intenzív idegenforgalom fejlesztési szakaszban indokolt az idegenforgalom állami irányításának magasabb szintre való emelése..

19.. Meg kell valósítani az állami beruházások hatékony és központosított ellenőrzését. Ennek feltételeit a Pénzügyminisztérium, vagy a Miniszterelnöki Hivatal környezetében kell megteremteni.

20. A Magyar Demokrata Fórum jól és eredményesen működő közigazgatást akar. Mind a lakosság ügyeinek intézésében, mind a hatósági munkában a külső befolyástól mentes, tárgyilagos munkavégzést alapvető követelménynek tekinti. Ezért is támogatta és támogatja a köztisztviselők bérezésére irányuló kormányzati törekvéseket. A hatékonyság növelése érdekében egységes rendszerben meg kell valósítani az elektronikus közigazgatást, a kormányzati ügyvitel elektronizálását, és ezzel párhuzamosan a bürokrácia mérséklését, a közigazgatási létszám csökkentését és a szolgáltatási funkciók gyorsítását. Nevezhetnénk ezt akár tudásbázisú kormányzásnak is. Törekedni kell a hatékony és olcsó állam megvalósítása felé.

21. Az MDF változatlanul hirdeti a járási közigazgatás visszaállításának szükségességét. A megyeszékhely és a községek közötti távolság ma az életszerű igazgatási döntések akadályát képzi.

22. A régiókat területfejlesztési, beruházási célokra létrejött egységeknek tekintjük, ezek közigazgatási funkciókkal való felruházását nem tartjuk időszerűnek.

 

III. IGAZSÁGOSABB ADÓRENDSZERT, MÉRSÉKLŐDŐ ADÓKAT! (Adópolitika)

 

23. A centralizáció mértéke - az adó- és járulékjellegű elvonások összege a GDP-hez viszonyítva - jelenleg mintegy 42% (2000.-ben 43.2% volt) Az MDF a centralizáció mértékét fokozatosan 3-4%-kal kívánja csökkenteni, ami más szavakkal a társadalom adó- és járulék terheinek 8-10%-os csökkentését jelenti. Nagyobb csökkentés csak úgy valósítható meg, ha a költségvetés kiadásainak egy részét díjak formájában a lakosságra és a vállalkozásokra terheljük (útdíjak, parkolási díjak, egészségügyi kiadások, illetékek, magániskolák, stb.), amivel nagyon óvatosan kell bánni Az adó- és járulékcsökkentés nagyobb mértéke azért sem célozható meg, mert a költségvetés kiadási oldalának teljesítményei még jóval alatta vannak lakossági (és az Európában szokásos) elvárásoknak (egészségügy, rendvédelem, oktatás, kutatás és fejlesztés, honvédelem, infrastruktúra fejlesztés, környezetvédelem, köz- és felsőoktatás, szociális problémák, jogszolgáltatás, nyugdíj, stb.), a jövedelemcentralizáció pedig ma is 1-2%-kal az EU átlaga alatt van.

24. Adóreformon a fentiek következtében az MDF elsősorban az adóterhek más elosztását, az adminisztráció könnyítését érti. Az adók vonatkozásában közelíteni kell a munka és tőkejövedelmek (pl. osztalék) adóztatásának arányát, növelni kell az adókon belül a helyi adók arányát (ma ennek ellenkezőjére irányuló törekvéseket tapasztalunk), egyszerűbbé, olcsóbbá kell tenni az adminisztrációt, ki kell fehéríteni a fekete- és szürkegazdaságot, erősíteni kell az adófegyelmet, radikálisan csökkenteni kell a kivételeket, tovább kell növelni a gyermekek utáni jóváírás összegét, fejleszteni kell a családi adózás rendszerét és végül, de nem utolsósorban az adórendszert négy esztendőre stabillá, az adóalanyok számára kiszámíthatóvá kell tenni. Külön gondot jelent a tb. járulékok kérdése. Ezek csökkentését csak az egészségügyi reform kidolgozása után tartjuk megoldhatónak.

25. Az MDF szélesíteni kívánja az SZJA sávokat - lehetetlen, hogy a létminimumot alig meghaladó jövedelem mellet maximális sávban adózzanak a polgárok - és be akarja vezetni a sávhatárok éves valorizációját. Az ÁFA kulcsokat a ciklus során át kívánjuk rendezni, a 25%-os sávot a lehetőségek függvényében két lépésben 20%-ra kívánjuk csökkenteni a 0%-os kulcs megszűntetése mellett. A társasági adó ma európai összehasonlításban alacsony, ezt addig fenn kívánjuk tartani, ameddig nem ütközik EU előírásokba.

26. Az MDF indokoltnak tartja az adórendszer átalakítása során - egyes adónemek csökkentésével párhuzamosan - a környezet fokozottabb védelme érdekében ökoadók bevezetését

27. Nagyobb gondot kívánunk fordítani a pénzügyi-adóügyi joganyag egyértelműségére és szerkesztési színvonalára. Korlátozni kell az APEH egyébként is vitatható jogértelezési funkcióját és a hatósági másodfokkal együtt e feladatot a Pénzügyminisztérium feladatkörébe kívánja utalni.

IV. A KORRUPCIÓ CSÖKKENTÉSE A KIEGYENSÚLYOZOTT FEJLŐDÉS FELTÉTELE. (Korrupció elleni harc, a közélet tisztasága)

 

28. Az MDF komplex fellépést sürget az egyre szélesedő korrupció ellen. Folytatni kívánja a Választmánya által 2000. márciusában jóváhagyott korrupcióellenes stratégia következetes végrehajtását, illetve a tapasztalatok alapján annak folyamatos aktualizálását. Ma a korrupció a közvagyonnal való gazdálkodás, illetve a közbeszerzések területén van leginkább jelen és az ÁSZ jelentéseinek tanulmányozása alapján megállapítható, hogy sokhelyütt nagyon fegyelmezetlenül, a törvényi előírásokat felülbíráló módon történik a költségvetés végrehajtása. (Ezek együttesen a GDP 45%-a felett rendelkeznek!) Ezen a területen politikailag független, tisztességes és felkészült köztisztviselői kar kialakítására, ezen belül nemcsak törvényi, hanem erkölcsi követelmények támasztására és érvényesítésére is fokozottan törekedni kell.

29. "Az országgyűlés erkölcse az ország erkölcsének alapköve" - mondotta Varga Béla házelnök 1946 februárjában. Ez igaz. Itt is egyre nagyobb repedések mutatkoznak. Az MDF felhívja a pártok figyelmét, hogy vállaljanak erkölcsi felelősséget országgyűlési és önkormányzati képviselőikért (jelöltjeikért) és indokolt esetben lépjenek fel velük szemben is, hogy a romló tendencia ne folytatódjék.

30. Fontosnak tartjuk továbbá az önkormányzati tevékenység tisztaságának javítását és a vállalatok közötti korrupciós összefonódás és a belső korrupció elleni hatékonyabb fellépést is.

31. Tudjuk, hogy az erkölcsi nevelés hatékonysága ma viszonylag csekély, mégsem szabad feladni ezt a munkát sem, erre az eddigieknél nagyobb súlyt kell helyezni. Tudjuk, hogy ennek javításához olyan körülményeket kell teremteni, amelyek erkölcsös magatartásra ösztönzik a lakosságot. Ehhez az oktatás, a civil szervezetek, a sajtó, a parlament és a kormány támogatását kell megszerezni.

 

V. JOBB FELTÉTELEKET A NEMZETI VÁLLALKOZÁSOKNAK! (Gazdaságfejlesztés, vállalkozások)

 

32. A hazai vállalkozások több csoportra bonthatók. A nagyvállatok zöme külföldi tőke által tulajdonolt, többnyire a multinacionális cégekkel jellemezhető csoport. az elmúlt években nagy dinamikával fejlődött. Ezek a cégek birtokolják a hazai vállalkozások jegyzett tőkéjének több mint 50 %-át, adják a GDP közel 60%-át és az exportnak mintegy 75%-át. A magasabb bérek és a biztos munkaellátottság (biztosabb piacok) következtében a magyar munkavállalók legszívesebben náluk dolgoznak. A külföldi tőke átformálta a magyar gazdaság szerkezetét, forrása volt a magyar fizetési mérleg egyensúlyban tartásának és a modernizációnak, hiszen az eladósodott Magyarország számára más többletforrás érdemben nem állott ehhez rendelkezésre. Ezek a cégek, a külföldi tőke beáramlása nélkülözhetetlenek a magyar gazdaság jövőbeni fejlődéséhez is.. Ez az érdeklődés az utóbbi években Csehország, Lengyelország, Románia felé látszik fordulni - a magyarországi befektetési szint fenntartása mellett. Ennek a helyzetnek a megváltoztatására kell törekednünk, mert - a hordószónoklatok ellenére - világszerte verseny folyik a befektetésekért és a tőkehiányban szenvedő Magyarország számára a külföldi befektetések folytatódása gazdaságfejlesztési tervei megvalósításának egyik záloga.

33. A nagy külföldi és nemzetközi cégek megtelepedése meghatározó szerepet tölt be a területi különbségek csökkentésében. A kormányzatnak és a helyi önkormányzatoknak tudatos politikával ösztönözniük kell ezek kiegyenlítettebb megjelenését az országban.

34. A multinacionális cégek személytelensége, tőkeerejéből és kapcsolataiból eredő erős alkupozíciója, látványos profitorientáltsága természetesen gondokat, kiszolgáltatottsági érzést okoz világszerte. A profitorientáltság a gazdasági globalizáció lényege, vagyis a törekvés arra, hogy a pénzt, a tőkét a technika fejlődése következtében összezsugorodott világban úgy helyezzék ki, hogy az a lehető legtöbb profitot hozza (és ahol a tőke kellő biztonságban érzi magát) - amit azután ugyanezen elvek alapján fognak befektetni. A döntéshozók mind a beszerzéseknél, mind termékek, szolgáltatások előállításánál és értékesítésénél lényegében az egész világban gondolkoznak. A globalizációnak ezt az alapvonását a politikának figyelembe kell vennie a kérdés kezelésénél. A globalizáció egyben azt is jelenti, hogy a legkisebb hazai vállalkozás is ebben a globalizált világban él, és az informatika, az elektronikus kereskedelem (E business), a várható fejlesztések segítségével előbb utóbb számára is részben realitássá válik, hogy döntéseit a nagyokhoz hasonló elvek alapján valósítsa meg.

35. A pozitívumok mellett számunkra gondot okoz, hogy a hazai vállalkozások beszállítási aránya ezekhez a nemzetközi társaságokhoz szerény - 15-20% az összes beszállításból - ezen változtatni kell. Ebben történtek már lépések, a beszállítói-, termelés integrátori rendszerek fejlesztése, a Széchenyi tervnek is egyik fontos célkitűzése. A beszállítói rendszer fejlődésének sokszor akadályát jelentik azok a hazai vállalkozások is, akik nem tudnak kellő minőségben és mennyiségben, kellő gyorsasággal alkalmazkodva a feltételekhez beszállítói szerződéseket vállalni a multik felé. Ennek számos oka van, így a megfelelő eszközháttér, tőkehiány, beruházási képesség hiánya és mások is. Ezen kell változtatnunk a következő ciklus során.. Ahhoz, hogy a magyar kis- és közepes vállalkozások érdemben megjelenhessenek a nemzetközi (EU) a piacokon, előbb a hazai piacon kell stabil pozíciókat szerezniük, a versenyt először az importtal szemben kell megnyerniük. Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy nagyvállalatok beszállítói legyenek, beépüljenek termelésintegrátori rendszerekbe, más hazai ellátási feladatok teljesítése és esetleges export tevékenységük mellett. Mindehhez a technikai és technológiai fejlesztéseket fokozottabban kívánjuk a következő ciklusban támogatni.

36. Bátorítani kell olyan a Széchenyi Terv által is támogatott regionális klaszterek létrejöttét, a kistérségi fejlesztési projekteket kidolgozását és megvalósítását, amelyek kihasználják a globalizált tőke erejét, de ugyanakkor felhasználják a koncentrált regionális kistérségi erő szinergikus hatásait is. A regionális klaszter az adott térségben versengő és kooperáló vállalkozások, a kapcsolódó és támogató iparágak, a pénzügyi intézmények, a szolgáltató és együttműködő infrastrukturális intézmények (önkormányzat, oktatás, szakképzés, fejlesztés), a vállalkozói szövetségek innovatív kapcsolatrendszerén alapuló földrajzi koncentráció. A regionális klaszternak mindig van domináns üzletága, egy térségekben egy-egy nagyobb beruházás (egészségturizmus, gyógy-idegenforgalom, stb.) és e köré kell a kezdetektől kiépíteni a kiegészítő szolgáltatói, beszállítói kört, létre kell hozni a klaszter menedzsmentet.

37. A másik terület, ami az utóbbi időkben fejlődésnek indult: egyre több multinacionális cég hozza Magyarországra kutatás-fejlesztését, logisztikai tevékenységét. Ez a hazai hozzáadott érték növelése és ennek következtében az ország, a polgár jóléte, érdemi szakmai tapasztalati, szakmai kultúrájának a fejlődése szempontjából fontos. Ezt a folyamatot állami ösztönzéssel erősíteni kell

38. A multinacionális cégek vannak kisebb problémáik, de jól érzik magukat az országban - ami számunkra fontos. Időszerű lenne azonban olyan állapotot elérni, amikor ezt a nemzeti kézben lévő vállalkozásokról is elmondhatnánk Nem arra kell törekedjünk, hogy a külföldi tőke helyzetét nehezítsük, hanem azt kell elérjük, hogy a hazai vállalkozások számára se legyenek a feltételek kedvezőtlenebbek a külföldiekénél.

