Vissza Kezdőlap Fel Tovább

A harmadik korszak

A harmadik korszak a Brit és Külföldi Bibliatársulat kényszerű távozásával kezdődött, 1948-ban. A gyökeresen megváltozott politikai helyzetben lehetetlenné vált egy angol missziós társaság magyarországi működése, így a magyar nyelvű Biblia kiadásának és terjesztésének jogát és kötelességét átadta a legnagyobb protestáns egyháznak, a reformátusnak. Egyházunk ökumenikus szellemben élt a kapott feladattal, és kezdeményezésére 1949-ben létrejött a Magyar Bibliatanács, hat protestáns egyház és a magyar ortodox egyház részvételével. (Ma még csak zárójelben lehet megemlíteni, hogy 1942-ben megalakult a Magyar Biblia Társulat, Kovács J. István kezdeményezésére. Történetének felkutatása elkezdődött, és reménység szerint néhány év múlva tisztábban láthatunk e kényszerűen tiszavirágéletű Társulat történetében.) Az 1949-ben alakult Magyar Bibliatanács foglalkozott egy újabb Károli-revízió ügyével, majd úgy döntött, hogy a héber és görög eredetiből új fordítást készít, a Károli Bibliát pedig továbbra is változatlanul adja ki. Az új fordítású Biblia több mint 20 évi munka után 1975 karácsonyára jelent meg, majd mintegy nyolcévi munkával elkészült az új fordítású Biblia revíziója is, amely 1990-ben, a Vizsolyi Biblia 400 éves évfordulójára jelent meg, s a debreceni ökumenikus ünnepségen került átadásra, 1990. október 31-én.
E harmadik korszakról talán túlzott szerénységgel is szoktunk beszélni, holott ha nem emberekre nézünk, van miért hálát adnunk Istennek, aki viszont embereket használt igéje ügyében. Amint a fenti szűkszavú történeti leírásból látjuk, a megnehezedett külső körülmények között jött el az ideje annak, hogy a magyar nyelvű Biblia ügyének az intézményi hátterét az Ige egyházai, a magyar protestáns egyházak adják. Isten hatalmát és erejét mutató történelmi tény, hogy a mögöttünk lévő több mint negyven esztendő - amelyből főként veszteségeinket és mulasztásainkat tartjuk ma számon - egyedülálló "eredményt" hozott a magyar Biblia történetében: a reformáció egyházai és a magyar ortodox egyház vállalni tudták és végezték is a Biblia szövegének gondozását, kiadását és terjesztését.
(Mindannyian tudjuk, hogy a kiadás korlátozva volt és azt is tudjuk, hogy sok Biblia érkezett hozzánk külföldről, de az adott lehetőségek között sohasem mondtunk le a bibliakiadás jogáról.) Ugyancsak kutatók feladata lesz majd a Magyar Bibliatanács működésének feltárása, az új fordítású Biblia történetének megírása, a ma névtelenségben "felejtett" fordítók számon tartása.

Vissza Kezdőlap Fel Tovább