Búcsúbeszéd-részletek Antall József Kossuth
téri ravatalánál 1993. december 18-án

BOLBERITZ PÁL CÍMZETES APÁT

Amikor halálos ágyához hívatott engem, közölte velem, hogy nem szed semmilyen orvosságot, amely értelmének vagy akaratának gyengítését eredményezhetné. Ezután azt mondta: "Három dolgot szeretnék neked mondani. Először: eljött a végórám. Másodszor: keresztény Magyarországot akartam, mert csak ennek van jövője. Harmadszor: szolgáltasd ki nekem a szentségeket." Kiszolgáltattam neki a bűnbánat szentségét, majd a betegek szentségét, megáldoztattam, együtt imádkoztam vele. Ezután azt mondta: "Nagy béke költözött szívembe. Senki iránt gyűlöletet vagy bosszúvágyat nem táplálok. Mindenkinek megbocsátok." Antall József szavai súlyos szavak. Mert az ember a halálos ágyán nem bocsátkozik komolytalan kijelentésekbe. Ha pedig ezek komoly szavak, akkor tanúságtévő erő van az ő üzenetében mindnyájunk számára. "Eljött a végórám." Aki ezt ilyen tudatosan ki meri mondani, az szembe mer nézni a halállal. Aki szembe mer nézni a halállal, az bátor ember Antall József bátor ember és bátor politikus volt. Akkor is, amikor a gyávaság és a csalóka kompromisszumok szirénhangjai csábították, akkor is, amikor a vakmerőség villámai cikáztak körülötte. Azt mondotta, hogy "a keresztény Magyarországnak van jövője". És joggal mondta. Mert mint történész tudta, hogy a keresztény eszmerendszerek kétezer éves elveket tartalmaznak, amelyek nemcsak igazak, hanem működőképesek is. A magyarság eszméjéről pedig úgy vélekedett, hogy több mint ezer év óta a történelmi tapasztalat igazolja, hogy a magyarság létezni tud, fenn tud maradni, de nézete szerint akkor, hogyha a Szent István-i szellemiség alapján keresztény elvekre és erkölcsi gyakorlatra támaszkodik. vagyis hitre, imádságra, a tízparancsolat és a szeretet fő parancsának teljesítésére.

SZABAD GYÖRGY, AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKE

Antall József a magyar parlamentáris demokrácia és a neki felelős kormány megteremtésében és működésében élen járt. Biztosította azt, hogy pártja és a kereszténydemokratákat, a kisgazdákat tömörítő koalíció segítségével újra törvényes, alkotmányos rend legyen Magyarországon, meginduljon a kibontakozása a szabad életnek. Megnyerte ehhez a magyar nép túlnyomó többségének a támogatását. Európa és a szabad világ rokonszenvét és sokban segítségét is. De Antall József többet is tett ennél. Valóságos, de önfeláldozó Kőműves Kelemenként beleépítette életerejét abba a fellegvárba, amelybe a nemzetet vezetni kívánta. Világossá tette, hogy Magyarország akkor tud részt venni a haza és a haladás, a világ és a haladás követelményeinek szolgálatában, ha politikáját az emberi és politikai jogokra, a jogok mindenki közötti egyenlő megosztására, a többpárti parlamentáris demokráciára és az iránta való kormányfelelősségre építi.

SÜTŐ ANDRÁS, ÍRÓ

Feszültségekkel terhes, drámai fordulatokban bővelkedő pályafutásának legalább két vonását mégis ki kell hangsúlyoznunk: egyik a türelemé, a bölcs mérsékleté, ahogyan kormánya hajóját a magyar belpolitikai élet Szküllái és Kharübdiszei között a nemzetközi elismerés nyílt vizeire kivezette. Másik a sokféle kockázattaljáró új politikai koncepció meghirdetése volt az ország mai határain kívül élő magyarok millióinak ügyében. Egyik vezérelve így szólt: lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnökének tekinti magát. Mondta ezt higgadtan, politikai felelősséggel, hátsó szándékok nélkül, a világos szavak értelmében bízva. Senki, aki utána jön, senki, aki a nyomába lép, ezután meg nem kerülheti öt abban, amit a határokon kívül élő magyarságért cselekedett.

 

 

Vissza az előző oldalra