39. A nagyvállalatok másik csoportja a hazai nagyvállalatok köre, amelyek között főként a részben, vagy egészben állami tulajdonú társaságok vannak. Rossz örökségük, felemás szerepük, gyakran változó menedzsmentjük, az ÁPV. Rt. kialakulatlan vagyonkezelési technikája és beavatkozásai következtében ezek a gazdasági társaságok indokolatlanul sok problémával küzdenek, profitabilitásuk gyenge. Az MDF nem tartja szükségesnek a közüzemi vállalatok további privatizálását, az energia szektorban a maradék állami pozíciók feladását, a közlekedési vállalatok és a mezőgazdasági nagygazdaságok gyors, megfontolatlan eladását. A következő ciklusban az állami vagyon koncepciózusabb és eredményesebb kezelését kívánja kialakítani (A magyar gazdaságban a magánvállalkozások aránya ma magasabb mint a legtöbb európai országban, a jegyzett tőke arányában mérve 84%!)

40. Az OECD országokban a munkahelyek 60-70%-át a kiscégek teremtik meg és így van ez nálunk is. A kisvállalkozások támogatása a fejlett ipari országokban, így az EU országaiban is kiemelt jelentőségű. a programok kormányzati szinten születnek, ugyanakkor a támogatás tartalmi részében nincsenek direktívák, csak ajánlások. A támogatás szükségességét a cégek nemzetgazdasági jelentősége és az indokolja, hogy a kisvállalkozás kisebb tőkeereje és mérete minden tekintetben versenyhátrányt jelent a nagyvállalkozásokkal szemben. A hazai kisvállalkozásokat még keményebb követelmények elé állítja, hogy a multinacionális vállalatok nemzetközileg versenyképes vállalkozói kultúrát hoztak be az országba, ami ugrásszerűen megváltozott és nehezen követhető versenyfeltételeket támaszt hazai vállalkozások felé. (Pl. a kiskereskedelem helyzete a bevásárlóközpontok, supermarketek megjelenése következtében). Nagyon indokolt volt, hogy a hazai mikró-, kis- és középvállalkozások megerősítése érdekében 1999. óta egyre erőteljesebb lépéseket tett a Polgári Kormány .

Magyarországon 1999-ben 773 ezer vállalkozás működött, ami ezer lakosra vetítve kb. az EU átlagának kétszerese. A vállalkozások kétharmada alkalmazott nélkül működik, míg ez az EU-ban csak 52%. Mindez az ország szerény gazdasági erejét, a rendkívül liberálisan megfogalmazott vállalkozási lehetőségeket tükrözi vissza. (Dél-Európára jellemző mutatók) A hazai vállalkozások 1%-a nagyvállalat. A kis- és középvállalkozások zöme, 76%-a a szolgáltatási ágazatban (kereskedelem, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások, stb.) működik, ipari- építőipari tevékenységet 19% folytat. A mikrovállalkozások aránya a kkv-k csoportjában 90%, ezek kisvállalkozási irányba való fejlődése nem jellemző. A kkv-k relatív pozíciója az értékesítés nettó árbevételét és az exportra történő termelést tekintve az átlaghoz képest a nagyvállalatokkal szemben gyengült. Örvendetes tény, hogy a saját tőke a mikró és kisvállalkozási kategóriában növekszik, ugyanakkor a középvállalkozásoknál ez egészen minimális. (Többek között ez vezetett arra, hogy 1998-2000 között a külföldi tőke részesedése a hazai tőkén belül 37%-ról 50% fölé emelkedett, ami igen magas arány!) A vállalkozások eredménye minden vállalkozáscsoportban nőtt. Összességében ez azt mutatja , hogy a hazai és ezen belül a nemzeti vállalkozások az elmúlt hat esztendőben szerény fejlődésnek indultak, tőkeellátottságuk, likvid eszközeik azonban messze alatta vannak a sikeres EU helytálláshoz szükséges szintnek. Ennek a helyzetnek a megváltoztatásában a kormánynak jelentős szerepet kell vállalnia. A folyamat szempontjából a legpozitívabb a Széchenyi Terv megindulása, amit a következő ciklusban a lehetőségek függvényében tovább kell fejleszteni. Indokolt programot kidolgozni a hazai vállalkozások centralizációjának - összevonásának - elősegítésére

41. Nemcsak beszélnünk kell arról, hogy Magyarország a kelet-középeurópai régió üzleti, logisztikai és pénzügyi alközpontja kíván lenni, hanem a következő ciklusban megfelelően kidolgozott projekt alapján tennünk is kell ezért. Ebben a szerepében Magyarország a régió együttes felemelkedését kell zászlajára tűzze.

42. A hazai kkv-k legnagyobb problémája ma a piacra jutás, piacok szerzése, piacaik bővítése. Nagyon lényeges eleme a magyar gazdaság fejlesztésének, mennyire ismerjük fel, hogy a következő időszakban geopolitikai helyzetünk következtében a kelet és nyugat nagy árucseréjét bonyolító országa lehetünk. Az árucserét elősegítő vállalkozások és intézmények létrehozása és támogatása egyrészt magyar áruk piaci pozícióinak javulását, másrészt a környező országok áruinak cseréjét, raktározását és továbbítását segítheti. Regionális alközponti helyzetünkből következően a magyar szolgáltatásban dolgozó kis- és középvállalkozásoknak is nagy szerepük lehetne ezeknek a folyamtoknak a megerősítésében. Erre megfelelő promóciós programokat kell kidolgozni. Fontos továbbá az EU pályázatok rendszerének megismertetése, az ezekről szóló információszolgáltatás megszervezése, a pályázatok készítésére való felkészítés, az ottani piaci feltételek megismertetése a hazai vállalkozói körrel. Ennek egyik legfontosabb eszköze - kellően karbantartott adatbázisok estén - a teleinformatika, amelyhez a közvetlen hozzáférés lehetőségét meg kell teremteni minden vállalkozás számára.

43. Hatékony rendszert kell kidolgozni a magyar vállalkozók határon túli beruházásainak állami támogatására.

44. A pályakezdő fiatalok gazdasági vállalkozásait a részükre kidolgozott hosszúlejáratú, kedvező kamatozású hitellel, adókedvezménnyel kell segíteni.

45. A rendszerváltozás óta idegenforgalmunk jelentős változáson ment keresztül, örvendetes és intenzív fejlődésnek indult, részesedése a GDP-ből emelkedik, fontos szerepe van a fizetési mérleg egyensúlyának javításában. Az ágazat fejlesztésére fordított összeg mintegy hétszeresére, 27 Mrd. forintra emelkedett a jelenlegi kormányzati ciklusban és további jelentős többletforrást jelentenek a Széchenyi Tervben biztosított pályázati lehetőségek. A világverseny ezen a területen igen nagy és fokozott kihívást jelent Magyarország számára az EU.-hoz történő csatlakozás, hiszen a verseny így még érzékelhetőbb lesz a spanyol, olasz, francia, osztrák és más nagy idegenforgalmi hagyományokkal rendelkező tagországokkal. A jelentős anyagi források biztosítása és az idegenforgalmi vállalkozások fokozott ösztönzése mellett a siker záloga az ágazat legmagasabb, tárca szintű irányítása lehet. A nemzetközi tapasztalatok is arra utalnak, hogy amelyik állam meghatározó jelleggel számít a turizmusból származó bevételre, az önálló kormánytagot állít az ágazat élére.

47. A turizmus a jelenlegi helyzetben elsősorban azt igényli, hogy állami támogatásban részesüljön, az állam erősítse a belföldi és külföldi tőke részvételét. Rövid időn belül azonban a fő kérdéssé az válik, hogy a jelentős állami támogatással létrejött vállalkozások eredményesen tudjanak működni, a magyarországi turizmus fejlődése fenntartható legyen, megteremtődjenek azok a jogszabályi, környezetvédelmi feltételek, amelyek nélkülözhetetlenek. A fejlettebb és magasabb színvonalú kapacitással rendelkező magyar turizmus számára viszont igen erős külföldi és belföldi marketing munka szükséges. Erősíteni kell a külföldi piacon a magyarországi desztinációs marketinget (ez ma talán a legkevésbé kezelt kérdés), a belföldi turizmus vonatkozásában a regionális desztinációs marketinget, valamint a termékmenedzselést. Az önálló minisztérium létét indokolja az is, hogy nagyobb súllyal tudnánk megjelenni a nemzetközi piacon. A turisztikai miniszter és hivatala önálló költségvetéssel és közjogi helyzetével nagyobb hatáskörrel és a teljes közigazgatási és vállalkozási szférára kiterjedően tudná irányítani a magyar turizmus egészét.

48. Az MDF folytatandónak tartja a két éve a turizmus területén megkezdett folyamatokat, de feltétlenül előrelépést kíván elérni a következő ciklusban az egészségturizmus illetve a gyógy és üdülőhelyek meghatározása, védelme területén.

49. A kormány turizmusfejlesztő politikája eredményeképpen soha nem látott mértékű beruházási hajlandóság van az egészségturizmusban. Ez a tendencia a Széchenyi Terv pályázatok útján megújuló országos és regionális fürdők rendbehozatalával még fokozódni fog. Szükséges azonban, hogy olyan társadalmi és gazdasági körülményeket teremtsünk, amelyek hosszú távon biztosítják a most beruházó vállalkozások eredményességét, illetőleg az egész szituáció szervesen beilleszkedhessen a nemzeti egészségmegőrző programban.

Számos szanatórium és rehabilitációs központ (osztály) működik országszerte, melyekben a beutalt betegek várakozási ideje hosszú, megoldatlan a beteget kísérő személy jelenléte a kúra tartama alatt, az egészségügyi intézmény által nyújtott hotelszolgáltatás többágyas kórtermekben, igénybe vehető mellékszolgáltatás nélkül történik. A Széchenyi Terv pályázatok támogatják a szálláshely fejlesztési programot. Lehetőséget kellene adni vállalkozóknak, hogy a fent említett egészségügyi intézményekre ráépülve azok mellett kereskedelmi szálláshelyeket hozzanak létre. Az OEP ezekben a kereskedelmi szálláshelyekben ugyanazt a térítést kell biztosítsa, mint a kórházakban, a különbséget pedig a beteg/vendég fizetné meg. Ezáltal az OEP- finanszírozás nem változik (a kórházéval egyenlő), de a költségvetést nem terheli semmilyen üzemeltetési, beszerzési vagy fenntartási teher. Természetesen ezen szálláshelyeknek meg kell felelnie a jogszabályi követelményeknek és ÁNTSZ felügyelet alatt kell állniuk. A gyógy szolgáltatásokat vegyes - OEP és egyéni- finanszírozásként kell megszervezni.

Az MDF az egészségturisztikát, - az egészséges emberek egészségmegőrző célt szolgáló pihenését, szabadidő eltöltését egyéni finanszírozásban - kívánja megoldani oly módon, hogy ehhez a kormányzat adókedvezményekkel járul hozzá. Ennek már működő, de sok tartalékot rejtő rendszere az üdülési csekk. Ezt a csekket a munkaadó vagy munkavállaló, ide értve pl. az egyéni vállalkozókat is és egyéb vállalkozás tulajdonosokat is, vásárolhatják és már a jelenlegi szabályozások szerint is adókedvezményben részesülnek. Ebben a tárgykörben tehát az igénybevevők körét kell kiterjeszteni, az adómentes felsőhatárt 50-70 ezer forintra felemelni - az értékállóság folyamatos biztosítása mellett.

Mindezen javaslatok megvalósítása szerves részét képezi a nemzeti egészségmegőrző programnak, élénkíti és eredményes tevékenységet biztosít a vállalkozóknak, további szálláshely fejlesztéshez kapcsolódó egyéb vállalkozásokat indukál, gyengíti a fekete ill. szürke gazdaság esélyeit a turizmusban, foglalkozás bővülést, helyi vagy regionális fejlődést eredményez és mind munkavállalói, mind társasági és mind ÁFA oldalról emeli az adóbevételt.

50. Az MDF fontosnak tartja, hogy a következő ciklusban előrelépés történjék a gyógyhelyek és üdülőhelyek meghatározása területén. A gyógyvizek védelme, a gyógyhelyek kategorizálása, az ezzel kapcsolatos jogszabályok összehangolása máig elvégezetlen feladat. Javasoljuk, hogy a Széchenyi Terv pályázati úton támogassa a gyógyhely jelleg erősítését.

Ki kell azonban dolgozni az alapját annak, hogy tulajdonképpen mit tekintünk gyógyhelynek és mit üdülőhelynek. Meg kell határozni ezeknek az ismérveit. Ezek a helyiséget minősítő meghatározások önkormányzati jogokkal és kötelezettségekkel kell hogy járjanak. A mai jogszabályi környezetben a település önkormányzata saját hatáskörében - szándéka ellenére - tönkreteheti mindazt az eredményt, amely az egészségturisztika területén egy adott helységben központi költségvetési támogatással létrejött és tönkreteheti az erre ráépülő vállalkozásokat is. Szükséges lenne a gyógyhelyeken gyógy igazgatóságokat, gyógy gondnokságokat létrehozni, az üdülőhelyen pedig ezeknek megfelelőjét. A lényeg az, hogy a gyógy és egészségturizmus területén megvalósuló fejlesztés együtt kell járjon a területfejlesztéssel, a környezet fejlesztéssel és a létesítmény környezetében az annak működéséhez szükséges tárgyi, emberi és környezeti kultúra megteremtésével és biztosításával.

51. A következő négy esztendőben az MDF hazánk speciális geotermikus lehetőségeit kihasználva az eddiginél nagyobb hangsúlyt kíván helyezni a "termálturizmusra" és az egészségturizmusra - beleértve az ehhez szükséges támogatások, képzés és reklámháttér biztosítását.

52. Az MDF - a vállalkozói érdekképviseletekkel együtt -szükségesnek tartja hogy szülessen egy széles konszenzuson alapuló, megalapozott hosszú távú gazdaságpolitikai koncepció, az ennek végrehajtását ösztönző feltételrendszer és a következő ciklusban kezdődjön meg az ebből lebontott program következetes végrehajtása. A program akkor valósulhat meg, ha az erőforrásaikat ennek prioritásaira koncentráló vállalkozások hosszú távú döntéseiket kiszámítható gazdasági környezetben, ismert feltétel- és szabályozó rendszer mellett hozhatják meg.

53. Az MDF el kívánja érni a jellegzetes magyar termékek (hungarikumok) fokozottabb támogatását, ezek érzékelhetőbb jelenlétét a hazai és nemzetközi piacokon.

54. Az önfoglalkoztatás és az ehhez közelálló a kényszervállalkozás egyre terjedő világjelenség. Indokolt szabályozási különbséget tenni a klasszikus iparos, szolgáltató és kereskedelmi vállalkozások, valamint a kifejezetten személyes közreműködéshez kötött vállalkozások között. Ezzel a javaslattal nem ezeknek a tevékenységeknek a leértékelését, nehezítését kívánjuk elérni, hanem egy életképességüket elősegítő feltételrendszer kialakítását.

55. A vállalkozókról kapott képet jelentősen befolyásolja a vállalkozásra kényszerítettek nagy száma, - azoké akiket a munkáltatók csak vállalkozóként hajlandóak foglalkoztatni. (Pl. biztonsági emberek, újságírók, bolti alkalmazottak és még sokan mások.) Ezeket az adóelkerülő, a társadalom cinkos és erkölcstelen összekacsintásán alapuló foglalkoztatásokat megfelelő adó és foglalkoztatási törvények segítségével fel kell számolni. Ezeknek a "megoldásoknak" a vesztesei maguk a munkavállalók, akik látszólagos előnyökért nagy kockázatokat kénytelenek vállalni és ugyanakkor a szerződések következtében jelentősen beszűkülnek az SZJA és TB alapok.

56.. A sikeres EU csatlakozás minimális feltétele a nemzeti vállalkozások megerősödése, termelékenységük jelentős javulása, jobb tőkeellátottságuk biztosítottsága. Ebben megkezdtük a munkát, amit folytatni kell. A másik fontos feladat a követelményrendszer, a jogszabályok, minőségi-, környezetvédelmi feltételek megismerése. Ezek jelentős része magyar nyelven ma még nem is áll rendelkezésre. Fontos, hogy a vállalkozások különböző csoportjaira mielőbb elkészüljenek a hatástanulmányok a pozitív hatásokra való felkészülés és a negatív hatások kivédése érdekében. Ezekre pályázatokat kell kiírni. Fontos, hogy képesek legyünk igénybe venni minden olyan eszközt, amelyekkel a kevéssé versenyképes magyar vállalkozásokat és piacainkat eurokonform módon egy ideig még védeni tudjuk

 

VI. BE KELL HOZZUK INFRASTRUKTURÁLIS LEMARADÁSUNKAT! AZ INFORMATIKA LEGYEN MINDENKIÉ! (Tudásbázisú társadalom, teleinformatika, infrastruktúra)

 

57. A tudás és az információ kezdődő évezredünk vezető erőforrásait képezik. Ennek megfelelően folyik az információs bázisszükséglet meghatározása, az információs közművek tervezése, felépítése. A fejlődés nyomában ugyanakkor megjelent az esélyegyenlőtlenség. Az MDF el kívánja érni, hogy a társadalom alapelemeit gyökeresen átformáló informatikai fejlesztéseknek egyik fontos célja lakossági életminőség-deficit csökkentése legyen.

58. Az informatika, az Internet jövőjét nem a látványos eredményeket produkáló technológiai fejlődés fogja meghatározni, hanem az, hogy ezt a fejlődést magát hogyan menedzselik. Ez az irányítás a politikai döntéshozók feladata is. A Magyar Demokrata Fórum a következő ciklusban - a számítástechnikai ágazat szereplőinek és érdekeltjeinek bevonásával - egy széles politikai konszenzuson alapuló nemzeti információs modellt kíván kidolgozni, amelynek fő társadalmi célkitűzései:

- Az informatika legyen mindenkié.

- Növelje az általános műveltséget, a tájékozottságot.

- Teremtsen rendszeres kapcsolatokat a közösségi csoportok között.

- Segítse a szakmai munkát és a teljes életet átívelő tanulást, képzést.

- Tudatosítsa a szociális felelősséget, élénkítse a szociális aktivitást.

- Segítse a hátrányos helyzetű csoportokat,

- Tanítson a nyelvi, vallási, etnikai értékek tiszteletére.

- Segítse a szélesebb választást és a tranzakciók lebonyolítását a nemzetközi és hazai a szolgáltatások és a termékek terén. Adjon gyors és áttekinthető képet a kiírt hazai és külföldi pályázatokról, segítse a pályázás folyamatát.

- Adjon lehetőséget a határainkon túl élő magyarság kapcsolatrendszerének erősítésére, modernizálására, az EU-ból való kimaradás hátrányainak csökkentésére.

- Az informatikai oktatás minden iskolai és tanfolyami szinten a technika mellett szenteljen figyelmet a sajátos magyar tartalomnak.

59. Az koalíciós kormány kidolgozta a Nemzeti Információs Társadalom Stratégiáját és a Széchenyi Terv vonatkozó fejezetét, amelyek megvalósítását folytatni kell. Olyan gazdasági környezetet kell megteremteni, ami serkenti a fejlett - különösen az információs - technológiák elterjedését és felhasználását a magyar gazdaság globális versenyképességének javítása érdekében. Ennek érdekében kell átgondolni az ezen a területen folyó pénzügyi (támogatási, adó, vám, hitel, amortizáció), jogi és innovációs politikát. Elérendő cél, hogy Magyarország a régió tudás- és informatika iparának központja legyen.

60. Az MDF a következő ciklusban fel kívánja vetni az egymáshoz konvergáló és egyesülő média, telekommunikáció és számítástechnika együtt történő, vagy azonos elvű szabályozásának kérdését. Ennek értelmében (is) szükséges a médiatörvény korrekciója.

61. A Magyar Demokrata Fórum erősíteni kívánja a kormányzati ügyvitel elektronizálását, az elektronikus közigazgatás fejlesztését, meg akarja teremteni annak lehetőséget, hogy az állampolgár fokozatosan otthonról, egyetlen aktussal intézze gazdasági, lakossági, vagy állampolgári teendőit, módja legyen lekérdezni a legfrissebb nyilvános parlamenti, kormányzati, önkormányzati, stb. döntéseket, információkat és a rá vonatkozó bármilyen intézményben nyilvántartott adatokat. Mindezt úgy kell megoldani, hogy a lakossággal való személyes kapcsolat, az ügyintézés ügyfél érdekeltségű személyes jellege ne szenvedjen csorbát.

62. Egyének, közösségek országok sikere függ attól, hogy milyen mértékben tudnak bekapcsolódni és mivel járulnak hozzá az elektronikus evolúcióhoz. Ezen a területen sem természeti, sem környezeti adottságok nem jelentenek előnyt, az anyagi feltételek mellett kizárólag a szellemi termékek és azok realizálásának sebessége számít. Magyarország számára esélyt jelent a világgazdaság fejlődésének ez a meghatározó iránya, mivel szellemi téren - különösen a reáltudományok terén - mindig versenyképes volt a világ országaival. Most kellő oktatás-, innovációs- és tudománypolitika mellett lehetővé vált számára versenyhátrányának gyorsabb ütemű ledolgozása. Ezek kialakításához a ciklus folyamán az MDF minden reálisan megadható támogatást meg fog adni.

63. Az MDF a 2001-2002. évi költségvetés vitája során javasolta, hogy készüljön egy összefüggő magyar közlekedési koncepció, amely rendszerben kezeli a közúti-, a vasúti-, a légi- és a vízi közlekedés iránti igények várható alakulását és az ennek érdekében hosszútavon elvégzendő fejlesztéseket. Ezt a munkát feltétlenül el kell végezni, a program végrehajtását pedig meg kell kezdeni a következő ciklusban. A magyar közlekedési infrastruktúra jelenlegi helyzete visszafogja az ország fejlődését.

64. A MÁV fejlesztésének, finanszírozásának programját ki kell dolgozni és végre kell hajtani. Dönteni kell a privatizációs kérdésekben. A MÁV fejlesztése során nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a vasúti hálózat és a helyközi VOLÁN autóbusz hálózat, illetve ezek szolgáltatásai jobban össze legyenek hangolva a lakosság minél jobb és gazdaságosabb közlekedési ellátása érdekében. Az elővárosi vasúti forgalom fejlesztését az MDF igen fontosnak tartja a városok zsúfoltságának, gépkocsiforgalmuk csökkentése érdekében.

65. Az ÁPV Rt-nek a tulajdonában lévő VOLÁN részvénytársaságok gazdálkodását - különösen az alkatrészek, üzemanyagok és az új autóbuszok beszerzése területén - javítani kell, amivel a készletek csökkentésére, a nagy mennyiségű és távlatos beszerzésekből következő árelőnyök kihasználására nyílik mód. Többletforrások biztosításával (is) biztosítani kell az elöregedő a járműpark korszerűsítését.

66. Az MDF gyorsabb és hatékonyabb autópálya, autóút és közúti fejlesztést kíván megvalósítani a következő ciklusban. Ennek alapját kidogozott és ütemezett tervek kell képezzék. Meg kell kezdeni a M.8. út folytatásának építését.

67. A légi közlekedésben dönteni kell a MALÉV jövőjéről, reális elvárásokat kell támasztani a vállalattal szemben. Egységes rendszerben át kell gondolni a hazai civil repülőterek helyzetét, szükségességét és konkrét fejlesztési projektjeit.

68. Meghirdetjük a Türr István tervet Magyarország árvízi veszélyeztetettségének felszámolására és a vízépítés árvízvédelmen kívüli feladataira. Támogatjuk az ezen a területen kialakított tudományos kezdeményezések megvalósítását.

69. Fejleszteni kell Budapest tömegközlekedését, bővíteni kell a metró hálózatot, folytatni kell a járműpark korszerűsítését. Ebbe az eddigieknél sokkal jelentősebb állami támogatásra, együttműködésre van szükség a fővárossal. Budapest fejlesztését nem szabad szembeállítani a vidék fejlesztésével tekintettel Budapest hídfő szerepére, mert ez inkább szűk keresztmetszetek kialakulásához, zavarokhoz vezet az ország többi részében és nem feltétlenül előnyökhöz. Budapest jelentős fejlődése nélkül egyébként illúzió az ország európai regionális központ (alközpont) szerepéről beszélni. (A téma részletes kifejtése a Magyar Demokrata Fórom budapesti programjában szerepel, ami az interneten elérhető)

70. Az MDF el kívánja érni, hogy a lakóhelyen a parkolás legyen ingyenes, legyen családtagi kedvezmény. A gazdálkodó szervezeteket a befizetett helyi adó arányában illesse meg munkatársai és üzletfelei számára kiadható limitált számú bérlet. A parkolási díjak semmivel sem indokolható mértéktelen emelését fékezni kell.

 

VII. AZ AGRÁRGAZDASÁG NEMZETI ÉRTÉKÜNK. ÍGY IS KELL KEZELNI! (Vidékfejlesztés, agrárgazdaság)

 

71. A magyar gazdaság 6 éve tartó általános fellendülése mellett az agrárium hanyatlását a vidéki emberek életesélyeinek romlását éli meg az ország. Itt még az építkezés helyett a válságkezelés van napirenden. A jelenlegi agrárpolitika az agrárgazdaság egyetlen szektorának sem jelent megoldást és a jövőre nézve nem sok jót ígér. Az agrárválság rendezése, agrárgazdaság fejlődési pályára állítása - a közelgő EU csatlakozás okán is - nem tűr további halasztást. Az MDF nyitott az együttműködésre szakemberek, gazdák, tudományos intézetek, egyetemek és érdekvédelmi szervezetek széles körével a megfelelő megoldás megkeresése érdekében. Az agrárgazdaság mással nem pótolható nemzeti értékünk.

72. Az MDF agrár és vidékfejlesztési politikája két alappilléren nyugszik:

- Az életminőség kiegyenlítése és fejlesztése az infrastruktúra, út, vasút, telefon, ivóvíz, szennyvíz- és csatornahálózat, településfejlesztés, egészségügy és oktatási rendszer kiépítésével.

- Megélhetést biztosító mezőgazdasági tevékenység, ami tisztességes jövedelmet biztosít a gazdáknak, bevételt a nemzetgazdaságnak és igényes ellátást a nemzetnek. A támogatási rendszernek ezt a célt kell szolgálnia.

73. Az agrár- és vidékpolitikával el kell érni, hogy növekedjék a kistelepülések lakosságmegtartó képessége, a magyar vidék egyre több embernek nyújtson megélhetést, segítse a saját eszközeivel gazdálkodó, saját vagyonnal rendelkező, szakmailag képzett gazda réteg kialakulását, megerősödését.

74. Az agrárgazdaság fejlesztésének-támogatásának általános keretei mellett külön-külön megoldást kell keresni

- a gazdasági társaságok, szövetkezetek,

- az árutermelő családi gazdaságok,

- a kényszervállalkozók (kiegészítő gazdaságok),

- és a "háztáji" típusú önellátási célú gazdaságok számára (szociális kör)

Az MDF vegyes üzemi szerkezetben gondolkodik. A nagyüzemeknek perspektívát kell adni árutermelő- és exportpotenciáljuk kihasználhatósága, a tenyésztési-termelési színvonal emelése, kifejlesztése. a technológiai kísérletezés-fejlesztés, a magas színvonalú költségigényes eljárások kialakítása, adaptációja terén. Az árutermelő családi gazdaságoknak megélhetési biztonságát garantálva ezek nagy tőke és beruházásigényét az államnak el kell fogadnia, ennek kialakulását különböző eszközökkel támogatnia kell. Meg kell oldani a nagytömegű, magas önellátási hányadot biztosító kiegészítő- és törpe gazdaságok beillesztését az árutermelés rendszerébe. A szociális és a versenyszférát szét kell választani, a szociálisan támogatásra szorulókat - a Szociális és Családügyi Minisztériumon keresztül - szociális és nem mezőgazdasági eszközökkel kell támogatni.

75. Segíteni kell a jelenlegi birtokstruktúra átalakulását. Az MDF segíteni kívánja a családi gazdaságok kialakulását, növekedését lehetővé tevő birtokpolitikát, földhasználati koncepciót kíván kialakítani és ezt érvényesíteni fogja a Nemzeti Földalapon és a földpiac élénkítésén keresztül.

76. Az agrárágazat területén világgazdasági túltermelés és a szektor stratégiai szerepéből eredően nemzetközi támogatási verseny van. A hazai támogatási rendszer nem segíti kellőképen az ágazat fejlődését, a jogcím szerinti támogatási rendszerről el kell mozdulni az EU.-ban kialakuló célorientált támogatási rendszer felé. A rendszernek hosszútávon kiszámíthatónak, stabilnak, átláthatónak, egyes elemiben normatívnak kell lennie.

77. A jelenlegi garantált árrendszer az önköltség 70%-át sem fedezi, ezt 90-100%-ra kell felemelni.

78. A családi vállalkozásoknál a jelenlegi 30%-os biztosítási díjtámogatást 40-45%-ra javasoljuk emelni.

79. Az agrárgazdaság alapproblémája az alultőkésítettség. Ennek megoldására programot dolgozunk ki. A kereskedelmi bankoknak nincsenek jelentős és kedvező hitelkonstrukciói a mezőgazdaság számára. Célszerűnek látjuk ilyenek létrehozását és szerény bankköltséget tartalmazó bevezetését. Az állami garanciavállalás egyéni gazdálkodók esetében ezeknél a hiteleknél 80-90% legyen. A másik út: a pályázat útján elnyerhető állami tőkejuttatás.

80. Az elmúlt évtizedben az agrárgazdaságból többszáz milliárd forint tőkekivonás történt.. Újra kell gondolni az agrárágazatból történő jövedelem-elvonás jelenlegi rendszerét, az elvonást jelentősen csökkenteni kell

81. Az agrártermelés szerkezetét ösztönözni kell, hogy a tudás és munkaigényes, bio, illetve a tájgazdálkodásba (hungarikumok) illeszkedő termékek felé mozduljon el.

82. A piacon felértékelődnek az élelmiszerbiztonsággal és a tájvédelemmel kapcsolatos szempontok. (takarmány, talajerő gazdálkodás, növényvédelem, állategészségügy, stb.) Ezeket az irányzatokat követni kell, létre kell hozni, meg kell erősíteni ezek intézményrendszerét, biztosítani kell az ehhez szükséges forrásokat.

83. Az élelmiszerbiztonság és fogyasztóvédelem témakörében a termőföldtől a fogyasztásig terjedő zárt minőségbiztosítási rendszert kell kialakítani, ki kell szűrni az illegális, egészségügyi kockázatot is jelentő vállalkozásokat.

84. Az élelmiszer előállításból az ágazatnak nagyobb fázisjövedelmet kell biztosítani.

85. Ösztönözni kell a valódi beszerzési, értékesítési és más hasonló szövetkezetek, a működő szövetkezeteken alapuló versenyképes vertikumok létrejöttét. Az MDF értelmetlennek tartja a meglévő szövetkezetek elleni ismétlődő gyakorlati és szóbeli támadásokat. Magyarországnak a magyar agrárgazdaság egészének minőségi teljesítményére szüksége van.

86. Az MDF támogatja a hatékony érdekvédelmi szervezetek és érdekvédelem létrejöttét, érdekképviseleti törvény megalkotását.

87. Alkalmassá kell tenni az agrártársadalom minden szegmensét az EU csatlakozásra, fel kell készíteni őket az EU csatlakozásból következő változásokra, meg kell találni a módját, hogy az agrártársadalom megismerje a minőségi, környezetvédelmi, állategészségügyi, stb. előírásokat, az őket érintő joganyagot.

88. Gyorsítani kell a felkészülést, a feltételek biztosítását az EU csatlakozáshoz, jobban ki kell használni az EU rendelkezésre álló forrásait, fel kell készülni ezek fogadására a csatlakozás után A támogatási programok végrehajtását, koordinálását - mint már említettük - egy erre felkészített szervre kell bízni, ami később az EU támogatási és piacszabályozási rendszerének működtetésével összefüggő hazai feladatokat is el kell lássa.

 

VIII. EGÉSZSÉGES TÁRSADALOM CSAK EGÉSZSÉGES KÖRNYEZETBEN LÉTEZHET. (Környezetvédelem)

 

89. Az elmúlt évtizedekben Magyarországon a rövid távon eredményes -vagy eredményesnek tűnő -beruházások kerültek előtérbe a negatív környezeti hatások átgondolása, ezek jelentős költségeinek figyelembe vétele nélkül. Ez a tendencia az elmúlt évtizedben javult, de a környezet védelme terén Magyarországon látványos változásról nem beszélhetünk. Az európai normákhoz való kapcsolódásunk a környezetvédelem területén a leglassúbb, minden lehetséges erőfeszítésünk ellenére időben elhúzódó lesz. Becslések szerint mintegy 5000-10 000 milliárd forintra tehető az összeg, amiből a teljes harmonizáció 2015-igy megoldható. Az MDF ennek a programnak mielőbbi végrehajtását szorgalmazza, mivel egészséges ember, egészséges társadalom csak egészséges környezetben létezhet. A következő ciklus költségvetéseiben ezt a szempontot - a társadalom teherbíróképességével összhangban - fokozottan figyelembe kívánjuk venni.

90. Az MDF a jogszabályalkotásban az EU jogharmonizáció folyamatos végzését, a hiányzó végrehajtási jogszabályok kidolgozását, a jogszabályalkotáshoz kapcsolódó hatásvizsgálatok elvégzését tartja a legfontosabb feladatoknak.

91. Ütemezett végrehajtási tervet kíván kidolgozni az Országos Kárelhárítási Program végrehajtására a szaktárcákra és az ÁPV Rt.-re vonatkozóan.

92. Az ágazati politikákban a környezetvédelmi feladatok végrehajtását jobban kell integrálni. Ide tartozik

- az IM-nél a veszélyes hulladékok kezelésére vonatkozó szabályozás továbbfejlesztése

-a BM-nél a kommunális hulladékok kezelése, a lerakó építési program folytatása, a szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek biztosítása, a feldolgozó háttéripar fejlesztésének támogatása, az illegális lerakóhelyek felszámolása,

- az FVM-nél az agrár környezetvédelmi program végrehajtásának ütemezése,

- az EüM-nél a kidolgozott program szerint a lejárt határidejű gyógyszerek, egészségügyi hulladékok ártalmatlanítása,

- a KVM-nél a felszín alatti vízminőség védelem

- területfejlesztésnél cselekvési és végrehajtási programot kell kidolgozni az Alföld programhoz.

93. a Tisza vízgyűjtő területén erősíteni kell a nemzetközi összefogást a fokozott katasztrófavédelem érdekében.

94. Az országgyűlés 1995.-ben határozatban kötelezte a kormányt, hogy dolgozzon ki javaslatot a Duna-Tisza közötti homokhátságot fenyegető természeti katasztrófa elhárítására, az itt élő 700 lakos rendszeres aszálykárokkal sújtott életfeltételeinek javítására, illetve ennek a programnak a megvalósítására. Azóta sem készült el a stratégiai terv , a Cselekvési Program, a költségvetésekből a beruházások elindításához szükséges fedezet rendre kimaradt. A következő ciklusban a halogatott döntéseket meg kell hozni, a beruházást meg kell valósítani az elsivatagosodás megállítása érdekében

95. Segíteni, támogatni kell a hatékonyabb és takarékosabb energiafelhasználást a vállalkozások körében, a közigazgatásban és a lakosságnál egyaránt. Támogatni kell az energiahordozók környezetvédelmi szempontból kedvezőbb összetételének kialakulását, erőteljesebben kell támogatni a megújuló energiaforrások felhasználóit

96. A lakosság egészségének védelme érdekében az MDF fokozott erőfeszítéseket kíván tenni a zaj és rezgésvédelem javítása érdekében. Fontosnak tartjuk a településeken a zöld területek védelmét és fejlesztését, ezek megóvását az ezeken egyre inkább szaporodó épületektől.

97. A környezetszennyezés csökkentése, a környezetbarát termékek körének bővítése érdekében az MDF az adórendszer átalakítása során más adónemek csökkentése mellet ökóadók bevezetésére kíván javaslatot tenni.

98. Működtetni és fejleszteni kell a tájékozódást és megelőzést segítő informatikai rendszert, ösztönözni kell a környezetvédelmi kutató munkát, propagandával, oktatással erősíteni kell az országban a környezetvédelmi, pontosabban az ökoszociális szemléletet.

99. Tovább kell javítani a KVM és a különböző zöld szerveződések (civil szervezetek, alapítványok, környezetvédelmi mozgalmak, stb.) szakmai kapcsolatát, fórumot kell adni szakmai munkájuknak, lehetőséget kell biztosítani, hogy fontos környezetvédelmi kérdésekben kifejtett véleményeikre reagálás történjen.

 

IX. AZ OKTATÁSÜGY JÖVŐNK MEGALAPOZÁSÁNAK EGYIK LEGFONTOSABB ESZKÖZE, MINŐSÉGE NEMZETI SORSKÉRDÉS! (Oktatás, kutatás, fejlesztés)

 

100. A XXI. század környezeti jellemzői: globalizáció, a tudásalapú és reálidős - azaz a Világ bármely pontján bekövetkezett gazdasági, politikai, vagy más eseményeit az iszonyatosan felgyorsult információáramlás következtében elvben bárki számára azonnal megismerhetővé tevő - társadalom kialakulása, erősödő vevő és minőségorientáltság, az értékteremtés új módszereinek terjedése, a verseny változó módszerei. Ebben a környezetben kell a magyar nemzetgazdaságnak helytállnia, erősödnie, versenyképesnek lennie. A nagy kérdés számunkra, hogy ez sikerül-e, sikerülhet-e, és mit kell tennie ezért a politikának, az államnak, a civil szervezeteknek, a vállalkozóknak, minden polgárnak, munkavállalónak?

101. Nyilvánvaló: először meg kell szerezni, fejleszteni kell a tudást, az innovációs képességet, alaposan meg kell ismerni a világot, a korunkat meghatározó globalizáció kérdéseit, de különösen azt a szövetséget, az EU-t amelynek kereteiben a nemzet jövőjéről gondolkodunk. Tehát mindenek előtt jelentősen fokozni kell a beruházást az emberi tőkébe, hiszen tudjuk, hogy a tudás az egyetlen olyan termelési tényező, amelynek hozadéka nem csökken. Ebbe az irányba a koalíciós kormány jelentős lépéseket tett, a 2001-2002. évi költségvetésben pedig jelentősen emelte a kutatás és a fejlesztés terén az állami támogatást, sőt végre az adórendszer is támogatja, bátorítja a magántőke ezirányú tevékenységét. Az oktatás, a kutatás és fejlesztés területén az MDF a következő ciklusban az állami ráfordítások növelését kívánja elérni. Az oktatási ráfordításokat mind a GDP-ből való részesedési arány vonatkozásában (6%-ra !), mind egy főre vetítve tovább kívánja közelíteni az EU átlagához és a következő négy esztendőben ennek növekedését a GDP növekedését meghaladó mértékben tervezi. El kívánja érni, hogy a K+F ráfordítások elérjék a GDP 1.9-2.1%-át. Ez utóbbi területen nemcsak a központi támogatás növekedésével számol, hanem további kedvező pénzügyi feltételekkel kívánja ösztönözni a vállalkozások innovációs tevékenységének bővülését. Az alap és alkalmazott kutatások finanszírozásában az 1:10 körüli arányt kívánja elérni. Az alapkutatások fontosak, de nagy szabadságot kell élvezzenek. Eredményeik nehezen prognosztizálhatók, innovációs hatásaik igen közvetettek. Az innovációs folyamat meggyorsítása érdekében az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés ráfordítási részarányát kell jelentősen növelni, beleértve az állami támogatás erősítését is.

102. Külön problémát jelent a hazai szellemi termékek hasznosulásának kérdése. A gyakorlat azt mutatja, hogy a hazai fejlesztők, kutatók eredményei jórészt külföldön hasznosulnak, sőt viszonylag fiatalon vándorbotot vesz a kezébe a tehetséges kutató és fejlesztő társadalom jelentős része is. Ennek érdekében költségvetés keretében az MDF egyrészt tovább fogja javítani a kutatók anyagi megbecsülését és a kutatóhelyek technikai felszereltségét, másrészt az eddiginél jobban kíván gondoskodni a jelentős és támogatandó szabadalmak szabadalomvédelmének (ipari jogvédelmének) állami pénzügyi támogatásáról és a technológiák kidolgozási fázisainak sokirányú segítéséről - beleértve a kockázati tőkés társaságok tevékenységének élénkítését is - hogy ezek az eredmények ne csak jó hírünket növeljék, hanem az ország gyarapodását is segítsék. Meg kell találni az egyéni és közös érdekek védelmére a megfelelő megoldást, hogy ez az együttműködést ne akadályozza.

103. Az MDF tudomány- és technológiapolitikai törvény megalkotását javasolja, amelynek célja a kutatási és műszaki fejlesztési folyamatok szerkezetének, irányításának és támogatásának szabályozása a tudásbázis, az innovációs képesség, a gazdasági versenyképesség növelése és a nemzetközi integráció érdekében.

104. A közoktatási rendszer mindannyiunké, de működésért az állam felel! A tanügyigazgatás szervezettebbé tételére hatósági jogkörrel felruházott, szakmai felügyelettel felruházott hálózat kiépítését tartjuk szükségesnek. Az iskolák magas színvonalú oktatását ennek segítségével (is) biztosítani kell, különösen fontos az erős minőségi feltételek meghatározása és megkövetelése a középiskolák esetében.

105. A pedagógusok felelősséggel tartoznak a jövő nemzedékéért és ezért megfelelő társadalmi elismerés és életszínvonal illeti meg őket. A pedagógus béreket a következő ciklusban az országos átlagbér 120-130%-ára kívánjuk emelni. Ugyanakkor nagy figyelmet kívánunk fordítani az oktatás minőségére és ennek alapján a bérek differenciálására. Ki kell dolgozzuk a pedagógus életpálya programot, amivel kellő perspektívát adunk a tanárok számára és reméljük, hogy ennek következtében csökkenni fog a az elmúlt évtizedekben tapasztalt nagy mértékű pályaelhagyás.

106. Az iskolai rend fenntartásához a pedagógusoknak megfelelő jogosítványokat kell kapniuk. Az e téren jelentkező kiszolgáltatottságuk mára a hatékony oktatói és nevelői munkát hátráltatja és nem egyszer pályaelhagyáshoz vezet.

107. A közoktatás nem lehet a politika és különféle ideológiák kiszolgáltatottja, csak nemzeti érdekeknek, a nemzeti identitástudat emelésének rendelhető alá. Alapvető feladatának tartjuk, hogy a nemzedékeket a családi kultúrára építve, a helyi sajátosságokat figyelembe véve, a nemzeti kultúra elsajátításával kapcsolja az európai és az egyetemes kultúra vérkeringésébe. A középiskolai oktatás humán műveltséget elősegítő jellegét erősíteni kell. A gimnáziumi történelem, magyar nyelv- és irodalom tárgyak oktatásánál egyértelműbben kell a tananyag értékszempontjait meghatározni. Erősíteni kell a közoktatás nevelő funkcióját, vissza kell állítani az erkölcsi nevelés rangját. A fiatalságot fel kell készíteni a legfontosabb szerepek betöltésére, legfőképpen a családi, családalapítási szerepkörre. A tanulókat fel kell ruházni az értékek sokszínű világában való magabiztos tájékozódás képességével. Ezekben a tartalmi kérdésekben ma nagyon sok a deficit.

108. A szolgáltatások iránti igény a globalizáció körülményei között növekszik, ami együtt jár a magasabb iskolázottsági szint iránti igénnyel, a középfokú oktatás általánossá válásával - a "befektetés" jó megtérülésével együtt. Ösztönözni, támogatni kell hogy az egyes évfolyamok az eddiginél magasabb arányban folytassák érettségiig a tanulmányaikat.

109. Kanadában az aktív kereső népesség 43%-a, Finnországban 33%-a, Magyarországon 17%-a rendelkezett 1998-ban egyetemi és főiskolai végzettséggel. Mindebből látszik, hogy sürgető feladataink vannak a hallgatói létszám emelésében, a posztgraduális képzés szélesítésében ha sikeresen akarunk részt venni a világgazdasági versenyben. A kedvezőbb helyzetben élő fiatalok továbbtanulási mutatói lényegében ma sem rosszabbak, mint az európai átlag, ezért - ezt a réteget sem feledve - arra kell koncentrálnunk, hogy az oktatást a kedvezőtlenebb helyzetű fiatalokra szélesebb körére terjesszük ki. Tovább kell javítani az oktatók anyagi megbecsülését, jelentős javulást kell elérni a kutatási feltételek terén és nagyobb figyelmet kell szentelni annak, hogy az oktatás színvonala ne romoljon.

110. Magyarországon különösen nagy az elmaradás a fejlett világ átlagához képest a felnőttképzésben. A világgazdasági verseny, a felkészültségbeli követelmények gyors változása, a változó élethelyzetek és munkalehetőségek egyaránt megkövetelik az egész életünkön át tartó tanulást. Elengedhetetlen, hogy az állandó képzési lehetőség elérhető feltételeit mind az egyén, mind a társadalom érdekei szempontjából biztosítsuk. A felnőttképzésről szóló törvénytervezet már 2001-ben elkészült, feladtunk tehát, hogy ennek a törvénynek a megvalósítását támogassuk.

111. Biztosítani kell az óvónők és a testnevelő tanárok számára, hogy korkedvezménnyel vonulhassanak nyugdíjba.

 

X. AZ EGYÉN ÉS A TÁRSADALOM BIZTONSÁGÁNAK, ÉLETMINŐSÉGÉNEK LEGFŐBB GARANCIÁJA AZ EGÉSZSÉGES, LEHETŐLEG TÖBBGENERÁCIÓS CSALÁD! (Családpolitika, szociálpolitika)

 

112. A szociálpolitika, - az elsődleges jövedelemtulajdonosok által megtermelt jövedelem egy részének elvonása és újraelosztása - a kormány szándékain túlmenően a gazdasági növekedés függvénye. Ezért nagyon fontos, hogy a GDP növekedése az elmúlt négy esztendőben folytatódott és a tendencia a következő ciklusban is fennmarad. A kormány egyre növekvő figyelmet szentel a szociálpolitikának ezt azonban a következő ciklusban erősíteni kell, mert több területen égető teendők vannak.

113. Az MDF politikájának központi kérdése a család és a magyar népesség alakulása. A polgári kormány hozzálátott az MDF által szorgalmazott családpolitika megvalósításához. A magyar társadalom legszegényebb rétegét 1998-ban a gyermekeket nevelő családok képezték. Az évente emelkedő gyermekek után járó adókedvezmény növekedése érdemben javított e réteg egy részének a helyzetén, a családi pótlék és az leírható adó reálértékének összege gyermekenként mintegy kétszeresére emelkedett az elmúl három esztendőben.. Ennek ellenére a gyermekek szegénységi kockázata - bár ez a kockázat némileg enyhült - 1999/2000-ben továbbra is magas maradt. Összességében megállapítható, hogy azoknak a személyeknek az egy főre jutó jövedelme növekedett, akik három és többgyermekes családban élnek és ahol van aktív kereső. Jelentősen romlott azonban azoknak a családoknak a helyzet, ahol nincs aktív kereső szülő, illetve az egyszülős családok esetében. Ez nyilvánvalóan egy szelektív társadalompolitika következménye, amiben benne van a megszületett gyermek jövője iránti felelősség érzete és a munkavállalásra vonatkozó ösztönző hatás igénye, azonban ezt a problémát enyhíteni kell. Pontosan fogalmazva az aktív családpolitika mellett, erőteljesebb szegénypolitikát kívánunk folytatni.

114. Az MDF a következő ciklusban folytatni kívánja a családi adókedvezmények, a családi támogatási rendszer, valamint az MDF által 1999-ben kezdeményezett családi adózás rendszerének továbbfejlesztését A következő ciklusban az MDF javasolni fogja a jelenlegi családi támogatások reálértékének négy év alatt mintegy kétszeresre történő emelését, azaz az 1990. évi szint 30%-os meghaladását. Szükségesnek tartjuk a GYED 3 évre történő emelését, lehetővé kívánjuk tenni a nyugdíjas nagyszülők számára, hogy amennyiben ők gondozzák, unokáikat, ők veszik igénybe a gyermekgondozási szabadságot, akkor az ezért járó járandóság mellett megkapják teljes nyugdíjukat.

115. Az MDF szükségesnek tarja a családi pótlék valorizálását és reálértékének emelését, a jelenlegi szociális támogatás fenntartása mellett.

116. Ebbe a kérdéscsoportba tartozik a javuló oktatáspolitika - ma már minden gyerek bejuthat a középiskolába, növekszik a korcsoportokon belül a felsőfokú végzettségűek aránya, van tandíjmentesség, az ösztöndíjban részesülő cigány családokból származó gyermekek száma jelentősen növekedett. Az ösztöndíj politikát a közoktatásban részt vevő szegény származású gyermekek körében szélesíteni kívánjuk. Tanulmányaik alatt a hallgatók hitelt kaphatnak, ami hosszabb távon kezeli a problémát. Ez nemcsak a nemzet tudástőkéjének emelését jelenti, ami a világ gazdasági versenyében való sikeres helytállásunk feltétele, hanem azt is tudjuk, hogy az iskolai végzettség magasabb szintjén a szegénység kockázata is csökken. Ide tartozik még az egyre határozottabban kibontakozó lakáspolitika (lakástámogatási rendszer) is, ami a családok létrejöttének, biztonságának feltétele. Az MDF szükségesnek tartja a lakáspolitikai hatások, tapasztalatok folyamatos értékelését, ennek alapján a rendszernek továbbfejlesztését. Nagy súlyt helyez a bérlakás- és szociális lakásprogram erősítésére, a lakástulajdonosok jogainak a jelenleginél nagyobb védelmére, beleértve ebbe az önkormányzatokat is..

117. Az MDF bátorítani kívánja a következő ciklusban a - ma az EU fejlettebb országai átlagának 10%-ára tehető - részmunkaidős foglalkoztatást. Ezt családpolitikai szempontból is fontosnak tartjuk, mivel lehetővé teszi a szülő, - a szokásainknak megfelelően elsősorban az anyák - számára, hogy jobban össze tudják egyeztetni a gyermekvállalást a munkavállalással, a gyermekgondozásból a munkaerőpiacra visszatérő szülő könnyebb beilleszkedését és befogadását.

118. Az MDF ismét javaslatot tesz a főállású anyaság intézményének bevezetésére. Ezt a gyermekvállalás ösztönzése és a minőségi gyermeknevelés kedvezőbb feltételeinek biztosítása érdekében tatjuk szükségesnek. A főállású anyaság intézményével biztosítani kívánjuk, hogy azok az anyák, akik csak családjukkal és gyermekeikkel kívánnak foglalkozni ezt megvalósíthassák. Ennek a munkának az anyagi elismerését a mindenkori minimálbérhez, a felnevelt gyermekek számához, azok iskoláztatásához kívánjuk kötni. A rendszert a szükséges elemzések elvégzése és a törvényjavaslat széleskörű társadalmi megvitatása után 2005-ben kívánjuk bevezetni.

119. Magyarországon különösen nehéz feltételek mellet élnek a megözvegyült, vagy más okokból egyedülálló idős nyugdíjasok. Az MDF javasolja, hogy 70. életévtől és a minimálbér 70%-át meg nem haladó nyugdíj-ellátás mellett ez a nyugdíjas réteg havi rendszerességgel egységesen meghatározott összegű pótlékban részesüljön.

120. A hazai jövedelmek nagyon nagy eltérést mutatnak, a népesség egyharmada kifejezetten szegény. A nyolcvanas évek közepéhez viszonyítva a legalsó és a legfelső jövedelem decilisek átlagjövedelme közötti különbség a redszerváltozás óta mintegy kétszeresére nőtt.. Ez a helyzet a szegény országokra jellemző, figyelmeztet arra, hogy a jövedelem és adópolitika átgondolásra szorul. A korábban ismertetett adóreform során ennek a kérdésnek nagy figyelmet kell szentelni. Tudjuk és ez is tennivalókat jelent, hogy a munkanélkülieken kívül a szegénység a betanított-, a segéd-, a mezőgazdasági fizikai munkát végzők - és a jórészt ide tartozó cigányság esetében - a legnagyobb. Ebben a kérdésben előrelépést jelent a minimálbér 2001-ben 40 000 Ft-ra való emelése, (ami azt jelenti, hogy 2001-ben 9-10%-os inflációval számolva reálértéken elértük az Antall kormány által 1990 szeptemberében 5 600 Ft-ban megállapított minimálbér szintjét.) A 2002-re tervezett 50 000 Ft azonban már tényleges és jelentős javulást hoz ennek a társadalmi rétegnek. A minimálbér reálértékének folyamatos emelését a következő ciklusban is folytatni fogjuk. Ennek keretében foglalkozni kívánunk a minimálbér iskolai végzettség szerinti differenciálásának lehetőségével is. Ezeknek a problémáknak az enyhítése azonban nemcsak támogatási és minimálbér kérdés, hanem komplex felzárkóztatási programokat igényel, ami a következő ciklus nehéz, de kezelendő feladata. Az MDF a következő ciklusban néhány területen strukturális munkaerő hiánnyal számol, de ezeket a kérdéseket ahol lehet az aktív korban lévő polgárok munkavállalásának szélesítésével, a munkanélküliek képzésével és átképzéssel kívánja megoldani, nem betelepítéssel, vagy más hasonló módszerrel. Az MDF általában - és ennek a kérdésnek a kezelése kapcsán is - foglalkozni kíván az elmúlt 12 esztendőben elhanyagolt 45-65 közötti korosztályok foglalkoztatásának kérdéseivel, ennek ösztönzésével. A 45 év felettiek képzését, ismételt munkába állítását kormányzati programnak kell támogatnia. (Nem ér véget az élet 45 év felett!) A tapasztalatok presztízsét helyre kell állítani. A nemzet ereje a generációk összefogásában rejlik

121. A nyugdíjasok helyzetével nem lehetünk elégedettek. A nyugdíjasok csoportja heterogén, de ők a közhiedelemmel ellentétben átlagosan a jövedelmi skála közepén helyezkednek el. Helyzetük, a reálnyugdíjak értéke az elmúlt három évben - a 2000. évtől eltekintve - javult. Sajnáljuk, hogy nem sikerült keresztülvinnie az MDF-nek a 2001-2002 évben az évi 15% nyugdíjemelésére vonatkozó javaslatát, mert akkor a nyugdíjasok elérték volna azt a reálérték szintet amelyen az Antall/Boross kormány utolsó évében, 1994-ben voltak. Az elkövetkezendő ciklusban a nyugdíjak reálértékének minimálisan 20%-os emelését kívánjuk elérni. A nyugdíjak reálértékének méréséhez az MDF egy a jelenlegitől eltérő inflációs kosár (megfigyelés) kidolgozását tervezi, amiben a statisztika az idős emberek fogyasztásának összetételét (gyógyszer, élelmiszer, közüzemi díjak, lakhatási költségek, stb.) veszi figyelembe. A jelenlegi általános mérési módszer ugyanis eltakarja, hogy a nyugdíjasok fogyasztási lehetőségei valószínűleg alig nőttek, inkább csökkentek az elmúlt években.

122. Az MDF javasolja, hogy az 56-osok nyugdíját ne az adott évre érvényes határokig emeljék százalékos alapon, hanem konkrét összeggel mindenkinek egyformán.

123. Javasoljuk, hogy a közalkalmazottak 50%-os utazási igazolványát hagyják meg azok nyugdíjazása után is.

124. A gyermekvállalás ösztönzésére, ennek mint társadalmi beruházásnak elismertetésére az MDF kezdeményezi, hogy a felnőtt és jövedelemmel rendelkező gyermekek adójának jóváírások után megmaradó meghatározott részét az APEH nyugdíj-kiegészítés formájában utalja át a nyugdíjas szülőknek. A rendszert automatikusan, tehát a gyermekek szempontjából kötelezően kívánjuk működtetni. Ezzel nemcsak a gyermekvállalást kívánjuk ösztönözni, hanem a minőségi gyermeknevelést is. Különösen fontos ez a gyermekeket nevelő anyák esetében, akik a gyermekkel otthon töltött idő, valamint a családi feladatok ellátása miatt alacsonyabb életkeresetet, következésképp alacsonyabb nyugdíjat érnek el.

125. Átfogó és határozott ifjúságpolitikára van szükség a nemzeti kultúra megerősítése és az ifjúság egyes rétegei leszakadásának megállítása érdekében. A magyar jövő alapvetően azon múlik, hogy a jelen ifjúsága milyen gazdasági és erkölcsi alapokon lesz képes tovább építkezni. A mentális rendszerváltásnak a legfontosabb feladata, hogy a nemzeti konzervatív értékeket átörökítsük és a világ sokszínűségének elismerésével, de saját értékeink bemutatásával mozgósítsuk cselekvésre az ifjúságot. Ehhez azonban egy egységes és átfogó ifjúságpolitikára van szükség, amely a gyermeknevelés, a család, az iskola, a pályakezdés folyamatának a figyelembe vétele mellett igyekszik karakteresen megfogalmazni azokat az erkölcsi célokat, amelyet az ifjúságnak a mentális rendszerváltás sikere érdekében el kell sajátítania. Külön figyelmet kell szentelni a mai húszéveseknek, mert az elmúlt évek látványos fiatalításai következtében könnyen - a közelmúlt történelméből ismert - nagy feszültségeket hordozó befulladt generáció lehet belőlük. Mindehhez cselekvési programot kíván az MDF kidolgozni és biztosítani kívánja a program végrehajtásához a szükséges forrásokat.

126. Újjá kell szervezni, elérhetővé kell tenni a gyermeküdültetést. Ingyenessé kívánjuk tenni a múzeumlátogatást minden 14 éven aluli gyermek számára.

 

XI. EGÉSZSÉGES NEMZETNEK LEHET CSAK JÖVŐJE! (Egészségpolitika)

 

127. A magyarság egészségi állapota riasztóan rossz, intézményeink kaotikus állapotban vannak, az egészségügyben dolgozók bérei - a többi ágazattal összehasonlítva - a legalacsonyabbak közé tartoznak. Az egészségügy egyszerre pazarló és szegény, a rendszer új koncepciója várat magára. Népesedéspolitikánkat és gazdasági teljesítményünket egyaránt veszélyezteti egészségügyünk jelenlegi, kritikus helyzete, melyet a tudományos fejlődéssel együtt járó költségrobbanás kezelhetetlenné tehet, ha nem történnek lényegi változtatások már a közeljövőben.

128. A Magyar Demokrata Fórum fennállása óta meghatározó nemzetpolitikai kérdésnek, stratégiai prioritásnak tekinti az egészség ügyét. Átfogó, koherens egészségügyi fejlesztési programot dolgozott ki és ehhez az állami költségvetésben biztosítani kívánja az állami, a társadalombiztosítási és önkormányzati feladatokhoz szükséges forrásokat. Az egészségügyre fordítandó összegeket - az európai átlagnak megfelelően - a nemzeti össztermék 7-8 százalékára kívánjuk emelni.

129. Az egészségügy közügy, így a közfinanszírozás az alapja. Az egészségügy a szociális biztonság része. Valljuk, hogy bárki anyagi helyzetétől függetlenül jogosult a számára indokolt egészségügyi ellátásra. A kötelező, általános, szolidaritási elvű társadalombiztosítás alapján állunk, de további források bevonása érdekében támogatjuk az önkéntes, kiegészítő magánbiztosítások és az egészségpénztárak rendszerét. Mindezek mellett továbbra is szükségesnek tartjuk a különálló balesetbiztosítási ágazat megteremtését. A társadalombiztosítás felügyelete továbbra is a szaktárca feladata.

130. A Magyar Demokrata Fórum egészségpolitikájának célja hatékony, jól szervezett egészségügyi rendszer biztosítása, a lakosság jelenlegi rossz egészségi állapotának javítása, az emberi erőforrás fejlesztése. Jövőnk biztosítéka az egészséges, megfelelően képzett ember, aki a társadalom számára fizikai és szellemi teljesítőképessége legjavát tudja nyújtani.

Céljaink:

  • növelni a betegségmentes évek számát,
  • meghosszabbítani a születéskor várható élettartamot,
  • csökkenteni a gazdagok és szegények életesélye közti különbséget,
  • elősegíteni a gyermekvállalást,
  • csökkenteni a népegészségügyi szempontból leggyakoribb csoportokban / keringési, daganatos és pszichiátriai betegségek / a megbetegedések és halálozások számát.

131. Az állam egészségügyi feladatai közt elsődleges a megelőzés, a testi és lelki egészségmegőrzés és fejlesztés. Ennek érdekében nélkülözhetetlennek tartjuk a szűrővizsgálatok kiterjesztését, az állam által fenntartott védőnői hálózat megerősítését, az iskolai egészségtan-oktatás bevezetését. Az eredményesebb rehabilitáció érdekében ki kell építeni a kórházi kezelés utáni ápolási otthonok rendszerét, erősíteni a házi betegápolás szerepét.

132. Az egészségügyi ellátás alapja a háziorvosi, gyermek háziorvosi és fogorvosi alapellátás rendszere. Pontosan meg kell határozni az önkormányzat illetve az orvos ellátási, felelősségi viszonyát, a szakmai ellenőrzést. A szakellátás alakításában a fokozatosság, az előkészítettség, a megbetegedési adatok értékelése legyen a meghatározó. A kórházak helyzetét a meglévő értékek megtartása mellett kívánjuk rendezni. A járóbeteg-ellátásban támogatjuk a törvényes és rendezett privatizációt, a kórházak egy-egy gyógyító vagy diagnosztikus osztályának kiemelt magánosítása azonban elfogadhatatlan.

133. Rendezendő az egészségügy finanszírozása és az amortizáció kezelése, konszolidálni kell az egészségügyet!

134. Felül kell vizsgálni a gyógyszer-kereskedelem területén, a gyógyszerellátásban kialakult helyzetet. Meg kívánjuk valósítani az egy éven aluli gyermekek, valamint a 80 év feletti idősek részére a térítésmentes gyógyszerellátást.

135. Szorgalmazzuk a köztestületi kamarák szerepének megerősítését.

135. Fontosnak tartjuk az ápolók, asszisztensek helyzetének alapvető javítását, az ápolás presztízsének visszaszerzését. Támogatjuk az ápolói kamara felállítását.

136. Halaszthatatlan a méltánytalan egészségügyi bérhelyzet javítása, a képzettségüknek és felelősségüknek megfelelő bérszínvonal elérése az egészségügyben dolgozóknál.

Az egészség ügye mindannyiunk ügye, közös gondjaink megoldása közmegegyezést igényel. Megegyezést abban, hogy egészséges nemzetnek lehet csak jövője.

 

XII. AZ ÖNKORMÁNYZATISÁG A DEMOKRÁCIA ALAPJA! (Önkormányzatok)

 

137. Az elmúlt 12 év egyik sikerágazata az önkormányzati szféra volt, ám sok olyan pontja van a rendszernek, ami javításra szorul. Ahhoz, hogy az önkormányzati rendszer továbbra is szilárd legyen, az elmúlt három ciklus tanulságait le kell vonni, és a rendszer kifulladását elkerülendő változtatásokat kell eszközölni annak megújítása érdekében. Az új szabályozással olyan helyzetet kell teremteni, amely biztonságos és racionális működtetési, továbbá kiszámítható fejlesztési stratégia megvalósítását teszi lehetővé az önkormányzatok számára - újabb lendületet adva ezzel a magyar önkormányzati rendszernek.

138. Az MDF továbbra is fontosnak tartja a szubszidiaritás elvének és gyakorlatának érvényesülését. Az önkormányzatok önkormányzáshoz való joga továbbra is minden településen sérthetetlen kell maradjon. Az önkormányzati szuverenitást, mint értéket az elkövetkező időszakban is alapvető fontosságúnak tartjuk. Ennek pénzügyi megszorításokkal való visszaszorítását elfogadhatatlan, ezért kezdeményezni fogjuk az SZJA helyben maradó részének a jelenlegi 5%-ról 25%-ra való emelését, az adórendszeren belül a központi és a helyi adók közötti arányoknak az utóbbiak felé történő elmozdítását.

139.- A feladat- és hatáskörök tisztázása érdekében az MDF szükségesnek tartja az önkormányzati törvény sürgős felülvizsgálatát és módosítását

140. A következő időszak egyik hangsúlyos kérdése, hogy a település - kistérség - megye - régió egymáshoz való viszonyát stabilan rendezzük. Ennek érdekében szükségesnek ítéljük a kistérség erősítését úgy, hogy a hatósági (okmányiroda, építési-, illetve gyámhatóság) feladatok mellett a fejlesztési (területfejlesztési, statisztikai) és a közszolgáltatási (oktatás, egészségügy, kultúra, sport, kommunális feladatok) feladatok együttes továbbfejlesztésével komplex, intézményesített kistérségek jöhessenek létre. Az eddig az MDF által már szorgalmazott ún. kistérségi normatíva bevezetése ezt a célt szolgálja.

141. Az önkormányzati törvény módosítása, a feladat- és hatáskörök tisztázása után az önkormányzati finanszírozási rendszert is ehhez kell alakítani.

142. Az ún. ÖNHIKI-s önkormányzatok folyamatos működési problémáit generálisan -automatizmusok beépítésével!- kívánjuk kezelni! Fontos feladatnak tartjuk a kistelepülések biztonságos gazdasági alapjainak megteremtését.

143. Az önkormányzati törvény módosítása során pontosan tisztázni kell a polgármester, képviselőtestület és jegyző - egymáshoz való viszonyát, illetve hatásköreit. Szükségesnek látjuk a polgármesteri hatáskör jelentős erősítését. A polgármesterek anyagi megbecsülését erősíteni. Az MDF továbbra is fontosnak tartja a jegyzők munkaviszonyhoz fűződő erősebb jogvédelmét.

144. Az előttünk álló időszak egyik legnagyobb kihívása lesz az önkormányzati gázberuházások után járó vagyoni juttatás kérdése, illetve a villamos energia szolgáltatók vagyonába került önkormányzatokat illető vagyonrészek kompenzálása.

145. A fejlesztési források felhasználása ma még a legkülönbözőbb módszerekkel, széttagoltan történik meg. Ezért határozott kormányzati intézkedéseket szükséges tenni ezen források felhasználásának szoros összehangolására. Mind a központi, mind a decentralizált és az egyéb forrásokat a lehető legteljesebben összehangolt és koncentrált módon ésszerű felhasználni (cél- és címzett támogatások, KAC, VICE, ÖNHIKI, minisztériumi és európai források, felzárkóztatási, vidékfejlesztési, területfejlesztési és foglalkoztatáspolitikai források stb.). Felül kell vizsgálni a jelenlegi résztámogatásos rendszer módszereit is. (Pl. egy települést csatornázni nem attól függően kell, hogy a helyi beruházási fedezeti rész adott-e.) Meg kívánjuk vizsgálni egy a kormányzat mellett működő állandó bizottság létrehozásának lehetőségét e források koncentrálása és összehangolt pályázati felhasználása céljából.

 

XIII. A KERESZTÉNY KULTÚRA ALAPJÁN ÁLLÓ EURÓPÁBA A KERESZTÉNY ÉRTÉKEIT FELMUTATÓ MAGYARORSZÁG ILLESZKEDIK SZERVESEN! (Egyházpolitika)

 

146. Az MDF egyházpolitikájának alapja, hogy az egyházak és az állam szétválasztása nem jelentheti az egyházak és a társadalom szétválasztását. A vallásos emberek egyszerre tagjai az egyházuknak és polgárai a magyar hazának. A kettő szembeállítása természetellenes, harmóniájuk az értékgazdagodás lehetősége, együttműködésük a közjót szolgálja. Mind az európai, mind a magyar kultúra elszakíthatatlanul a keresztény kultúrára épül. Az MDF tisztelettel ismeri el a történelmi egyházak semmihez nem hasonlítható történelmi munkáját a nemzet életében és továbbra is számít azok lelki, erkölcsi, szellemi, kulturális, oktatási-nevelési, gyógyító, szociális és karitatív szolgálatára. Ezért feladatának tartja az egyházak szabadságának biztosítását törvényi és anyagi értelemben egyaránt. A jelenlegi kormányzati ciklusban jelentős lépéseket tettünk az MDF 1990-ben megkezdett egyházpolitikájának megvalósításában.

147. Az egyházi törvény elmaradt módosítását az MDF a következő ciklusban sürgősen újra az Országgyűlés elé fogja terjeszteni. Az európai követelményeknek megfelelően és a nemzeti érdekek, illetve a valóban hitelesen működő egyházak érdekében szigorítani és korlátozni szükséges az egyházalapítás és működtetés lehetőségét, ki kell zárni azon szervezeteket e körből, akik visszaélnek az egyházi, illetve a vallásfelekezeti státusszal. Külön nemzetbiztonsági szempontból is fontos intézkedéseket tartunk szükségesnek a szcientológiával és annak beláthatatlan negatív következményeivel szemben.

148. A vidéki papok és lelkészek számára adott jövedelem kiegészítést a városi papokra, lelkészekre is ki fogjuk terjeszteni.

149. A járadék kiegészítését az egyházak által átvállalt közszolgálat arányában - teljes mértékben meg kívánjuk adni.

150. A MAZSIHISZ-szel külön megállapodást kívánunk kötni az izraelita temetők fenntartásának támogatása ügyében. Ezt később szeretnénk kiterjeszteni a többi történelmi egyház temető-fenntartási tevékenységének támogatására is.

151. Kötelező tantárgyként kívánjuk bevezetni az iskolákban - védett órákban - a hittant. Ennek alternatívájaként a szülők gyermekeik számára etika tantárgyat választhatnának.

152. Ösztönözzük az egyházakon belüli a papok, lelkészek-továbbképzést, ennek intézményes működését.

153. Az MDF fontosnak tartja a történelmi egyházakhoz kapcsolódó ifjúsági egyesületek, szerveződések tevékenységét. Ezeket kiemelten kívánjuk támogatni.

154. Továbbra is kiemelten és még koncentráltabban kívánjuk támogatni az egyházak, illetve az egyházi intézmények évtizedes hiányokat pótoló fejlesztési és beruházási terveit.

 

XIV. JOGÁLLAMISÁGOT, BIZTONSÁGOT MINDEN NAP ÉS MINDENKINEK! (Jogbiztonság, közbiztonság, rendvédelem)

 

155. Az MDF a biztonság fogalmát annak komplexitásában fogja fel. Ennek főbb összetevői a jogbiztonság, a szociális biztonság, a környezeti biztonság, a környezetbiztonság és rendvédelem, valamint a honvédelem.

A gazdaság teljesítőképességének növekedésével párhuzamosan mindegyik területen jelentős előrelépést kívánunk tenni a következő ciklusban.

156. A jogállam nem jogszabályaiban, hanem állampolgáraiban él. A Magyarországon tapasztalható jogkövető magatartás hiánya jórészt a már korábban érintett széleskörű korrupcióra és a jog kellően át nem gondolt burjánzására vezethető vissza.. Ez utóbbiban is rendet kell teremtenünk. Ennek érdekében egységes, áttekinthető, időtálló joganyagra van szükség, mert ez az előfeltétele a jogban való eligazodásnak. Meg kell tisztítani a jogrendszert az elavult jogszabályoktól, a jogalkotásban pedig szigorú önmérsékletet kell tanúsítani, ma már van időnk a jogszabályok alaposabb kiérlelésére. Szigorúan be kell tartani a jogalkotási törvényt, egyetlenegy esetben sem szabad megkerülni az Igazságügyi Minisztérium kontrollját. Ingyenes és közvetlen internet hozzáférést kell teremteni a teljes hatályos joganyaghoz, közérthető kiadványokkal, ismertetőkkel és a média útján elő kell segíteni a megértést, a tájékozódást, a jogi kultúra alapjainak megteremtését, kiszélesítését.

157. A Polgári Perrendtartás módosítása során a polgári kormány eddig is kiemelt céljának tekintette eljárások gyorsítását. A közigazgatási ügyekben egyszerűsödött a jogorvoslati rend, csökkentek a jogorvoslati szintek. Az eljárásjogok jövőbeni alakításának szempontja sem lehet más, mint az egyszerűsítés, illetőleg a perek ésszerű időn beül történő befejezésének elősegítése a jogalkotás eszközeivel.

158. Az állampolgárok keresik azokat a közvetítő, egyeztető fórumokat, amelyek könnyen elérhetőek és jogi problémáikat gyorsan, megnyugtatóan rendezik, hogy ne kelljen bíróságokhoz fordulniuk. A jogviták bíróságon kívüli rendezésének egy új lehetősége hamarosan elérhetővé válik, de ezek körét bővíteni kell.

159. Tovább kell fejleszteni a jogérvényesítéshez nyújtott állami támogatások rendszerét (pl. költségmentesség, pártfogó jogi képviselet). A valódi esélyegyenlőség érdekében az államnak támogatnia kell egy olyan új típusú biztosítási konstrukció elterjesztését, amely biztosítási szerződés alapján jogi képviselet igénybe vételét teszi lehetővé.

160. Fokozatosan ki kell építeni az állampolgári jogok érvényesítéséhez biztosított jogsegély országos rendszerét. Az Igazságügyi Minisztérium vidéki ügyfélszolgálati irodáinak számát meg kell kettőzni, az ügyfélfogadási időt növelni kell. A hátrányos megkülönböztetés miatt sérelmet szenvedettek jogérvényesítésének támogatására Antidiszkriminációs Jogvédő Hálózatot kell létrehozni, amely ingyenes jogi képviseletet is el kell lásson.

161. A büntetőpolitika hatékony érvényesítése érdekében az MDF továbbra sem mond le az ügyészség kormány alá rendelésének megvalósításáról.

162. AZ EU csatlakozásra való felkészülés eredeményessége megkívánja, hogy a jogharmonizációs munka központja az Igazságügy Minisztérium legyen. Ez megfelelő szakmai hátteret fog biztosítani ahhoz, hogy a jogharmonizáció folyamatában ne sikkadjanak el a nemzeti érdekek és a hazai jogi hagyományok. Ezáltal a harmonizált joganyag jobban fog illeszkedni a hazai jogrendszerbe. Az MDF szükségesnek tartja, hogy a csatlakozást követően a magyar állam képviseletét az Európai Bíróság előtt az IM lássa el.

163. A jogállamiság fontos tényezője az ingatlan-nyilvántartás közhitelességébe vetett bizalom, amit a rendszerváltozás eddigi története során nem sikerült létrehozni. A jelenleginél jobb, áttekinthetőbb és megbízhatóbb ingatlan-nyilvántartásra van szükség a polgárok tulajdonának biztonsága érdekében. Ez csak akkor valósítható meg, ha az itt folyó munka gyorsabb, pontos és tiszta, ha a telekkönyvi nyilvántartás - a korábbi hagyományokra építve - ismét a bíróságok feladata lesz.

164. A közbiztonság helyzete továbbra is egyik legsúlyosabb problémája a lakosságnak. A jogállam vállalt kötelezettsége, hogy szavatolja az élet- és vagyonbiztonságot. Ma a lakosság a közterületeken, sőt az otthonában is teljesen kiszolgáltatott a nemzetgazdaságilag kis jelentőségű, de számára sorsdöntő bűncselekményekkel, az erőszak mindennapos megnyilvánulásaival szemben. Az ellene elkövetett ügyekben a rendőrség általában legfeljebb formálisan jár el (megszűnteti a nyomozást). A reménytelen helyzet következtében hatalmas terhet jelentenek a lakosságnak a megnövekedett biztosítási díjak, a tulajdon védelmét szolgáló biztonsági rendszerek, ha ezeket a költségeket egyáltalában vállalni tudja. Ma általában senkiben nem merül fel, hogy megtalálják ellopott, vagy elrabolt kocsiját, a lakásába betörő bűnözőt. Ez a helyzet az elmúlt négy esztendő alatt sem javul érdemben.

165. A közbiztonság javítása érdekében javítani kívánjuk a rendőrség anyagi bázisát, létszámát, képzettségét, felszereltségét. Meggyőződésünk, hogy a bűnözési kockázat vállalása rendőri jelenlét, határozottság és eredményesség függvénye. Ezért fokozottabb jogi védelmet kell biztosítani a jogszerűen eljáró rendőrnek.

166. Szükségesnek tartjuk a rendőrség erkölcsi megerősítését. Ehhez a testületbe való felvételkor szigorúbb feltételeknek kell megfelelni és ki kell dolgozni a szigorú erkölcsi fenntartásához, az állapotok ellenőrzéséhez a megfelelő eszközöket.

167. Ma nagyon nagyszámú nyomozati felhatalmazással foglalkozó szervezet van az országban. Az eredményesség szerény. Meg fogjuk vizsgálni, hogy van-e mód ezeket olcsóbb, hatékonyabb, egymással nem párhuzamos munkát végző szervezeti rendszerben működtetni.

168. A tűzvédelem eszközfeltételeit, a tűzoltók anyagi megbecsülését érdemben javítani kell. Ez a testület az elmúlt 12 esztendőben nagyon nehéz feltételek mellett végezte áldozatos munkáját.

 

XV. A MAGYAR KATONAI ESZMÉNYEKNEK ÉS A KORSZERŰ HADSEREG FEJLESZTÉSI IGÉNYEINEK EGYARÁNT JELEN KELL LENNIÜK A HONVÉDELMI POLITIKÁBAN! (Honvédelem)

 

169. A rendszerváltozást követően a kormányok számára nem volt fő politikai feladat a szuverenitás biztosítását szolgáló katonai erő helyének és társadalmi szerepének a politikai megegyezésen alapuló meghatározása. Az egymást követő kormányok sem politikai, vagy szakmai követelmények szerint rendeltek el "reform ízű" döntéseket, hanem financiális (alapvetően költségvetési) alapon. Ez a kiindulás alapvetően nem vethető el, de ezt mindenképpen össze kellett volna (össze kellene) kapcsolni a katonai védelmi szakmai kívánalmakkal. Ez utóbbi az emberi erőforrásra, a technikai kérdésekre és az ország védelemszervezési hátterére egyaránt vonatkozik.

Ennek a szakmai kívánalomnak csakis akkor lehet megfelelni - és ezt a következő ciklusban meg kell tenni - ha a politikai rendszer szereplői politikai alapon meghatározzák elvárásaikat a katonai védelem megszervezésére és a fenntartás, később a fejleszthetőség szintjére. A Magyar Köztársaság Országgyűlésének 1998. december 29-én elfogadott 94/1998. (XII.29.) OGY. határozata sem műfajánál, sem tartalmánál fogva erre nem alkalmas.

170. A Magyar Köztársaság önálló katonai erővel bíró ország marad az Európai Uniós tagság után is. A haderő képességeinek a meghatározásánál figyelembe vesszük azt, hogy tagjai vagyunk a NATO-nak. Ez egyrészről megkívánja, hogy az eddigi nemzetközi szerződések és felajánlások teljesítése végett interoperabilis és kompatibilis behatárolt erőt tartsunk készenlétben. Másodszor az előbbi erőkben meg kell tartani olyan kontingenseket (műszaki, orvosi, rendszertartó, stb.), amelyek nagy valószínűséggel állandó jelleggel nemzetközi feladatokat fognak teljesíteni a határainkon kívül.

171. Fel kell készülni arra is, hogy az Európai Uniós tagságunkkal együtt egy meghatározott kontingens erejéig kötelezettségeket kell vállalnunk az önálló európai haderőben. Jelenleg még nem egészen tisztázott ennek a haderőnek a pontos feladata és viszonya sem a NATO-hoz. Az azonban bizonyos, hogy ebbe a haderőbe majdan részt kell vennünk. Az is bizonyos, hogy a NATO-nak felajánlott erő és az Európai Uniós erők nem fedhetik teljes egészében egymást.

172. A Magyar Honvédséget technikailag és szervezetileg olyan védelmi szervezetté kell fejleszteni, amely az ország nagyságával, gazdasági erejével, regionális szerepével arányban áll. A Honvédség képes kell legyen arra, hogy védekezésben nálánál számbelileg nagyobb haderőt - a várható veszteségeire való tekintettel - visszatartson egy meggondolatlan agressziótól. Legyen képes bármely időben a NATO szövetségben vállalt feladatok ellátására, mind honi területen, mind külföldön. Legyen képes az Európai Uniós csatlakozást követően a közös haderőben a megfelelő és elvárt erőt biztosítani. Legyen képes olyan természeti katasztrófák megelőzésére, vagy következményeinek az elhárítására, amelyet az ország katasztrófa-elhárítására szervezett egyéb erői önállóan már nem képesek elvégezni.

173. Világossá és egyértelművé kell tenni az MH irányítási vezetési struktúráját. Ki kell javítani a stratégiai cél megjelölése nélkül eddig végrehajtott "stratégiai felülvizsgálat" következményeit, újra kell fogalmazni a Honvéd Vezérkar integrációját a HM szervezetében.

174. A szolgálati feltételek alakításával, a speciális szakmai képzés mellett lehetőleg a speciális katonai szakmához hasonló szakmai képzés meghonosításával, a szolgálati idő hasznos eltöltésének, a lakáshoz jutás lehetőségének és elfogadható jövedelem biztosításával el kell érni, hogy a Magyar Honvédség 8-10 éven belül hivatásos és szerződéses katonákból álló hivatásos hadsereggé váljon. Ennek a honvédségnek a kiképzése, felszerelése, technikai ellátottsága feleljen meg a NATO országok átlagának. Következetesen végre kell hajtani a hivatásos állományon belül az "előmeneteli rend" elvárásait. A hivatásos katona képzése hazai és külföldi bázison a tehetségnek, a szükségnek és a korszerű szakmai elvárásnak megfelelően történjen.

175. El kell érni, hogy a felsőfokú iskolai végzettséget kívánó beosztásokba végzett katonák már tanulmányaik befejezésekor legalább egy középfokú, a középfokú iskolai végzettségűek pedig egy alapszintű nyelvismerettel rendelkezzenek. Felül kell vizsgálni - különös tekintettel a felállítandó hivatásos hadseregre - azt a törekvést, ami a katonai középiskolák elsorvasztására irányul.

176. Ki kell dolgozni és még a kormányzati ciklus első évében politikai vitára kell bocsátani a rövid és hosszú távú technikai fejlesztés ütemét. Ki kell mondani, hogy az MH technikai fejlesztése program-költségvetés alapján és nem a tárcának juttatott költségvetés alapján történik.

177. Az általános honvédelmi kötelezettséget még meg nem határozható ideig - a kellő felkészültséggel és biztonsággal működő hivatásos hadsereg létrejöttéig - fenn kell tartani. A sorkatonai szolgálat kötelezettségét mindaddig fenntartjuk, amíg a hivatásos hadsereg felállításának a társadalmi feltételei be nem következnek. Mindazok, akik a sorkatonai képzés alól kérésük alapján mentesülnek, meghatározott mértékű, az aktuális szolgálati időhöz, az átlagjövedelmekhez igazodó hozzájárulást fizetnek. Ezt a bevételt a sorkatonai szolgálat feltételeinek a javítására kell fordítani.

178. Az MDF támogatja a Nemzetőrség felállítását.

 

XVI: BIZTONSÁGOSABB, EMBERIBB VILÁGOT, BIZTONSÁGOS JÖVŐT A MAGYARSÁGNAK! (Külpolitika)

 

179. Magyarország sorsa az elmúlt ezeregyszáz esztendőben a külpolitikán állt vagy bukott. Az MDF a külügyi tevékenységet a nemzetstratégia alapjának tekinti, amelyben széles politikai konszenzusra van szükség. A Magyar Köztársaságnak a magyar és az európai hagyományokkal és értékekkel összeegyeztetett megfontolt külpolitikára van szüksége, amelynek mindig az együttes magyar nemzet érdekeit kell követnie.

180. Az MDF meghatározó és egyben történelmi szerepet töltött és tölt be a XXI. századi magyar külpolitika megalapozásában. Antall József és kormánya volt az aki az elszakított magyarság ügyét a külpolitika kimozdíthatatlan talpkövévé tette, aki az EUROATLANTI politikát, a NATO és az EU tagságról a tárgyalásokat megkezdte és baráti kezet nyújtott közép-európai szomszédainknak, aminek keretében életre hívta a Visegrádi Együttműködést. Az MDF a következő ciklusban tovább fog dolgozni ennek a hármas politikai célkitűzésnek a megvalósításán.

181. Az Amerikai Egyesült Államok ellen 2001. szeptember 11.-én elkövetet terrortámadás megváltoztatta a világot. A támadás újabb alapvető és hosszú távú politikai és külpolitikai célkitűzésünkké tette a globalizálódott terrorizmus elleni széles nemzetközi összefogáson alapuló küzdelemben való aktív részvételt. Az MDF - a Kormányban és a Parlamentben egyaránt - támogatta szövetségesi kötelezettségeinkből származó feladataink végrehajtását és itthoni biztonságunk javítása érdekében megtett komplex intézkedéseket. Felhívtuk és felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a terrorizmus elleni küzdelem csak akkor lehet eredményes, ha a nemzetközi közösség megszűnteti mindazokat az okokat - szegénység, éhség, iskolázatlanság, kirekesztés, gyűlölet és tudatlanság - amelyek ezt kiváltották és kiváltják. A világméretű küzdelemben senki sem lehet a rendteremtés áldozata, de figyelni kell arra is, hogy a terrorizmus elleni küzdelmet ne lehessen sehol a demokrácia vívmányainak, valamint a kissebségek és elnyomott népek jogainak csorbítására felhasználni.

182. Az MDF a magyar és a nemzetközi politikai életben egyaránt síkraszáll azért, hogy a nemzetközi közösség, a nemzetközi szervezetek és az egyes kormányok tegyenek meg mindent a nemzeti és vallási kisebbségek helyzetének javítása érdekében. A XX. század a nemzetállamoké volt, a XXI. legyen a nemzeti kisebbségeké. Az ENSZ-ben, az ET-ben és az EU parlamenti és bizottsági tevékenységében tovább kell fejleszteni a kisebbségek monitorizálását biztosító mechanizmusokat. A magyar diplomáciában tovább kell erősíteni a kisebbségi kérdéskörrel kapcsolatos tevékenységet, a Külügyminisztériumban és más kormányzati intézményekben javítani kell a szakmai felkészültséget.

183. Az MDF az ország NATO tagságát történelmi jelentőségűnek tekinti. A NATO tagság biztonságot hozott az országnak és szilárd talpazata a magyar nemzetépítésnek. Az MDF szorgalmazza, hogy a tagsággal együtt járó védelmi átalakítások mielőbb megtörténjenek. Támogatjuk a NATO közép-kelet európai bővítését. Minden olyan országnak helye van a szervezetben, ahol a demokratikus értékek a meghatározóak és tiszteletben tarják az emberi és kisebbségi jogokat. Indokoltnak tarjuk a NATO jelenlét fenntartását a Balkánon és szükség esetén hajlandók vagyunk további - nem harcoló - békefenntartó alakulatok kiküldését megszavazni.

184. Az MDF várakozásai szerint a következő parlamenti ciklus időszakában, vagy ehhez nagyon közel eső időpontban kerül sor Magyarország csatlakozására az Európai Unióhoz. Az erre való felkészülés, az ország jogrendszerének, gazdaságának, lakosságának felkészítése a csatlakozás utáni időre a következő ciklus maghatározó feladata. A magyar gazdaság minden ágazata, munkavállalója és vállalkozója érintett a csatlakozásban, ezért minden fejlesztésnél szükségessé válik a "közösségi vívmányok" és a hozzájuk kapcsolódó politikák figyelembevétele.

185. Nem lehet pontosan megmondani azt, hogy az EU pontosan milyen formában fog működni 15 év múlva, de nagy valószínűséggel Európában egy új ország jön létre, amelyben a döntési illetékesség mind nagyobb arányban csoportosul át a nemzeti parlamentektől és kormányoktól egyrészt az Európai Unió különböző szervezetei, másrészt a régiók és a helyi önkormányzatok felé. A nemzetállamok szerepe tehát csökkenni fog, de a nemzetek szerepe nem, ha jelen van, ha erős a nemzeti tudat, ha nem fordul a lakosság az akkor várhatóan nagy hátszelet kapó kozmopolita irányba. A nemzet helyzetének alakulása szempontjából nagyon fontos, hogy nemzetben gondolkodó politikusok üljenek a csatlakozási tárgyalóasztalnál. A csatlakozási folyamat során a nemzeti érdekek nem sérülhetnek!

186. Az MDF mindent megtesz annak érdekében, hogy a tagsággal kapcsolatos tárgyalások 2002-ben befejeződjenek, az egyes fejezetek minél előbb lezárásra kerüljenek és megszülessen a Csatlakozási Megállapodás az EU és a Magyar Köztársaság között. A ratifikációs folyamat gyorsítása a magyar kormány egyik legfontosabb feladata lesz.

187. A magyar fejlesztéseknél már ma is jelentős forrás a közösségi előcsatlakozási alap, de ilyen típusú finanszírozás lesz a meghatározó az EU belső kohéziója és a fejletlen régiók felzárkóztatása érdekében működtetett strukturális alap kereteiben is. A támogatások megszerzésében, lehívásában, felhasználásában eddig nem voltunk kellően eredményesek, ezen változtatni kell. A három előcsatlakozási alap - PHARE, ISPA, SAPARD - közül a legnagyobb figyelmet SAPARD program megfelelő megindítására és menedzselésére kívánjuk fordítani. Az EU ennek segítségével tudja felmérni, hogy Magyarország mennyire képes megfelelni a támogatáskezelés területén az EU követelményeknek, mérhetővé válik az ország adszorpciós képessége és ez a kifizető ügynökség a csatlakozás után alkalmas lesz a strukturális alapok kezelésére. Ennek jól kiépített szervezeti hátterét ki kell alakítani.

188. A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) megalakulásával 1999. február 21-én új korszak kezdődött az anyaország és a határon túli magyarság kapcsolatában. Intézményesült politikai dialógus jött létre a nemzetrészek között. A MÁÉRT létrejöttében és az azzal kapcsolatos határon innen és túli politikai konszenzus kialakításában az MDF-nek meghatározó szerepe volt. A MÁÉRT 1999. novemberében kérte fel a Magyar Kormányt, hogy terjessze az Országgyűlés elé a határon túli magyarság anyaországi kedvezményeit biztosító törvényt - az un. státusztörvényt - amelyet 2001-ben az Országgyűlés elsöprő többséggel szavazott meg. Az MDF úgy véli, hogy ez a törvény segíti a politikai és gazdasági stabilitást a Kárpát-medencében. Következő - és nem könnyű - feladatunk a törvény végrehajtása.

189. Az MDF a közép- és dél kelet európai térség kisebbségi problémáit a személyi, a kulturális és az önkormányzati autonómia formák révén látja megoldhatónak. Ez a modell az EU által elfogadott. A bíztató Vajdasági tárgyalások esetében nemcsak a nemzetiségek közötti problémákat oldanák meg sikeresen, hanem modellt is hoznának létre a Közép- és Dél-Kelet-Európában kialakítandó autonómiákhoz.

190. A rendszerváltozást követő magyarságpolitikának köszönhető, hogy a határon túli nemzetrészek helyzete nem romlott, de sajnos számottevően nem is javult. A magyar pártok kormányon vannak Szlovákiában és Jugoszláviában, meghatározó politikai erőt jelentenek Romániában, de ugyanakkor a magyarságot szélsőséges nacionalista támadások érik. Kárpátalján a magyarság helyzete az általános szegénység és a természeti katasztrófák következtében válságos, fokozott segítségre van szükségük az anyaországtól. A jugoszláviai helyzetet már érintettük, itt pozitív folyamat van kialakulóban. Az MDF álláspontja szerint a anyaország kormányának a következő kormányzati ciklusban tovább kell vinnie azt a határozott magyarság politikát, amelyet 1998-2002 között követett. Csak ez a politika tud olyan helyzetet teremteni a határon túli magyarok között, hogy továbbra is büszkén vállalva magyarságukat ne hagyják el szülőföldjüket.

191. Az MDF mindent meg fog tenni azért, hogy folytatódjon a magyar felsőfokú oktatási intézmények kiépítése minden nemzetrész esetében.

192. Az MDF a következő kormányzati ciklusban fejleszteni kívánja az infrastruktúra fejlesztését a határon túli nemzetrészek felé, amelyek érősíteni fogják a kapcsolattartást családi, gazdasági, kulturális és oktatási területeken a határ két oldala között.

193. Az MDF a következő ciklusban ismét kezdeményezni fogja, hogy a külföldön élő magyar állampolgárok választójogát ne korlátozzák, szavazhassanak arról, hogy milyen parlamentet akarnak Magyarországon.

194. Az MDF nagy eredménynek tartja, hogy külkereskedelmünk 80%-a az EU országaival realizálódik, de ez egyben beszállítói helyzetre utal és egyben a világ többi országaival való gazdasági kapcsolatok visszaesését is mutatja. Piacaink megtartása mellett szükségesnek tartjuk ezeknek a kapcsolatoknak az újraépítését, a kicsit visszafogott gazdaságdiplomáciai tevékenység élénkítését. Különösen fontosnak tartjuk ezt Oroszország, Japán, Kína és India vonatkozásában.

195. Az MDF nagy fontosságot tulajdonít a magyar kulturális jelenlétnek, a javuló országimázs építésnek külföldön. A következő ciklusban azonban jobb koordinációt kíván kialakítani az ebben részt vevő négy minisztérium között megjelenésünk átgondoltabbá, hatékonyabbá és gazdaságosabbá tétele érdekében.

196. Az MDF szorgalmazza, hogy a Külügyminisztérium hozzon létre egy posztgraduális képzést adó Diplomáciai Akadémiát, ami biztosítaná a nemzeti elkötelezettségű, jól képzett diplomáciai kar utánpótlását.

 

Budapest, 2001. december hó


Vissza a főoldalra